Ujság, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

IK^~\ C HA: Mélynyomást! Képes rádiómelléklet Budapest, 1933 péntek, november 3 Ára 1.50 ck ELŐFIZETÉSI ÁRAK Nagyadévi. ...... 10.80 pengő Egy hóra _______ 4.— pengő Ausztriában Egy hóra _ _ 8 Schilling Eggaa szám­ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 16 (Illát vasárnap .........31 fillér Ausztriában hétköznap . 30 Oroschen vasárnap 40 Oroschen AJ If'YViy A/V'M, Redvenyderby meg­fejtőinek névsora IX. évfolyam, 249. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI, Aradi­ utca 10 TELEFon­ 207—54, 207—55, 207-56, 207-57 FIÓKKI­ADÓH­I­V­ATAL ÉS kölcsönkönyvtár Budapest, VII, Erzsébet-körut 43 (Royal­­é,3illői), vezetőn i 316—28 Utazási és menetjegyiroda! Budapest, VII, Erzsébet-körut 43, To­elon i 418—34 Megjelenik vasárnap as ünnep utáni napok kivételával minden napÚJSÁG Nem sérti a birói függetlenséget? Irta egy törvényszéki biró Közel hetven éve, az 1869. évi IV. tör­vénycikkel született meg a magyar bí­rák függetlensége. Bölcsőjénél Deák Fe­renc és Horváth Boldizsár állt őrt s ott volt Eötvös József báró is. Olyan bírót akartak, akit politikai pártállás, köz­életi szereplés nem feszélyez, aki nem fél ítélkezésében világokkal szembe­­állani. Olyan bírót akartak, akit sem felülről, sem alulról nem lehet kormá­nyozni, aki törvény­­­ül, s törvényt be­­folyásolhatatlanul megtart, aki nem fél hatalmasoktól, sem tömegszenvedélytől, akit nem fűt semmi gyűlölet, nem visz mellékvágányra politikai világfelfogás, faji, felekezeti szempont. Tudós és elfo­gulatlan bírót akartak s még azt is meg­tiltották neki, hogy­ elmenjen politikai népgyűlésre. Célt értek. Meg lehetünk elégedve bírói karunk múltjával és je­lenével. Itt is voltak — hol nem? — in­gások, a földrengés kősziklákat is meg­mozdít, de a magyar bíróság Il­re cson­­kítatlan, becsületes munkája ma is a becsületes tradíciók szellemében folyik. Megingatja-e a bírói függetlenség oly dicsőségesen betöltött hetven, esztende­jének megszentelt hagyományait a nyug­­díjjavaslat? Őrizzük-e a független birót jogtalan támadásokkal szemben, avagy olyan levegőt teremtünk számára mi is, amilyent Hitler birodalma teremtett, ahol taláros birák tömege vonult fel a rohamcsapatok között, csatlakozva az erőszakhoz, bizonyítva, Mach­t geht vor Recht ? Az új nyugdíjjavaslat azt mondja a bírákra és ügyészekre, hogy a fegyelmi bíróság minden fokon nyugalomba he­lyezheti a bírót s ügyészt, ha a hivata­lával járó feladat kifogástalan elvégzé­séhez szükséges szakképzettség, szorga­lom vagy a minősítésben is kifejezésre jutó egyéb fontos kellékek hiánya miatt szolgálatát a megkívánt mértékben nem látja el. Ilyen esetben a javaslatban fel­hívott 1871: IX. törvénycikk 10. §-a szerint a bíróság elnöke bármily magas­­állású birót hivatalától fel is függeszt­het. Az igazságügyminiszter felhívására az eljárást meg­­kell indítani. " Ezzel elérkeztünk olyan lehetőséghez, amelyet becsületes, a jogrendet tisztelő kormány ugyan nem fog kihasználni ki­fogástalan bírák eltávolítására, de olyan kormány, amelyet nem vezetnek telje­sen ideális szempontok, amelyik a maga uralmát minden eszközzel biztosítani akarja s szemben találja magával a füg­getlen biró megfékezhetetlen ítéletét s egyéniségét, a szélsőkig ki fog használni. Igaz, a független fegyelmi bíróság fog ebben a kérdésben ítélkezni,.