Ujság, 1937. március (13. évfolyam, 49-71. szám)

1937-03-02 / 49. szám

a POLITIKAI ÉLET FÁBIÁN BÉLA vasárnap délután beszámolót mondott Rákoscsabán nagyszámú hallgatóság előtt. A gyűlésen Apponyi György gróf ország­gyűlési képviselő is megjelent. Fábián Béla az­zal kezdte beszédét, hogy az utolsó hónapokban szomorú jelenségek mutatkoznak az országban. Megint olyan elem­ek akarják kézbekapni az or­szág életének irányítását —­ folytatta —, akik ugyanoda viszik az országot, ahová az október előtti forradalmárok vitték. Amelyik országban nincs rend, béke és nyugalom, s ahol a felelőt­len elemekkel szemb­en nem lépnek fel kemé­nyen, ott megszűnik a munkakedv. A polgári tár­sadalom megunta már azt, hogy időnk­ént ugyan­azok az elemek mindig más és más köntösben kiugorjanak a föld alól, a csatornákból és nyug­talanítsák azokat, akik békés munkájukkal nemcsak magukat és családjukat, de az egész országot is fentartják. Valahányszor egyetemi zavargásokról olvasok, mindig az a köntés ve­tődik fel előttem, ki akar a magyar ifjúság ré­vén megint képviselőségbe vagy valamelyik jó zsíros sla­tonba beülni. Apjonyi György gróf hosszabb beszédében megállapította, hogy ez a gyűlés tüntetés a fele­lőtlen elemek, a lázítók, az izgatók ellen, azok ellen, akik az országot ismét a forradalom ör­vényébe akarják taszítani. Majd így folytatta: — Azok használják ebben az országban politikai törekvéseik szimbolizására a cifrázott keresztet, akik rokonszenveznek azokkal a mozgalmakkal, amelyek éppen a vallás eltaposására irányulnak. Ha a miniszterelnök úrban megvan az elhatáro­zottság arra, hogy­ végre leszámoljon a rend­bontókkal, tapsolni fog neki az egész ország, de s­kkor legelsősorban rendet kell teremteni azok á­­kal is, akik saját pártjában és pártjának orgá­­n­unmiban nyíltan rokonszenveznek a rendben­­. .alókkal.A A népgyűlés közönsége lelkesen megtapsolta Kiún Béla és Apponyi György gróf beszédét. ★ CSERESZNYÉS ALADÁR független­­kisgazda­párti jelölt hívei tudvalévően petícióval támad­ták meg a közigazgatási bíróságnál Imoy Béla dr.-nak, a nemzeti egység pártja országos elnö­kének pásztói mandátumát A közigazgatási bí­róság Bot­os-tanácsa január második felében már tárgyalta a petíciót és hétfőn délelőtt tíz órára tűzte ki a tárgyalás folytatását. Ezen a tárgyaláson azonban a felek nem jelentek meg s az e­lök kihirdette a bíróság határozatát, hogy a választójogi törvény értelmében meg­szünteti a további eljárást. ★ A NEMZETI DEMOKRATA PÁRT legutóbb társasvacsorát rendezett, amelyen Zala Zsig­­mond szólalt fel elsőinek. Azt fejtegette, hogy a kilencmilliós ország közterheinek 31 százalékát az egymilliós Budapest viseli. Tóth Ernő dr. rá- s mutatott, hogy a mostani viszonyok között nagy ,­­­szükség van a polgárság összefogására. Volzsauti­k János dr. országgyűlési képviselő­­ azt­ fejtegette­­, felszólalásában, hogy a polgárság nemtörődöm- . sége, szervezetlensége, a polgári öntudat hiánya , és a tömegek rossz anyagi helyzete termeli ki a szélsőségeket. — Csak a demokrácia eszméje­­ alkalmas —­ mondotta —, a nagy tömegek gaz- ' d­a­sági helyzetének megjavítására és a polgári­­ öntudat felrázására. Ma a szélsőjobboldali m­oz­­­galom éppoly veszedelmes, amilyen veszedelmes­­ volt 1918-ba a baloldali. A kettő között őrlő­­­­dik a középosztály, amely nemtörődömséggel­­ nézi a fenyegető veszedelmet. Végül kifogásolta,­­ hogy a kormány erélytelen a szélsőjobboldal­­ felé, s hangsúlyozta, hogy