Ujság, 1935. július (11. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-02 / 147. szám
KEDD, 1935 JÚLIUS 2 Ú ÚJSÁG Rotter Lajos 265 kilométert repült a Karakánnal és Jugoszláviában szállt le ■iraaiaiisM8B——----- A világ negyedik legjobb eredménye Roter új rekordja Vasárnap délelőtt a cserkészrepülők hármashatárhegyi repülőterén nagyban folyt a készülődés, mert Rotter Lajos, a híres cserkészpilóta rekordkísérletre készült. Nagyszerű északi szél ígérte, hogy a rekord sikerülni fog és a híres „Kanaikán“-t — amelyen már annyiszor javítottak rekordot a magyar motornélküli repülők —, állították elő és ebbe szállt bele Rotter. Úgy határozott, hogy távolsági rekordkísérletre indul és éppen ezért megmondotta környezetének, hogy lehetséges, hogy hosszú ideig nem fognak róla hallani. Magával vitt mindenféle ennivalót, egy félkiló cseresznyét, csokoládét, szendvicseket, thermosban meleg teát. Stotter Lajos pontosan féltizenkettőkor indult el a Karakánnal hosszú útjára. Rövid ideig keringett a Szármashatárhegy repülőtere felett és azután 800 méter magasságban a déli vasút irányában tűnt el a látóhatárról. A cserkészszövetség vasárnap egész nap és éjszaka inspekciót tartott, hogy Rotter esetleges jelentkezésére azonnal készenlétben legyenek, hátha szükség van valamire. Rotter azonban nem jelentkezett, nemcsak az éjszaka folyamán, hanem hétfőn késő délutánig, úgy hogy repülőkörökben már aggódni kezdtek, nem érte-e baj a Karakánt és vele együtt Rotter Lajost. A Cserkészszövetség egész nap érdeklődött a magyar csendőri állomásoknál, nem kaptak-e hírt a Karakán leszállásáról, Rotter Lajos sorsáról azonban senki sem tudott semmit. Már-már attól tartottak, hogy valami baj érte Rotter Lajost, amikor végre hétfőn az esti órákban távirat futott be a Cserkészszövetség helyiségébe. Ebben a táviratban Rotter Lajos azt jelenti, hogy nagyszerű teljesítménnyel rekordot javított és Jugoszláviában szállt le. Rotter távirata a következőképpen hangzott: „A Temes partján leszálltam Szárcsán Jugoszláviában, fél hatkor. A hatóságok előzékenyek. 265 kilométert repültem. Kérek sürgős intézkedést.“ A Cserkészszövetségben nagy örömmel fogadták Rotter Lajos táviratát, mert a 265 kilométer valóban elsőrangú eredmény. Tudni kell, hogy a magyar távolsági iholormozi nélküli repülés rekordja eddig mindössze ö1 kilométer volt és ezt szintén Rotter Lajos érte el még pedig 1933-ban a jamboree alkalmából. A harminchároméves Rotter mérnök, aki szinte minden évben egy-egy új rekorddal teszi ismertebbé a magyar motornélkülirepülést, ezzel az eredményével a világ negyedik legjobb motornélküli távolsági teljesítményét érte el. A világrekord 370 kilométer és azt a német Heinrich Bitmar tartja egy év óta. Rotter Lajos pontosan 30 órát volt a levegőben és a távolságot 2000—2500 méter magasságban tette meg. Egyelőre nincs bővebb jelentés nagyszerű repülésének körülményeiről, de bizonyosba veszik, hogy ez az eredmény mindenképpen rekordnak tekinthető. J . Rotter kitűnően használta ki az erős északi szelet és miután a távolsági repülésnél csak egy irányban, légvonal távolságban lehet repülni, kénytelen volt a jugoszláv határ fölött átrepülni, mert tudta, hogy gépe még hosszabb ideig maradhat a levegőben. Arrafelé 165 kilométernyire van Budapesttől a határ úgy, hogy Rotter kerek 100 kilométert repült Jugoszlávia területén. A Cserkészszövetség azonnal érintkezésbe lépett a külügyminisztériummal, amely a szokásos diplomáciai után indított akciót, hogy Rotter Lajos és a Karakán minél