Ujság, 1933. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1933-03-01 / 49. szám

..’­111 . Budapest, 1933 szerda, március 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK Nagysdévr* ______ 10.80 pangó Egy hóra _______ 4.— pangó Ausztriában egy hóra _ _ 8 Schilling Egyaa szám óra Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 18 fillér vasárnap _________ 32 fillér Ausztriában hétköznap _ 30 Groschen vasárnap _______ 40 Groschen Megjelenik vasárnap és ünnep utáni napok kivételével minden nap Ára 1.50 és IX. évfolyam, 49. szám ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, VI. Aradi­ utca to TELEFON: Automata 207—54, 207-55, 207-56, 207-57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, Erzsébet - körút 43 (Royal­­épület). Telefonszám­­ József 316—23 Utazási és menetjegyiroda­­ Budapest, VII. Erzsébet-körút 43. Tol.­ J. 419—34 A berlini tűz Erről a rettenetes eseményről két szempontból kell véleményünket meg­alkotnunk. Az egyiket a kommunisták, a másikat a Hitler-rendszer irányában. Alig vonható­­kétségbe, hogy a biro­dalmi gyűlés házát kommunisták gyúj­tották fel. Ezt pedig nem lehet egyéni akciónak minősíteni, melyért a kézre­­jutó tettesek felelnek. Ez már a kom­munizmus műve, azaz: ennek a pártnak a tette­s politikai terveinek kezdeti meg­valósítása. Moszkva munkája, vagy né­met termék, egyre megy. Egy hollan­dust fogtak el, de nem mind hollandul, akinek ebben a heresztrateszi szörnyű­ségben része van. Legteteje annak a po­litikának, mely egy állam törvényének védelme alatt jogok gyakorlásában sza­badságot élvezvén, e jogokat és szabad­ságokat törvények megszegésére és jo­gok tiprására használja fel. A legképtelenebb helyzet és Európa­­szerte legálisnak ismerik el, talán csak Olaszország és Magyarország kivételé­vel. Mert minden polgári jog részesévé csak az válhatik, aki azonosítja magát azzal az állammal és jogrenddel, mely-­­­ől jogokat kap és védelmez jogai gya­korlására. Ahogy a rablógyilkos nem követelhet jogot a rablógyilkossághoz, ahogy a tolvaj nem részesülhet a lopott holmira a tulajdonjog szentségében, azonképpen képtelenség egy kommu­nista párt egyenlő jogi felszereltsége más párttal, mikor nyíltan programmja szerint a mai rendnek minden eszközzel való felrobbantása a célja. Nem vethető ez egybe monarchiában republikánus, respublikáltan monarchista törekvések­kel, mert a kormányformán miinl ugyanolyan polgári rendet szolgálna, az állam és országa anyagi és erkölcsi mi­voltán nem változtatna. A kommunista párt ellenben érvényesülése esetén követ kövön nem hagyna a m­ai polgári, val­láserkölcsi világból. Ez világszerte elfogadott felfogás és mégis a kommunizmust mint pártpro­­grammot egyenlő jogúnak elismerik. Váltig kisértett a kommunizmus elleni nemzetközi védekezés és szervezkedés s az államok még ebben a nyilvánvalóan közös érdekben sem tudtak egyetérteni s együtt cselekedni. A berlini kirobba­nás, mely már nyilt fellépés és a minden jogot és rendet letipró felfogásnak mez­telen érvényesítése, vájjon fog-e a ma­­rasmuson változtatni? . A másik: nincs jogunk, sem okunk a mostani német kormány magatartásá­ban mást, mint az állami rend legkér­lelhetetlenebb megvédését s a közvesze­delmes merénylet és feldúló góc megsem­misítésére való jogos törekvést látni. Emellett azonban tisztán nemzeti szo­cialista illetékes kijelentésekből tudjuk, hogy ez a párt is azt a felfogást vallja, hogy a mai rend jogait igénybe veszi, ha ebben zavarják, a mai jogrend nevében orvoslást követel, de kimondottan, mi­helyt a hatalmat ily módon megszerezte, másoknál nem fogja respektálni. Pro­­grammja ellenkezője a kommunista pro­gramoinak, de ugyancsak a mai renddel homlokegyenest ellenkezőt vall program­ra is. A most folyó választások is egé­szen parlamentárisan folynak le, de ki­mondottan azzal a feltétellel, hogy ered­ményük kedvezni fog a kormánynak. Ha netalán kisebbségben maradna, egy­szerűen túlteszi magát a parlamentariz­muson, de a hatalmat mindenképpen megtartja. Hűvösen és a német belü­gyeket tel­jesen respektálva, mi innen a távolból voltaképpen két forradalom találkozá­sát és összecsapását látjuk s a mai vi­lágrend szempontjából egyiknek sem óhajtanák az érvényesülését. Nem aka­runk a jövőnek elébe vágni — de a né­met kormánynak az