minden becsületes­­ embern­ek kötelessége küzdeni a szélsőségek " ellen. *­­ GYÖRKI IMRE dr. szociáldemokrata képvi­­s­­elő vasárnap beszámolót mondott Debrecen-­­­ben. Nagy rendőri­­készültség vonult fel, m­ert az­­ a hír terjedt el, hogy a nyilaskeresztesek meg­zavarják a gyűlést Erre azonban nem került sor és a népgyűlés a legnagyobb rendben folyt l te. Györki Imre dr. a többi között ezt mondotta: * —­ Én­ is voltam egyszer egyetemi hallgató, ak­­­­kor is tüntettünk, de a több jogért, a több ke­­s nyírért és a magyar alkotmányosságért. A mai s tüntetők a magyar alkotmányt akarják részekre s­­zakitani. Kevesebb szabadságot követelnek s­­ talán nem is tudják, hogy a jelszavak mögött, amik után indulnak, a még nagyobb nyomom­ . Ság réme leselkedik. A gyűlésen még Farkas­­ István, Malasits Géza és Esztergályos János szól­a tárt fel.­e­­­r. CSOÓR LAJOS vasárnap beszámolót mondott a Túrán többezer főnyi tömeg előtt. Azt hangoz­­­tatta, hogy nincs szükség semmiféle idegenből­­ importált eszmeáramlatra, mert Magyarország­nak ezeréves alkotmánya van, amely mindig si­mult az idők követelményeihez. Azt a kijelen­tést is tette, hogy véleménye szerint Bethlen István gróf hamarosan közvetlen tényező tesz a politikai életben. Gandhi visszatér a politikába Bombay, március 1.- fbn.fi) Ma­hratm­a Gandhi, az indiai függetlenségi mozgalom prófétája, aki az utóbbi években teljesen visszavonultan töl­tötte napjait, újból visszatér a politikai szerep­lés színterére. A tartománygyűlési választások eredménye, amely nagy győzelmet hozott a füg­getlenségi mozgalomnak, arra késztette Gandhit, hogy feladja a várakozás taktikáját és újból részt vegyen India politikai életében. Teljes két­évi visszavonulás u­tán­­ Mahatma vasárnap megjelent Bombayban, hogy résztvegyen a füg­getlenségi párt vezéreinek konferenciáján, ame­lyen a párt új politikai taktikáját vitatják meg. ÚJSÁG KEDD, 1937 MÁRCIUS . Felbomlóban a köztársasági hadsereg A Daily Telegraph tudósítása. Madrid újabb bomba­záporban Párizs, március 1. Madrid bombázása ismét megkezdődött. A nemzeti haderők tüzérsége a vasárnapra virradó éjszaka és hétfő reggel több óra hosszat tartó gránáttüzet zúdított a köztársasági csapatok állásaira az egyetemi ne­gyedben és a Casa del Cam­pan. A gránáttű­z hatásáról még nincsenek megbízható jelentések. A Jour sevillai jelentése szerint Valenciában élelmiszerhiány következtében a helyzet igen válságosra fordult. Az élelmiszerellátás nagy nehézségekbe ütközik. A Madridból eltávolított lakók jórészt Valenciába menekültek é­s ennek folytán a város lakosainak száma 250.000-ről 300,1100-re emelkedett. A köztársasági front felbomlása London, március 1. (Inf.) A Daily Telegraph spanyolországi haditudósítójának jelentése sze­rint a köztársasági hadsereg teljes felbomlásban van s már csak legfeljebb néhány hétig tudja tartani a frontot. A Madrid­­körü­l folyó harcok során az utóbbi napokban több mint 700 mi­­licista pártolt át a nemzetiekhez s a katona­­szökevények száma most már annyira megnö­vekvőért, hogy a köztársasági csapatokat nem lehet többé komoly ellenfélnek tekinteni A fe­gyelem végleg megingott a köztársasági kato­nák soraiban s harci kedvről most már sehol sem lehet beszélni. Az általános elkeseredés már a nemzetközi dandár sorait is megbontotta. A vörös dandár az utóbbi napokban igen súlyos veszteségeket szenvedet­t, a külföldi önkéntesek már unják, hogy folyton őket küldik a legvesze­delmesebb