Ujság, 1936. november (12. évfolyam, 251-274. szám)

1936-11-03 / 251. szám

Budapest 1936 kedd, november 3 ^ ^ra fillér m évfolyam? 251. szám ELŐFIZETEM! 4HAK Negyed evre_ _ 10.80 peng* Egy hónapra ....... 4_pengő iaitPIAhan­agy h­óra .. 4 KchtIUng Kijen inam­ara b­udapesten, vidékén és pályaudvarukon hétköznap 18 Ilii. vitarnap .... MZ Ilik Hétköznap VVlentien . 24 Urevehen Ausztria egyéb helyein 90 Groch­en Vasárnap —._______40 Groaehes megjelent* raaArnap na ünnepnap utani napok kivetnie vei minden napÚJSÁG .Szerkesztőség EIS KIADÓHIVATAL* VI. Aradi-utca 8-10 TELEFONI ♦1-207-57 17-56, 1-207-55, 1-207-54 adapezt 82, postahók 282 KKIADÓHIVATAL 4ÖNKÖNYVTÁR (Tel.­ 1-818-28) KI IS MENET JEGYIRODA -la N­MI és 1-419-24) * k­­i 42 tRoval­erIlleti L A milánói szózat Első szavunk a lelkesedésé és háláé, mely a magyar nemzet részéről a Duce felé árad. Az abesszin halomnak egy válságos politikai percében azt mondta, O­aszország sohasem fogja elfelejteni Magyarország magatartását s Milánó­ban dokumentálta, hogy nem felejtette el Ez a beszéd az egész világnak van szánva és ebben exponálta Magyaror­szágot, mellyel a legnagyobb igazság­talanság történt s a Duna-medencében rend és béke addig nem lehet, mig ezt az igazságtalanságot jóvá nem tették. Ezt a fentartásnélküli sikraszállást a magyar igazságért, amely a magyar ügyet egyenlő fontosságúvá tette a többi nem­zetközi kérdésekkel, Magyarország sem fogja soha elfelejteni sem a Ducénak, sem a nemes olasz nemzetnek, melynek testvéri érzelmeit — megerősíthetjük a Duce kijelentését — a magyar nemzet szívből viszonozza. De hát másról is volt szó Milanóban — mindenről. S a mi külön érdekeltségünk mellett nem lankad el sejti figyelmünk, sem fogékonyságunk a kijelentések iránt, melyek úgyszólván kozmikusan egybe foglalják a világot mozgató kérdéseket. E kijelentéseknek két jellemző vonása van: a legkíméletlenebb Szókimondás és a fegyveres ököllel hirdetést rendületlen és makacs békeszeretet. A dolgokat vilá­­szeft­­nel kell látni s ahhoz tartani ~ ~v~ ,-r p ■ jif1TM piti-1 igyekszik a valóságot és ez Mit el hon­­lyositja. Az orvosra emlékezte Mus­omni, aki állapota rideg megvilágí­­tásával szándékosan ráijeszt a betegre és ezzel arra hangolja, hogy a gyógyulás folyamát ne vegye könnyedén. A hang rideg, mint az igazságé, amit el akar vele érni, kívánatos mindenkinek. Annak is, akit a rideg hang barátságtalanul érint A világ megrázkódik ettől a hangtól, mert szokatlan, de amit mond, volta­képpen semmi más, mint aprít eddig­ nem mondtak meg azok, akik szintén tudják. Nem tudnák, hogy a wilsoni ideológia ma csupán ábránd és hazugság? Van-e egyetlen tétele­ is, mely megvalósult volna? Van-e­­rílain, mely e felelek bízná létét? Van-e, aki annyi ildo ki­sérletezés után hinne a leszerelés kor­z.­tü­ivitelében s abban az együttes­, bizton­ságban, mely annyiszor csak arrív a auro nyúlt hatékonynak, hogy a bizonytalann­ségot ott is állandósította, ahol a meg­nyugvás különben lehetséges lett volna? A f­uce békét hirdet, de csak fegyver­rel a kézben tartja fentarthatónak. Kí­vánatos ez? Nem. De igy van s a Duce le­bontja a tarka dekorációkat, melyek ezt a való, mindenki által elismert tényt a maga dísztelen hamisítatlanságában meg­mutatja. Mindenki leszerelést mondott és felfegyverkezett. Hát miért ne mondjuk ki, hogy mindenki fegyveresen akarja a békét megőrizni? A békét, a valódi civi­lizációt, végét a fascizmus és demokrá­cia közötti ellentétnek. Nem így van-e? Nem kívánsága-e mindenkinek a bolse­­vizmuson kívü­l, melynek Európában lehetnek szövetségesei, de hívei semmi esetre? Franciaországnak és Angolor­szágnak kemény szóval voltaképpen baráti jobbot nyújt. Az egyiknek vár, míg az feladja várakozó álláspontját, a másiknak nyer­sen és őszintén felkínálja a fair playt. Semmi érdekében nem háborítaná Ang­liát, de természetesen tartja jogát a sa­ját érdekeihez, miket könnyű összeegyez­tetni a brit