Ujság, 1936. május (12. évfolyam, 100-125. szám)

1936-05-01 / 100. szám

Budapest, 1936 péntek, május 1 Ára 4*50 XII. évfolyam, 100. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KI­AD­ÓHI­V­AT­A­L: VI. Aradi­ utca 10 TELEFON: 20-7-54, 20-7-55, 20-7-56, 20-7-57 Budapest 62, postas­iók 232 FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Tel.: 31-6.28) UTAZÁSI ÉS MENET­JEGYIRODA (Telefon: 41-9-34) Erzsébet-körút 43 (Royal-épület) ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyed évre 10.80 pengő Egy hónapra 4.5 pengő Ausztriá­ban egy hóra... 5 Schilling Egyes szám óra Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 16 Illl. vasárnap ___________ 32Láli. Hétköznap Wienben .. 24 Groschen Ausztria egyéb helyein 30 Groschen Vasárnap......................... 40 Groschen Megjelenik vasárnap és Ünnepnap utáni napok kivételével minden nap Áttörteti az olaszok az abesszin médiumgn­éld­e is ..Hinffenburg-vonalak Hurok Angol, holland és francia újságírók jártak Pesten s az ünnepélyes fogadta­tás és megtisztelő bánásmód, amelyben az országos és a fővárosi politika elő­­kelőségei részesítették őket, nemcsak or­szágaiknak szólt, de a világsajtónak és az újságírás nemzetközi tekintélyének is. A külföldi újságírók bizonyára abban a tudatban utaztak el Budapestről, hogy nálunk az újságírónak nemcsak vendég­ként jár a hivatást megillető respektus, de megkapják a magyar újságírók is, akik sokkal szerényebb anyagi és sokkal gyarlóbb technikai eszközökkel színvo­nalban és erkölcsi hitel dolgában még a mai sajtópolitika mellett is az eur zsurnalisztika elitjéhez tartoznak. Most ismét újságíró-vendégeket várunk, akik jól ismerik a magyar újságírás kvalitá­sait és teljesítményeit s bizonyára meg­lepődnének, ha közölnék velük, hogy kik azok, akik a magyar újságírásról most már napról-napra azon a hangon beszélnek, mint egy elfajult közrendészeti problémáról. Ha a külföldi újságírók megtudnák, hogy a politikai pubertás-korban meg­rekedt főurak és törvénytelenségek miatt degradált exképviselők meg akarják semmisíteni a sajtót, amely tiszteletlen­ségében sem rangjukat, sem pártállásu­kat nem kíméli, amikor közérdekből kritizál, nem hinnék el, hogy ugyanazok a politikai notabilitások, akik a banket­teken a sajtó erkölcsi hatalmát és tekin­télyét ünnepelték bennük, nem állnak teljes súlyukkal az illetéktelenül és bár­­dolatlanul megfenyegetett magyar sajtó védelmére. Nem hinnék el, hogy a magyar politika előkelőségei csak az idegen sajtót becsülik meg, de a magyar újságírást, amely a fontos pillanatokban fölényesen bebizonyította, hogy haza­fiasságból és felelősségérzetből kiállja a versenyt bárkivel, s kiszolgáltatják né­hány magánérzékenységében megbántott epizódpolitikus faragatlan dühének. A külföldi újságírók csodálkoznának, mert náluk többnyire újságírókból lesz­nek a miniszterek és a miniszterekből lesznek az újságírók. Csak grófnak lenni ezekben az országokban politikai szem­pontból sokkal kisebb chance, mint jó újságírónak lenni. De még a diktatúrák­ban is az újságíróké a jobb papírforma: Mussolini volt kőműves, tanító és újság­­író, csak gróf nem volt s mégis ő lett a vezér. Pilsudski sem grófból, hanem szocialista újságíróból lett a lengyel nép megszervezője és hőse s a legfrissebb anti­­parlamentarista, Tardieu, ma is újságíró és nem főrangú tejgazda. Amint a gróf urak megállapíthatják, az újságírás még­sem lehet olyan utolsó mesterség, hogy szü­letett előkelőségek, akik legfeljebb majd csak utólagosan igazolhatják a közélet­ben való szereplésük szellemi jogosultsá­gát, úgy kezeljék, mint a cigányt, aki nem azt a nótát játssza a fülükbe, ame­lyet megrendeltek. Ezek a gróf urak most megtudhatják tőlünk, hogy újság­íróból még diktátor is lehet s ha másért nem, akkor ezért kellene több tisztelet­tel foglalkozniuk a sajtóval! Őszintén szólva, nemcsak a külföldi újságírók csodálkoznak, de mi, magyar újságírók is csodálkozunk, hogy a ki­tűnő arisztokraták, akik csak nemrég költöztek át a hetilapok társaság-rovatá­ból a napilapok politikai rovatába, má­ról-holnapra sajtóspecialistákká képezték ki magukat. De legfőképen azon csodálko- KOVAI. A magántulajdon