Ujság, 1936. április (12. évfolyam, 76-99. szám)

1936-04-01 / 76. szám

Budapest, 1936 szerda, április 1 ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyed évre--------------------10.80 pengő Egy hónapra_________ 4.5 pengő Ausztriában egy hóra... 6 Scilling Egyes szám­ára Budapesten, Vidéken és pályaudvarokon hétköznap 16 fill. vasárnap .......................................stb­l. Hétköznap Wien­ben .. 24 Groschen Ausztria egyéb helyein 80 Gr­oschen Vasárnap.............................. 40 Groschen Megjelenik vasárnap és Ünnepnap utáni napok kivételével minden nap Ara­d lei XII. évfolyam, 76. szám ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, VI. Aradi­ utca 10 TELEFON: 20-7-54, 20-7-55, 20-7-50, 20-7-57 Budapest 62, postafiók 282 FIÓKKIADÓ HIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Tel.: 31-6-28) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA (Telefon: 41-9-34) Erzsébet-ku­rut 43 (Royal-épület) Jobb és bal Talán jóhiszeműen, de többnyire cél­­zatos frivolitással állítják fel ezt a két kaput a jobboldalon s ami szemét, al­jasság, embertelenség és gyűlöletes ese­mény van, mind belövik gólnak a bal­kapuba. Sánta hasonlat, mert a futball­­nál van bíró, itt nincs. S hogy maga a verekedő csapat nem fogja magát disz­­kvalifikálni, csak természetes. Hetek óta hamisítják a tényt, hogy egy­­ cikkünkben üdvözöltük a spanyol választáson a baloldali győzelmet. Ami jelentette: a forradalom, mely elker­gette a királyt, köztársaságot alakított, diktatúra alá került, visszatért az alkot­mányos élethez és első megnyilatkozása a demokrácia és alkotmányosság mel­lett döntött. Aztán jöttek a rettentő ki­robbanások, emberüldözések, templom­rombolások, vallásgyalázások, miktől minden emberséges ember, irtózva el­fordul s jobboldali zseniális könnyed­séggel az alkotmányosság és demokrá­cia üdvözlését megteszik a későbbi anar­chikus becstelenségek dicsőítésének. Vé­dekezzünk? Helyesbítsünk? Nem. De egyet-mást el kell­­ mondanunk a ma­gunk közönségének, reájuk sem tekintve. A jobb és bal politikai fogalmak, me­lyeknek értelme valamikor tiszta volt, de most már nem. Igazában nem is irányt jelentett, hanem elhelyezést. Nem azt mondták: erre haladj, hanem: itt vagy te s a másik oldalon, aki ugyan­arról máskép vélekedik. Jobboldal és nem jobb irány, a parlamenti topográfia szerint. A jobb- és baloldal harcolt egy­mással, hol az egyik győzött, hogy a másik, de a talaj, melyen győztek, vagy elbuktak, ugyanaz maradt, a munka, melyet átvettek, ugyanaz volt, mikor is­mét visszaadták. Egységes nemzet önálló megítéléssel döntött, hogy a nemzeti munka bizonyos stádiumban melyik pártnak a kezére legyen bizva, mikor jobb a kasza, mikor a sarló. A baloldal nem, akart rombolni s a jobboldal nem ír gkövesíteni a jelent. Az elvek homlokegyenest ellenkeznek, a cél azonos: erősíteni a nemzetet törté­nelmi alapján. Ennélfogva a jobboldal­lal szemben mi ma baloldaliak vagyunk, alkotmányosságot, szabadságot, libera­lizmust és demokráciát hirdetvén, azon­ban még elszántabban fordulunk azok ellen, akik a jobboldal ellen harcolva, magát a nemzetet dúlják fel, ökölre felesküdve, politika nevében emberséget, jogot, igazságot megtagadva. Sohasem ismerjük el baloldalinak a bolsevizmust, a spanyol templomgyalázást, rablást és pusz­títást. Sőt nem ismerjük el jobboldalinak ugyanezeket a szörnyűségeket, ha bal­felé ütnek és rombolnak. Szélső bal, szélső­jobb? A baloldali demokráciáról nincs átmenet Kun Bélához és Zichy János gróftól nincs átmenet a diktatú­rához. A spanyol képviselőválasztások alkot­mányos művelet volt és eredménye al­kotmányos győzelme a baloldalnak. Ami azután következett, megtagadása az al­kotmányosságnak. Nem szélsőség, ha­nem a többség forradalma a parancsok ellen, melyeknek teljesítése rájuk volt bízva. E forradalomhoz a baloldali iránynak semmi köze, ahogy a jobb­oldalinak sincs köze azokhoz a forradal­makhoz, melyek ebben az irányban bont­ják meg az alapot, melyen kialakult. Kun Béla nem szélső bal, ahogy Musso­lini és Hitler Adolf nem szélső­jobb. Mussolini férfiasan forradalomnak te­kinti a fascizmus megalapítását és Hit­ler is azt mondta, hogy a forradalom győzött. Pedig közjogi értelemben az övé nem is volt forradalom, mert az alkotmány formái és szelleme