Ujság, 1936. július (12. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-16 / 161. szám

14 A LÓKIVITELRŐL folyik a vita. — ------------ Eddig csak annyi bizonyos, hogy a gazdák nem kapták meg a lovak árát, a szövetkezet pedig árá­nál többet fizetett. Mindenki azt hiszi, hogy a másik járt jól és senki se hiszi, hogy jól járt. A németországi lókivitel így azután iskolapéldája, — sőt (lovakról lévén szó) magas iskolapéldája annak, hogy nem a gazda bizalmatlan a kereskedő iránt, hanem — az eladó a vevő iránt. Még akkor is, ha a vevő éppenséggel szövetkezet. És éppen­séggel egy-kéz. Azaz: éppenséggel azért, mert egy-kéz. Mert ha szabad a verseny, tudja minden gazda, mi árat kaphat a lováért? De ha elmarad a verseny, senki sem tudhatja, mit ér a lova és mindenki attól tart, hogy­­ őt teszik lóvá! Rudas Gyula jubileuma* Rudas Gyula m. kir. kormány­főtanácsos, az Angol-Magyar Bank ügyvivő-igazgatója e na­pokban ünnepelte pénzintézeti működésének 45. évfordulóját, amellyel egybeesik egy másik nevezetes dátum: huszonöt év előtt vette át Rudas Gyula a bank egyik legnagyobb osztá­lyának, az ország sóellátásával megbízott „Só­lövedék Vezérügynökségé“-nek vezetését. Rudas hosszú szolgálati ideje alatt érdemes munkás­sága és egyéni kiválóságai révén kezdő tisztvi­selői fokról az ügyvezető-igazgatói állásig emel­kedett. Érdemei ismételten részesültek hivata­los elismerésben is, így még a világháború idején tüntettetett ki a Ferenc József-rend tiszti keresztjével, később pedig a kormány­főtanácsosi címmel. Rudas lelkes és megértő tevékenységgel vesz részt a banktisztviselők jó­léti és sportintézményeinek irányításában és fejlesztésében is. Mostani szép jubileuma alkal­mából nemcsak az intézet igazgatósága, hanem a tisztviselői kar is meleg szeretettel ünnepelte. Egységes bank­kondíciók a magyar-román forgalomban A fővárosi pénzintézetek egységes kondíció­kat alkalmaznak az összes üzletágakban. Ez a bankközi megállapodás kiterjed a kompenzációs üzletre is. Az ez év április 4-én életbe lépett új magyar-román fizetési egyezménnyel kapcsolat­ban a fővárosi pénzintézetek között az igény­lési jutalékok felszámítása körül nem alakult ki egységes felfogás és ezért a bankközi meg­állapodás központi irodája szükségesnek tartotta a tagintézetekkel közölni, hogy a magyar-román árucsereforgalommal kapcsolatba fizetések tár­gyában a Magyar Nemzeti Bankhoz benyújtott igénylések után 30 ezer pengős értékhatárig leg­alább egynegyed százalék, ezt az értékhatárt meghaladó összeg után pedig legalább egy­­nyolcad százalék jutalék számítandó fel az ügyfeleknek, még­pedig olyképpen, hogy ezek a jutalékok a benyújtott igénylések teljes ösz­­szegét terhelik. A Hitelbank a gazdasági helyzetről A Hitelbank most közzétett jelentése a gaz­dasági javulás folyamatának újabb haladását állapítja meg és ennek annál nagyobb jelentő­séget tulajdonít, mert nálunk a gabonatermés betakarítása előtt rendszerint bizonyos pangás szokott beállani. A mezőgazdaság vásárlóerejé­nek a kedvező terméskilátások és a messze­menően biztosított külföldi értékesítési lehető­ségek folytán várható emelkedése az ipari termelés területén is szélesebb körű megélén­külésre nyújt kilátást. A külkereskedelmi for­galom, valamint a pénzpiaci és tőzsdei helyzet alakulásával is behatóan foglalkozó jelentést kiegészítő melléklet ismerteti a bank érdek­körébe tartozó több