Ujság, 1934. június (10. évfolyam, 122-145. szám)

1934-06-02 / 122. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK Mogyodávrv ______ 10.80 pongó Egy hóra _______ 6­— pangó Ausztriában agy hóra _ _ 8 Schilling Egyaa erem óra Budaplatan, szolókas­za pályaudvarokon hétkóznap 16 tillér vasárnap _________ 82 Ellét Ausztriában hétkóznap _ 80 Oratehaa vasárnap ....... 00 Orosehaa Maglelanth vasárnap óa Ennep dód napok kivatalával ailadaa sas ytyd* ' ' A J? > Sg, í ^ 1984 JUH. 02 4 .Se,' Y Budapest, 1934 szombat, junius 2. R Ára 16 Híré­—r*________X. évfolyam , 122. s­zám­ ÚJSÁG SZERKESZTŐSED ÉS KIADÓHIVATAUl VI, Aradi-utca 10 T E L E F dH : 207—54, 207—55, 207-56, 207-57 FIÓKKIADÓH­I­V­ATAL ÉS KÖLCSÖNKÖNYVTÁR Budapest, VII, Erzsébat­ kóru­t 43 (Royal épü­letf. telefon: 316-428 Utaaisl­es menetjegyiroda: Budapest, VII, Erzsébalkörut 43. Telelon­ 419—34 Zsolt Béla riportja a bolognai vereségről Megmenteni már nem a leszerelést, erről letettek, hanem a leszerelési konferenciát. Ne­künk közönséges embereknek s majdani ágyutölteléknek, bombabekapóknak és gázfogyasztóknak túlságosan vastag a bőrünk és begyepesedett az agyunk ve­leje, semhogy értékelni tudnók a nagy jelentőséget: a leszerelés hagyján, de a konferenciát meg kell menteni. A világ lenyelheti a tényt, hogy nincs védekezés a háború ellen, ellenben a diplomáciát nem lehet kitenni a világos ténymeg­állapításnak, hogy vállalta a leszerelés problémáját és nem tudja megoldani. Azt mondják, a világ sorsa éppen et­től függ, mert a világ elviselhet min­dent, csak a diplomáciától nem követel­heti, hogy elviselje saját kudarcát. Nem titkolja azt sem, hogy a leszerelés soha egy pillanatig sem szerepelt körében mint komoly lehetőség, de azt hitte, hogy még több évig lehet úgy tenni, mintha komolyan akarnák s a pontot is úgy tenni, hogy valameddig eljutottak, a többi idővel még következik. Nem si­került. Nem lehet az eredménytelensé­get, mely a legtöbb hatalomnak benső titka volt, tovább húzni, kipattan, meg­mutatkozik és muszáj tudomásul venni annak is, aki már eleve tudta. Kinek kell a háború? El lehet hinni, senkinek. De fegyvertelenül nézni a béke elébe, azt ugyancsak senki sem vállalja, még az sem, aki mást nem is tehet. Pár­huzamosan a leszerelési konferenciákkal kiépülnek a különböző szövetségek há­ború esetére. Ezekhez a diplomáciának nemcsak több szerencséje van, hanem nagyobb tehetsége is. Megindították az akciót mint kötelezettséget, hogy háború esetén nem fogják egymást hátba tá­madni és tökéletesedtek annyira, hogy háború esetén segíteni fogják egymást. A régi gazdasági rend nem tud helyre­állani, de a régi háborús szövetségek rendje már helyreállt. Természetesen úgy, mint a régi, a béke megóvása ér­dekében. Az eredményt ismerjük. A szö­vetségek rendszere mellett ki volt zárva az elszigetelt háború két ország között. Akármely kettőnek az összekü­lönbözése valamennyinek a háborúját jelentette. Azt a veszélyt, hogy a háborút akárki is békeállapotban élje túl, a szövetségi rendszer ekkora véres tanulság után még sikeresebben akadályozza meg. Nagyot haladtunk, az újabb háború nem tűr meg semleges államokat. Érdekli-e a közönséges embert, ami most a diplomácia legfontosabb dolga, hogy a sikertelenséget ki okozta? Hogy Franciaország-e, vagy Németország, vagy Anglia, aki Németország felé haj­lik, vagy a német szerint túlságosan franciabarát? Mindegy, hogy Anglia dip­lomáciája szemmel láthatóan a legbuz­góbban fáradozott az ellentétek kiegyen­lítésén, de aligha lehetett kétsége, hogy sikertelenül. S nem változtat a valósá­gon, hogy Franciaország mohón, vagy érzése szerint kénytelenül siet négymil­­liárdot befektetni fegyverekbe és erődí­tésekbe, amivel utólag okot ad Német­országnak a bizonyságra, mennyire mu­száj neki emelni hadikiadását. Termé­szetesen mindenki másnak is követnie kell a példát s ha Mr. Edennek tegnap ném lett volna igaza, hogy 1914 óta nem ROVAS Ami kriminalitás csak ráhúzható az esetre, tessék ráhúzni. Egyéni akció, magántulaj­don elleni vétség, ha tetszik, lopás, ha tet­szik, rablás, hazugsággal és fondorlattal végrehajtott