frontszakaszokra, a spanyol katoná­kat pedig, ahol csak lehet, kímélni próbálják. A portugál-spanyol határ ellenőrzésére kikül­dött biztosok főfelügyelője Malcolm Macdonald szolgálaton kívü­li tengerészkapitány lett. Kormánypárti körökben nyugtalanságot kelt az újabb pécsi sztrájk • Pártállásra való tekintet nélkül tiltakoznak a bányászok száznegyvenhat társuk elbocsátása ellen A magyar közvélemény nagy megnyug­vással vette szombaton tudomásul, hogy Bornemisza Géza iparügyi miniszternek a pécsi bányák osztrák tulajdonosával, a Duna­­gőzhajózási Társaságnak Budapestre küldött igazgatójával folytatott tárgyalásai után, a bányászoknak tragikus eseményekben bővül­­­kedő sztrájkja véget ér. A m­egegyezésnek a­z volt az alapja, hogy­­a társaság visszaállítja azokat a béreket, amelyekből ével­­előtt nyolc százalékot redukált. Ezzel szemben jogot kért arra, hogy a bányászok közül elbocsáthassa a létszámfelettieket. Ehhez is hozzájárultak, csupán azt kívánták, hogy az elbocsátottak ohainok legyenek, akik könnyebben viselhet­­ik el a munkanélküliséget. Ezek elhelyezését illetően a hatóságok is közreműködni kíván­tak. Másik kívánság az volt, hogy ne a mun­kások vezetőit bocsássák el, nehogy az el­bocsátásoknak hosszú látszata legyen. Vasárnapra száznegyvenhat embernek kül­dött a bányaigazgatóság felmondó levelet. A szocialisták, állításai szerint majd kivétel szél­kül a munkásság soraiban vezető szerepet játszó bányászoknak. Ez volt az előzménye a szociáldemokrata szakszervezet által vasár­napra összehívott bányászértekezletnek. A munkások méltatlankodva számoltak, be veze­tőik elbocsátásáról. Tolnai József, a szak­­szervezet titkára elmondotta, hogy tizenegy sztrájkvezetőt azonnali hatállyal, százhar­­mincöt munkást, kilencvenkilenc százalékban a munkáséletben vezető állásút, kétheti fel­mondással bocsátanak el. Megállapította azt is, hogy a múlt heti vasasi földalatti sztrájkot a bányafelügyelő félreértéséből származott elkeseredés váltotta ki és így ezért büntetni munkásokat nem lehet. Különben is a szer­vezet magára vállalta az ügy kivizsgálását és törli a tagok sorából, akik visszaélve a fegye­lemmel, vettek részt a mozgalomban. Elhatározzák a sztrájk folytatását A gyűlésen többezer bányász vett részt. El­határozták, hogy az elbocsátások sérelmei miatt hétfőn nem veszik fel a munkát, hanem a felmondások visszavonásához ragaszkod­nak. Hétfőn reggel hat órakor kellett volna a munkát felvenni. A Pécsbányatelepen 103, Vasason 8, Szent István-telepen 11, a Szent István-aknán 11, a Ferenc József-aknán 10 ember jelentkezett munkára, a többiek el­maradtak. A jelentkezett munkásokat is inkább üzembiztosítási munkálatokra igye­keztek felhasználni, mint rendes munkájukra. A sztrájk rövid idő alatt elterjedt. Vélf elé a keresztény szociálist­a szervezethez tartozó b­i­­nyászok is jelentkeztek vezetőjüknél és ki­jelentették, hogy közösséget vállalnak a sztrájkolókkal és abbahagyják a munkát. Hasonló álláspontra helyezkedett a nemzeti munkaközponthoz tartozó néhány bányász is, így tehát az üzemszünetelés teljes a pécs-­ vidéki bányákban, az egész munkásság újra szemben áll a bányaigazgatósággal. A bányászok bére A Punagőzhajózási Társaság bányaigazgató­sága délelőtt a következő nyilatkozatot adta ki: A szociáldemokrata szervezet és egyes Sajtóorgánumok a pécsvidéki binyamunkás­­ság bérmozgalmával kapcsolatban azt állít­ják, hogy a DGT éhbérért dolgoztatja a munkásait. E hangzatos beállításokkal