Ujság, 1934. május (10. évfolyam, 97-121. szám)

1934-05-01 / 97. szám

Ára 8 lel Budapest, 1934 kedd, május 1. Megjalsnik vasárnap Az ünnep sláai sápok kivataléval minden napÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK Megyadévr* ______ 10.80 p*ng5 Egy hóra _______ 4»— pengi tuutrulbnagy hóra _ _ 8 Schilling Egyaa izom Ara Budapesten, vidéken és pAlyaudvarokon bAtkÁsnap 18 fillér vasárnap _________ 82 fillér Ausztriában hélköznap _ 80 Oroachaa vasárnap _ _ ________ 40 Oroschaa X. évfolyam, 17. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, VI. Aradi.utca 10 TELEPÜRH : 207—54, 207—55, 207-50, 207-57 FIÓKKIADÓHIVATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, VII, Erzsébet-korut 43 (Royal épület). Jelölöm 318—28 Utazási és monol jogyiroda Budapest. VII, Erzsábet-körut 43. Toofoni 418—34 A sajtódömping és a törvény írta egy sajtójogász A magyar törvényhozás az utolsó tíz évben gazdagon gondoskodott arról, hogy a versenytárs a gazdasági életben is feltétlenül az legyen. Az utolsó tíz év alatt ennek a biztosítására két törvény létesült, az egyik a tisztességtelen versenyről szóló 1923. évi törvénycikk, a másik a karteltörvény, vagyis az 1931. évi II- törvénycikk. Iktassuk ide ennek a két törvénynek vezérelveit. A tisztességtelen versenyről szóló törvény első szakasza a következőképpen szól: 1. §. Üzleti versenyt nem szabad az üzleti tisztességbe vagy általában a jó erkölcsökbe ütköző módon folytatni. A jelen törvény értelmében erre jogosult attól, akinek magatartása az előbbi bekezdésbe ütközik (tisztességtelen verseny), az ily magatartás abbahagyását és szándékosság vagy gondatlanság esetében a kár megtérítését követelheti. A másik, a karteltörvény első szakasza azt mondja, hogy az olyan megállapodás vagy határozat, amely árura vonatkozóan a termelés, a forgalom, vagy az áralakulás tekintetében, vagy egyébként, a gazdasági versenyt korlátozó vagy a versenyt más módon szabályozó kötelezettséget alapít meg (kartel és más hasonló célú jogviszony), csak úgy érvényes, ha írásba foglalták és az 5. § szerint az e törvény alkalmazásában felmerülő kérdések tekintetében szükséges vélemény adására kartelbizottság alakult, amely véleményt ad és véleménye alapján a kereskedelmi miniszter tárgyalás alá veheti a kérdést, sőt pert is javasolhat a káros működés abbahagyására, ha a megállapodás vagy határozat, akár egy vállalatnak magatartása is a közgazdaság vagy a közjó érdekét veszélyezteti, különösen — mondja ez a szakasz , ha az áru termelését, forgalmát vagy az áralakulást a fogyasztóközönségnek, vagy a termelőknek vagy a szakmabeli vagy más vállalkozóknak hátrányára a gazdasági helyzet által meg nem okolt módon szabályozza. A sajtódömpingnél a két törvény alkalmazhatása kérdésében igen érdekes előkérdések merülnek fel. Az első kérdés, hogy vállalat-e alapvállalat, amely nevében is hordja már a vállalat szót."A tisztességtelen versenytörvény 30. §-a azt mondja, hogy vállalat e törvény értelmében minden akár egyéni, akár társasüzem, amely áruk előállításával vagy forgalomba hozatalával vagy pedig ipari vagy kereskedelmi szolgáltatások visszterhes teljesítésével foglalkozik és nem tesz különbséget, hogy az üzem a kereskedelmi törvény, vagy az ipartörvény rendelkezései alá esik-e. Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk a kérdést, kétségtelen, hogy alapvállalatok a kereskedelmi törvény alapján működő részvénytársasági keretben vagy bármilyen egyéb cégjogi formában működő kereskedelmi vállalatok, amelyek részint az irodalom, a politika, a közgazdaság stb. stb. körébe tartozó szellemi szolgáltatásokat produkálnak, részint hirdetéseket közölnek és így olyan szolgáltatások alkotják működésük magvát, amelyek a tisztességtelen törvény hatálya alá vonhatók, mert a törvény meghatározása szerint árunak, illetőleg szolgáltatásnak kell tekinteni a kereskedelemnek és hitelnek körébe eső minden terményt, terméket, illetőleg szolgáltatást, amely az ilyen vállalat üzemi körébe tartozik. Külön döntvény is kimondja azonban már az időszaki lapok kereskedelmi vállalat természetét, nevezetesen a királyi Curiának 1933. évi november hó 16. napján létrejött 58. számú polgári jogegységi döntvénye, amelynek indokolása világosan kimondja, hogy „a sajtó fejlődésével és az időszaki lapok fentartásának tőkeszükségletével szemben az élet akként alakult, hogy a hírlapok és más időszaki lapok kiadása rendszerint részvénytársaság, de mindenesetre tőkeerős kiadóvállalat kezében van, amely kereskedelmi vállalatnak tekintendő . . .“ A lapkiadóvállalatnak üzleti köréhez nemcsak a lap kinyomása és kiadása, hanem szellemi tartalmának előállítása, vagyis a szerkesztés is tartozik." A lapkiadóvállalat tehát a közönség kezébe effektive is árut ad, magát a lappéldányt, de szolgáltatást is juttat, a vállalat üzemi körébe tartozó szellemi szolgáltatásokat ad. A Curia döntvényét alkalmazva tehát a tisztességtelen versenyről szóló törvény motivációjánál, világos, hogy a sajtódömpinggel szemben ez a törvény is megfelelt állal. ROVÁS A régi jó és most még jobb barát új útra lép és mi megmaradunk a régin. Isten áldása kisérje útján, intünk feléje szeretettel, aztán megyünk tovább a magunkén. Képmutatás volna, ha mondanék, szívesen látjuk uj útját. Nekünk idegen, nekünk szédítő. Ő minden baj javulását várja, mi katasztrófának éreznék magát az útra lépést. Le a parlamentarizmussal! Akik ragaszkodunk hozzá, nem értjük meg, hogy mirevaló ez a mai ünnepi alkotmány-beiktatás parlamentáris formák között, mikor a parlamentet halálra viszik. Utolsó sóhajával legalizálja az új rendet? Hát kell ennek a rendnek legalizálás, mikor hatalma van? Ha e hatalmával túlteheli magát minden parlamentarizmuson, mért fosztja meg mandátumaiktól a szocialistákat s mért szavaztatja meg a maga létét a megmaradt képviselőkkel? S mirevaló az egész új masinéria, mikor a kezelője vele is csinálhat, amit akar? Megint egy állam, mely a nemzet nevében a nemzet nélkül intézkedik. De ha az összes államoknál látnók ugyanezt a berendezkedést, még mindig nem látnók, hogy üdvös.* Azért, hogy Ottó bíborban született, még nem illeti meg nézet dolgában a tekintélyt Fiatalember és azt vallja, hogy horogkereszt és bolsevizmus egy anyaméhtől született. Mi is igy látjuk, de nem azért van igazunk, mert Ottó is így látja. A kérdést az ő nézete nem dönti el. Ellenben ami ezt a felfogását mindenekfelett értékessé teszi, f olyan királyi nevelésben részesült, mely eztó világnézetet érlelte meg benne, mely alkalmassá teszi, hogy a nemzeti és alkotmánnyos Magyarország jövendő királya magyar nemzetével lelki azonosságban uraljkodjék.