Ujság, 1932. december (8. évfolyam, 270-294. szám)

1932-12-01 / 270. szám

Budapest, 1932 csütörtök, december l Ára 8 lej Ausztriában hétköznap M 30 Groschen vasárnap . . « » , 40 Groschen Megjelenik vasárnap és ünnep utáni napok kivételével minden nap ÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK Kogyodévrt 10.80 pengő e­gy hóra 4.— pengő Ausztriában egy hóra M M 5 Schiliing Egyes szám­ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 18 fillér vasárnap — — _ _32 fillér VIII. évfolyam, 270. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI. Aradi-utca 10 TELEFON: Automata 207-54, 207-55, 207-56, 207-57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet­­ körút 43 (Royal­* épület). Telefonszám: József 316—23 Utazási és menetjegyiroda: Budapest, Vill Erzsébe­.-k­örút 43. Tel.: 1. 419-54 Újabb kísérletek A sok huzavona után e hét végén megint Gént­ jut szóhoz. Nagyon oda kell figyelnünk, mert most dűlőre kerül, van-e kilátás a leszerelési probléma meg­oldására. Felesleges hangsúlyozni, hogy Európa jövőjéről van szó. Arról, lehet­­séges-e, hogy a német-francia viszony annyira javuljon, hogy az eddig fenn­állott éles ellentét elsimul. A probléma középpontjában áll az a vita: előbb biz­tonság s aztán leszerelés, vagy leszerelés, mint a biztonság alapja. A franciák ed­dig makacsul ellenezték a német egyen­jogúsági követelést a leszerelés dolgában. Ezen a ponton szakadt meg pár hónap­pal ezelőtt a leszerelési konferencia. A német külügyminiszter, Neurath báró, eltávozott Genfből s ezzel megakadtak a tanácskozások. Kísérletek történtek Neu­rath visszacsábítására. Sikertelenül. A német álláspont az volt, hogy nem vesz részt a leszerelési konferencián, míg az egyenjogúság elve nincs világosan tisz­tázva. Most Anglia és Olaszország hatá­rozott állásfoglalása a német követelés mellett engedékenységre bírta a franciá­kat. A francia konstruktív terv ugyanis a hadseregszervezetre vonatkozó részé­b­en deferál a német egyenjogúsági elv követelésének s Neurath báró e hét vé­gén Genfbe megy, hogy a négy nagy­hatalommal folytassa a leszerelési kon­­ferercly további előkészületeit. Szabaddá lett tehát az út további tár­gyalásokra. A feszültség, mely az utóbbi hónapok alatt nyomasztón hatott a poli­tikai világra, a pillanatban enyhültnek látszik. De ennél több­­ nincs. Annyi kérdés vár tisztázásra a szárazföldi had­seregek leszerelési mikéntjéről és fokoza­tairól, hogy a diplomácia legvégső erő­­feszítésére lesz szükség, hogy legalább a főbb pontokban megegyezés jöjjön létre. Nemcsak arról van szó, hogy mely hadi­eszközök küszöbölendők ki s hogy me­lyek azok, amelyekben az egyenjogúság el­ve érvényesülhet, hanem arról különö­sen, mily arányokban történjék a foko­zatos leszerelés az egyes államok úgy­nevezett jogos igényei szerint. Sir John Simon most egy hete a leszerelési kon­ferencia elnökségi ülésében szabatosan megállapította azt a tényt, hogy míg Né­metország a békeszerződés korlátozásá­nak alá van vetve, a világ többi nemze­teire nézve nincs kötelezettség hadiké­szültségük korlátozására vagy leszállítá­­sára. A halogatás az egyenjogúsági elv érvényesítése dolgában nem jelenti azt, hogy nyíltan vagy kerülő uton Német­országra kényszeríttessék egy aláren­deltségi állapot, hanem az aggodalom, mik lehetnek az új helyzet gyakorlati következményei s hogy ezek esetleg ve­szélyeztethetik Európa nyugalmát. Az angol kormány ezek alapján súlyt helyez két pontra. Az egyik, hogy a leszerelési konferencia feladata a tényleges leszere­lés maximumát, általános hozzájárulás­sal, elérni, természetesen nem az egyenlő felszerelési jogra történő hivatkozással. A másik pont az, hogy az egyenjogúság elvének gyakorlati megvalósítása nem érhető el egyszerre. Hozzávéve Hender­­son kijelentését, hogy Németország nél­kül lehetetlen eredményt elérni s hogy Massigli, Franciaország képviselője csat­lakozott Henderson kijelentéséhez, ért­hető, hogy a német külügyminiszter most már biztosítottnak ítéli az egyen­jogúsági elv elismerését. Hogy mi mind­­a­zokban az eredményekben, amiket