Ujság, 1932. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1932-03-01 / 49. szám

üres lakások, üzlethelyiségek címeit mai számunk 12. oldalán közöljük Budapest, 1932 kedd, március 1 Ára 16 félér I Előfizetés VIII. évfolyam, 49. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyedévre . m m m m m 10.60 pengd Egy hóm .. . . . . s M 4*— pengd Ausztriában egy héra m. m 6 db­illing Egyes szám éra Budapesten, vidéken és pályaudvaroken hétköznap 10 Ilnlét vasérnap . ........ 32 Ilnlét Ausztriában hétköznap • 90 Qrosehee vasérnap .... . . 40 Qrosehee Megjelenik vasárnap és ünnep eldől napok kivételével ez­nden napÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI. Aradi­ utca 10 TELEFON: Automata 207—54, 207—55, 207—56, 207—57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet - körút 43 (Royal­ épület). Telefonszény: József 316—28 Utazási és menet­enyiroda­­ Budapest, VII. Erzsébet-körút 43. Tel.: 1. 418-34 A Március 1 Ettől a naptól számított három hét múlva hivatalosan véget ér az eddig leg­nehezebb tél, melynek átélése őszi beje­lentése szerint, a kormánynak legfőbb gondja volt. Még három hét és ettől a gondtól a kormány szabadult. Beköszönt a tavasz, amikor nyílik az ibolya s őszi biztatás szerint a nehezén már túl le­szünk. A téli hónapok során nem láttuk, hogy valaminek a neheze könnyült volna, de a még hátralevő téli hetek ta­lán meghozzák a könnyebbséget. Tud-e erről valamit a kormány? Ezt városi mentalitással kérdezzük. Mert a mezőgazdaság javára már kap­tunk bejelentéseket: lesz egymillió vető­magra s huszonötmillió zöldhitel. Néze­tünk szerint igen kevés, mert mind a kettőből sokkal több kell, amellett a zöldhitel kamatja oly­­ magas, hogy igénybevétele majdnem annyi kárral jár, mint a hiánya. Mégis — gondolat, gesztus, sőt cselekedet is, melyet az át­látás diktált, hogy a legmostohább vi­szonyok sem igazolhatják be a földek művel­etlen hagyását, a termésről való lemondást. Valamiképpen mégis biz­tosra vehető, hogy látunk majd zöld táblákat és legelésző nyájakat s még ha piacunk nem lenne is, ahová szállítha­tunk, legalább lesz mit szállítani. Az ipari munkának nem kell vetőmag, de termelési területe éppúgy van, mint a mezőgazdaságnak. S emberek százezrei és tőkék százmilliói vannak hozzákötve ehhez a termeléshez és volt idő, mikor egyedül Budapesthez fűződött az állam adóérdekeltségének több mint egyhar­­mada is. Ma az utóbbi lényegesen ki­sebb, de nem azért, mert az államnak nem fontos, hanem mert az ipar nem termel, a kereskedelem nem forgalmaz. Mert pusztulnak és zsugorodnak az adó­alanyok, éppen a termelés és forgalom pusztulása és zsugorodása következ­tében. Az ipar más, mint a mezőgazdaság, de talán mégis csak formailag más. Ter­melés mind a kettő s ha az ipar nem dolgozik, éppúgy szenvedünk tőle, mint ha a földet be nem vetik. Kár a ki nem használt földért, a tétlen földmívesért. De várjon az ipari vállalat ugarul ha­gyása, munkája foglalkozás nélkül ma­radása elviselhetőbb gondolat? Nem kár-e itt is minden ki nem használt óráért és termelő atomért s a munkát­­lan tőke megmarad-e közhaszonnak, a keresetnélküli ember pedig etlen, ruhát­lanul eltehető-e jobb időkre s közben értéktelenül elveszett munkaereje berak­­tározható-e jobb időkig? Városi ésszel: a városi termeléshez is fel kell vetni a vetőmag és a zöldhitel gondolatát. Munkával ellátni a gyára­kat és műhelyeket, hogy keresethez jut­hasson az a tömérdek ember, akire az agrárius termelésnek szüksége van mint fogyasztóra és az államnak mint adó­zóra. Itt is parancsol az időjárás, mert egyik évszak követi a másikat s az em­bereket mégsem lehet ugy megprolon­gálni, mint a biztatásokat: télről ta­vaszra, tavaszról nyárra. Az időjárás enyhülte a városban is jelent tavaszi magvetést, építkezés, átcsinálás, város­­rendezés munkáját, amely még a leg­­megkínzottabb rétegre is kihatna, a haj­dan középosztálygerincre, tisztviselőre, orvosra, ügyvédre. Ha a kormány mezőgazdasági analó­gia szerint ezzel a tavaszi munkával is " l ROVÁR A kormány máskép gondolkozik, mint az ellenzék ama része. ., amely koncentrációt proponál, de bizonyára másképpen is, mint a