Ujság, 1936. szeptember (12. évfolyam, 199-223. szám)
1936-09-01 / 199. szám
Ai osztálysorsjátélc házasának legesésfóla Budapest, 1936 kedd, szeptember 1 Ára 1.50 ck. XII. évfolyam, 199. szám ELŐFIZETÉSI AKAK Kegyed 6vre.MaMa,WM. iu.ttu pengd tgy hónapru 4~— pengd Aisztriában egy hdraM. 6 Leheling Egyes szám áru Budapesten, vidéken és pályaudvarukon hétköznap 10 IBI. vasárnap_________32uilt. Hétköznap Wienben _ 24 Groscben Ausztria egyéb helyein 20 Groseben vasárnap___________ 40 Groseben megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden napÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL* VI. Aradi utca 10 TELEFON: ♦ 1-207-87 1-207-56, 1-207-55, 1-207-54 Budapest 62, postanők 282 FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖN KÖNYVTÁR (Tel. 1-816-28 UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA (Telefon: 1-316-28 és 1-416-84) SzuébetASnit 43 (Koval épCtet) Drágaság A termelő, akit keserű gumival megkérdeztünk, hogy végre elégedett-e az árak alakulásával, felháborodottan tiltakozott: közölte velünk, hogy az árut „áron alul“ vásárolták meg tőle. A tojásért például három-négy fillért adtak neki s most, hogy fél jeggyel felutazott, azt hallja a fővárosban, hogy kilóban vásárolva, a darabja tizennyolc-husz fillérbe kerül. Kié az öt-hatszázszázalékos uzsora-haszon? — kérdezi felháborodottan s dübörögve esküdözik, hogy a drágaságon mindenki keres, csak ő, a termelő nem. A kereskedő, amikor felelősségre vonjuk, okmányokkal bizonyítja, hogy a megengedett kereskedői haszonnál nem keres többet, illetve csak veszít, mert a tojásdrágaság miatt a romlandó áru a nyakán marad. Ugyanez zsírban és húsban: a termelő filléreket keres a pengős árugráson, a hentesek és mészárosok pedig már azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy becsukják a boltot, mert a fogyasztó lázas tempóban abbahagyja a fogyasztást. A közgazdaságtan kis abc-je is azt tanítja, hogy a legmagasabb árak sem érnek semmit, ha a fogyasztó nem fogyaszt. A tojás, a hús, a zsír nem ékszer, vagy perzsaszőnyeg, amelyben az óvatos ember a változó idők meglepetéseivel számolva, konzerválhatja a vagyonát: ezek a közrendi értékek éppen abban a pillanatban értéktelenednek el, amikor túlértékelik őket. A legsúlyosabb nemzetgazdászaink véleménye szerint a magyar mezőgazdaság minden problémája megoldódnék, ha a belső fogyasztást fel lehetne tornászni a civilizált átlagszínvonalra, ha kenyérből, húsból, zsírból, cukorból a magyar fejadag nem lenne döbbenetesen alacsony s nem mutatna állandóan csökkenő tendenciát! A külkereskedelem megszervezéséért nem kellene évről-évre valósággal hősi politikai csatákat vívni, ha a hazai életviszonyok a fogalom komoly értelmében fogyasztóvá léptetnék elő azokat a milliókat, amelyeknek filléreire nemcsak az ipar, hanem a mezőgazdaság is csak sátorosünnepeken számíthat. A falu fogyasztóképességének riasztó hanyatlására Eckhardt Tibor mutatott rá a legutolsó beszédében. A főváros és a városok aránylag nagyobb, de szintén következetesen sorvadó felvevőképessége gyorsít lemmi zuhanásának konstatálásához nem is kell a közgazdász és a statisztikus, minden székálló legény és minden kora részletes és lesújtó felvilágosítást adhat róla. Az utolsó hat hétben a városi lakosság túlnyomó többségének megváltozott az étrendje, bár nem foglaltuk el Abeszsziniát, de önként bevezettük a hústalan napokat! Teljes ütemben a szankcióspolitika, amelyet egyes belföldi hatalmak az olaszellenes szankcióknál sokkal eredményesebben érvényesíteneka belföldi fogyasztók ellen: hetenként háromszor, négyszer — esetleg hétszer — nem eszünk húst s mától kezdve, hogy életbe lépett az új villanyáramdíjszabás, este tíz órakor elsötétítjük lakásunkban a világosságot is! Nas, zsír, tojás, villany, villamos — csupa magától értetődő szükséglet, amely az átkos liberalizmus korszakában többékevésbé mindenkinek hozzáférhető volt. Hála a gazdasági életet gyökeresen átalakító kollektív szellemnek, az új kommunális gazdálkodásnak és a szövetkezeti monopolizmusnak, az egyén szép lassan leszokik nemcsak az egyéni verseny és egyéni igény, de az egyéni fogyasztás individuális anarchiájáról is. Brehmer egy majomtörzsről, amelyben nyilvánosan szeretni és táplálkozni KOVAC. Sajnáljuk, hogy Wenckebach professzor ikt nem mondta, amit vele mondattak Gömbös Gyula állapotáról, de ha nem igaz is, amit mondattak vele, éppenséggel nem jelenti, hogy ami eddig valóban igaz volt, most kevésbé lenne az. Elmegy a német szanatóriumba és álgarancia nélkül gyógyul meg. A szűkebb körű hívei is jól teszik, ha ennek örülnek.