* Sem bennünket, sem az országlakosság zömét kevéssé izgatja a közel, vagy távol választások ügye. Sajnos, az országnak sok egyéb baja van. Azt sem mondhatjuk, hogy a képviselők dolga ez, mert nem az összes képviselők izgulnak. Még az sem áll, hogy a kormánypárti képviselőket nyugtalanítja a híresztelés, mert ezeknek egy része igazán biztosnak érzi mandátumát választás esetén is. Marad tisztán és osztatlanul az a töredék, mely tisztában van vele, hogy választás után nem kerülnek vissza a képviselőházba. Nem azért, mert tudják, hogy a választóknak nem kellenek, hanem a kormány nem fogja őket megválasztani. Megnyitották a kisentente gazdasági tanácsának második ülésszakát Bukarestben Titulescu munkaprogrammja Bukarest, április 30. (Orient-Radio.) A kisentente gazdasági tanácsa hétfőn 18 óra 30 perckor kezdte meg második ülésszakát. Titulescu külügyminiszter megnyitóbeszédében üdvözölte Csehszlovákia és Jugoszlávia küldötteit és hangoztatta a tanácskozás nagy fontosságát. Folytatni kell a Prágában január havában megkezdett munkát. Feltétlenül szükséges, mondotta Titulescu, hogy gyakorlati eredményekre jussunk, amelyek be fogják bizonyítani az egész világnak, hogy célunkat, a három ország gazdasági egységének megvalósítását, el tudjuk érni. A nemzeti bizottságok részéről a prágai értekezlet óta kifejtett tevékenység megvizsgálása, a három ország gazdasági viszonyainak tanulmányozása a legfőbb feladat. Meg kell vizsgálni, hogyan váltak be az árucseretervek, melyek az akadályok, milyen módszerekkel lehet az árucserét élénkebbé tenni. Harmadik feladatként Titulescu a gazdasági tanács működési ügyrendjének kidolgozását jelölte meg. Majd így folytatta: Tudom, hogy egyesek túlozzák kereskedelmi érintkezésünk megindításának nehézségeit. A mai helyzet egyáltalában nem megváltozhatatlan. Meg kell vizsgálni minden ország felvevőképességét és nem szabad elfelejteni, hogy az igazi nehézség eredete az, hogy még nem ismerjük eléggé sem kívüli lehetőségeinket, sem kölcsönös szükségleteinket. A három ország árucseréjének megélénkítése tehát a szervezés és a jóakarat dolga. Nem szabad megfeledkezni e gazdasági kérdés politikai fontosságáról. Közép-Európának ki kell jutni abból a gazdasági elvénkedésből, amelyben hosszú esztendők óta küzködik. Az erők egyesítése az a módszer, amelyet az általános érdek és a mi különleges érdekünk megkövetel. Ennek az együttműködésnek célja az, hogy Közép-Európát egyesítse, ne pedig versengő biokokra válassza szét. Minél jobban fogja a kis-entente a maga gazdasági életrevalóságát bebizonyítani, annál könnyebben tud igazi érdekeinek megfelelő szerződéseket kötni a többi középeurópai országgal. Titulescu ezután ismertette a szakértői bizottságok jelentését és megállapította, hogy e munkálatok kielégítőek. A mostani ülésszak munkaanyagának megvitatására öt bizottság kiküldését kérte, míg a hatodik bizottság a végső szövegezést végezné. Az öt bizottság a következő ügykörökkel foglalkoznék: a gazdasági tanács belső megszervezése a kereskedelmi viszony élénkítése, az egyes országok bizottságainak tevékenysége, a prágai határozatok végrehajtása, pénzügyi kérdések. A bizottságok munkája kedden kezdődik. Mihelyt határozatokat hoztak, összeül a gazdasági értekezlet teljes ülése. Titulescu végül szerencsét kívánt az értekez irtat nyújt, az abbanhagyási és kártérítési követelés azonban attól a naptól számítandó hat hónap alatt évül el, amikor a sértett fél a cselekményről és a felelős személy kilétéről tudomást nyert. De védelmet ad a sajtódömpinggel szemben a másik törvény, a kartól törvény is. Ez ugyanis világosan megmondja, hogy kereskedelmi vállalatoknak olyan tevékenysége, amely a közgazdaság, vagy a közjó érdekét akként veszélyezteti, hogy az a szakmabeli vállalkozóknak hátrányára szolgál, tilos és végeredményben, az ellen ideiglenes intézkedés tétele, végett .Vagy perben a kartelbírósághoz lehet fordulni. Csak nehezebb az eljárás ezen az alapon, mert a karteltörvény a magatartás eltiltásának kérelmét attól teszi függővé,hogy aziránt a kereskedelmi miniszter keresse meg. A könnyebben