előbb hazakerülhessenek. Bemutatták... Irta Goitein Éva Egyszerre csak úgy érezte, mintha valaki egy fűszálat húzna végig a hátán. Megfordult. Magas, szőke fiú, barnatestű, buzakék fürdőtrikós, őt nézi, mereven, kitartón. Hogy megfordult, a fiú arca mosolygósra simult. — Kezicsókolom ... És kezével kis bizonytalan mozdulatot tett felfelé, mintha a kalapját akarná levenni... ami persze nincs a fején. Komikusan befejezetlen volt ez a mozdulat. . . mosolyognia kellett. — Szép idő van ... — lépett a fiú közelebb. Nem . . . nem szereli az ilyen ismerkedéseket.. . leszólítás ... . nem neki való.. De, ha már... ■— Szép idő van. A nap melegen sírt. Szeretek a Balatonban fürödni. Tiz napja vagyok itt. A kutya ugat, a macska nyávog .. Mondja, nem tud újabbat? — A régi dolgok a jók, kislány. Azok válnak be, mindig. Lássa most is. . . már beszélgetünk. Igaza van... Itt kellene hagyni. Mégse neki való az ilyesmi. Más az elhatározás és más .. . — Persze maga most azt hiszi, hogy ez is könnyen sikerült. Csak egy kezicsókolom és szép idő van, és kész az ismeretség. . . Megmondjam, miért válaszol legtöbb nő a leszólításra . . . még az olyan is, mint én, aki nem szokott belemenni az ilyesmibe és legbelől borzasztóan szégyell magát? — Mi van ezen szégyelnivaló? Balaton . . . nyár.. . fiatalok vagyunk és a huszadik században élünk ... — Nem erről van szó. De egy dolgot már mindig tudunk arról, aki megszólít. Hogy jó ízlése van . . . Hogy annyi nő közül éppen engem választott. Engem. Aki tudom magamról, hogy az alakom nem tökéletes és az arcom szeplős és hogy a fürdőruhámon is meglátszik, hogy nem egész új... És tudom, hogy nem vagyok feltűnő és nem vagyok szép és nem vagyok semmi különös . .. Így kívülről... és nem is akarom, hogy megszólítsanak . .. nem szoktam . .. nem szeretem ... — De olyan szépen nézte a Balatont, a vizet és a Badacsonyt itt szemben. Olyan őszinte elragadtatással, olyan belülről kifényesedő örömmel ... és nem a fiukat nézte kihivóan, vagy titkos vágyakozón, mint a többi kislány, ha egyedül van . . . Rám se nézett, pedig már régóta itt kószálok maga körül és magát nézem. Maga meg a vizet, olyan csendes elragadtatással, hogy egyszerre én is szépnek látom, újnak, frissnek ezt az öreg Balatont, amit már évek óta megszoktam és unok . .. Azt gondoltam, ez nekem való kislány, aki így magában is tud örülni... meg kell köszönni neki, hogy újra felfedezte nekem a Balatont. — Akkor én becsaptam magát. Mert a vizet néztem és a hegyeket, de arra gondoltam, hogy milyen rossz . . . milyen kínzóan rossz egyedül . . . hogy soha, soha nem jövök többet egyedül nyaraltak Nem nekem való ez. Nem tudom élvezni. Pedig most már eljöhet egy fiatal lány egyedül nyaralni Otthon se találtak benne semmit. De ez az egyedül legtöbb lánynál, azt jelenti, hogy valakivel.. . Vagy ha egyedül indul is, akkor is hamarosan akad valaki, aztán megint valaki ... De ez se nekem való. Én úgy látszik nem vagyok elég modern, vagy .. . nem is tudom . .., de sohasem álltam volna magával se szóba, ha nem ment volna el tegnap örökre a kedvem attól, hogy mindenkit magamhoz valónak találjak, csak azért, mert azt a társadalmi formák szerint ismertem meg, mert „bemutatták" . .. Aki pedig úgy szólítja le az embert, bemutatkozás nélkül, „ Ez az ember is ... ez az ismeretlen fiú .. Nem mutatta be senki, nem tudja, hogy kicsoda ... És mégis, ennek kell, ennek tudja elmondani, ami egy nap óta kínozza, sérti, karcolja belülről, mint a porszem a gyöngykagylót. Szóréteggel kell