* Griger Miklós Bicskén a legnagyobb emberi megbecsülés hangján a legkíméletlenebb szókimondással bírálta Gömbös Gyula politikáját. A beteg miniszterelnök politikájáról senkinek sem lehet más véleménye, mint az egészségeséről. Ezt a kritikát Gömbös Gyula nem tarthatja, helytállónak, de egyénileg bántónak sem. Szerintünk is az országtársadalma szétlépettebb, a politikai visszavonás élesebb sohasem volt, mint most, a nemzeti egység érájában. A közélet elsekélyesedett, soha jelentéktelen emberek ekkora szerepet nem vittek, mint most, a stréberségnek, egyéni érvényesülő vágynak ,ekkora, sikerei nem voltak., Politikailaghallgatni kell ma erről, de ha szólásra provokálják az ellenzéki politikust, mint Bicskén tették, mást nem mondhat. ♦ Hogy Oroszországban mi történik, ezt hitelesen tudni nem lehet, de hogy parlamentarizmus nincsen, kétségtelen. Atörténőktől ennek alapján el lehet hinni mindent, ami a történelem folyamán ilyen diktatórikus rendszerek mellett már megesett. Például az, hogy az uralmon lévő fél mindenkitől, aki uralomra juthat s megelőzőleg megöletmindenkit, akiben utódot lát. Megesett ez a római császárokkal éppúgy, mint az orosz cárokkal, akiket végül megölt az, akit életben felejtett. S megesett, hogy a mindenható ellen csak az összeesküvés boldogult s a mindenható mindenre vetemedett, hogy ne boldoguljon. A legtöbb esetben pedig sikerrel kimutatható, hogy a megdönthetetlent a féltékenység és félelem őrültté tette. Kedden délelőtt Gödölön fogadja a kormányzó Gömbös miniszterelnököt A kormányzói audiencia után összeül a minisztertanács Gömbös elnöklésével. Valószínűleg pénteken utazik el a miniszterelnök Horthy Miklós kormányzó vasárnap este háromnegyed kilenc órakor gépkocsin visszaérkezett Gödöllőre. A kormányzó Pörlschachban töltötte a vasárnapra virradó éjszakát és vasárnap kora reggel folytatta útját gépkocsin Klagenfurton, majd az újonnan épült Packstrassén át Grác irányában és délelőtt a Grác melletti Kroisbachba érkezett, ahol gépkocsija régi bajtársának, Ifeyssler nyug. ellentengernagynak villája előtt állt meg. A kormányzó Ifeyssler ellentengernaggyal viszszatért Grácba, megtekintette a Tegethoffemlékművet és havasi virágokból kötött csokrot helyezett az emlékmű talapzatára. A virágcsokrot maga a kormányzó szedte vadászni Ján Slinter-Rissben. Az emlékmű megtekintése után a kormányzó Kroisbachban Herssler ellentengernagynál ebédelt, majd délben egy órakor tovább utazott Bruck irányában . Mürzuschlagon és Wienenneustadton át vitt az út s a kormányzó este hat óra előtt néhány perccel Köpcsény határállomásnál elhagyta Ausztria területét és este háromnegyed kilenckor Gödöllőre érkezett. csak a főnök monopóliuma: a törzs polgárai és proletárjai alattomosan körülállják és tiszteletteljesen kopog a szemük! Azon a fokon, amelyre az ontológiai fejlődés során eljutottunk, ez a szertartás kétségkívül stílszerűtlen, de ehhez is hozzászokunk majd, mint nem egy jelenséghez, amelyet a homo sapiens-t megelőző korszakból reaktivált a túlzott hagyománytisztelet. A polgár majd megtanulja azt is, hogy az ő szerepe körbenállni és nézni, mialatt egyesek, akiket a politika törzsfőnökké privilegizált, az egész törzs helyett esznek és szaporodnak. A polgárnak kopog a szeme, mialatt ők mindent maguknak kaparintanak, a paprikától a karácsonyfáig s naponként megfiadzanak, hogy a gazdasági élet minden területére jusson belőlük! De ebből a kollektivizmusból, amely előbb a