intézkedései a kom­munizmus leverésére, elősegítik a saját R­O­V­AS Alkalmat szeretnénk adni Kállay Mi­k­lós földmivelésügyi miniszter úrnak, hogy úgy mondja el, amit ma mondott, ahogy iga­zán értette. Hogy a patriarchális viszony földesur és földműves között azért szűnt volna meg, mert már nem magyar földes­­urak birtokosai a magyar földnek? Ez ér­dekelhetné, hogy úgy van-e, például a kato­likus egyházat, mint földesurat, az államot, mint földesurat, a sok-sok még mindig ősi portán élő régi családokat, az Eszterházyakat, a Csekonicsokat, meg a sok-sok még min­dig gazdag és független arisztokratákat. De érdekelheti másrészt a pesti klubtagokat, kereskedelmi köröket, ipari egyesüléseket, melyek körének a földmívesminiszter úr ma is köztisztelet­ben álló látogatója, hogy aki az ő kategóriájukba való, a miniszter úr szerint nem megy magyar számba. ♦ Higgyék el a pékeknek, ahogy elhisszük az államnak, hogy nem boldogulnak a ke­nyér újabb megterhelése nélkül. Akkor a kenyérre is áll, amit az állam adóemelésére mondottunk: nincs az a kalkuláció, mely megtenné, hogy az emberek ugyanannyi pénzből többet tudnak fizetni, mint van. Ha lazacról van szó, az ember lemond a lazacról. De kenyérről van szó, a legalsó táplálékról. Azt drágábban is veszik, de ter­mészetesen megfelelően kevesebbel. S elbir­­ják-e inkább a pékek, ha a kenyerük egy része nyakukon marad s nem fizetnek-e ugyancsak rá, ha drágább áron kisebb mennyiség után kell boldogulniok? * Igen fogas kérdéssel kellemetlenkedik szerdán Berki Gyula a kormánynak, hívei, úgy tudjuk, tűzön-vizen keresztül követik. Miként biztosítja a kormány a választások szabadságát az ellenzékkel szemben? Sej­telmünk sincs, ho­gy lehessen ezt elérni. Az ellenzékkel szemben a kormány tehetetlen. Kormánypárti visszaélés ellen még van se­gítség. A kormány sürgönyözhet, telefonál­hat, aztán panaszt is lehet tenni, melyet majd megvizsgálnak, ha a vád beigazoló­dik, megtorolhatják. De az ellenzék? Ez tudvalevőleg nem hajt sem sürgönyre, sem­ telefonra, a vádakat nem vizsgálja meg és meg sem torolhatja, nem lévén hatóság. A kormány aligha tehet mást, csendőrt ad a választók mellé, hadd védja meg ez a szabadságát. Felfüggesztették Németországban a személyes szabadságjogokat Hatályon kívül helyezték a szólásszabadságot, az egyesülési és sajtójogot, a levéltitok szent­ségét, a postai telefon és táviró használatára és a házkutatásra eddig érvényes jogrendet. Halál­­büntetés a gyújtogatókra és robbantókra. Meg­tart­ják a március 4-i választásokat. A birodalmi gyűlés egy évig nem ülésezhet. Ezernél több le­tartóztatás — köztük sok baloldali író és művész Berlin, február 28. A birodalmi gyűlés palotájának felgyújtása olyan kihatásokkal járt, amelyek következményei egyenesen történelmi jelentőségűek. A Hitler-kormány szükségét látta annak, hogy olyan intézke­déseket léptessen életbe, amelyek most már gúzsba kötik nemcsak a kommunista propa­gandát, hanem a német szociáldemokrata párt működését is. A keddre virradó éjszaka betiltották a kommunista és szociálde­mokrata sajtót. Egy hivatalos kommüniké adott hírt erről az intézkedésről, amely egyúttal beszámolt, arról is, hogy a birodalmi gyűlés kommu­nista frakciójának tagjait őrizetbe vették. A hivatalos kommüniké a következő­képpen szól: — Hétfőn este tűz ütött ki a német biro­dalmi gyűlés palotájában. Göring kormány­­biztosi porosz belügyminiszter azonnal meg­jelent a tűz színhelyén és személyesen vette át a szükséges intézkedések feletti irányítást. A tűz hírére megjelent a birodalmi gyűlés palotája előtt Hitler Adolf birodalmi kancel­lár és Papén alkancellár is.­­ Olyan súlyos gyújtogatás történt, ami­lyenre Németországban még nem volt példa. A rendőri vizsgálat megállapította, hogy a birodalmi gyűlés palotájában föld­szinttől egészen a kupoláig a bűnös kezek tűzfészkeket raktak le. Kálványpreparátumok és fáklyák voltak el­helyezve a borszékekben és gyújtóanyaggal itatták át a birodalmi gyűlés palotájában . forradalmak kiépítését. Lehet, hogy később enyhül a helyzet s nem lesz iga­zunk. De ma a kommunizmus leverésé­nek jelszava máris jogrenden kívüli ál­lapotokat okozott. Elfogni bárkit és ok nélkül hónapokon át fogságban tartani, egyszerű vélelemmel bárkit közvesze­delmesnek kijelenteni, egész sajtókate­góriákat betiltani s minden egyes pol­gárt, aki más nézetet vall, rémuralom alatt tartani — ehhez ma talán van, leg­alább részben, formai megokolás, de kérdés, a rendkívüli helyzet rendkívüli diszpozíciói nem maradnak-e meg a ve­szedelem elmúlta után is. Nem német érdeket látunk kockáz­tatva, hanem nemzetközit is.