Ujság, 1935. március (10. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-01 / 50. szám

Az osztálysorslatek húzásának teljes listája RádMnetKktet: Teljes budapesti és külföldi műsor Budapest, 1935 péntek, március 1.­ Ára 16 fillér Megjelenik vasárnap és Ünnepnap utáni napok kivételével minden napÚJSÁG E­LÖKI­Z­ETESI. REAK Negyed es re___________/ »_! E«y hóra ___________4.­ pengd­­injir.trlú­bán egy hu­ra . . 4 SeMIling Egyes szam­­ara Hurtspeslen. vidékei és pályaudvarokon li^tkiixac^ 10 IN­L vasárnap . . ... .­ . US fUl. Ausztriában het­­liznap Sít Urnsehen vasárnap _ ............... 40 línwhes XI. évfolyam, 50. szám SZERKESZTOIBG fis KIADÓHIVATAL! VI. Aradi­ utca IO TELEFON J 20-7-54, 20-7-55, 20-7-53, 20-7-57 Budapest 02, postafiók 282 FIÓKKIADÓ HIVATAL KOl.rsoNKÖNYVTÁR (Tel.i 31-6-28) UTAZÁSI ÉS MENETJELL VIEN­D­A (Telefoni 41-0-34) Erzsébet-kttrut 43 (Royal-épü­let) Évforduló 1920 március 1-én választotta meg a nemzetgyűlés Horthy Miklós fővezért az ország kormányzójául. A királynélküli ország az ő személyében főt kapott, mint annak idején Hunyady Jánoséban s ahogy Hunyady János mgmentette az ő kora Magyarországát s emelte olyan színvo­nalra, amelyen Mátyás király Európa legragyogóbb dicsőségű államává fej­leszthette. Horthy Miklós kormányzói megválasztása jelentette Magyarország megmentését a jövő számára, melynek kialakulása merőben az idők titka, de az e titkot feszegetők kizártnak tekinthetik a megsemmisülés eshetőségét és minden lehetőségét megtalálhatják a dicsőség napjának felvirradásáh­oz. Tizenöt év telt le a nemzetgyűlés történelmi hatá­rozata után és ez idő alatt sok minden történt, ami csalódást, sőt kétségbeesést okozott, de semmi, ami nem hirdetné a tényt: ez a választás Magyarország sze­rencséje volt. Nem király, de államfő. Ami azt je­lenti: uralkodó királyi attribútumok nél­kül. A szent korona ragyogását helyette­sítenie kellett férfiúi mivolta ragyogásá­val. Elerőtlenedett a belső bajain viszály­­kodó nemzet, számára ő volt az erő és egyirányú akarás. Alkotmányos volt minden tette, megőrizte a nemzet ezer­éves jogait, de kemény eltökéltséggel megóvta attól, hogy lejtőre kerüljön. Emberfeletti feladat volt: két forradalom után visszahelyezni az országot a jog­rend talajára, a felszabadult szenvedé­lyek és ösztönök fékezésével megterem­teni a békés munka lehetőségét és az­után megindítani és kifejleszteni a békés munkát — ez nem csupán részleges kor­­mányzati intézkedések dolga, hanem a legfőbb egységes vezetésé, mely meg­válogatja az irányt és őrködik, hogy az irány be legyen tartva. Nagy egyéniségre van szükség, mely a legellentétesebb érdeküeknél és fel­fogásunknál egyaránt megszerezze a tiszteletet és tekintélyt, mely nélkülözhe­tetlen. Horthy Miklós ezeken felül meg­szerezte minden rétegnek és iránynak a szeretetét is. Nagysága és erős keze mel­lett mindig megérezni jóságát és emberi megértését is. A tekintélyt megadja az érdek is, ha benne védelemre talál, a népszerűséget azonban csak az egyéni­ség szerzi meg. És Horthy Miklós nem­csak méltóságánál fogva a legelső ma­gyar ember, hanem mivoltánál fogva a legnépszerűbb és legszeretettebb is. Külpolitikailag pedig történelmi jelen­tősége egyértelmű Magyarország létének ügyével. Nemcsak legyőzött, de gyűlöle­tes beállítások és hazug ráfogások révén lenézett és megsemmisítésnek szánt or­szág voltunk. Amivel mi szétdarabolá­­sunk esztelenségét és igazságtalanságát bizonyítottuk, egy-egy ok volt, amelynél fogva csak csökönyösebben ragaszkod­tak hozzá. Ha ilyen határok között lehe­tetlen megélnünk, annál megokoltabbak ezek a határok, legalább magától követ­kezik be, amit kívántak. Magyarország­nak a térképről való eltűnése. Ilyen ha­lálraítélt nemzetnek feje lenni vagy elő­segítése a pokoli szándéknak, ha arra nem hivatott, vagy meghiúsítja az egész ördögi elgondolást, ha a gondviselés arra kiválasztott