bevonni, akkor nem fáj annyira ... Tudja, érzi ezt és mégis... nehezen megy. Ott feküdt a homokban a fiú mellett. Kicsit hozzátartozón, hálásan, hogy itt van mellette, hogy van valaki, kiknek elmondhatja. Mégis lehajtotta a fejét, az egyik karjával a szemét is eltakarta, így egy kicsit magának mondhatta az egészet. — Tudja, hogy van ez itt fürdőhelyen. Egyedül jöttem, de másnap már találkoztam édesanyám barátnőjének az unokanővérével. .A kisfiával nyaralt itt. Vézna, ötéves kölyök, egy óra múlva már untam az örökös nyafogását és elmentünk keresni az anyukát... aki szépen a nyakamon hagyta a gyereket és három fiatalemberrel sörözött a kiff írben . Láttam, hogy kedvetlen lett az arca, mert be kellett mutatni őket. De azért úgy mondta: Bemutatok maguknak egy édes kislányt, úgyis jobban való magukhoz, mint egy ilyen öregasszony... Csakugyan vagy húsz évvel idősebb mint én. De úgy nézett rájuk, hogy úgy éreztem, én vagyok tíz évvel öregebb. Ő meg élvezettel fürdött a rázáporozó méltatlankodó, hogy mondhat ilyet.. . de nagyságos asszonyom ... és .,ugyan“-okban. Estére a fiúk engem is hívtak táncolni Láttam, hogy az asszonynak nem tetszik, nem is mentem volna ... de ... mondja, nem szörnyen unalmas, amit itt összebeszélek? — Most maga is fürödni akar a tiltakozó „ugyan‘‘-okban? — Dehogy... De tudja, nem is ezt akarom mesélni. Ez estik az eleje. Mert volt ezek közt egy ügyvédjelölt, az bemutatott egy barátjának . . . annak volt itt egy lányismerőse s annak megint egy ismerőse.. . Mit részleteztem, egy hét múlva már volt vagy egy tucat ismerősön , és a végén az egész társaságban senki sem tudta, hogy ki kicsoda és kihez tartozik. Ezt a Keller Tibort. .. no, nevet nem akartam mondani, de most már mindegy ... ezt a Barta testvérek mutatták be. Később persze azt mondták, hogy nem tehetnek róla, nekik is úgy mutatta be valaki, de: kedves Magda, hi, megöl, most már akkor se tudom, hogy micsoda . .. — Magdának hívják? *— Igen. — Volt egy lány, akit nagyon szerettem. Azt is Magdának hívták... — Szóval... , ez a Keller nekem mindjárt nagyon antipatikus volt. Pedig a többiek szerették, Mák, lányok, Ibi különösen. Szép fiú volt, sötétbajú, magas. Csudásin táncolt. De nekem... Tudja olyan keskeny, cinikus szája is olt, nagyon hideg szemű. . Nem szerettem. De nem lehetett semmit tenni ellene. Be, imitálták ... A társasághoz tartozott, minek mai programmunkban bennevolt. . . együtt jöttünk a strandra, kirándulni, táncolni is utána a mólóra .. . Egyik este elveszett a kis pénztárcám..., de hát ez előfordul..., és nem lehetett benne több háromnegyvennél... — Ez a Keller lopta el? — Na, magi is olyan ember lehet, aki először a regény végét nézi meg.. . Igen, ez a Keller lopta el Aiért tegnap kiderült minden. Csónakázni mentünk. Keller a Barta fiuknak egy ősi inakban. Aztán egyszerre az egyik észreveszi, hogy az erszénye ott úszik a vizen. Kihalásszák. Üres. Pedig egy összehajtogatott tízpengős volt benne. Az ugyan nem eshetett ki onnan, a csukott erszényből ... ami vétett emül a vízbe esett... ahogy a Keller mondta. De nekik akkor már gyanús volt a dolog. Ott találták meg a pénzt a cipőjében. Gondolhatja. Ibi a másik csónakban sirógörcsöt kapott. .. Nagy feltünés. Mindenki összefutott. Rendőrség. Kihallgatás. Hercehurca.. . A Barta fiúk egyre biztattak, hogy én is tegyek feljelentést. Nem tettem. Nem tudtam megtenni, így is nye 3 Az új LUX hideg vízben azonnal habzik ! IZSSSSSSSS Meghalt Arz báró vezérezredes, a monarchia utolsó vezérkari főnöke Előre