szerint is a német nemzettől kapta a felhatalma­zást és jóváhagyást. Az ő forradalma nem politikai értelmű, hanem szellemi ROVAT. S óhajtva valljuk: ha kormány, közigaz­gatás és polgár azokhoz a tanokhoz iga­zodnék és szorosan szerintük cselekednék, melyeket Lázár Andor igazságügyminisz­ter úr a közigazgatási továbbképző tanfo­lyamon kifejtett, nemcsak az elégedetlen­ség, hanem a kritika is elnémulna, így az élet fölé emelkedve, az ember a miniszter szavában éppúgy meghallja az ellenzék, mint az elítélés szavát cselekedetekről, mi­ket mint politikus támogat. Egyensúlyt hirdet a jogokban, szabadságot az egyén számára és igazságtalanságokat állapít meg az állami öncélúság elvének keresztül­vitelében, közhasznúnak mondja a kritikát, melynek hiánya nagyobb baj, mint túl­­tengése. Ha ez a felfogás kormánypolitiká­ban, közigazgatásban érvényesülne, nagyon meg volnánk elégedve. De Lázár Andortól kérdezni, hogy érvényesül-e, ildomtalan­­ság volna.★ Jogászai is vannak a felsőháznak, köz­gazdászai is, de Láng Lajos egyszemélyiben jogász és közgazdász. Az ipari novelláról tehát kétszeres illetékességgel adhatott szak­véleményt. Egyszerű és világos vélemény, egy-egy példával dolgozva hosszú fejtege­tések helyett. Az iparos felsegítése címén megtiltják neki, hogy pénzes emberrel tár­suljon, a becsülete érdekében tanácsosabb neki gyújtogatni és ölni, mint nyereség­­vágyból vétkezni. Kontárság ellen mester­­vizsga, mely megsokszorozza a kontárokat és numerus clausus, mely senkinek sem biztosít­ kenyeret. Egyszerű, világos igazsá­gok, pátosz nélkül előadva. Méltó a felső­ház előkelőségéhez és annyit ér, mint a falrahényt borsó.* Akkora költségvetés mellett, amilyennel a főváros dolgozik, másfélmillió deficit nem jelent többet, mint százezer pengő fe­lesleg, amennyit az eredeti költségvetés ki­mutatott. Ekkora deficit mellett is úgy él­hetünk, mint szegény ember gazdag város­ban. A belügyminiszteri korrektúra barát­ságos természetű. Kozma Miklós óta nincs szó a főváros elleni animozitásról. Amit ő talált, helyes és ha ugyanekkora jóakarat­tal ellenőrizték volna eddig is a főváros gazdálkodását, régebben is találtak volna róla elismerő szavakat. ftiiiEi£?ü£rGp szerdán nyújtja át a német ellenjavaslatokat Londonba érkezett a német küldöttség. Rövid lesz a német válasz Berlin, március 31. Ribbentrop nagykövet kedd délután 4 óra 45 perckor repülőgépen elutazott Londonba, hogy átnyújtsa az angol kormánynak a német kormány válaszát. Vele együtt Londonba utazott Dieckholm, a külügyi hivatal nyugateurópai ügyeinek igaz­gatója, Schmidt miniszteri igazgató és Voer­­mann követségi tanácsos. A német kormány­küldöttség több napig szándékszik Londonban maradni. Politikai körökből származó értesülés szerint a német kormány válasza egészen rövid és tar­talma olyan, hogy angol részről valószínűleg kedvező fogadtatásra fog találni. Egyesek szerint Hitler kancellár hangsú­lyozza azt az elvét, hogy nem tesz még jelké­pesen sem­ olyan intézkedést, amely a német felségjogok bárminő csorbítását jelentené, miért is elutasítja a rajnai terület akármilyen kis sávjának idegen csapatokkal való megszál­lását; mások szerint a kancellár annyit kijelent, hogy a rajnai terület megerősítése most nem időszerű és legfeljebb a munkaszolgálat erődí­tési munkálatairól lesz szó. A német ellenjavaslat, hír szerint, ismét állást foglal a kétoldalú szerződések mellett és elveti az együttes biztonság eszméjét. Rövid a német válasz London, március 31. Dieckh­off, a német kül­döttség egyik tagja, a Reuter-iroda berlini tu­dósítója előtt elutazásakor a következő nyilat­kozatot tette: — Nem tudom, meddig időzünk Londonban; lehet, hogy 48 óráig, lehet hogy tovább. Úgy tudom, hogy a német válasz nem túlságosan hosszú. Nemzetközi körök szerint a német okmány elsősorban úgynevezett konstruktív javaslato­kat tartalmaz és nem terjeszkedik ki átmeneti intézkedésekre, amelyek a brit kormány felfo­gása szerint azt célozták volna, hogy Német­ország úgynevezett gesztussal nyissa meg a tárgyalások lehetőségét. Az utóbbi kérdésben a német ellenjavaslatokat tartalmazó okmány­ok­ szerint sem elutasítást, sem lényeges javas­latot nem tartalmaz. Talán van a német ellen­javaslatban valami kis engedmény, amely nem elég ugyan a megegyezéshez, de esetleg