jelentékeny iparvállalat múltévi üzletmenetét és áttekinthető táblázat­ban foglalja össze a különféle konszernvállala­tok legfontosabb mérlegadatait. Mégis központosítják a magkivitelt A németországi magkivitel körül hónapok óta húzódó tárgy­alások újabb fordulathoz jutottak. Eredetileg a német kiviteli nehézségek leküzdésére központi szervezet alakítását ter­vezték, amelynek keretében a magkereskedők és szövetkezetek megállapított kontingensek arányában vettek volna részt a kivitelben Utóbb ezt a tervet elvetették és a magkereske­delem megnyugvására illetékes körök a szabad forgalom fentartása mellett foglaltak állást, mert úgy látszott, hogy semilyen akadálya sem lesz annak, hogy a magyar magkereskedők zavartalanul bonyolíthassák le németországi kiviteli üzleteiket. Úgy látszik azonban, hogy ez a feltevés tévesnek bizonyult, mert most ismét előtérbe került a németországi magkivitel központosításának terve. Az újabb terv szerint azonban nem az exportőrök fognak önálló, központi leszámoló irodát létesíteni, hanem a Külkereskedelmi Hivatal ellenőrzése alatt fog­ják a kivitelt lebonyolítani. ÚJSÁG CSÜTÖRTÖK, 1936 JÚLIUS M KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG Nagy károk érik a magyar agrárkivitelt a magyar-német megállapodások hiányai miatt * A német beviteli feltételek és árak megállapításáig nem indulhat meg az export Azok a tárgyalások, amelyek legutóbb Buda­pesten Magyarország és Németország között folytak, az év elején létrejött kereskedelmi egyezményt kibővítették mindazokkal az intéz­kedésekkel, amelyek a magyar mezőgazdasági kivitel érdekében a kedvező termésbecslések után szükségesnek látszottak. A megállapodások azonban elvi jelentőségűek voltak és a magyar agrárkivitel túlnyomó része nem indulhat meg a német piac felé mindaddig, amíg a németek a bevitel feltételeit, elsősorban a beviteli árakat nem állapítják meg. Az elmúlt hetekben így szükségessé vált, hogy előbb a gyümölcs, majd a zsírkivitelről tár­gyalásokat folytassanak Berlinben a magyar külkereskedelmi hatóságok, de ezek a tár­gyalások is csak átmeneti jellegű megegyezé­sekre vezettek. A magyar zsírkivitel kérdése tisztázatlan, sőt mind zavarosabbá teszi a kilá­tásokat az, hogy Németország más irányból nagyobb zsirbehozatalt kötött le. A gyümölcs­beviteli kontingenseket olyan szűkre szabták, hogy ha a svájci kereslet nem jelentkezett volna, a dús termés elhelyezése nagy gondot okozott volna. Nyári almából például Német­ország mindössze 15.000 mázsás keretet enge­délyezett a magyar bevitel céljára. A hüvelyes és magféleségek beviteli feltételeit pedig egy­általán nem tisztázták, már­pedig a kiviteli idény megindult és ez a késedelem komoly veszteségeket okozhat a magyar mezőgazdaság­nak és a kereskedelemnek. Értesülésünk szerint a magyar-ném­et for­galom halaszthatatlan elintézendő kérdéseinek letárgyalására újabb delegáció fog Berlinbe utazni, mert attól kell tartani, hogy ha a ki­vitel még hosszabb ideig szinte napról-napra változó feltételek alapján folyhatik csupán, helyrehozhatatlan károsodás fogja érni agrár­exportunkat. A dicsőszentmártoni nitrogéngyár nacionalizálása A dicsőszentmártoni „Nitrogén" Műtrágya és Vegyiipar rt. majoritása tudvalevőleg magyar kezekben maradt A vállalat a Hitelbank és Kereskedelmi Bank érdekköréhez tartozik és igazgatóságában a Hitelbank részéről Korn­­f­e­l­d Pál báró, Kovács Géza, a