félhivatalosa, mely ebben a koncentrációs törekvésben csak önző miniszteri tárca­­éhséget akar kielégíteni. Nagyon furcsa volna, ha a kormánypárti tárcabirtoklás merő önfeláldozás, az ellenzéki törekvés ugyanerre az önfeláldozásra hi­vány egyéni önzés. Lehet miniszterség nélkül is koncen­trálni a munkát, véli a félhivatalos De mi­niszterséggel együtt talán szintén lehet? * A felsőházra is kihat majd az új össze­férhetetlenségi törvény? Ezúttal sem mond­hatunk mást, mint a képviselőházi össze­férhetetlenségnél: felsőházi tag kedvéért sem szabad sem minisztériumnak, sem ha­tóságnak valamit tenni, amit közönséges embernek nem tenne meg. Megszorítás nél­kül mindenki lehetne képviselő is, felső­házi tag is, ,ha minisztertől lefelé, útkaparóig senki nem engedne ilyen befolyásoknak. Szűnjék meg a befolyás és meg van , oldva az inkompatibilitás. Ellenkező esetben: nem képviselőt és nem felsőházi tagot még könnyebb­­ szerezni. * Babonás előítéletnek vetett véget a pénz­ügyminisztérium egy rendelete. A babona szerint első, hogy az ember éljen. Ezt rek­­tifikálja a rendelet: első, hogy adóját meg­fizesse, csak azután gondolhat arra, hogy élni muszáj és levegőből nem lehet. A sze­gény iparos csak akkor kapja meg pénzét végzett munkáért, ha nem tartozik az állam­nak adóval. Még részletfizető engedély sem mentesíti ettől. Mihelyt valamit keres, már mindent kell fizetnie. Ma még kétségbe van­nak esve az emberek, de holnap már meg­szokják. Vagy a most már nem szokatlan módon megszöknek. Lezárták az angol kikötőket A hosszú szabadkereskedelmi korszak vége London, február 29. Londonderry lord léghajózási miniszter hétfőn beterjesztette a felsőházbaan az új vámtörvényt, amelyet a felsőháznak még az éjszaka folyamán meg kell szavaznia, hogy a király aláírhassa a tör­vényt s az új vámtételek március elsején élet­be léphessenek. Snowden lord feltűnően éles kritikával illette a vámjavaslatot, amelyet forradalmi alkotásnak mondott, tekintettel arra, hogy teljesen felborítja a nyolcvanöt éve követett angol kereskedelmi politikát. Hétfőn délután öt órakor bezárták Anglia összes kereskedelmi kikötőit és ezzel Anglia megszűnt szabadkereskedelmi ország lenni. Az új vámvédelmi javaslat értelmében vám­köteles lesz Anglia élelmiszerbehozatalának körülbelül fele, nyersanyagbehozatalának egy­­hatoda és az iparcikkek hétnyolcada. A „dumping-aramada“, ahogy az utolsó pillanatban Anglia felé siető szállítógőzösöket nevezik, nagy torlódást okoz a Themse tor­kolatában. Még az időjárás is a vámvédelem szövetségesének bizonyul, mert heves vihar megnehezíti a hajók versenyfutását a másod­percmutatóval. A hajók nagyobb része már elkésik és ez a késés majd nagy gondot okoz a biztosító intézeteknek, amelyek vállalták a késedelmi kockázatot. Szílsojobboldali temetés Finnországban Helsinki ellen vonulnak a lappo-mozgalom hívei A lappo-mozgalom Finnországban akcióba lépett. Mi a lappo? Tulajdonképpen a finnor­szági Lapua-tartomány földmiveseinek anti­­kommunista mozgalma Lapuából indult ki s rohamosan elterjedt az egész országban. 1930-ban kapott nagyobb erőre, mint az 1929-i választások reakciója. 1929-ben ugyanis 23 kommunista képviselőt választot­tak meg s ezek nagy kommunista propagan­dát fejtettek ki a képviselőházban. A lappo­­mozgalmat Kosola Viktor szervezte meg, aki tizenötezer fegyveres emberével 1930 nyarán bevonult Helsinkibe, Finnország fővárosába. A kormány a kommunista mozgalmakkal fel is számolt, az összes kommunista képviselő­ket letartóztatta, a szervezeteket feloszlatta. Az 1930 őszén tartott választásokon kom­munista programmal nem volt szabad fel­lépni. Az új képviselőház legnagyobb pártja a szociáldemokrata (66), utána jönnek a földmívespárt (59), finn koalíció (42), svéd­párt (21), finn progresszív párt (11), kis­gazdapárt (1). A mostani felvonulás tehát a szociáldemokraták ellen­­ irányul és­­ azt Val­leniusz volt vezérkari főnök vezeti, akit más­fél évvel ezelőtt megfosztottak állásától,­mert része volt Stahlberg volt államelnök elhur­colásában. A lappo-osztagok állítólag el akar­ják foglalni Helsinkit és kényszeríteni akar­ják a kormányt­ követeléseik