— de mi­előtt ez szóhoz jutna, a biróság elnöke, aki mint felügyeleti hatóság, a legfőbb felügyeletet gyakorló igazságügyminisz­ter alatt áll, már felfüggesztheti a birót s ezzel egy lelkiismeretlen, befolyásol­ható elnök a biráját, a legjobbat, a leg­­eszményibbet is elvonhatja konkrét ügyben az ítélkezéstől, h­a ítéletétől fél. Ma nincs ilyen elnök, de holnap nem lehet? Az elnök felfüggeszthessen kifo­gástalan bírót, kimondván reá bizonyí­tási eljárás és meghallgatás nélkül, hogy nem „szakképzett*­, nem „szorgalmas", vagy „egyéb fontos kelléke" hiányzik, tehát például nincs azon a politikai hit­valláson — ami könnyen lehet „fontos kellék" —, avagy nem „szakképzett", mert máskép alkalmazza a törvényt, mint az elnök szeretné? Ilyen eshetőség ROVAS A vallásbeli egységet a reformfolytonos­­ság elve alapján Ravasz László püspök az aleslamelumon­ál is állapítja meg, a nem­zeti egységet pedig a protestánsok részéről a nem keresztény Árpádig vezeti vissza. Luther Márton ünnepén minden felekezet­­beli magyar felügyel erre a beszédre. Uj lant hirdet? Uj volna a magyar nemzet tör­ténelmi egységének tana, elvonatkoztatva a felekezeti hovatartozástól? Vagy a keresz­tény vallási eszme azonossága az egy Isten­ben való hitben? Oly régi ez igazság, mint a magyar nemzet és az egy Isten-vallás. De bátor és plasztikus hirdetése ennek az igazságnak ma politikai szükségesség és a telkek békéjének szolgálása. Kár, hogy szükségesség. Hogy unos-untalan és uton­­útfélen hangsúlyozni kell az egyesítő ma­gyar eszme mellett, hogy vallás és faj nem lehet szétválasztó momentum. Amikor egy eszmei tételt nagyon kell hangsúlyozni, arra vall, hogy a gyakorlatban megfeled­keztek róla.★ Mivel fogadta Fabinyi kereskedelmi mi­niszter a kereskedő küldöttség előterjeszté­sét? — Nagy megértéssel. Természetes. Nemcsak azért, mert a szónokló Magyar Bertalan igen világosan beszélt, hanem mert­­lehetetlen meg nem érteni, hogy ha a ke­reskedő nem juthat portékája árához, akkor nem adhat hitelt és ha a régi köve­teléseire két évig várnia kell, ő sem kap­hat hitelt. A gazda helyzetét nemcsak meg lehet érteni, hanem muszáj is megérteni, m­ert erről törvény parancsolna. A keres­kedők helyzetét, sajnos, csak a kereske­delmi miniszter érti meg, a kormány már nem. S tartunk tőle, a legtöbb, amire a ke­reskedők számíthatnak, az lesz, hogy éppen csak megértik, hogy simák. ★ Olyan furcsán hat, ha az ember Hitler szájából hallja a jog és igazság követelését. A német tudás ezt is be­­ tudja igazolni, mert a német tudomány mindent beigazol. Azt is, hogy a japán ember nem színes és a fehér zsidó mind színes. Tehát beigazol­hatja azt is, hogy jogot és igazságot respek­tálni kell az országhatárokon kívül és nem számít a határokon belül. Mit fog, mit igazság! kiáltják és létesítik az internáló­­táborokat, elcsapják a tisztviselőket, taná­rokat stb., földönfutóvá tesznek ezreket, másod- és h­armadrendűekké százezreket, szuronyra tűzött spongyával eltörölnek pártokat és meggyőződéseket. De mégis jó, hogy jogot és igazságot az országhatárokon kívül mégis respektálnak. Legalább követel­hetik azt, amit másoknak nem adnak meg. Fegyverszünet a font-dollár fronton Megegyezés az amerikai és az angol jegybank között S­oution, november 2. Anglia és Amerika között csütörtökön létrejött az első valuta­­fegyverszüneti egyezmény. A Federal Re­serve Bank of Newyork és az Angol Bank ideiglenes megállapodást kötöttek, amely­nek az a célja, hogy megakadályozza a dol­lár és a font nyílt harcának kitörését. Az Angol Bank feltételesen semlegességre kö­telezte magát az amerikai jegybankokkal szemben és megígérte, hogy nem foganatosít semmiféle ellenintézkedéseket az amerikai aranyvásárlások megakadályozására mind­addig, amíg az amerikai arany­vásárlások nem sértik Anglia érdekeit. A csütörtök délelőttre beharangozott első amerikai aranyvásárlások elmaradtak. A londoni piacon senki sem vásárolt Amerika számlá­jára aranyat, miután azonban most már kétségtelen, hogy az aranyvásárlások napokon belül megkez­dődnek, az arany ára határozottan szilárd irányzatot mutatott. A színarany jegyzése másfél shillinggel drágult s tőzsdezárlatkor 133 ,shilling 3 pencet fizettek egy uncia szín­­aranyért. A dollár értékelése egy árnyalattal lanyhább volt s egy font sterlingért 4,82 dol­lárt fizettek, szemben az előző napi 4.79­4 dollárral. A londoni tőzsdén csütörtökön olyan hírek is