sötét összeesküvés, mindez f­el­bírja a hidasi haranglopás esete, mert túl­ragyogja a nemes szellem, a gondolatnak, a nemzet lelkének mélységéből fakadás. Ennek a diákatrocitásnak csak tapsolni tud minden magyar, mély meghatottsággal és túláradó szeretettel azok iránt, akiknek eszébe jutott és akik végrehajtották. A hi­dasi árva harangból nemzeti ereklye lett, akár a f­ehel kürtje és kondulása a hidasi magyarság halotti napját az idők végéig belézugja a tragédiát, minő eddig m­ég nem sújtott bennünket és amelynek­ nem szabad még egyszer lesújtani. * Starhemberg herceget úgy is mint osztrák alkancellárt látjuk szívesen, úgy is mint Starhemberg hercegei. Az Ujság­nak ismé­telte:­ volt alkalma közvetellen­ül hallani a hangját és közvetíteni gondolatait a ma­gyar közvéleménybe. • Egy fiatalem­ber, aki érett megfontolással tud lelkesedni és ra­jongom, aki hazájának sok újat nyújtani, nem rombolva le semmit, ami emberileg örök életre tarthat a jogot. Megbecsüli elő­ítéletek nélkül az embert, türelmet gyako­rol még az ellentétes nézettel szemben is és átgázolva Dollfuss­al a szociáldemokrácián, a demokrácia világnézletének alapján áll. A sorsközösségben, melyet Ausztriával his­tóriai alapon most elhatározás alapján is vállaltunk, nekünk Ausztria alkancellárja szívesen látott vendég és kedves emberünk. ♦ A kecskeméti kardlap-affér vádoló részé­hez nincs szavunk, ez az igazságszolgálta­­tást illeti meg. Ellenben a mentegető ma­gyarázat egy kis szöget itt a fejünkbe. Nem tudta, hogy a biciklis beavatkozó úr és tar­talékos liszt. Na igen, ha tudta volna, nem vágott volna rá. Csak azért lelte, mert egy poros és nem úri gúnyát viselő valakinek nézte. Azzal szemben rendben lett volna. Ejnye, hát ennyire vittük a nagy nemzeti összefogás folyamatában? Szerdán iktatják be méltósá­gába az új főpolgármestert Megtörtént Borvendég Ferenc kinevezése. A szanálási ter­vezet szerint a főpolgármester megszabhatta a tisztviselői létszámot és javadalmazást, egyben revideálhatja a köz­üzemi tarifákat Borvendég Ferenc főpolgármesterré való kinevezése és ezzel egyidejűen Huszár Aladár dr. felmentése péntek délután megtörtént. Erről a következő hivatalos közlés számol be: A kormányzó a belügyminiszter előterjesz­tésére borvendég Ferencet, Budapest székes­főváros alpolgármesterét Budapest székesfő­város főpolgármesterévé kinevezte. A kormányzó a belügyminiszter előterjesz­tésére Huszár Aladár dr.-t, Budapest székes­­főváros főpolgármesterét ettől az állásától saját kérelmére felmentette és egyúttal megen­gedte, hogy részére odaadó és buzgó szolgá­latáért újólagos elismerését tudtul adják. Az új főpolgármester hivateles és ünnepé­lyes beiktatása szerdán délután történik meg a főváros közgyűlésén. Ámbár Borvendég Fe­renc már szombaton mint Budapest főpol­gármestere tevékenykedik, valójában a szer­dai beiktatás után veszi át új hivatalát és nyilvánvalóan ekkor ad programmot is. Te­­kintettel a főpolgármester rendkívül széles feladatkörére, a városi pártok érdeklődéssel várják nyilatkozatát, hogy miképpen óhajt ele­get tenni súlyos megbízatásának, amely a főváros szanálásával függ össze. Mindenkinek meggyőződése azonban, hogy teljhatalmát a főváros javára fogja felhasz­nálni. Késik a szanálási terv Úgy volt, hogy az új fővárosi törvényt kísérő szanálási tervezet, amely tulajdon­képpen megszabja az új főpolgármester hatáskörét, szombaton reggel jelenik meg a hivatalos lapban, következésképpen már pénteken este nyilvánosságra hozzák azt. A szanálási tervezet közzététele azonban nem történik meg szombaton reggel, hanem előre­láthatóan csak egy két nappal későbben, mert a belügyminiszter a pártvezérekkel történt megbeszélés alapján még az utolsó pillanatban bizonyos változtatásokat óhajt keresztülvinni. A belügyminiszter már korábban meg­ígérte, hogy a szanálási tervezetet bemutatja a városházi pártok vezetőinek. A két jobb­oldali pártvezért, Wolff Károly dr.-t és Kozma Jenő dr.-t, Űrnapján informálta a tervezetben foglaltakról. Hír szerint a velük való beszélgetés során módosításon esett ke­resztül a javaslat. Épp igy kedvező változ­tatásokat sikerült elérnie az ellenzéki pár­tok vezetőinek: Balsay Károlynak, Péger Károlynak és Láng Lajos dr.