érdekekkel. Nyersen rámu­tat a dMTerpiriár­a, melyeknek kiegyen­lít­­ér,­ készséget kínél és készséget vár. A róm­a berlini tengelyt is úgy hang­súlyozza, mint a fegyveres erőt: alkalmas a béke szolgáltára és arra van szánva. RUVÁ5 A bolsevizmus nem­ más, mint szuper­­kapitalizmus. Mussolininak ez a mondása kellemetlenül érintheti a kapitalisztikus or­szágokat, feltéve hogy * félreértik. Elvégre, ha a bolsevizmus szuperkapitalist UVus ezzel a polgári országok kapitali-­m nem érezheti maagát t­ ’ a’a, mert ,1 kapitalizmus k -V" kapitali.'iv \ "gv^ ■ »i­ . ‡› mus ellentéte a kapitali­tusnak s így, ha a megh­itá ,­zás helyes, a szuperkapitaliz­mus is az. Éppúgy mondható, hogy szuper­­kapitalizmus s ez is megkülönböztetés a szocializmustól. S mondható szupercivili­zációnak és ezzel ,T szóval jellemezve sem jelenti az európai civilizációt. Mi ezt a ki­fejezést is elfogadhatjuk. Bolsevizmus is szuperkapitalizmus — demokrácia is kapi­talizmus — nem jelent mást, mint egy ellen­tét helyett kettőt. Nincs örök barátság — ezt a tételt úgy is fogalmazhatjuk: nincs örök ellenségeskedés. Lem, az eredendő ellenségek, Németország és Franciaország, Stresemann és Brihnd idejében, testvérpoharat ürítettek. S Német­ország ma is hangoztatja, ho­gy nem látja az áthághatatlan akadályokat két nemzet megértésének. Olaszország - Franciaország között igen feszült visz' és egész ~nem ■ \ barátságossá vált. Mi­­falhatna is­mét barátság ^ ' É- ^goszláviával is - mí v f .,a mi a szomszédság s imc, helyzet­­­tel is • gértés lehetőségéig eny­hült. Mucsolin ■ i. 1 -kar-s nem torpan meg egy ajtó a előtt * Az ilyen vakító Menynél, amilyen Musso­lini nyilatkozata Magyarországról, lámpát kellene gyújtani, hátha így jobban láthat­juk meg a magyar nemzetijén dúló ellen­téteket, melyek útját állják a nemzeti egységnek. Van-e ellentét ma magyar és magyar között? Nem állunk tömör falként a nemzeti eszme körül? Hol vannak a nem­zetietlenek, a megbízhatatlanok, lelkesedők mellett a nemlelkesek? A nemzetnek szük­sége van egységre — megvan. Egyes koté­­riáknak szükségük van egyenetlenségre — csinálják. De csak maguk körül sikerül, a maguk számára. Mint a tintahalak. f Mussolini síkraszállt Magyar­ország igazságáért lehetetten, hogy négymillió magyar a határokon kívül éljen Milan, nov­mber 2 Gyönyörű napfényes Idő­ben­­mm fel vasárnap délután több mint •’rö.G.’ emb .• székesegyház előtti nagy térre, vagym­eghallgassa Mussolini miniszterelnök bé.“-a* A­tvonuló tömegek előtt feketeinges kütímültménye» haladt:.1. nem­zetiszinüi zászlók- Il. A Vros utcáit valóságos zászlóerdő borí­totta és a lelkes níntőmeg a fascista forrada­lom bidnjlt ének­­elte nagy lelkesedéssel. A székesegytáz előtti­ dlszemelvényen ott volt a kormány majdnem­ valamennyi tagja, a nuita női hatósági vezértől, Bohle, a német nemzeti szocialista kiföldi szervezetek vezetőinek ki­vételével és töt k­ülföldi küldöttség. A Gallé­­ria Vittorio Fommani­a­. oldalán sorakoztat fel­­ különböző nagysá,nu katonai és faszista ■líbiaiatok. Pontban négy órakor érkezett meg Mussolini miniszterelnök C­iano gróf külügyminiszter, Al­­t­rro sajtó- és propagandaügyi miniszter, vala­mint Starace faseistapárti főtitkár kíséretében. A tömeg ütemes Duce­ Duce-kiállással üdvö­zölte a kormányfőt. Négy óra után három perccel trombita jelezte, hogy a Duce meg akarja kezdeni beszédét — Milánói feketeingesek! — kezdette meg beszédét Mussolini. Mai beszédemben le aka­rom szögezni a faseista Olaszország álláspont­­ját a mai nyugtalan és zavark­a pillanatokban az európai állmokkal való kapcsolataiban. In­l vid leszek, de hozzáteszem, hogy minden egyes szavamat jól megfontoltam. A pókisa halott ábrándképek Mindenekelőtt meg kell szabadítanunk a nem­zetközi életet a ábrándoktól, a közhelyektől és a hazugságoktól, amelyek mind a wilsoni ideológia maradványai. Az egyik ábrándkép, amely már porba hullott, a leszerelés. Senki sem­ akar elsőnek