szentségével, melyet Da­rányi Kálmán földmivelési miniszter úr csü­törtökön emlegetett, furcsán állunk. Olyankor szokták emlegetni, amikor nem igen respek­tálják. A magántulajdon már régen nem érzi magát szentnek, de még mindig azt hiszi, hogy van s rámutat arra, hogy ott is van, ahol eltörölték, például Oroszország­ban. Nálunk a világrend még mindig rajta alapszik, megkülönböztetésül ellenlábasától, a bolsevizmustól. A közérdek azonban állan­dóan lecsipeget róla valamit s tulajdonkép­pen arra zsugorodott össze, hogy az marad meg belőle, amire az államnak nincs szük­sége, jobban mondva, amihez nem nyúl. A jellemző az, hogy programmszerűen éppen azok az elemek nyúlnak hozzá szenvedelme­­sen, akik legélesebben szembeszállnak a kommunizmussal a nemzeti alapon. Mint nacionalisták a magántulajdon világát hir­detik, mint szociálpolitikusok pedig egyre ostromolják. Ebből a szempontból találjuk jelentősnek, hogy a nagybirtok kisajátításá­nál mégis elismerte a kormány, hogy ma­gántulajdont igénybe lehet venni, ha mu­száj, de teljes értékben meg kell fizetni. ★ Bródy Ernő azokhoz a politikusokhoz tar­tozik, akik születésüknél fogva nem lehet­nek mások, mint liberálisok és demokraták. Nálunk ez igen lealázó helyzet s nem alkal­mas arra, hogy harmincesztendei képviselő­ség után érdemül felmagasztaljuk. De any­­nyit lehet róla megállapítani, hogy ha te­hetné, akkor sem akarna más lenni, mint liberális és demokrata. Ahogy vannak, akik nem tehetik és mégis akarják. Tény, hogy harminc esztendő alatt a legdemokratább megbélyegzettség mellett is szerették a vá­lasztói és megbecsülték a politikusok. Le­szólni, lenézni lehet, hivatottságát, önzetlen­ségét és odaadó országszolgálását letagadni nem. Lojálisan el kell ismernünk, hogy senki meg sem próbálta.­­ Huszonhétmillió beruházás mennyire kevés, de tízmillió még kevesebb volna. Ezért semmi ok arra, hogy a közmunkákról szóló javaslatot el ne fogadja bárki is. A fel­­használás a vízszabályozásra és MÁV resti­­túcióra sem kifogásolható azért, mert másra felhasználni is jó volna. A szükséglet nagy és az óvatosság, sajnos, még nagyobb. A közmunka nem kiadás, nem költség, hanem vagyonlétesítés, mely meghozza a maga ka­matját szelvénybeváltás nélkül is. A magunk részéről lelkesen fogadnék a legkönnyel­­műbb beruházásokat is. A kincstárnak előreláthatólag nem kel­llrül kölcsönhöz folyamodnia — mondja Tyler A devizabevétel 32 százalékkal, a kiutalás 24 százalékkal volt magasabb az idei első évnegyedben, mint tavaly. A nemzeti jövedelem 1933 óta 21,2 százalékkal emelkedett. A gazdasági és államháztartási helyzet javulásáról számol be a legújabb Tyler-jelentés­ ek T­yler, a Nemzetek Szövetsége megbízottja elkészítette jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről az 1936. év első negyedében. A je­lentés bevezetése ennek tartalmát a követke­zőkben foglalja össze: 1. A folyó évi június 30-án végződő költség­­vetési év háromnegyed részére vonatkozó ideig­lenes adatok szerint a költségvetési bevételek 4,8 százalékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. A tényleges kiadások, beleértve az üzem­i hiányok fedezé­sére adott előlegeket 2,6 százalékkal voltak magasabbak. Az egyenleg ilyen módon valami­vel jobb a tavalyinál. 2. A hiány általában az adóssági szolgálatra nem utalt pengőösszegeinek újból való kölcsön­vétele útján fedeztetett. A rendes kiadások fedezésére a pénzpiacot nem vették igénybe. 3. Április 1-én az 1936/37. évi költségvetési előirányzat az országgyűlés elé terjesztetett. A közigazgatás és üzemek hiánya együttvéve az előirányzat szerint egy árnyalattal kisebb, mint a folyó évben. 