-nak, akik pén­tek délelőtt és délután jelentek meg a bel­ügyminiszternél a szanálási tervezethez való volt ilyen baljóslatú a világ képe, ma már tökéletesen igaza van. Megmenteni a leszerelési konferen­ciát? A közönségeseknek mindegy, meg­mentik-e, vagy sem. Még nemzeti hiú­ságuk sem izgul az ügy körül. Sőt na­gyon valószínű, hogy nem igen esik két­ségbe, ha nem sikerül. Ami értékes volna, úgysem menthető meg. A hit abban, hogy a világ urai meg tudják óvni a világ érdekeit, melyek rájuk van­nak bízva. hozzászólás céljából. Ez a tervezet, amely végső formájában is igen szigorú, eredeti alakjában való­sággal drákói volt. A terv olyan széleskörű felhatalmazást ad az új főpolgármesternek, hogy ezzel a fő­város autonómiája valósággal semmivé vá­lik. A közgyűlésnek a jövőben aligha éles­ szava, még kevésbé döntő befolyása, mert ön szanálási tervezetben kapott felhatalmazó alapján a főpolgármester minden mélyre­ható intézkedést is a saját hatáskörében te­het meg. Lesz ugyan mellette egy újonnan alakuló és a törvényhatósági tanács helyébe kreált testület, a 17-es bizottság, amelynek azonban csak tanácsadási joga lesz. A tanácsokat a főpolgármester nem köteles megfogadni, illetve elegendő, ha in­tézkedését utólag jelenti be a tizenhét tag­ból álló bizottságnak. Ezt a tizenhetes bi­zottságot az állami 33-as bizottság mintá­jára alkotják meg. Láng Lajos a szanálási tervezetben foglaltakról Egyébként arról, hogy valójában mi lesz a szanálási tervezetben, Láng Lajos dr. felső­házi tag,­akinek mint fentebb mondottuk, vé­leményét ugyancsak meghallgatta a belügy­miniszter, a következőképpen nyilatkozott:­­ "A miniszter ismertette a szanálási ter­vezetet, amely a főpolgármesternek korlátlan jogot ad a takarékosság terén, de a tisztviselői létszám megállapítása és a javadalma­zás meghatározása terén is. Ugyanez a felhatalmazás vonatkozik az üzemekre és a részvénytársaság formájában működő társaságokra is, azzal a kiegészí­téssel, hogy a főpolgármester a 4600. számú rendeletnek a szerződések módosítására vo­natkozó jogával is élhet.­­ A miniszter megnyugtatott aziránt, hogy a főpolgármester politikával nem fog­lalkozik, ellenben ,az üzemi tarifáknak újból való szabályozása­ kezébe veszi és a különböző aránytalanságokat, ame­lyek a tarifák és a városi vámok terén tapasztalhatók, igyekszik megszüntetni. A főpolgármesternek joga lesz a közüzemi díjakat újból megállapítani, azonban ez nem­csak azt a jogot jelenti, hogy a tarifákat le­szállíthatja, hanem fel is emelheti. — Meg vagyok azonban győződve, arról, hogy erre nem kerül sor, mert egyéb módon lehet a költségvetés egyensúlyát biztosítani. Lényeges, hogy új közterheket a szanáló fő­polgármester nem hozhat be. — Ami magát a szanálási tervezetet illeti, ez általánosságban mozgó rendelkezéseket tartalmaz és a miniszter véleménye az, hogy ezáltal a főváros költségvetésének egyensúlya teljesen helyreállítható. A szanálási tervezet ügyében egyébként péntek délelőtt a belügyminisztériumban járt Sipőcz Jenő dr- polgármester Borvendég Ferenccel együtt, akikkel a miniszter ugyan­csak a szanálási tervezetet vitatta meg. Ki lesz Borvendég utóda? Borvendég Ferencnek főpolgármesterré történt kinevezése révén megüresedik az egyik alpolgármesteri pozíció. A leendő új alpolgármester az új fővárosi törvény ren­delkezései értelmében kormányzói megerősí­téssel kerül l­e állásába. Az Újság már meg­emlékezett arról, hogy előreláthatóan Lamotte Károly dr. pénzügyi tanács­nok és Szend­y Károly tanügyi tanács­nok között kell választani. Minkellen kiváló, tehetséges s nagyrahivatott tagjai a főváros tisztviselőkarának. Egyes hírek szerint Borvendég főpolgármester Sze­­methy Károly ,dr. liszli főügyészt akarja maga mellé venni alpolgármesterként mun­katársul. Bizonyosnak látszik azonban, hogy az alpolgármesteri probléma Lamotte és Szieidy között dől el. Amennyiben Lamotte Károly dr. kerül csakugyan az alpolgármesteri székbe, úgy a pénzügyi osztály vezetésével Bódy László dr.

Next