szem­ben kijelentjük és ha kell, bizonyítjuk is, hogy bányamunkásságunk átlagbére a 8 szá­zalékos levonás eltörlése előtt is magasabb volt, mint a hatóság által például a kőműve­sek részére pécsi viszonylatban megállapított minimális munkabér és hogy a 8 százalékos levonás eltörlésével a magyarországi tíz na­gyobb bánya sorában munkabér tekintetében az elsők között vagyunk. Ezzel szemben az iparügyi minisztérium kö­réből megállapították, h­ogy a pécsi bányászok sztrájkja nem fog a többi bányára kiterjedni, mert a többi vállalatnál jobb a munkások hely­zete. A tatai bányászok bére műszakonként hat pengő, úgyhogy 25 mű­szakot számítva, havi bérük százötven pengőt tesz ki, ezenkívül lakást, fűtést és világítást természetben élvez­nek. Dorogon 5,50 a műszak bére, Pécsett pe­dig csak 5,15 fillér. A főispán nem közvetít Vitéz Horváth István baranya megyei főispán a következő nyilatkozatot tette a kiújult sztrájkról: — Ismeretes már, hogy Bornemisza Géza iparügyi miniszter úr hatékony támogatásá­val a pécsi bányamunkások elérték a nyolc­százalékos bércsökkentés eltörlését. Ez a kormányhatósági közbenjárás a munkásság egyetemes érdeket szolgálta, 135 ember el­bocsátása viszont véleményem szerint már nem egyetemes munkásérdek. Itt ismételten utalok vasárnap tett ama kijelentésemre, hogy 4000 bányamunkás ügye nem függhet össze 135 elbocsátott munkás sorsával. Mi­után a bányamunkásság nem fogadta meg azt a jóindulatú figyelmeztetésemet, hogy a munkát minden körülmények között vegye fel, az elbocsátások szem­élyi vonatkozását illetően vélt sérelmei orvoslásáért elsősorban az arra illetékes bányavállalathoz forduljon, eredménytelenség esetében pedig közbenjárá­sért a hatóságok támogatását kérje, s mert a békés tárgyalások kizárásával a sztrájk fegyveréhez nyúlt és kívánságát most már nem gazdasági, hanem hatalmi kérdéssé mi­nősülő módon juttatta kifejezésre, mozgal­mát nem támogathatom és semmiféle inter­venciós eljárást nem vállalhatok. A hatóságok ezentúl csupán a rend fentartására fognak felügyelni. Hiszem, hogy a munkásság józan elemei be fogják látni a további sztrájk cél­talanságát és rövidesen teljes létszámúmal felveszik a munkát, hogy a kormányzati ha­tóságok által részükre kieszközölt felemelt munkabér előnyeit élvezhessék. Rendészeti kérdés Bornemisza Géza iparügyi miniszter A sztrájkról a következőket mondotta: . — Szombaton Koping Károllyal, a DGT pécsi vezérigazgató.Jóval és Dormándy­­ Gézával, a társaság ,budapesti igazgató­­jával folytatott tanácskozáson az iparügyi minisztérium a maga részéről lezárta a­­ pécsi ügyet. Ez a tanácskozás arra az ered­ményre vezetett, hogy a pécsi bányaigaz­gatóság március 1-től kezdve­ megszünteti a nyolcszázalékos bérlevonást. Ami azóta­­ a pécsi bányában történt, az m­ár rendé-­­szeti kérdés és a bel­ügy­mini­sztéri­unthoz­­ tartozik. A munkások véleménye­ ­ Peyer Károly országgyűlési képviselő, a mun­kások álláspontját így világítja meg nyilatko­zatában: 1 — A bányatársulat eredetileg nagyobb , számú munkást kívánt elbocsátani,­ arra való hivatkozással, hogy a munkáslétszám magas.­­ Az iparügyi miniszter úrral folytatott tanács­kozásnál ezt a számot 140-re csökkentette. Ezeket mint létszámfelettieket kívánta elbo­csátani. Ezenkívül tizenegy olyan munkást kívánt még elbocsátani a bánya­igazgatóság, akik a bánya vezetőségének egyoldalú megál­lapítása szerint a munkásokat belevitték eb­be a harcba. Utólag kiderült, hogy a bányaigaz­gatóság nem a felesleges munkásokat akarja elbocsátani, hanem hatalmi kérdést csinál az ügyből és a 140 elbocsátani kívánó munkás túlnyomó része olyan régi, jó, kipróbált, szak­­képzett munkásokból áll, akiknek egy bűnü­k van, éspedig az, hogy a munkásság megbízd-­­­iából valamely tisztséget töltenek be.