Kereskedelmi Bank részéről S­­­e­i­n Emil dr. vezérigazgató foglalnak helyet. Az utolsó esztendőkben sok szó esett ennek az érdekeltségnek eladásáról, mert román részről állandó volt a kívánság, hogy a vállalat nacionalizáltassék. Ez különösen azért tűnt szükségesnek, mert a gyár hadi­anyagokat szállít a román államnak. A részvények eladása, főleg transzfernehéz­ségek miatt, sokáig húzódott, míg végre most — bukaresti jelentés szerint — a román mi­nisztertanács intézkedéseket tett az ügy meg­oldására. A magyar csoport érdekeltségét egy román pénzügyi csoport veszi át, amely a „Mic­a" aranybányatársaság vezetése alatt áll. A ro­mán csoport kötelezte magát, hogy a ro­mán államnak ellenérték nélkül 42 millió lej névértékű részvényeket enged át, aminek ellenében viszont igen je­lentékeny összegű hadimegrendeléseket kap. Hogy ezeket a vállalat keresztülvihesse, 60 mil­lió lej értékű invesztíciókra van szükség, amelyeket az új csoport fog eszközölni. A ma 20 millió lejre rugó alaptőkét ezzel kapcsolat­ban 320 millió lejre emelik fel. Ebből az alap­­tőkeemelésből adják át a román államnak az említett összegű részvényeket. A dicsőszentmártoni gyár napi 12 vagon nit­rogént gyárt, ezenkívül 10 vagon karbidot és más melléktermékeket. A magyar igazgatósági tagok természetesen kivonulnak a vállalat igaz­gatóságából. Zavaroktól fépnek az októberi szállítási búzaü­zletek lebonyolításánál A budapesti terménytőzsdén nagy érdeklődés­sel várták azt, hogy a keddi minisztertanács után dönteni fognak az októberi határidős üzlet bevezetéséről. Ez azonban ezúttal is elmaradt. A piac egyes vezető tagjainak információja sze­rint egyelőre nem is lehet szó az októberi búza és rozs jegyzéséről, mert ez állítólag pillanat­nyilag ellentétben állana az illetékes körök gabonaárpolitikájával. A zavarokat főleg az fokozza, hogy a ter­ménytőzsdén a határidős üzlet közeli bevezeté­sének reményében új búzában és rozsban októ­beri szállításra jöttek létre üzletek. Lényegében tehát szállítási üzletekről volt szó effektív üzlet formájában. A körlevelek, amelyeket a cégek egymás között kiállítottak, a következő zára­dékkal is végződtek: „szállítandó ez év októbe­rében. Az eladónak jogában áll ugyanazon fel­tételek mellett határidős búzát szállítani, a ve­vőnek pedig ugyancsak jogában áll határidős búza szállítását kérni." Ezeket az effektív formában megkötött, de lényegében októberi szállításra szóló üzleteket akarták a cégek egymás között átalakítani tiszta határidős jellegű üzletekké a határidős forgalom közeljövőre várt elrendelése után. Miután most már ismét teljesen kétséges a ha­táridős üzlet reaktiválása, így későbbi időpont­ban bizonyos zavarokkal is lehet számolni. A határidős üzlet sima lebony­olítását ugyanis előre körülbástyázták azzal a kikötéssel, hogy a határidős ügyleteket a Giron keresztül heten­ként kétszer, szerdán és szombaton kell regu­láink Ezek a jelenlegi effektív formában, de lényegében szállításra kötött búzaüzletek ilyen Giro-ellenőrzés alá nem kerülnek és így teljesen oly­an jellegűek, mint amikor egy­es értékpapír cégek az értéktőzsdén ex-Giro-üzleteket kötnek. A kérdés az, hogy egy esetleges néhánypengős árdifferencia esetén éppen ez üzletek kellő kontrolljának hiánya miatt a lebonyolítás kö­rül nem merülnek-e fel későbbi zavarok. A gazdavédelmi rendelet előnyeit nem zárja ki az, hogy az adós kereskedést is folytat