4. Mint az előző években, ez az előirányzat is teljes mértékben gondoskodik az állam kül­földi adósságszolgáltatásának ellátásáról. Az adósságszolgálat nagyobb részénél a letétbe he­lyezett pengőösszegek újból való kölcsönvétele van ismét tervbe véve. 5. A mezőgazdasági alap (azelőtt baletta­­alap) a költségvetésen kívül kezeltetik ugyan, de adókból tápláltatik. Az alap 1935/36. évi zunk, hogy szinte hivatalosan átengedik nekik a készülő sajtóreform hangulati előfutárságát, velük teremtik hozzá az atmoszférát, velük csináltatnak neki pro­pagandát. Különösen Pálffy-Dani gróf végez ezen a téren hatásos munkát, ami­kor nagy szakértelemmel megsuhogtatja előttünk a reménybeli hurkot, amely ha­marosan az újságírás torkára forrasztja a mostani óvatos, százszor megrágott szót is. A gróf szerint tehát a sajtó, amely ma még szemtelen, harapós és ugatós kutya,­rövidesen ártalmatlanná válik, mert jön a sintér félelmetes hurkával s beemeli a rácsosablakú kocsijába. Ezt a bizarrul megkapó képet kifelejtették a tósztokból, amelyekkel külföldi kollé­gáink itt tartózkodása alkalmával a sajtó szellemi és erkölcsi hatalmát és tekinté­lyét ünnepelték és a magyar nemzet jó­­híre és megbecsülése érdekében való, hogy a viharsarki huroksajtóvadászat egyelőre még nem szerepel a világsajtó­ban Budapest Spa specialitásai között... forgalma 49,5 millió pengőben irányoztatott elő. Az 1936/37. évi előirányzat még nem áll rendelkezésre. 6. A mezőgazdaság megsegítését, a telepítést és a beruházásokat szolgáló kiadások nagyobb része ugyancsak költségvetésen kívül kezelte­tik és ezek túlnyomórészt belföldi kölcsönfelvé­telekből fedeztetnek. Ily módon a belső függő adósság, amelynek összege az 1931. évi krízis óta négyszeresre emelkedett, továbbra is növe­kedni fog. 7. Elrendeltetett az összes kötvényeknek — az állami kibocsátásnak kivételével — és az arbitrázs részvényeknek lebélyegzése, ameny­­nyiben e papírok Magyarországon lakó egyének birtokában voltak. A lebélyegzett kötvények mennyisége mutatja, hogy Magyarország hosszúlejáratú külföldi adóssága a kötvények behozatala folytán bizonyos fokú csökkenést mutat. 8. A magyar külkereskedelmi forgalom értéke a folyó év január—március hónapjaiban mint­egy 12 százalékkal magasabb, mint tavaly volt. Az emelkedés főleg olyan ügyletekből szárma­zik, amelyekből nem folynak be szabadon hasz­nálható devizák. 9. A gabonaárak kimondottan estek, de u­gy a mezőgazdasági, mint az ipari árak általános irányzata, határozottan felfelé irányult. 10. Az ipari termelés, különösen a vas- és gépipari termelés növekvőben van. Egyes jelek a kiskereskedelmi fogyasztás javulását mutat­ják. 11. A január és február havában jelentkező tőzsdei fellendülés az árakat a tőzsdének 1932-ben történt újból való megnyitása óta ész­lelt legmagasabb színvonalra hajtotta fel. Feb­ruár óta azonban nem volt általános emelkedés. 12. Az országgyűlés elé a mezőgazdasági hi­telintézetek fúziója tárgyában törvényjavaslat terjesztetett. 13. Köszönetet mond Henry J. Bruce úrnak, a Nemzeti Bank tanácsadójának, azokért az adatokért, amelyekkel a jelentésnek a Nemzeti Bank helyzetével és a devizaellenőrzéssel foglal­kozó részei alapulnak. Állami költségvetés A július elsejével kezdődő költségvetési év első kilenc hónapjának ideiglenes ered­ményeit figyelembe véve, március 31-én a helyzet hozzávetőlegesen a következő volt: Júl. 1-től márc.31-éig Az eddigi eredmények igazolják a folyó évi költségvetési előirányzatot, ugyanis az össz­kiadások, beleértve a költségvetésen kívüli té­teleket is — amely utóbbiak főleg az üzemek­nek nyújtott előlegekből állanak — megközelí­tőleg megfelelnek a közigazgatás egész évi ki­adási előirányzatának, hozzáadva az üzemek előirányzott hiányát. A tényeleges kiadások­ 2,6 százalékkal nagyobbak, mint a múlt év ugyan­ezen időszakában; a költségvetési bevételek 4,8 százalékkal magasabbak. Március 31 én az egyenleg nagyjában ugyan­az, mint egy évvel ezelőtt. Ha a kiadások és bevételek a költségvetési év első háromnegye­dében tapasztalt mértékben folytatódnak, re­mélni lehet, hogy a készpénzhiány az egész év­ben nem lesz nagyobb, mint 193035-ben volt és hogy a kincstárnak nem kell belföldi köt- 1935/361934 35193.1/34 Kiadások: m­i 11 jó peng­ő Tényleges költségvetési kiadások ................... 547.— 523.8 520.4 Elhalasztott költségvetési kiadások: a) közigazgatásnál . 19.2 22.6 21.8 b) üzemeknél . . . 1.1— 1.8 Tényleges költségvetésen kívüli kiadások . . . 57.5 62.2 54.6 Összesen: 624.8 608.6 598.6 Bevételek: Tényleges költségvetési­ bevételek ..... 600.— 57.1.—563.7 Visszatérítések .... 4.6 6.7 5.1 Kölcsönbevételek . . 15.1 22.3 16.5 Összesen: •619.7 602.0 585.3 Egyenleg: —5.1 —6.6—13.3

Next