Né­metországnak az egyenjogúság s a lesze­relés dolgában sikerül elérni, éz ipse ré­szesedünk, aziránt nem lehet kétségünk. S ez az, amiért feszült érdeklődéssel te­kintünk az újabb kísérletek elé. HM ír uifin operáltak ki tamponi eov beteghOR ROVÁR Durva tömegtüntetés, gyújtogatással és a román zászló kitűzésével — ennek a l­ele sem tréfa. A csendőrség ugyan nyomban közbelépett, ami jelenti, hogy a román kor­mány éppenséggel nem azonosítja magát a tüntetéssel, mégis, hogy egy durva tömeg ennyire vetemedik a nemzetközi illem és a bennünket megillető biztonság megsértésére, az egyszerű rendbontáson kívül olyan poli­tikai izgatottságra is vall, melyet­ önérzetes nemzet idegen területen sem tűrhet el. Ter­mészetesnek találjuk kormányainkna­k azon­nali tiltakozását, még természetesebbnek fogjuk találni, ha a román kormány a rend egyszerű helyreállításán túl az ilyenkor szo­kásos elégtétellel szolgál. * Új törvényeket vár-e az ország a Göm­bös-kabinettől? Aligha kevesli a meglévő törvények számát, Ide kellene az országnak több munka, mert kevés a kenyér, elvisel­hetőbb adórendszer, mert össze kell ros­­kadni a mostani alatt, kellene biztonságo­sabb atmoszféra, mert ha biztatóbb is a kormány terve, a mai valóságot ez nem teszi barátságosabbá. Mikor a kormánynak csor­bítatlanul megvan a rendeletkibocsátás joga, az ország nem haragudnék, ha a jót tör­vény nélkül kapná. A baj az, hogy törvény­­nyel sem kapja.* Szívesen hallgattuk a sajtófőnök kijelen­téseit a magyar sajtóról s a Gömbös-kor­mányról, mely nem szereti az émelygős he­lyesléseket, mikben sem őszinteség s éppen ezért sem buzdítás nincsen. Nagyon jól­esett hallanunk, hogy a kormány minden egyes magyar újságírónak az etikájára bízza a döntést, hol kezdődik a nemzeti ér­dek, mely előtt meg kell torpanni. Nyugod­tan lelkiismeretünkre lehet ezt bízni. S ha erre bízzák, akkor a kormány saját nem­zeti érzése szerint is meg lehet elégedve a móddal, amelyen akár a legteljesebb sajtó­­szabadsággal is a magyar újságíró­kar gaz­dálkodnék. Qsss®ir®mholták és felgyújto­tták a kolozsvári magyar útlevél­­hivatal épületét Eltávolították a magyar feliratot és kitűz­ték a román zászlót. A magyar kormány teljes elégtételt kíván a román kormánytól. Pártközi konferencia foglalkozik csütörtökön a rombolás ügyével Vasárnap óta Erdély különböző városai­ban an­tirevizionista tüntetések folynak. A román királyság minden részéből egy buka­resti újság felhívására különvonatok vitték a felizgatott tömegeket, hogy demonstráljanak a trianoni szerződés sérthetetlensége mellett. Az első gyűlést Nagyváradon tartották va­sárnap. Bár rendzavarásoktól féltek, a puszta tiltakozásnál egyéb nem történt. A váradi gyűlés után szerdán Kolozsvárott eléggé él Bukarest, november 30. (Magyar Távirati Iroda.) Ma este háromnegyed nyolc órakor (kelet-európai időszámítás) Kolozsváron egy fáklyás tüntetőcsoport a magyar útlevélosz­­tály kirendeltségének épülete elé vonult és kövekkel bezúzta annak összes utcai abla­kait, majd az égő fáklyákat a bezúzott ab­lakokon keresztül a szobákba dobta. Varga kirendeltségi tisztviselő lakásában meggyul­ladt a zongoratem­tő és elégett. A kirendelt­ség ablakoinak függönyei pillanatok alatt lángra lobbantak és a kirendeltség személy nem ítélhető sú­lyos rendzavarások robban­tak ki. A magyar közvélemény te­les egy­öntetűséggel megállapítja, hogy a szenvedé­lyek ilyen elvakult elfajulása a sajtóban és másutt hetek óta folytatott uszításnak ered­ménye. A külföldi államok területenkívülisé­gét, az idegen országok képviselőinek tiszte­letét idáig mindenütt respektálták. Éppen ezért a román királyi hatóságoknak érezniük és tudniuk kell, hogy az események után tel­jes elégtétellel tartoznak. Pete csak nagy nehezen tudta megakadályozni, hogy a tűz továbbterjedjen és az egész épü­let a lángok martaléka legyen. A tömeg ezután kitűzte a román zászlót a kirendeltség épületére, levette a magyar feliratot és a bezárt kapun keresztül annak feltörése után igyekezett behatolni az épü­letbe. Erre azonban nem kerülhetett sor, mert megérkeztek a román csendőrkülönít­­mények és a tömeget visszaszorították. Az egész épületet most a csendőrség és katonaság kordonnal vette körül és nem en­gedi a tömeget az épület közelébe. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Kolozsvárról érkezett jelentés szerint ma délután a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt összegyűlt tömeg tüntetést rendezett. A tün­tetés folyamán a kirendeltség ablakait bezúzták, az épületbe behatoltak és a földszin­ten lakó tisztviselő egyik szobájában a füg­gönyöket felgyújtották. A tömeg a kiren­deltség épületére a román zászlót kitűzte. Hogyan történt a rombolás A magyar kormány tiltakozása A Magyar Távirati Iroda jelenti: A ma­­gyar kormány utasította a bukaresti magyar követséget, hogy a Kolozsváron ma délután a magyar útlevélkirendeltség épülete előtt lefolyt tüntetés és rombolások miatt jelentse be legerélyesebb tiltakozását a román kor­mánynak, kérje a román kormány haladék­talan intézkedését abban az irányban, hogy a román helyi hatóságok további inciden­seknek feltétlenül gátat vessenek, továbbá, hogy a román kormány a történtekért meg­felelő elégtételt nyújtson. Csütörtökön délelőtt pártközi értekezlet lesz a képviselőházban A kolozsvári események nagy izgalmat kel­tettek a képviselőházban. A magyar parla­menti pártok vezetői elhatározták, hogy párt­­közi konferencia összehívását kérik Almást­ házelnöktől. Bizonyosra veszik, hogy az el­nök teljesíti a pártok egyhangú kívánságát s módot ad arra, hogy a pártközi értekezlet csütörtökön délelőtt a parlament épületében összeülhet s ;A pártok bejelenthetik tiltakozá­sukat a magyarellenes tüntetések miatt. A tüntetés részletei Kolozsvár, nover­ber 30. (Információ.) A csütörtökre tervezett antirevizionista tünte­tés előkészületei már szerdán egész nap nagy izgalomban tartották Kolozsvár lakos­­ságát. A magyar lakosság aggódva várta az eseményeket s estére be is következett, ami­től tartani kellett. Román diákok és egyéb elemek nagy magyarellenes tüntetést rendez­tek, amelynek folyamán majdnem felgyúj­tották a magyar konzulátus épületét, bever­ték a magyar üzletek és lakások ablakait, inzultálták a magyar járókelőket és még a nyilvános helyekre is behatoltak, hogy terro­rizálják a magyarokat. A tüntetés azzal kezdődött, hogy a román diákság az esti órákban az antirevizionista gyűlés rendezőségének vezetésével fáklyás felvonulást rendezett Hosszú és Iván görög­keleti püspökök tiszteletére. Hosszú Vazul püspök a Monostori-uton lakik s amikor a tömeg a belvárosból jövet levonult a Mo­­nostori-utra, zenekarok kíséretében, elha­ladt a magyar konzulátus előtt is. A román diákság a konzulátus elé érve, zajos tünte­tésekbe kezdett. A menet megtorpant és a magyarok ellen tüntető tömeg egyre nőtt. Egyszerre csak kövek kezdtek röpdösni a konzulátus felé s több ablaküveg csö­römpölve hullott az utcára. A konzulá­tus földszinti ablakait egytől-egyig be­verték. A földszinten a konzulátus tisztviselőinek lakása van. A betört ablakon keresztül égő fáklyákat dobáltak az épületbe s hajszálon múlott, hogy nem támadt nagyobb tűzvész. Az egyik fáklya meggyújtotta az ablak­­fü­ggönyt, amely pillanatok alatt magas lánggal égett. A konzulátusi tisztviselők szerencsére még idejekorán leszakították az égő függönyt és eloltották a tüzet. A román diákok közben zajosan kiáltozták, hogy ki kell tűzni a ro­mán lobogót a konzulátus épületére. Állító­lag az egész tüntetés is azért kezdődött, mert a magyar konzulátuson nem volt­­ kint a román lobogó, abból az alkalomból, hogy Románia egyesülését ünnepelték a román nacionalisták. A diákok végül is leszakítottak egy szomszéd házról eg­y román zászlót és nagy diadalordítás közepette kitűzték a magyar konzulátus egyik kitört ablaká­nak keresztfái közé. A fáklyásmenet rendezése végül is tovább­­menésre buzdította a résztvevőket s a tömeg elvonult a püspöki palota felé. Később a fő­téren is megismétlődtek a magyarellenes tün­tetések. Itt tartotta az első antirevizionista népgyűlést a rendezőbizottság. Több beszéd hangzott el. Felszólalt többek között Hatzie.

Next