voltak forgalomban, hogy a newyorki Federal Reserve Bank nemc­sak az Angol Bank­kal akar együttműködni az gek prédájául azonban nem szabad oda­vetni a birót, mert megtanulhattuk az elmúlt forradalmi időkből, ki és mi az a biró, aki szembe meri szegni a fejét törvénytelen kívánságoknak. Hős ez. De a hősből, az oroszlánból nem szabad gyáva, minden fűszál rezzenésétől ret­tegő n­yulat csinálni. A nyugdíj­ja­vaslat­nak ezt a rendelkezését meghagyni any­­nyit jelent, mint rést ütni a közel het­venéves bírói függetlenségen, amely kö­zel hetven éven át kerékkötője volt a törvénytelenségeknek, mumusa volt a terrornak s megakadályozója tömérdek visszaélésnek. Hogyan lehet ezután min­den veszedelemnek szembenéző, szó­kimondó, gerinces bírót elképzelni, ha attól kell neki tartania, hogy valamely gerinces ítélete miatt egy eljöhető, balra vagy jobbra hajló uralom igazságügy­­miniszterének felhívására végelbánási eljárást kell ellene indítani s egy elnök felfüggesztheti, ha azt mondják reá az ítélete révén, amely tudós ítélet, de sebet oszt, hogy „nem szakképzett", vagy azt mondják reá, „legitimista", vagy „anti legitimista" s ezt beveszik mint „elfogu­latlanságára árnyat vetőt" a minősíté­sébe is. Van szükség erre a mai kor buzgó, pompás bíráival szemben? Azt hisszük, nincs. A gerinces, szókimondó Gömbös Gyula férfias korszakában ne nyúljanak tehát még így se hozzá a bírói függet­lenséghez, amely az egyetlen olyan, víl luta, amelynek esnie sohasem szabad. Csak bukó vagy megőrült országok sza­kítanak a birák függetlenségével. Ahol jogrend van s jogrendet hirdetnek, mint nálunk, ott építeni kell a birói függet­lenség épületéhez s nem szabad falakat rombolni. aranyvá­sárlá­soknál, hanem a Francia Bankkal is. Állítólag már folynak a tárgyalások a Fran­cia Bank megbizottaival s megvan a remény arra, hogy az Egyesült Államok és Francia­­ország között is létrejön a valutafegyverszü­­neti megállapodás. A washingtoni újjáépítési hitelintézet a belföldi aranyárat ma finom unciánként 32,36 dollárban állapította meg, ami a­ font , és dollár mai viszonylatánál 134 shilling 3 pennynek felel meg. Miután a londoni aranyár 133 shilling 3 penny volt, Amerika egy shilling fel­árat fizet a belfödi terme­­lőnek a világpiaci ár fölött. A londoni aranyárakat, amelyek egy shilling 6 pennyvel magasabbak a tegnapiaknál, a francia frank árfolyama alapján számítot­ták ki. Csökkent a Francia Bank aranykincse Páris, november 2. A Francia Nemzeti Bank ma tette közzé az október 27-i mérle­gét, amely szerint az aranykészlet a megelőző mérlegben megállapított 81.786.072.050 frankkal szemben 750.035.445 frankkal csökkent. Ez a csökkenés egyáltalán nincs összefüggésben Roosevelt külföldi átváltható devizavásárlási tervével és azoknak a fizető­eszközöknek visszavonása okozta, amelyeket Svájc és Hollandia ez év júliusában Francia­­országban helyeztek letétbe, amikor az ő pénzértékük állandósága ellen rendkívül erős támadásokat intéztek. Amerika csak frankért kap aranyat a Francia Banktól Bonnet pénzügyminiszter ma délelőtt h­osz­­szasan tárgyalt Morcival, a Francia Bank kormányzójával és Bisttel, a bank tisztelet­beli kormányzójával. A Francia Bank gazdasági osztályában hang­súlyozzák, hogy a Francia Bank bankjegyek ellenében szolgáltathat ki aranyat, Ameriká­nak tehát előbb francia frankot kell vásá­­rolnia, majd pedig számlát kell nyitnia a Francia Banknál és csak ennek a számlá­nak terhére szolgáltat ki majd részére a bank aranyat. Kérdés azonban, vájjon Ame­rikának sikerülni fog-e az ingadozó ár­folyamú dollárral kellő mennyiségű frankot vásárolni. Ford meghódolt Rooseveltnek A Newyork Herald jelentése szerint Ford elhatározta, hogy enged Johnson tábornok kérésének és közölte, hogy november 7-én a nemzeti talpraállás mozgalmának szellemé­ben jelentést terjeszt elő az üzemében alkal­mazott munkabérekről és munkaórákról.

Next