régi, legális kereskedelmet állította körbe, hogy kopogó szemekkel bámulja, amint egyesek elszedik tőle nagyapái munkakörét és kenyerét s amely most a fogyasztók millióit kényszeríti arra, hogy éhesen statisztáljon, mialatt a monopolizált szövetkezet, amelynek olyan jó a gyomra, hogy a vasszeget is szívesen monopolizálná, jóllakik, egyszer mégis csak észhez kell térni. Ha a polgár kopogó szemekkel békésen haldokolva elviseli ezt a törzsi törvényt, azoknak, akiknek a magyar gazdaságpolitika nemcsak jóhiszemű, de vad kísérletek eszköze, vagy kereseti alkalom, hanem a nemzeti jólét masinériája, nem lehet tétlenül tűrniök, hogy az árnivelláló altruizmus toronymagasra nivellálja felfelé az árakat, mialatt a termelőtől a fogyasztóig a la lengue mindenki ráfizet, mint a kártyánál s végül minden pénz a pinkába kerül! Mi csak azt látjuk, hogy mióta az államilag monopolizált és szubvencionált szervek adják a bankot a magyar gazdaságpolitikában, rajtuk kívül mindenki veszít, de legtöbbet veszít a nemzet gazdasági ereje és szociális ellenállóképessége. Gömbös miniszterelnök beköltözött Budapestre Ugyancsak vasárnap este érkezett Budapestre G Gömbös Gyula miniszterelnök Nagytétényből. Fél hét órakor állt meg a miniszterelnök kocsija a miniszterelnökségi palotában. Egy másik autó a miniszterelnök poggyásszát hozta a fővárosba. Gömbös Gyula miniszterelnök megérkezése után magánlakosztályába vonult vissza. Most már mindaddig Budapesten marad, amíg sor kerül elutazására. A miniszterelnök hétfőn megjelent hivatalában. Elsőnek Mikecz Ödön dr. osztályfőnököt, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetőjét fogadta, majd a honvédelmi minisztérium szakreferensei tettek jelentést neki. Déli fél tizenkettőkor Ernszt Sándor volt miniszter jelent meg a miniszterelnök dolgozószobájában. Közel félóra hosszat tartott a látogatás, amelynek végeztével Ernszt Sándor ezt mondotta a hírlapíróknak: — A gyengélkedő miniszterelnököt látogattam meg, régi jó ismerősömet. Ezért voltam most a miniszterelnök úrnál, mert mint tudvalévő, pár napon belül elutazik, nekem viszont, mióta esztergomi képviselővé választottak, nem volt alkalmam vele találkozni. Ernszt Sándor hozzáfűzte, hogy látogatása kizárólag magánjellegű volt és annak semmiféle politikai jelentőséget tulajdonítani nem lehet. Kora délután Mackensen budapesti német követ, Sztranyavszky Sándor, a képviselőház elnöke és Ulain Ferenc országgyűlési képviselő látogatták meg a miniszterelnököt. Gömbös Gyula miniszterelnök ugyancsak hétfőn délután fogadta Darányi Kálmán földmivelésügyi minisztert, majd Kánya Kálmán külügyminisztert, akikkel— a hivatalos közlés szerint — a tárcájuk körébe tartozó ügyeket beszélte meg. Miután Winchkler István kereskedelemügyi miniszter is visszaérkezett szabadságáról, most már a kormány valamennyi tagja Budapesten tartózkodik. Kedden délelőtt audiencia a kormányzónál Befejezett tény, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök szeptember 1-én, kedden délelőtt fél tizenegy órakor audiencián jelenik meg Horthy Miklós kormányzónál Gödöllőn. A kihallgatáson további szabadságot fog kérni az államfőtől és megteszi előterjesztését helyettesét illetően. Gömbös Gyula miniszterelnök a kihallgatás után visszatér a miniszterelnöki palotába, ahol összeül a minisztertanács, amelyen ő fog elnökölni. Elutazására minden valószínűség szerint pénteken kerül a sor. Megcáfolják Wenckebach állítólagos kijelentését Az egyik hétfő reggeli lap a miniszterelnöknél tartott orvosi konzíliummal kapcsolatban hivatkozik Wenckebach és Raab professzorok állítólagos diagnózisára. A közlemény szerint Wenckebach professzor a következő kijelentést tette volna: „Garantáljuk, hogy Gömbös miniszterelnök úr kélhárom hónapon belül teljes egészségben és munkaereje teljességében veheti át újra hivatalát, ha a 2—3 hónap alatt aláveti magát a mi rendelkezéseinknek." SVenckebach professzor — ugyancsak a közlemény szerint — Gömbös Gyula miniszterelnöknek arra a kérdésére, hogy a f nagy önmegtartóztatásnak