járható út tehát a tisztességtelen versenyről szóló törvény által kijelölt út, amely a lapkiadóvállalatok igértveinek érvényesítésére ideálisan ráillik. lelnek munkálataihoz. A jugoszláv, majd a cseh küldöttség vezetője kijelentették, hogy a vezetésük alatt álló küldöttségek igyekeznek majd előrevinni a munkálatokat. Majd ők is sikert kívántak az érzés közléinek. Bardhou római útja Párizs, április 30. A politikai érdeklődés előterében Barthou külügyminiszter római útjának terve áll Barthou, mint ismeretes, keleteurópai útja során azt mondotta a prágai újságírók előtt, hogy komolyan foglalkozik a római út gondolatával s belátható időn belül ellátogat az olasz fővárosba- Barnhoffnak ez a kijelentése élénk visszhangra talált a francia sajtóban s a lapok rámutatna arra, hogy az elmúlt években a világunk majdnem minden államából jártak felelős politikusok Rómában s csak francia miniszter nem volt közöttük sohasem. Az Agenca Economique et Financiére római tudósítója, hosszabb cikkben buzdítja Barthou külügyi minisztert a római útra. Bírálta Göbbels rendeletét: betiltották Berlin, április 30. Az Ullstein-vállalat vasárnapi néplapját, a Grüne Postot három hónapra betiltották. A betiltás a lap vasárnapi vezércikke miatt történt, amely „Miniszter úr, szabad kérnem egy szóra!" címmel élesen kritizálta Goebbels birodalmi propagandaminiszter egyik legújabb rendeletét. A szóbanforgó rendelet felszólítja a sajtót, hogy igyekezzék színesebb lapot adni a közönségnek és kerülje az egyhangúságot. A Grüne Post azt írta erről a rendeletről, hogy a hivatalosan irányított lapok csak egyhangúak lehetnek és szint nem lehet belevinni a lapokba addig, amíg tilos a szabad kritika joga. A betiltó végzés indokolása szerint ez a cikk alkalmas arra, hogy „aláássa a nemzeti szocialista kormány tekintélyét“ s éppen ezért el kellett rendelni a betiltást. A Grüne Post cikkírója kétségkívül ki akarta gúnyolni Goebbels dr. rendeletét és egyáltalán neta ,'-ost lett szándékában, hogy megérteni próbálja Goebbels dr. igazi intencióit. Ahol péntek óta sorban álltak a hétfői előadásra London, április 30. Hétfőn nyílt meg a Covent Garden színház tavaszi operaciklusa Beethoven Fidelio-jának előadásával. A zsúfoltsgig , megtelt nézőtér a szokásos káprázatos képet nyújtotta. A „gyémántfélkör‘‘-nek nevezett páholysor hölgyeinek fején az idén diadémok helyett inkább drágaköves pártákat lehetett látni. A karzatlátogatók már pénteken kezdtek sorba állani, hogy jobb helyhez jussanak. A várakozókat hozzátartozóik időnként felváltották. Az angol színészszövetség tiltakozott Macdonald miniszterelnöknél hat bécsi karénekes szerepeltetése ellen, mert abban az angol művészek mellőzését látják. TT Bankbukás Genfben Genf, április 30. A hír, hogy a Banque d’Escompte, Genf egyik legrégibb bankja hétfőn reggel váratlanul megszüntette kifizetéseit, városszerte kínos bélnyomást keltett és mind a sajtó, mind a nagyközönség élénken kommentálja. A bankbukás, mögött pénzügyi okokon kívül politikai mozzanatok is húzódnak meg. A Banque d’Escompte végleges szanálására még a múlt évben 30 millió franknyi hitelt szavaztak meg és ebből a Genf kantonnak április 29-én 5 millió frankot kellett volna befizetnie. A genfi kanton szocialista többségű tanácsa azonban a kötelezettség teljesítését az utolsó pillanatban megtagadta és a pénzátutalást nem teljesítette. Ilyenformán a bank nem jutott hozzá a megszavazott hitel többi részéhez sem, és kénytelen voltfizetéseit megszüntetni. A bankbukásnak genfi körök véleményei szerint még kedvezőtlen kihatásai lehetnek.