embere. És Magyarország ma van, Magyarország ma életszüksége Európának s a megkötözött fogoly, csonkán is, megbénítottan is, ma a népek tanácskozóasztalánál ül és a Duna völ­gyében nélküle és ellene nem történhe­tik semmi. y . A tizenötéves évfordulókor nem írha­tunk kötetet, mely ugyancsak hézagosan ROVÁS Bizonyára túlzás, de ha a kormány orvosi kamaráról és bárói meg ügyészi fegyelmi el­járásokról terjeszt elő javaslatot, úgy hat­olunk, mintha az éhes gyermeknek megiga­zítanák a barterliját és megtörü­lnék az orrrát­ Hiszen jó, jó, a barterli is kell, az okrrtiszti­­tás is helyes, de a gyerek éhes és e csino­sító műveletek után is éhes marad. A gon­dos anya sem vélekedik máskép és előbb egy karaj kenye­ret szelne a gyereknek. Sőt a kormánynak sincs más véleménye, éppen csak inkább megvan a képessége az or­tisz­­togattá­sra, mint a kenyérszelésre. S huncut, aki többet tesz, mint tehet. * A Vigadó-gyűlésen tehát láttuk azokat, akik reformot akarnak. Nem valamennyit, de annyit, amennyit. Most szeretnék azokat látni, akik nem akarnak reformot. Nem so­kat, de legalább egyet, egyetlenegyet. A re­­formgyű­tésre feltétlenül többen jelentkez­nek, mint elférnek akár Rákos mezején, de lehetne-e gyűlést rendezni a reformellenesek számára? Legalább egybehívó kellene és az sincs. És az ország mégis reformkövete­­lőkre oszlik s olyanokra, akikkel szemben kell e követelést diadalra segíteni. Ennél na­gyobb csoda csak egy van: az almát úgy vágni szét, hogy ne két részre bomoljon. * Budapest törvényhatósági bizottsága egy­hangúlag elhatározta, a kormánytól kérni fogja, hogy az építkezést tegye ismét lehe­tővé. Ellenzéki városatya tette meg az indít­ványt és­­Wolff Károlyék is elfogadták, íme, a világnézleti ellentét mennyire nem számít a közérdek mellett. Legalább Budapest kö­zületiben. Az ország ház­ában ellenben elkép­zelhetetlen, hogy ellenzéki, pláne sza­bad­­elvűpárti indítványt elfogadjanak. Inkább sohse éljen meg a közérdek. Pénteken veszi át a német birodalom a Saar-vidéket Ötszázezer vendég Saarbrü­ckenben. Legelőször a rendtörvényt léptetik életbe Saarbrücken, február 28. Knox, a saar­­vidéki kormány­zóbizottság elnöke csütör­tök délelőtt fél 12 órakor hivatalosan át­adta a Saarvidék rendőri végrehajtó hatal­mát Saassen kormányelnöknek, a német birodalmi kormány meghatalmazottjának. Az átadás után Saassen elnök az új ható­sági vezetőket beiktatta hivatalukba. A kormányzóbizottság csütörtökön délután ünnepélyesen átruházta a kormányzást a népszövetség hármasbizottságára. Ez fogja átadni a Saar-vid­éket a németeknek. Este 18 óra 20 perckor jókora néptömeg jelenlétében, minden zavaró eset nélkül be­vonták a kincstári bányaigazgatóságon kitű­zött francia lobogót. Knoxot, a saar vidéki kor­má­ny­bizottság volt elnökét az angol király a Szent Mi­­hály- és a Szent Györg­y-r­end­­del tüntette ki s ezzel nemesi rangra emelte. A Saarvidéken mindenütt lázas tevékeny­ség tapasztalható. Mindenfelé nagy sietség­gel igyekeznek befejezni az előkészületeket a pénteki nagy felszabadítási ünnepre. Dél­ben különvonatokon a birodalom minden részéből érkeztek vendégek, akik részt akarnak venni az ünnepségeken. Nagyon sokan jöttek gépkocsikon is. Saarbrücken főbb útvona­lain a déli órákban csaknem megrekedt a közlekedés. Az utcákon nagy tömeg hullám­zik. Legalább 500.000 vendég részvételével számolnak. Saarbrücken városát, amelynek mindössze 130.000 lakosa van, nagy feladat elé állítja a félmilliós vendégsereg elhelyezése. A ma­gánlakásokban rekvirálták az összes rendel­kezésre álló szobákat, a szállodákat tömeg­­szállásokká alakították át és az összes is­kolákban és középületekben ugyancsak tö­megszállásokat rendeztek be. Az óriási tö­meget tábori konyhákon élelmezik. Pénteken délelőtt 10 óra 15 perckor a saarvidéki város­háza dísztermében Aloisi báró, a népszövetségi tanács megbízottja nagy ünnepsé­gek közepette átadja a S­a­a­r­­vidéket Frick dr. német bi­rodalmi belügyminiszter­nek. Tíz óra 15 perckor az összes saarvidéki középületek ormára­ felrepül a német zászló és ugyanebben­ a percben egész Németor­szág is zászlódíszt ölt. A birodalom minden méltathatná az országnak nemcsak leg­első, de egyszersmind legnagyobb férfiát.