teljesítés­ére. Felvonulás Helsinki ellen Helsinki, február 29. Furcsa módon akadá­lyozott meg vasárnap a Helsinki közelében fekvő MäntsSIS városkában egy szocialista gyű­lést a lappo-mozgalom egyik terrorcsoportja. Mintegy négyszáz lappo fegyveres körülzárta a szociáldemokraták egyesületi házát, amelyben egy szociáldemokrata ünnepség keretében Erich dr. parlamenti képviselőnek beszédet kellett t gondolna, valami minimumot itt is ki­fizethetne, a városi gazdaság javára, az államnak pedig igazán nem kárára. Meg kell menteni mindenáron a mezőgazda­ságot és meg kell menteni a városi gaz­daságot is, szintén mindenáron. Pláne, mikor a mentés sokkal olcsóbb, mint a pusztulni hagyása. volna tartania. A lappo-csoport vezére beüzent a gyűlés vezetőségéhez, hogy oszlassák fel azonnal a gyülekezetet és ürítsék ki az épüle­tet. A szocialisták természetesen nem tettek ele­get a felszólításnak, mire a lappo fegyveresek tüzelni kezdtek puskáikból. Egy gépfegyver is megszólalt s bár a lövések a levegőbe mentek, néhány golyó mégis beha­tolt az épületbe és nagy pánikot okozott. A szocialisták rendőri segítségért telefonáltak, a rendőrség azonban tehetetlennek bizonyult a négyszáz jól felfegyverzett lappával szemben. A rendőrparancsnok nem tudott mást tenni s kiadta az utasítást, hogy mindenki feküdjön le a földre, mert akkor a golyók nem találják el őket Az egész szocialista gyülekezet és vala­mennyi rendőr valóban lefeküdt a földre, úgy hogy a lappók golyói csak egy rendőrt találtak el, aki könnyebb sebesülést szenvedett Negyed­órás tüzelés után a támadók küldöttséget me­nesztettek az egyesületi házba és felszólították a szociáldemokrata gyülekezet ünnepi szónokát, Erich dr. képviselőt, hogy azonnal távozzék, mert külön­ben újból megkezdik a tüzelést. Miután a rendőrség nem mert szembeszállni a lappókkal, Erich dr. kénytelen volt teljesíteni a követelést és elhagyni az épületet. A szo­cialista képviselő távozása után a lappo terro­risták is elvonultak.­ Vasárnap folyamán Tavastlandból és Finn­ország nyugati részeiből Maentsaelaebe kereken 3000 felfegyverzett ember érkezett. Hir szerint a lappo-mozgalom hívei Helsinkibe akarnak felvonulni. Éjszaka a felkelők megszállták a Maentsaelae felé vezető utakat. Minden járókelőt megmo­toztak. Ma reggel a rendőrség a fredericksbergei vasútállomáson, Helsinki közelében minden vo­natot feltartóztatott és átku­tatott. A mozgalmat Vallenius, a vezérkar volt fő­nöke vezeti. Sam­ajokiban is koncentrációs moz­galom van folyamatban. Kosola Zappo vezér teg­nap este Vasaban beszédet mondott, azonban közvetlenül a népgyűlés után Samajokiba ment. Malmberge tábornok, a védőrség parancsnoka a Svenska Dagbladed szerint repülőgépen uta­zott Helsinkibe. Kosola kijelentette, hogy a helyzet most rendkívül kri­tikus. A lappo-mozgalom programmja a Finnország­ban az utóbbi években uralmon volt rendszer megváltoztatását kívánja. Helsinki, február 29. A Finn Távirati Iroda tudósítója beszélgetést folytatott a Mantsaleben gyülekezők egyik vezetőjével, aki kijelentette, hogy az ország legkülönbözőbb részeiből nagy csoportok állanak a m­o­z­­­­galom mögött. Nem az a törekvésük, hogy vezessék az orszá­got, mert ar­ra alkalmasabb erők vannak, kíván­ják azonban, hogy a marxizmust gyökerestől irtsák ki és a mostani kormány helyére olyan kormányt ültessenek, amely ezt a feladatot meg tudja oldani. A Montsaleben gyülekezők vasár­nap kiáltványt intéztek a köztársaság elnöké­hez, amelyben ismertették céljaikat és követe­léseiket. Arra a kérdésre, hogy fel akarnak-e vonulni Helsinkibe, a következőképpen vála­szoltak: „Mi dolgunk volna ott?“ Az önkéntes védőrség főnöke megcáfolta mindazokat a hí­reket, amelyek szerint az ország északi részét felriadózták, hogy vonuljanak Müntsül felé. Eddig harcok nem voltak. A katonaság, amely hű a kormányhoz, messze­­ágazó védelmi intézkedéseket tett. Kilátás van az ostromállapot kihirdetésére. Ma estére nagy népgyűlést hirdettek Hümenlinnába. A lappo-mozgalom egyre veszedelm­esebb ará­nyokat ölt. Osterbotten és Karolia tartományok­ban mindenütt fegyveres lappersp­ortok ala­kultak, amelyek útban vannak Helsinki felé.

Next