A Magyar Földhitelintézet 97.000 svájci frank és járulékai iránt pert indított Engel Ernő földbirtokos ellen. A kereseti összeg a felek között korábban létrejött és jelzálogilag bizto­sítón kölcsönügyletből származott. A per során az alperes a gazdavédelmi rendeletre való hi­vatkozással terjesztette elő védekezését, iga­zolta, hogy birtokát védettnek nyilvánították és ennélfogva a per érdemileg tulajdonképpen az alperes által fizetendő kamat kulcsának meg­állapítása körül forgott. A felperes azzal érvelt, hogy az általa folyósított kölcsönösszeget az alperesnek mint bejegyzett gabonabizományos­nak nyújtotta, ezt az­ő gizoszámlájára fizették be és a kölcsönösszeget kereskedelmi üzlete folytatására vette fel, tehát a gazdavédelmi rendeletben biztosított előnyöket mint keres­kedő a maga javára nem reklamálhatja. Ebben az ügyben a Curia olyan végítéletet hozott, hogy az alperes kamatfizetési kötelezettségét 5%-ra mérsékelte olyan indokolással, hogy a gazdavédelmi rendelet érdelékében az általános kamatcsökkentésnek kétségkívül helye van, mert a kereskedést egyénileg űző egyéneket sem zárja ki a rendelet a kamatcsökkentés álta­lános szabálya alól. Magyarország ópium­­aunarchiára rendezkedik be Magyarország eddig nyersópiumot tudva­levően Jugoszláviából és Romániából importált. A Schaffer-féle szödi mintagazdaságon most olyan mák­kultúrára rendezkednek be, amely lehetővé teszi nagyobb mennyiségű nyersópium előállítását. Az egész máktermést ebből a célból a Hitelbank konszernjéhez tartozó „Rex“ vegyi­gyár fogja átvenni. Miért késik az ipari novella végrehatási utasítása? Az ipari novella végrehajtási utasítását a tör­vény rendelkezései szerint legkésőbben július 13-án kellett volna életbe léptetni. Az iparügyi minisztérium az érdekképviseletek észrevételeit már kellő időben tárgyalta és Bornemisza Géza iparügyi miniszter bejelentette, hogy a végre­hajtási utasítás kiadása a törvény által meg­szabott határidőig meg fog történni. A végre­hajtási utasítás azonban még nem jelent meg, aminek az az oka, hogy — értesülésünk szerint — az iparügyi és kereskedelmi minisztériumok között a legutóbbi napokban még tanácsko­zások folytak a tervezet egyes intézkedéseinek módosításáról, ami néhány nappal késleltette a Végrehajtási utasítás elkészültét. RÖVID HÍREK A NEMZETKÖZI DEVIZAFORGALOMBAN az angolszász valuták és különösen az angol font ismét megjavultak. Az aranyvaluták a francia frank vezetésével szintén kisebb szilárdulóst ér­tek el. A font Amsterdammal szemben 7.37Vs-re, Zürichhel szemben 16.31Vt-re, Párizzsal szem­ben 7.81-re emelkedett. A dollár ezzel szemben a fentnevezett helyeken 1.46s/s-ra, illetőleg 3.5*ls-ra, illetőleg 15.08^-re esett vissza. Az aranyvaluták közül a holland forint a francia és svájci frankkal szemben alig tartott. * ISMÉT NAGYOBB SZÁMBAN JELENTKEZ­NEK TŐZSDETAGI KÉRELMEKKEL, amelyek közül legutóbb a tőzsdetanács 10 tagfelvételi ké­relmet intézett el. Az új tőzsdetagok jegyzékét szerdán függesztették ki a tőzsdeteremben. Az új tőzsdetagok között szerepel az Országos Földhitelintézet is, amelynek tőzsdei képviselője Reményi-Schneller Lajos dr., az Intézet vezér­­igazgatója.* MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA a francia kontin­genseket ez év harmadik évnegyedére most osz­tották szét. A francia hatóságok konfekcionált női ruhára tévedésből nem adtak kontingenst. A Magyar Külkereskedelmi Hivatal párizsi ki­­rendeltségének közbenjárására ezt a hibát most korrigálták és közölték a francia hivatalos lap­ban, hogy ebben a cikkben harmadik évnegyedi kontingensünk 1013 kg.