Ujság, 1934. április (10. évfolyam, 73-96. szám)
1934-04-19 / 87. szám
Csütörtök, 1934 április 16 ÚJSÁG SZOVJET BÁLVÁNYOK • A múlt héten sajtófogadás volt az orosz követségen. Minden újságírót megajándékoztak egy doboz cigarettával és egy ilyen dobozból nekem is jutott két cigaretta. A formájuk egészen különös: nyolc centiméter hosszú a papírszopóka és alig másfél centiméter a dohánnyal töltött rész. Meg is jegyeztem a kávéházban: Ez a cigaretta jellemzi legjobban az orosz szovjetet: sok papír és kevés „dohány". A szomszédasztal mellől valaki beleszólt az én tréfás megjegyzésembe: „Egy országot talán mégsem az jellemez legtalálóbban, hogy milyenek a cigarettái". A közbeszólónak igaza volt, de én mégis visszavágtam: „Egy országot valóban nem a cigarettái jellemzik, mint ahogyan Magyarországot sem csak az jellemzi, hogy akadnak rosszmodorú polgárai, akik megkérdezetlenül beleszólnak mások beszélgetésébe". Ezek után pedig kiegészítem az orosz portré jellegzetes vonásait és odaállítom a cigaretta mellé a legújabb szovjet kreációt, az új érdemrendet, amelynek viselői „a szovjetunió hősei" megjelölést kapják és azzal együtt a következő kiváltságot: a villamosokon az elülső ajtón szállhatnak fel, ingyen mehetnek színházba, moziba és ingyen fürödhetnek az állami üdülőhelyeken. Az első kitüntetést a Csel- Ijuszkin-expedíció hajótöröttjeinek megmentésében résztvett pilóták kapják. Ez valóban markánsabban jellemzi az új Oroszországot, mint a cigarettát. Az emberi természetet akarják odaát megváltoztatni, az embert lényegében akarják „átépíteni" és tizenhat évvel a radikális átlényegesítés után érdemrendet alapítanak a társadalmi munka hőseinek megjelölésére. Így válik illuzóriussá a francia forradalom három nagy követelésének egyike, amely az egyenlőségről szólott. A nagy forradalom első követelését, a szabadságot, kinullázta a szovjet szótárából a diktatúra. Csak feltétlen engedelmesség van, aki pedig az egyéni diktatúra korlátlanságát a demokrácia némely intézményével akarná megcsorbítani, az úgy járhat, mint aTrockij: számkivetésbe mehet és minden évben máshol ütheti fel sátorfáját. Talán mondanom sem kell, hogy egy Cseppet sem fáj a sérelem, amely a Szovjetben az egyenlőség elvét érte és az érdemrend alapítása csak abból a nézőpontból érdekel, hogy az emberek odaát is épp oly hiúk, mint bármely kapitalista államban és a hiúság csiklandozása és kielégítése legalább is oly serkentő erő, mint az a kollektív eszme, hogy a célt csak a cél szentesíti és e cél szolgálatában egyetlen akarattá kell összesűrűsödni az egyéni akaratnak. Dolgozni, alkotni magáért a munkáért, mint kiélési formáért és mint a közjó egyetlen lehetőségéért és megtestesüléséért kell. Ez az egyetlen jutalma a munkának és az életnek, sőt magának az életmentésnek is. Másfél évtizedig se tudta magát tartani ez az új erkölcsi törvény. Rést hasított rajta az új érdemrend, amellyel a szovjetunió megteremtette a kiváltságosok szektáját. Nem nagyértékű előjog, hogy az ember a villamos kocsi elülső ajtaján beléphet a kocsiba, de mégis elsőrendű állampolgárokat kreál ez a kiváltság és ahol elsőrendű emberek vannak, ott automatikusan kialakul a másodrendű emberek osztálya. Ezt a cárok is meg tudták csinálni, de az orosz forradalom talán mégis a cári intézmények sírját akarta megásni, mégpedig oly mélyen, hogy ezek az intézmények soha, semmiféle formában ne támadhassanak fel. Bernard Shaw mondja a Forradalmárok Kiskátéjában: A kormányzás művészete: a bálványimádás megszervezése. Amikor ezt a mondatot leírta a nagy szatirikus, még nem volt szovjet. A polgári társadalmakról és a kapitalista rendszeren épült államokról szűrte le ezt az igazságot. Most már megkezdődött a bálványimádás szervezése Oroszországban is. Az isteneket detronizálják, de a bálványokat restituálják. Nem az istenen és nem a bálványon a hangsúly. A lényeges itt az, hogy jelentkezik az imádás szükségességének az érzése. Kell nekik valami magasabbrendű, akire felnézhessenek. A misztikum után való vágy jelentkezik ebben. És szimptómának ez nagyon is jelentős. Wallesz Jenő Ki a szabadba, napfénybe, de csak NIVEÁ-t-!