alkal­­mul szolgál tárgyalásokhoz, békés záróeredmé­­nyek reményében. és etikai. Éppúgy átgázolt a baloldali Stresemannon és Brüningen, mint a jobboldali Bismarckon és Hindenburgon, aki ha rajta áll, sohasem csinált volna hitlerizmust. Magyar értelemben vett bal- és jobb­oldal sohasem jelenthet forradalmat és egyik irányú forradalomban sem lehetsé­ges a magyar történelmi alap felrúgása, a jogrendszer többfélesége és annak a felfogásnak elismerése, hogy a hata­lomra jutott oldal pusztítva és gyilkolva gázolhat a másik oldalon levők között. A magyar nemzeti érzés, mikor a bol­­sevizmus ellen felháborodva és utálkozva feltámadt, a gyalázatos embertelenség ellen lázadott é­s nem szentesitette őket, ha másik oldalon ugyanazt művel­ték. Elvégre lehet forradalmat erre is csinálni, arra is, de erre nem lehet szen­­tesithetőbb, mint arra. K. T. E nézetek mutatják, hogy diplomáciai körök­ben tisztában vannak a helyzet nehézségeivel. Szerdán adják át a választ Ribbentrop nagykövet a német küldöttség tagjaival kedd este 8 óra 35 perckor (nálunk 9 óra 35 perc) megérkezett a croydoni repülő­téren, ahonnan gépkocsin nyomban Lenitenbe hajttattak. l ’ Ribbentrop nagykövet szerdán délelőtt nyújtja át Eden külügyminiszternek a német váteszi jegyzéket a többi locarnói hatalom javaslataira. Állítólag nagy ellentétek törtek ki az angol kormányban London, március 31. Közvetlenül a német ellenjavaslatok átnyújtását megelőzőleg olyan hírek terjedtek el Londonban, hogy az angol­francia katonai tárgyalások kérdésében felme­rült nézeteltérések kormányválsággal fenyeget­nek. A Star értesülése szerint ezek a nézet­­eltérések most már olyan nagy arányokat öl­töttek a kormány tagjai között, hogy ellentétek áthidalása lehetetlennek látszik. Sir John Si­mon belügyminiszter, Hallsham lord, Monsell lord haditengerészeti miniszter és Brown mun­kaügyi miniszter, a lap jelentése szerint, a leg­erélyesebben szembefordultak az angol, fran­cia és belga vezérkarok együttműködésével s kijelentették, hogy a tervbe vett katonai tárgya­lásokat nem tartják célszerűnek, o­r­szággal és Belgiummal való k­öödést velük szemben Eden követeli a legbuzgóbban s a álláspontját száz százalékban Chamberlain pénzügyminiszter, kancellár, Duff­ Cooper hadiől.....Jixzier és Ramsay Macdonald helyettes miniszterelnök is. Maga Baldwin egyelőre még nem foglalt hatá­rozottan állást és meg akarja várni a további fejleményeket. A Star rámutat arra is, hogy az angol közvélemény túlnyomó többsége azoknak a minisztereknek a pártján áll, akik elleneznek minden szorosabb katonai együttműködést Franciaországgal. A Reuter-iroda parlamenti szolgálata a leg­határozottabban megcáfolja ezt a híresztelést. Hozzáteszi a jelentés, hogy valamennyi minisz­ter egyetért abban, hogy Angliának bizonyos locarnói kötelezettségei vannak és valameny­­nyien egyaránt vállalják a felelősséget a Fehér Könyv összes javaslataiért s egyöntetűen kívá­natosnak tartják a vezérkari megbeszélések legszigorúbb korlátozását és ellenőrzését. Londonban nagy meglepetést keltett az a h­ír, hogy Hitler kancellár Ribbentrop báróval küldte el a javaslatokat s bizonyos körökben ebből azt a következtetést vonják le, hogy a német javaslatok lehetővé teszik a további tár­gyalásokat. Ribbentrop valószínűleg azért jött Londonba, hogy mindjárt rendelkezésére áll­hasson az angol kormánynak. Flandin Párizsban Párizs, március 31. (Inf.) Flandin külügymi­niszter ném­et választókerületéből jövet kedden délben visszaérkezett Párizsba és azonnal a Qual d’Orsayra sietett, ahol maga köré gyűj­tötte bizalmas munkatársait, hogy tájékozód­jék a legutóbbi órák eseményeiről. A német el­­lenjavaslatokat a francia kam­pány előrelátható­lag csak szerdán reggel kapja meg. Az angol kormány az éjszaka folyamán küldi meg a ja­vaslat szövegét Sir George Clerk párizsi angol nagykövetnek, aki szerdán délelőtt továbbítja azokat a Qual d'Orsaynak. Párizs megint el van keseredve Párizsban kedd este keserű szemrehányások érik az angol közvélemény németbarát maga­tartását. Az alkalmat erre a vezérkari tanács­kozások körül az angol sajtóban megjelent cikkek szolgáltatják. A lapok aggodalommal állapítják meg, hogy az angol közvélemény ellenzi a Locarnóból folyó katonai kötelezett­ségek pontos körvonalazását.

Next