leszerelni és teljes lehetetlen­ség, hogy valamennyi állam együtt szereljen le. Megtörténik, hogy sokan összegyűlnek Génf­ben, léggömböket fajnak fel, azért, hogy belő­lük politikai hegységet alkossanak. Amikor az egész világ feszülten figyelt, mi lesz a léggöm­bökből készült hegységekkel, kiderül, hogy más nem születik belőlük, mint kis egérke, amely elvész az eljárásmódok rengetegében. Másik ábrándkép az együttes biztonság, amely sohasem volt meg, soha sincs meg és sohasem lesz meg. Férfias nép nem hajlandó sorsát bi­zonytalan harmadik kézbe letenni. Az osztha­tatlan béke csak az oszthatatlan háborút je­lenti, mert természetes, hogy népek sohasem lesznek hajlandók olyan érdekekért harcolni. Nincs mondata,­ egyetlen szava sem, mely ellenséges volna — csak katonásan nyílt. Erre a hangra természetesen fel­figyelnek a nemzeti közvélemények, nyugtalanság és ellenmondás is velejár, de végül mégis csak tisztán kell látni, ami világosan m­­i . Az egyetlen megtámadott fél nép­ség, de ez sem veheti sértésnek, amit egyszerűen megcáfolhat, ha nincs benne igazság. Mussolini tisztában van beszéde hatásával. Nem az az államférfi, aki zefirfuralom­ra pályázik, ő a vihartól várja a tisztulást. Viharban nem­ lesz hián­’ /c íiíí,’ !.i.s»züt. tisztulás sz*r« marad el. x. . ~ - I ", , amelyek nem érintik őket. Tárjunk át a népszövetségre. Színün-Kra­­ népszövetség problémája egészen világos. Vagy megújhodik, vagy eltűnik. Mivel rendkívül ne­héz lesz megújhodása, számunkra nyugodtan elszendriü­lhet. Mi nem felejtettük el és nem felejtjük el soha, hogy a népszövetség ördögi pontossággal gazdasági megszállást szervezett az olasz nép ellen és megkísérelte kiéheztetni asszonyainkat, gyermekeinket és márfiainkat. Nem sikerült! Nem mintha nem akarta volna, de azért, mert szemben találta magával az olasz nép legteljesebb egységét, erejét, áldozatkészsé­gét, amellyel képes lett volna harcolni ötvenkét nemzet ellen. Békepolitika folytatására a nép­­szövetség nem szükséges. Olaszország álláspontja az egyes nemzetekkel szemben Most körvonalazom álláspontunkat az egyes nemzetekkel szemben. A francia-olasz egyez­mény hivatva lett volna eloszlatni tizenhét év­­félreértéseit és súrlódásait új korszakot kellett volna nyitnia a két nép életében. De jöttek a megtorló intézkedések és természetes, hogy a barátság elhidegült. Legalább két hónap óta Addisz-Abebában voltunk és a megtorló intéz­kedések még mindig érvényben voltak. Klasz­­szikus esete annak, hogy a belük megölik a szellemet és a formalitás megfojtja az élet való­ságát. Egészen nyilvánvaló, hogy amíg a fran­cia kormány várakozó álláspontot foglal el, addig mi sem tehetünk mást, mint ugyanezt. A szomszédos Svájccal kapcsolataink mindig­­kitűnőek, vopnlu A július III rgjt,'miny ujj Jón­iákul ágrjgi meg a mai Ausztria (A^snelmében. Az i'íjf ,"v! német egyezmény valamennyi rosszul ,rW«íjjj kommentáló]* vegye tudomásuk hogy jjacj egyezmény! junius 5-e óta ismertem és­­,, ..‘-­c­seltem. Ez az egyezmény megerősítette általános helyzetét és állami függetlem4Bj|| — Mimimldig — mondotVf'^KjR —, amíg Magyarorsz.ignaljgffiBPg Igazságot, a Dunamerieut véglegesen rendezni. A t­iAfeji £ tr.ttja Magyarország. mostani határokon t ,rt,. hí c ll . ■ t I igazság követelmény nagyobb leazsngta^j^fejK népnek a magy-^tr, '-. í-'' rok katonai éá-EffifiBSi áldozó­t:í-Ez m­ éri.-' a közeljövő hogy az óla formában i 11 4 ------• é­let- , eé'-tst t-tte a Jug mc .-M.ilásántV ma már ni­tikai :az Vs­iának mogoi- • A ,így s- • na; orszá v ;:V'A;- - t; rést -eerzeti ‡‡ --‘y rend 1 egyes fi* pély ven aU'jbt 1 V' k látják hogyjr 3 r nem It61?i6*W vi •*,, tátyoaodásdl pn. . valamenynyi eu •'ai úila?*'^ őszinte 7 békeakat. f. Á };•' . ; eltűnte Németorszá­gi!.­tódé*! felület. Ne csodálkozzék «‚-nkt. hu zászlót a bolsevizmus ellen. A mai :­­ régi zászlónk. A bolsevizmus ellen mi -ül*. ■ tünk és sok véráldozat árán gyözli.f. te. .'tjíg ÜV

Next