// BEIERSDORF VEGYÉSZETI GYÁR R. T„ BUDAPEST. VII. Tavasszal szép és meleg időben már ereje van a napnak. Bőrünk a téli ruházkodás által elszokott a levegőtől és napfénytől, vigyázzunk tehát a napfürdőzésnél. Előzőleg dörzsöljük le jól arcunkat és testünket NIVEA-CREME-OLAJ-jal, amely ápolja, védi és egyenletesen barnítja a bőrt. A NIVEA-CREME Eucerit-tartalma miatt a legkiválóbb bőrápolószer és meglepő jó hatása elismert az egész világon. NIVEA CREME ára: P 0.50—2.20. NIVEA-OLAJ ára: P 1.—, 3.50 Zita királyné gyermekeivel együtt két hónapra elhagyja Steenockerzeel-t Vagy Olaszországba vagy Franciaországba utazik a nyár folyamán Sigray Antal gróf hosszabb időt töltött Steenockerzeelben, a királyi családnál. Most jött vissza Budapestre. Legitimista képviselőtársainak elmondotta, hogy Zita királyné és gyermekei teljes gyászban vannak: Sixtus pármai herceget gyászolják. Megcáfolta azokat a híreket, amelyek arról szóltak, hogy Zita királyné gyermekeivel együtt elköltözik Steenockerzeelből. Annyi a valóság, hogy a királyi család két hónapra elutazik, aminek az oka a következő: A steenockerzeeli kastély ura a királyi családdal kötött szerződésben fentartotta magának a jogot, hogy minden nyáron kéthónapi időtartamra kastélyában üdülhessen. Zita királyné a szerződés értelmében kénytelen elhagyni mostani tartózkodási helyét , vagy Franciaországba, vagy Olaszországba utazik gyermekeivel együtt arra az időre, amíg a steenockerzeeli kastély nem áll rendelkezésére. Nem felelnek meg tehát a valóságnak azok a hírek, hogy akár Zita királyné, akár Ottó Ausztria területén töltené a- nyarat. Pesti cícerone-vizsga az autocarban Milyen hosszú a parlament ? Miért kék Duna a Duna ? Gül Baba sírjának története spanyolul Mit kell tudni egy jó idegenvezetőnek — Meine Damen und Herrens — Mesdames, Messieurs! — Ladies and Gensiemen! — Signari e Signorini! — Senoras y Senores! — Hölgyeim és Uraim! így kezdi minden idegenvezető mondókáját, amikor az autocar tele külföldiekkel útnak indul, hogy bemutassa Budapest szépségeit. Az egyre növekvő magyarországi idegenforgalom most arra késztette a kereskedelemügyi minisztériumot, hogy az idegenvezetőket levizsgáztassa és oklevéllel lássa el őket. Szerdán délután kezdődött meg a pesti Ciceronek vizsgája, amelyen több mint százötvenen jelentkeztek. A százötvenből száz a hölgy, közöttük ismert társaságbeli úriasszonyok és leányok. A jelentkezők nagy része már régi idegenvezető, de most tekintet nélkül mindenre, vizsgát kellett tenni még annak is, aki már egész különvonatokat kalauzolt végig Budapesten. A pesti idegenvezetők első tizenkettes csoportja szerdán délután négy órakor vizsgázott. Szabályszerűen előállt egy autocar a Menetjegyiroda elé, csakhogy a kocsiba ezúttal nem angolok, franciák, vagy németek szálltak be, hanem az IBUSz vezérei, a kereskedelemügyi minisztérium kiküldöttei, a vizsgázók és az Újság munkatársa. A vizsgáztató bizottság tagjai a következők: Gorondi-Novák Andor dr. miniszteri tanácsos, Szvnezsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos, Lobmayer Jenő fővárosi tanácsnok, Miklós Elemér dr., Budapest idegenforgalmának egyik vezető egyénisége, Glosz Ödön dr. és Szentkereszthy Pál báró. Itt látható... A tizenkét vizsgázó közül hét hölgy — egy leány és hat asszony —, közöttük az egyik előkelő színház ismert igazgatójának felesége. Az autocar nekiindul, elöl a vizsgázóbizottság tagjai ülnek, hátul a drukkoló idegenvezető, jelöltek, akik szokatlanul érzik magukat a kényelmes ülőhelyeken, mert megszokták, hogy állva, a kocsi elején, kezükben a tölcsérrel tegyék meg az autocar megszokott körútját. Az első felelő Abonyi Margit Mária, aki már öt éve idegenvezető. Az autocar a Vörösmartytérre fordul be és a vizsgázó németül, franciául, angolul, olaszul, sőt spanyolul is fújja, hogy ki volt Vörösmarty Mihály. A következő felelő már a József-téren magyarázza, hogy hölgyeim és uraim, jobbra látható József nádor szobra, balra a Hitelbank A Gróf Tisza István utca és Bálvány utca sarkán megváratja a villanyrendőr az autóbuszt és bennünket az utca közönsége megbámul, mintha idegenek volnánk. A kocsi áll és hallani, hogy a járdán egy öregúr magyarázza a másiknak: — Már megint tele van a város gazdag amerikaiakkal. Következő műsorszám a Bazilika. Az egyik vizsgázó franciára fordítja