­­Német­­ország kiválása bármely irányban a kö­zös európai világnéz­etből nem hagyja meg régi állományában a többi országot sem. Talán túlzott az aggodalmunk. De hogy a polgári rendű európai államok közös céljai elérését a berlini események nem könnyítik meg, kétségtelen. faburkolatokat és a feltalálható irományo­kat. Egy rendőrtisztviselő az égő palotában egy férfit látott, aki lobogó lángú fáklyával ide-odaszaladt és gyújtogatott. A rendőr­tiszt rálőtt a gyújtogatóra. ,,A bolsev­izmus legrettenetesebb terrorcselekménye " — A­ tettesek egyikét sikerült elfogni. Be­vallotta, hogy Van der Lübbe 24 éves kő­­művessegéd, aki Leydenből, Hollandiából ér­kezett Berlinbe. Szabályszerű holland útlevele van és azzal a célzattal jött Berlinbe, hogy gyújtogatásokat kövessen el. Elmondotta, hogy a holland kommunista párt tagja el utasítása van német középületek, életfontos­ságú üzemek elpusztítására.­­ A birodalmi gyűlés palotájának tegnap gyobb része teljesen kiégett. Az ülésteredő valamint a karzatok és az értékes festmé­nyek teljesen megsemmisültek. Az anyagi kár milliókra rúg. Ez a gyújtogatás a bolsevizmus legret­tenetesebb terrorcselekménye volt, amelyet eddig Németországban elkö­vettek. A Karl Liebknecht-ház rendőri átkutatásánál métermázsaszámra találtak röpiratokat, ame­lyeknek átvizsgálása folyamatban van. A rendőrség rengeteg olyan utasítást talált, amelyek arra vonatkoznak, hogy bolsevista módszerek szerint kell végrehajtani a kom­munista terrort. Az utasítások értelmében a kormányzósági épületeket, múzeumokat és életfontosságú állami üzemeket fel kell gumí­­tani. Olyan utasítások is vannak, hogy a za­vargásoknál és összeütközéseknél asszonyo­kat és gyerekeket kell a bolsevista csapatok­nak maguk előtt kergelniök és ügyeljenek arra, hogy ezek között rendőrök családtagjai legyenek. A bolsevisták súlyos fosztogatá­sokra is készültek. A birodalmi gyűlés palo­tájának felgyújtása volt a jeladás a bolsevista terrorakció megkezdésére. Ezeket a terrorcselekményeket egy tervszerűen kidolgozott programm­ alap­ján akarták végrehajtani. A birodalmi gyűlés palotájának tűzvésze lett volna a jel a polgárháború kitörésére. Ked­den délután négy órára tervezték az általá­nos felkelést és a kommunista bandák ké­szen állottak a nagy fosztogatásra. Ezen a napon merényleteket akartak végrehajtani különböző személyiségek ellen és a békés lakosság élete s vagyona nagy veszélyben forgott. Göring legszigorúbb rendszabályai — Ezért Göring birodalmi miniszter és Poroszország helyettes birodalmi kormány­biztosa, úgy határozott, hogy tekintettel az óriási veszedelmre, a legerélyesebb rendsza­bályokkal védi meg az államhatalom tekin­télyét és minden eszközzel biztosítja a rendet és nyugalmat. Megállapítható, hogy a bűnös kezek első támadási kísérlete kudarccal vég­ződön. A közrend védelmére hétfőn este a rendőrség széleskörű rendszabályokat foganatosított, a középületeket és az életfontosságú üzemeket rendőri csapa­tok őrzik. A rendőrség riadóautói keresztül-kasul jár­ják a fővárost és védik a veszélyeztetett városrészeket. Poroszország egész rendőr­sége készültségben van. Szolgálattételre be­hívták a kisegítő rendőrcsapatokat is. (Mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt a nemzeti szocialista rohamosztagok nagy részét kise­gítő rendőri szolgálatra osztották be.­ Két kommunista birodalmi gyűlési képviselő el­len olyan súlyos gyam­okok merültek fel, hogy letartóztatásba helyezték őket, míg a birodalmi gyűlés kommunista frakciójának többi tagját egyelőre őrizetben tartják. A kommunista lapok megjelenését négy hétre betiltották és ez idő alatt kommu­nista röpiratokat és plakátokat sem sza­bad kinyomatni. A szociáldemokrata la­pokat 14 napra tiltották be és két hétig nem­ szabad a szocialistáknak röpirato­kat és plakátokat előállítaniok.­­ A szociáldemokrata párt ellen azért kellett eljárni, mert a gyújtogató beismerte, hogy a szocialistákkal is összeköttetésben

Next