Ujság, 1936. május (12. évfolyam, 100-125. szám)
1936-05-01 / 100. szám
Budapest, 1936 péntek, május 1 Ára 4*50 XII. évfolyam, 100. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: VI. Aradi utca 10 TELEFON: 20-7-54, 20-7-55, 20-7-56, 20-7-57 Budapest 62, postasiók 232 FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Tel.: 31-6.28) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA (Telefon: 41-9-34) Erzsébet-körút 43 (Royal-épület) ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyed évre 10.80 pengő Egy hónapra 4.5 pengő Ausztriában egy hóra... 5 Schilling Egyes szám óra Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 16 Illl. vasárnap ___________ 32Láli. Hétköznap Wienben .. 24 Groschen Ausztria egyéb helyein 30 Groschen Vasárnap......................... 40 Groschen Megjelenik vasárnap és Ünnepnap utáni napok kivételével minden nap Áttörteti az olaszok az abesszin médiumgnélde is ..Hinffenburg-vonalak Hurok Angol, holland és francia újságírók jártak Pesten s az ünnepélyes fogadtatás és megtisztelő bánásmód, amelyben az országos és a fővárosi politika előkelőségei részesítették őket, nemcsak országaiknak szólt, de a világsajtónak és az újságírás nemzetközi tekintélyének is. A külföldi újságírók bizonyára abban a tudatban utaztak el Budapestről, hogy nálunk az újságírónak nemcsak vendégként jár a hivatást megillető respektus, de megkapják a magyar újságírók is, akik sokkal szerényebb anyagi és sokkal gyarlóbb technikai eszközökkel színvonalban és erkölcsi hitel dolgában még a mai sajtópolitika mellett is az eur zsurnalisztika elitjéhez tartoznak. Most ismét újságíró-vendégeket várunk, akik jól ismerik a magyar újságírás kvalitásait és teljesítményeit s bizonyára meglepődnének, ha közölnék velük, hogy kik azok, akik a magyar újságírásról most már napról-napra azon a hangon beszélnek, mint egy elfajult közrendészeti problémáról. Ha a külföldi újságírók megtudnák, hogy a politikai pubertás-korban megrekedt főurak és törvénytelenségek miatt degradált exképviselők meg akarják semmisíteni a sajtót, amely tiszteletlenségében sem rangjukat, sem pártállásukat nem kíméli, amikor közérdekből kritizál, nem hinnék el, hogy ugyanazok a politikai notabilitások, akik a banketteken a sajtó erkölcsi hatalmát és tekintélyét ünnepelték bennük, nem állnak teljes súlyukkal az illetéktelenül és bárdolatlanul megfenyegetett magyar sajtó védelmére. Nem hinnék el, hogy a magyar politika előkelőségei csak az idegen sajtót becsülik meg, de a magyar újságírást, amely a fontos pillanatokban fölényesen bebizonyította, hogy hazafiasságból és felelősségérzetből kiállja a versenyt bárkivel, s kiszolgáltatják néhány magánérzékenységében megbántott epizódpolitikus faragatlan dühének. A külföldi újságírók csodálkoznának, mert náluk többnyire újságírókból lesznek a miniszterek és a miniszterekből lesznek az újságírók. Csak grófnak lenni ezekben az országokban politikai szempontból sokkal kisebb chance, mint jó újságírónak lenni. De még a diktatúrákban is az újságíróké a jobb papírforma: Mussolini volt kőműves, tanító és újságíró, csak gróf nem volt s mégis ő lett a vezér. Pilsudski sem grófból, hanem szocialista újságíróból lett a lengyel nép megszervezője és hőse s a legfrissebb antiparlamentarista, Tardieu, ma is újságíró és nem főrangú tejgazda. Amint a gróf urak megállapíthatják, az újságírás mégsem lehet olyan utolsó mesterség, hogy született előkelőségek, akik legfeljebb majd csak utólagosan igazolhatják a közéletben való szereplésük szellemi jogosultságát, úgy kezeljék, mint a cigányt, aki nem azt a nótát játssza a fülükbe, amelyet megrendeltek. Ezek a gróf urak most megtudhatják tőlünk, hogy újságíróból még diktátor is lehet s ha másért nem, akkor ezért kellene több tisztelettel foglalkozniuk a sajtóval! Őszintén szólva, nemcsak a külföldi újságírók csodálkoznak, de mi, magyar újságírók is csodálkozunk, hogy a kitűnő arisztokraták, akik csak nemrég költöztek át a hetilapok társaság-rovatából a napilapok politikai rovatába, máról-holnapra sajtóspecialistákká képezték ki magukat. De legfőképen azon csodálko- KOVAI. A magántulajdon