le, hogy mit jelent az „Ego sum via, veritas et vita". Szabadságtér (Nemzeti Bank, Tőzsde). Várjon az idegenek nem állítják-e meg ilyenkor a Nicerone-t, hogy valami bővebbet halljanak a Nemzeti Bankról? Andrássy-szobor és parlament. A kocsi rendes körülmények között itt negált és az utasok megtekintik a képviselőhöz belsejét is. A mi autocarunk azonban kihagyja azt a mmw tíradalutfát! i»ufciroÍ€ eredeti francia és angol gyártmányok, csillárok, aszalt lámpák, fürdőkályha és egyéb egyszerű háztartás berendezések. garderobeszekré- ©SgJffAranyék stb. csakis privátnak W483SS9J11 Csak d. u. 3—6 között. Bajza u. 24. em.e fllPITOL SIK I ORUM SK.aJLmw itv regenyet lfílii folytatja. „ Szerencsém volt, Budából feleltem" A következő felelő dr. Teles Béláné a következő kérdést kapja: — Miért kék Duna a Duna, hiszen szürke? A talpraesett válasz a következő: — Johann Strauss, a híres zeneszerző, bizonyára kék szemüveget hordott, amikor a híres Duna-keringőt megírta. Minden kis szobornál megkérdezik a vizsgáztatók, hogy kit, mit ábrázol, ki készítette és mikor állították fel? A vizsgázók tökéletesen tudnak. Ezek közül aligha bukik meg valaki. A rendes 8 pengős körjáratot most egy kis változtatással és kihagyással folytatjuk. Az autocar befordul a budai Dunapartra, ahonnan pompás kilátás nyílik a parlamentre. — Hány méter hosszú a parlament épülete? Vállay József pontosan megmondja. Régi vezető már és csupa megszokásból majdnem megállítja a kocsit, hogy hátha valaki le akarja fotografálni a parlamentet. A hátralevő út már rövid. Mind a tizenketten feleltek, de kiderült, hogy még koránt sincsenek túl a vizsgán. Ez volt a gyakorlati rész és most következik az elméleti rész. A kereskedelemügyi minisztérium előtt megáll az autocar, hogy odabent közgazdasági, művészettörténeti és más kérdésekre feleljenek a vizsgázók. A kapuban s programaiból és e helyett Fritz Ilona spanyol magyarázatába fog bele annak, hogy milyen épületek állanak a Kossuth Lajos-téren. Grusz István a Kossuth szoborról beszél olaszul. A Tisza-szobor is benne van már az idegenvezetők műsorában. Mit kell tudni a Margitszigetről? A Margit-hídra megint csak várakozás után lehet bekanyarodni. Úgy látszik, a-rendőrök nagyon ragaszkodnak az idegenekhez. A Margitsziget bejáratánál ismét egy kis veszteglés. A jegyeket kell elintézni. Ha Budapesten kétutazó francia márki volnék, most okvetlenül megkérdezném a soron következő cicerone-t, hogy miért kell itt belépődíjat fizetni? Ahhoz azonban nem kell idegennek lenni, hogy a Margitsziget nagyszerű levegőjét éppen olyan táguló tüdővel szívjuk, mint az angolok, franciák, vagy más nációbeliek. — Hölgyeim és uraim, balra látható a legnagyobb magyar lovaspólópálya, itt következik a strandfürdő, jobbra pedig a víztorony látható, amely mellett nyáron tejcsarnokban zeneszó mellett üldögélnek az emberek! (Ha nem zárták volna be egy évvel ezelőtt a margitszigeti tejcsarnokot.) Felső-Margitsziget, az épülő szállodával, fürdővel, vízeséssel és a galamblövő pályával. Az egyik idegenvezető elárulja, hogy ha a külföldiek érdeklődnek, akkor csak azt mondják nekik, hogy itt agyaggalambra céloznak. Ha azt mondanák, hogy élőgalambra is lőnek célba, még esetleg azt hinnék, hogy barbárok vagyunk. Visszafelé a tenniszpálya mellett kérdi a vizsgáztatóbizottság egyik tagja: ■— Kik a leghíresebb magyar tenniszezők* Kuminecz Vendelné így válaszol: — Kehrting, Pétery és Zichy gróf. Amig az autocar visszafelé robog, a követekező jelölt részletesen beszámol francia nyelven arról, hogy IV. Béla király idejében építették a margitszigeti kolostort, amelynek most már csak romjai láthatók. Az egyik kiváncsi vizsgáztató megkérdi, hogy mikor uralkodott IV. Béla? Pálffy János pontosan megmondja. Olyan érdekes és bő magyarázatot ad a Margitszigetről amelyet aligha tudnak a jó pestiek. Nem ártana a pesti közönség számára ilyen kör-, járatokat létesíteni. Eddig bizony azt sem tudtam, hogy a Császárfürdő kerek 11 forrás vizéből táplálkozik. Kiderül, hogy az idegenek három nap alatt többet tudnak Budapestről, mint mi, a benszülöttek. Visszafelé Budára fordul az autocar. A villamosmegállónál nagy tömeg vár. Ha idegen lennék, most megkérdezném, hogy miért nem jön már a villamos?