* MAGYARORSZÁGON toboroznak az osztrá­kok aratómunkásokat. A napokban egy oszt­rák megbízott Békéscsabán jelent meg. Meg­állapodott a megyéből összetoborzott 35 pár aratómunkással, akik már el is indultak Ausztriába.* AZ ADRIAI BIZTOSÍTÓ TÁRSULAT Deutsch Endrét magyarországi igazgatóságához igazga­tóvá nevezte ki.★ A HERCEGPRÍMÁSI TÉGLA, AGYAGÁRU ÉS KÁLYHAGYÁR RT. elhatározta, hogy eszter­gomi téglagyárait megszünteti, gyártási lehetet­lenülés miatt, tekintettel arra, hogy egyik tégla­gyárában anyagkimerülés következett be. A gyár eszerint elhatározta, hogy ezen üzemek meg­szüntetésével kapcsolatban cserépkályhagyárát bővíti ki.* CSEHSZLOVÁKIA sertésbevitele egyre emel­kedik. Magyarország is részt vesz ezekben a szállításokban. Júliusban Magyarországból 522 darab sertést szállítottak a csehszlovák piacra, míg a magyar zsírkivitel ugyanebben az idő­szakban 4300 g. volt.★ A GRÖDL-KONSZERN ismét megszünteti egy román vállalatát. A Forestiera Carantela köz­gyűlése mondotta ki ugyanis a vállalat felszá­molását.★ A MAGYAR HITELEZŐI VÉDEGYLET most tartotta meg 53-ik rendes közgyűlését Szurday Róbert elnöklete alatt. Az igazgatóság jelentése a textilszakmai fizetésképtelenségi viszonyok változatlanul kedvező alakulását állapítja meg. A közgyűlés gazdasági tevékenységének 60-ik évfordulója alkalmával meleg ünneplésben ré­szesítette Buday-Goldberger Gyulát, aki az egye­sület alapító igazgatóságának is már tagja volt. Az elnökség új tagjaivá: Dán Károly, Dán Leó, Ilovszky János, Ledermann Mór, Madarassy- Beck Gyula dr. báró választottak meg. A köz­gyűlést megelőzően tartotta ötödik évi rendes közgyűlését Bod János ny. m. kir. miniszter el­nöklete alatt a Mobilitás Hitelszövetkezet. * HETVENHÉTSZÁZALÉKOS FEDEZETET ért el a Hollandi Bank aranykészlete, tekintettel arra, hogy a fegyintézet érckészlete az utóbbi hetekben nem kevesebb, mint 12 millió arany­forintra emelkedett.­ A ROMÁN PETROLEUMTERMF­I­ÖKET rend­kívül aggasztja a nyersanyagárak londoni esése. A nyers naphta ára Londonban 12 an­gol fontról vagononként 10 angol fontra esett. Ugyanilyen mértékben a benzinár. Románia delegációt küldött Londonba, hogy az ottani petroleumpiaci viszonyokat tanulmányozza. A román petroleum­konjunktúrának általában vége van, mert Olaszország alig vásárol, Német­ország pedig csak igen keveset, tekintve, hogy a románok csak deviza ellenében akarnak Németországnak benzint szállítani. ♦ FIZETÉSI ZAVAROK. Kényszeregyezségek. A budapesti törvényszék elrendelte a csődönkívüli kényszeregyezséget Rózsa szücsáruháza (Petőfi Sándor­ utca 1) cég ellen. Vagyonfelügyelő Tes­­ler Dóra dr. — Garai S. és Társa (VIII., Rákóczi­út 67) cég ellen. Vagyonfelügyelő Sáska Gyula dr. — Kovács József (VIII., Baross­ utca 78) fű­­­szerkereskedő ellen. Vagy­onfelügyelő Sáska Gyula dr. — Fényes Marcell (VI., Teréz-körút 34) úridivatkereskedő ellen. Vagyonfelügyelő Fábián István dr.* A MAGYAR KÖZGAZDASÁG e heti számában érde­­kes tudósítások számolnak be a gazdasági élet minden eseményéről és megbízható, alapos információk adnak tájékoztatást minden gazdasági ág és szakma tevé­kenységéről.* A GAZDASÁGI VILÁG legújabb száma igen érdekes tartalommal jelent meg.

Next