­­A hiányos ráutalásokat ma minden ma­gyar ember kiegészíti a maga számára a, maga­ érzésével, és tudásáva). A gond­viselés a balsors csapásaival elvett tő­lünk úgyszólván mindent, de adta ne­künk Horthy Miklóst, aki felér minden­nel. Isten áldása , minekünk és Isten ál­dását imádkozzuk az ő számára, hogy maradjon meg hazánknak és mindvala­­­mennyiünknek. részében megszólalnak a gyárak és hajók szirénái és egyperces bugással emlékeztetik a lakosságot az örömünnepre. Megszólalnak az összes templomok harangjai is és egy órán keresztül hirdetik a visszacsatolást. A német nép egyperces néma csenddel ünnepli a Saarvidék visszatérését az anyaországhoz. Pontban negyed tizenegykor megindulnak a német határmenti községek nemzeti szo­cialista rohamosztagai és átlépik a határt, hogy bevonuljanak a Saarvidékre. . Az első törvény, amely már a visszacsatolás napján életb­e belép, az állam és a nép vé­delméről szóló rendtörvény, amely lehetővé teszi a német hatóságoknak, hogy könyörtelen eréllyel lépjenek fel min­den államellenes törekvéssel szemben. A nép és állam hatályosabb védelméről szóló törvény a nemzeti szocialista pártot is meg­védi minden támadással szemben, sőt lehe­tővé teszi, hogy az államellenes tevékenység miatt letartóztatott személyek minden va­gyonát elkobozzák. A Saarvidéknek Német­országba való újbóli bekebelezése fokozato­san fog végbemenni. A Saarvidék külön közi igazgatási terület marad, amelynek igazga­tását Berckel birodalmi kormánybiztos fogja ellátni. Politikai tekintetben a Saarvi­­dék a­ nemzeti szocialista párt birodalmi szervezetének új tagjaként fog szerepelni. Gazdasági szempontból a Saarvidéket még hat hónapon át elzárva tartják a birodalom többi részétől. Ez az állapot abból fog állani, hogy a németországi ipari és kereskedelmi vállalatoknak megtiltják, hogy utazókat küldjenek a Saarvidékre, viszont a saarvi­­dékieknek is tilos lesz a birodalom többi részébe bizonyos árukat szállítani. Ami az adóztatást illeti, a Saarvidék legalább is hat hónapon át mérsékeltebb adózásnak lesz alávetve, mint a birodalom többi része. A Saarvidék visszacsatolása alkalmából a birodalmi kormány általános közkegyelmi törvényt bocsátott ki a Saarvidékre vonat­kozóan. Utoljára lengett francia trikolor a Saar-vidék­en Párizs, február 28. (Inf.) A francia sajtó hasábos tudósításokban számol be a Saar­vidék ünnepélyes visszacsatolásának előké­születeiről. Majdnem valamennyi párizsi kp különtudósítót küldött a Saar-vidékre s ere­deti fényképfelvételekkel tarkított cikkekben ismerteti a Saar-vidék német lakosságának örömmámorát. Az Intransigeant vezércikket szentel a visszacsatolás ünnepségeinek és történelmi dátumnak nevezi a pénteki napot. Csütörtökön utoljára lengett a francia triko­lor a Saar-vidék német lakosságának feje fölött — írja a lap —, de már mindenki érezte, hogy a horogkeresztes zászlók erde­jében nincs helyük többé a francia színek­nek. Bécsi diákok tüntetése Bécs, február 28. A bécsi diákság nemzeti szocialista érzelmű része csütörtökön a Saar­­vidék visszacsatolása alkalmából kisebb­­nagyobb hitlerista tüntetéseket rendezett. A tudományegyetem több tantermében a diá­kok az előadások megkezdése előtt német nemzeti szocialista dalokat énekeltek. Ugyanez történt az anatómiai intézetben is, ahol azonban a tüntetők nem elégedtek meg a nemzeti szocialista dalok eléneklésével, hanem felvonulást is rendeztek a folyosó­kon és viharosan éltették a nemzeti szocia­lizmust. Az anatómiai intézet tanári kara kénytelen volt rendőri segítséget kérni, mert

Next