­­ A vállalat ezzel a lépéssel ezt a harcot olyan területre vitte, amely tudtommal ellen­kezik azzal a megállapodással, amelyet a mi­niszterrel kötött. A munkásság nem hagyta cserben régi vezetőit. Interpellációk a Házban A bányaigazgatóság különben azt reméli, hogy a sztrájk napokon belül megszűnik. Ötö­dikén ugyanis az előlegek folyósításának a papja következik. A munkások, akik nem ren­delkeznek tartalékokkal, a bányaigazgatóság vélekedése szerint, jelentkezni fognak mun­kára A pécsi sztrájk ügye a képviselőházban is szóba kerül. Több képviselő volt ugyania már az elmúlt héten fenn a bányászok között és ezek közül többen a Ház elé akarják vinni az ügyet. Eddig Peyer Károly, Matolcsy Mátyás, Brogtg József, Homonnay Tivadar és C­zirják Antal jegyeztek be a sztrájkkal kapcsolatosan interpellációkat. A NÉP tagjai a munkások oldalán A pécsi sztrájk újabb fejleményeiről érke­zett hírek a kormánypárti képviselők sorá­­ban nagy nyugtalanságot keltettek. Az a vé­lemény kerekedett felül, hogy a magyar mun­­kásokat az osztrák társaság ellen meg kész védeni. A képviselők a pártklubban arról be­szélgettek, hogy Fey őrnagynak, a Dunagőz­­hajózási Társaság elnökének, Ausztria volt helyettes­ kancellárjának a munkások ellen osztrák politikai okokból érzett ellenszenve a magyar munkásokkal szemben nem érvé­­nyesülhet. •­­ A kormánypárti képviselők azt kívánják, hogy a pécsi bányászoknak biztosítsák leg­­alább azt az életszínvonalat, amelyet más magyar bányákban a munkások élveznek. Nyugtalanságot keltett a körükben az is, hogy egyes képviselők minden m­egbizatás nélkül femntermettek a sztrájkolók között, tárgyaltak, közvetítettek és kihallgattak, így elsősorban nem értik, hogy kinek a megbízá­sából és milyen célzattal tartózkodott ott Ilamniss Ferenc és Festetics Domonkos gróf és szereplésüket milyen további célokra akar­ják hasznosítani, különösen Festetics Do­monkos gróf szereplését furcsálják. A sziget­vári NEP-képviselő hol Turul-gyűléseken sze­repel, hol sztrájk­telepek­re utazik el és fog­lal állást a párt megkérdezése nélkül kérdé­­sekben, amelyekben a többi képviselő a kor­ májust igyekszik támogatni. Ausztria megh­osszatta a magyar búza vomkaövezményét A magyar és osztrák kormány között még a mú­lt év végén megállapodás jött­ létre, hogy a tavaszra lekötött búzatételeknek már a téli hó­napokban való elszállítását elősegítik. Az oszt­rák kormány e célból a búzavámokat csökken­tette, m­íg magyar részről raktárdíjkedvezmény formájában akarták emelni az idő előtti impor­tot. Az idő előti szállítások elősegít­ésére irá­nyuló intézkedések azonban csak részben váltak be. Ennek oka az volt, hogy a hajószá­rí­tások a Duna zarlása miatt a múlt hónapban tehetet­lenné váltak, másfelől pedig a magyar búza áremelkedés sem volt kedvező az importra. A gabonatőzsdén most az a hír terjedt el, hogy Ausztria a magyar búza vámkedvezményét új­ból meghosszabbít­ja, úgyhogy az értesülések szerint ez a kedvezmény az új aratás kezdetéig érvényben is maradna. P rt 'Hk JS _ _ __ * ft PARC HOTEL VerMényes napstriss, tamdiis leTegü, A Jelentkezés és információk a Husvet Meranoban EuEr siewssé f SuSt******

Next