szentségével, melyet Darányi Kálmán földmivelési miniszter úr csütörtökön emlegetett, furcsán állunk. Olyankor szokták emlegetni, amikor nem igen respektálják. A magántulajdon már régen nem érzi magát szentnek, de még mindig azt hiszi, hogy van s rámutat arra, hogy ott is van, ahol eltörölték, például Oroszországban. Nálunk a világrend még mindig rajta alapszik, megkülönböztetésül ellenlábasától, a bolsevizmustól. A közérdek azonban állandóan lecsipeget róla valamit s tulajdonképpen arra zsugorodott össze, hogy az marad meg belőle, amire az államnak nincs szüksége, jobban mondva, amihez nem nyúl. A jellemző az, hogy programmszerűen éppen azok az elemek nyúlnak hozzá szenvedelmesen, akik legélesebben szembeszállnak a kommunizmussal a nemzeti alapon. Mint nacionalisták a magántulajdon világát hirdetik, mint szociálpolitikusok pedig egyre ostromolják. Ebből a szempontból találjuk jelentősnek, hogy a nagybirtok kisajátításánál mégis elismerte a kormány, hogy magántulajdont igénybe lehet venni, ha muszáj, de teljes értékben meg kell fizetni. ★ Bródy Ernő azokhoz a politikusokhoz tartozik, akik születésüknél fogva nem lehetnek mások, mint liberálisok és demokraták. Nálunk ez igen lealázó helyzet s nem alkalmas arra, hogy harmincesztendei képviselőség után érdemül felmagasztaljuk. De anynyit lehet róla megállapítani, hogy ha tehetné, akkor sem akarna más lenni, mint liberális és demokrata. Ahogy vannak, akik nem tehetik és mégis akarják. Tény, hogy harminc esztendő alatt a legdemokratább megbélyegzettség mellett is szerették a választói és megbecsülték a politikusok. Leszólni, lenézni lehet, hivatottságát, önzetlenségét és odaadó országszolgálását letagadni nem. Lojálisan el kell ismernünk, hogy senki meg sem próbálta. Huszonhétmillió beruházás mennyire kevés, de tízmillió még kevesebb volna. Ezért semmi ok arra, hogy a közmunkákról szóló javaslatot el ne fogadja bárki is. A felhasználás a vízszabályozásra és MÁV restitúcióra sem kifogásolható azért, mert másra felhasználni is jó volna. A szükséglet nagy és az óvatosság, sajnos, még nagyobb. A közmunka nem kiadás, nem költség, hanem vagyonlétesítés, mely meghozza a maga kamatját szelvénybeváltás nélkül is. A magunk részéről lelkesen fogadnék a legkönnyelműbb beruházásokat is. A kincstárnak előreláthatólag nem kelllrül kölcsönhöz folyamodnia — mondja Tyler A devizabevétel 32 százalékkal, a kiutalás 24 százalékkal volt magasabb az idei első évnegyedben, mint tavaly. A nemzeti jövedelem 1933 óta 21,2 százalékkal emelkedett. A gazdasági és államháztartási helyzet javulásáról számol be a legújabb Tyler-jelentés ek Tyler, a Nemzetek Szövetsége megbízottja elkészítette jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről az 1936. év első negyedében. A jelentés bevezetése ennek tartalmát a következőkben foglalja össze: 1. A folyó évi június 30-án végződő költségvetési év háromnegyed részére vonatkozó ideiglenes adatok szerint a költségvetési bevételek 4,8 százalékkal voltak magasabbak, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. A tényleges kiadások, beleértve az üzemi hiányok fedezésére adott előlegeket 2,6 százalékkal voltak magasabbak. Az egyenleg ilyen módon valamivel jobb a tavalyinál. 2. A hiány általában az adóssági szolgálatra nem utalt pengőösszegeinek újból való kölcsönvétele útján fedeztetett. A rendes kiadások fedezésére a pénzpiacot nem vették igénybe. 3. Április 1-én az 1936/37. évi költségvetési előirányzat az országgyűlés elé terjesztetett. A közigazgatás és üzemek hiánya együttvéve az előirányzat szerint egy árnyalattal kisebb, mint a folyó évben. 