látta, hogy a száborát elveszíti fiái, mert a katonák elfáradtak, a készletek elfogytak. Bereggyánás utolsó tábprója Mackensen német tábornagy volt Straussenburgi báró Arz Arthur dr. nyugalmazott vezérezredes életének hetvenkencedik évében Budapesten elhunyt. „Én már hetvenöt éves vagyok és mj megbékélt lélekkel várom halálomat", — mondotta három évvel ezelőtt az Ujság munkatársának. Most júniusban hetvenkilencedik életévét érte meg. Az utolsó három esztendeje, melyet itt töltött köztünk, egy még mindig fiatalos aggastyán életének munkás időszaka volt. Emlékeinek élt, olyan értelemben, hogy tollat vett kezébe és irt emlékeiről, de gyakorlati céllal, hogy történelmi szerepének tanulságait a mostani kor szolgálatában kamatoztassa. 1857 június 16-án született régi patrícius családból, mely 1701-ben kapta a „straussenburgi“ nemesi előnevet. Nagyszebenben született, ott is nevelkedett. Ügyvédnek készült, két szemesztert hallgatott a kolozsvári egyetem jogi fakultásán, azutánbevonva egyéves önkéntesnek s elhatározta, hogy katona lesz. Kitartással és vasszorgalommal vetette magát a katonai tudományok tanulmányozásába, kitüntetésel tette le a tiszti vizsgát és kinevezték hadnaggyá a 23. tábori vadászzászlóaljba. Csakhamar bekerült a hadiiskolába, beosztották a vezérkarba, majd Schönaich báró hadügyminiszter mellé rendelték szárnysegédnek, előlépett, törzstiszte lett, ezredes, huszonhat évvel ezelőtt tábornok. Végig mindenkor magyar csapattesteknél szolgált, a háború előtt öt éven keresztül Budapesten volt dán bérparancsnok, akkor szerezte meg a budai gski illetőséget. Mint a 15. gyaloghadoszttály parancsnoka indult a háborúba. Szeptemberben, Boroevics tábornok utódaként, már átvette a kassai hadtest parancsnokságát s két évvel később hadseregparancsnok lett. Sirpotrova és Gorlice, a két legszebb győzelmink, az ő nevéhez is fűződik. Breszt-Litovszkyt az ő csapatai vették be. Csupa győzelem fűződik nevéhez. Károly király 1917 .árcius 2-án nevezte ki vezérkari főnöknnek s nemsokára megkapta a Mária Terézia- rendet s a magyar báróságot. Ez maradt meg a háború végéig Az ő működésének idejébe esik az oroszok végleges kiverése a monarchia terjedetéről, aztán a tizedik, tizenegyedik és tizenkettedik isonzói csata, melynek tervét ő késszítette. S ez az utóbbi csata képviseli a világháború legnagyobb erediményű áttörését, — mondja Arz vezérkari főnöki munkájának méltatásában Julier Ferenc. Hindenburg így jellemzi a monarchia utolsó vezérkari főnökét: „Arz tábornok praktikus fő, egészséges nézetei vannak, jes katona, értékes fegyvertárs. Azt hiszem, hogy politikai kérdésekkel való foglakozás, Iráint mi kettőn ellenszenvvel viseltetünk." Az összeomlás Bécsben találta Arzot, Bécsben megvolt a Lakása, oltragadt. Eltelt egy év, a helyzet tisztázódott, de Arz báróm helyzete reménytelen volt." Családjával együtt abból élt, hogy eladta minden értékét. A magyar kormányrulalta a nyugdiját. Ebből élt csendesen Béri,beiy de mikor a parlamentben ismételtan-Jie-átea hozták, hogy magyar nyugdíjasok külföldön költik el pénzüket, elhatározta, visz' ,zajön Budapestre, löszön öt évig itt lakott, a legtöbb barátja, a családja itt él. Felesége thonikus házas és laikus falvi Thomka leány. Az utolsó zsőflapok • Hetvenkilencedik szívlezése napja előtt néhány hónappal gyengélkedni kezdett. Előbb szállodai szobájában feküdt, majd orvosai tanácsára bevonult a jjálinti helyőrségi kórházba. Igen kritikus volt már áprilisban az állapota, de azután gondos orvosi kezelés