4. Mint az előző években, ez az előirányzat is teljes mértékben gondoskodik az állam külföldi adósságszolgáltatásának ellátásáról. Az adósságszolgálat nagyobb részénél a letétbe helyezett pengőösszegek újból való kölcsönvétele van ismét tervbe véve. 5. A mezőgazdasági alap (azelőtt balettaalap) a költségvetésen kívül kezeltetik ugyan, de adókból tápláltatik. Az alap 1935/36. évi zunk, hogy szinte hivatalosan átengedik nekik a készülő sajtóreform hangulati előfutárságát, velük teremtik hozzá az atmoszférát, velük csináltatnak neki propagandát. Különösen Pálffy-Dani gróf végez ezen a téren hatásos munkát, amikor nagy szakértelemmel megsuhogtatja előttünk a reménybeli hurkot, amely hamarosan az újságírás torkára forrasztja a mostani óvatos, százszor megrágott szót is. A gróf szerint tehát a sajtó, amely ma még szemtelen, harapós és ugatós kutya,rövidesen ártalmatlanná válik, mert jön a sintér félelmetes hurkával s beemeli a rácsosablakú kocsijába. Ezt a bizarrul megkapó képet kifelejtették a tósztokból, amelyekkel külföldi kollégáink itt tartózkodása alkalmával a sajtó szellemi és erkölcsi hatalmát és tekintélyét ünnepelték és a magyar nemzet jóhíre és megbecsülése érdekében való, hogy a viharsarki huroksajtóvadászat egyelőre még nem szerepel a világsajtóban Budapest Spa specialitásai között... forgalma 49,5 millió pengőben irányoztatott elő. Az 1936/37. évi előirányzat még nem áll rendelkezésre. 6. A mezőgazdaság megsegítését, a telepítést és a beruházásokat szolgáló kiadások nagyobb része ugyancsak költségvetésen kívül kezeltetik és ezek túlnyomórészt belföldi kölcsönfelvételekből fedeztetnek. Ily módon a belső függő adósság, amelynek összege az 1931. évi krízis óta négyszeresre emelkedett, továbbra is növekedni fog. 7. Elrendeltetett az összes kötvényeknek — az állami kibocsátásnak kivételével — és az arbitrázs részvényeknek lebélyegzése, amenynyiben e papírok Magyarországon lakó egyének birtokában voltak. A lebélyegzett kötvények mennyisége mutatja, hogy Magyarország hosszúlejáratú külföldi adóssága a kötvények behozatala folytán bizonyos fokú csökkenést mutat. 8. A magyar külkereskedelmi forgalom értéke a folyó év január—március hónapjaiban mintegy 12 százalékkal magasabb, mint tavaly volt. Az emelkedés főleg olyan ügyletekből származik, amelyekből nem folynak be szabadon használható devizák. 9. A gabonaárak kimondottan estek, de ugy a mezőgazdasági, mint az ipari árak általános irányzata, határozottan felfelé irányult. 10. Az ipari termelés, különösen a vas- és gépipari termelés növekvőben van. Egyes jelek a kiskereskedelmi fogyasztás javulását mutatják. 11. A január és február havában jelentkező tőzsdei fellendülés az árakat a tőzsdének 1932-ben történt újból való megnyitása óta észlelt legmagasabb színvonalra hajtotta fel. Február óta azonban nem volt általános emelkedés. 12. Az országgyűlés elé a mezőgazdasági hitelintézetek fúziója tárgyában törvényjavaslat terjesztetett. 13. Köszönetet mond Henry J. Bruce úrnak, a Nemzeti Bank tanácsadójának, azokért az adatokért, amelyekkel a jelentésnek a Nemzeti Bank helyzetével és a devizaellenőrzéssel foglalkozó részei alapulnak. Állami költségvetés A július elsejével kezdődő költségvetési év első kilenc hónapjának ideiglenes eredményeit figyelembe véve, március 31-én a helyzet hozzávetőlegesen a következő volt: Júl. 1-től márc.31-éig Az eddigi eredmények igazolják a folyó évi költségvetési előirányzatot, ugyanis az összkiadások, beleértve a költségvetésen kívüli tételeket is — amely utóbbiak főleg az üzemeknek nyújtott előlegekből állanak — megközelítőleg megfelelnek a közigazgatás egész évi kiadási előirányzatának, hozzáadva az üzemek előirányzott hiányát. A tényeleges kiadások 2,6 százalékkal nagyobbak, mint a múlt év ugyanezen időszakában; a költségvetési bevételek 4,8 százalékkal magasabbak. Március 31 én az egyenleg nagyjában ugyanaz, mint egy évvel ezelőtt. Ha a kiadások és bevételek a költségvetési év első háromnegyedében tapasztalt mértékben folytatódnak, remélni lehet, hogy a készpénzhiány az egész évben nem lesz nagyobb, mint 193035-ben volt és hogy a kincstárnak nem kell belföldi köt- 1935/361934 35193.1/34 Kiadások: mi 11 jó pengő Tényleges költségvetési kiadások ................... 547.— 523.8 520.4 Elhalasztott költségvetési kiadások: a) közigazgatásnál . 19.2 22.6 21.8 b) üzemeknél . . . 1.1— 1.8 Tényleges költségvetésen kívüli kiadások . . . 57.5 62.2 54.6 Összesen: 624.8 608.6 598.6 Bevételek: Tényleges költségvetési bevételek ..... 600.— 57.1.—563.7 Visszatérítések .... 4.6 6.7 5.1 Kölcsönbevételek . . 15.1 22.3 16.5 Összesen: •619.7 602.0 585.3 Egyenleg: —5.1 —6.6—13.3