Ujság, 1937. július (13. évfolyam, 146-172. szám)

1937-07-01 / 146. szám

Franciaország tétért az aranyalapról XIII. évfolyam, 146. szám Ára 16 fillér Budapest, 1937 csütörtök, julus 1 ELŐFIZETÉSI ÁRÍ. Efsz hónapra.........................ELSO pengő A na* trióban egy hóra ....# Schilling Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 18 fül. vasárnap ..........................................32 HU. Hétkttsnap Wlenben .. M Groschen Ausstrla egyéb helyein 80 Groschen Vasárnap............................ 40 Groschen Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap mammmmmmmmim■ in 1 — ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KI­AD­ÓHIVAT­Alit VI. Aradi­ utca 8-10 TELEFON: +1-207-57 1-207-56, 1-207-55,1-207-54 Budapest 62, postafiók 282 FIÓKKI­ADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Tel.­ 1-816-28) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA (Telefon: 1-316-28 és 1-419-34) Erzsébet-körát 48 (Royal-épü­let) U .ROVÁR­. " Optimizmus? Pesszimizmus? A dolgok fo­lyása nem függ attól, hogy félve, vagy bi­zakodva nézzük őket. Mégis jobb kikerülni azokat a károkat, melyeket a félelem okoz. Igaz, eddig minden, békét biztosító megegye­zés felborult. A londoni be nem avatkozás is. De ugyancsak eddig minden,ilyen felboru­lás okozta veszedelmet újabb megegyezéssel sikerült ellensúlyozni. Kőműves Kelemenék­nek éjjel minden összedült, amit nappal építettek. De minden, ami éjjel összedült, nappal ismét helyreállt. A mese szerint, mert Kőműves Kelemenék az első asszonyt, aki ebédet hozott, elevenen befalazták. Ezt ba­bonából tették meg. Manapság talán még­sem tarthatjuk elengedhetetlennek az asz­­szony-, gyermek- és véráldozatot.­­ Eckhardt Tibor szerdán a királykérdés­hez szólt, anélkül, hogy felvetette volna. Éppen csak rámutatott, hogy a diktatúra ellen a leghathatósabb védelem az alkotmá­nyos királyság. Ez akkor is igaz, ha a vé­delem gyengének bizonyult, mint a spanyol királyságnál. De éppen ez az ellenérvnek beváló tény a legerősebb bizonyíték a tétel helyessége mellett. Eltörölték a spanyol ki­rályságot és b­oc­s­mi lett belőle. Királyság alatt is lehet polgárháború, de nem lehet kétség, melyik a legális kormány. A király­ság m­a tenné:jeleben .W'J:1 alke'14' , nyos és demokratikus nem lehet. Ezt a dik­tatúra is, tudja és ellene van az alkotmány­nak, mely megfér a királysággal és demo­kráciát hirdet, hogy ne kívánják vissza a királyságot.★ A Chautemps-kormány bemutatkozása ör­vendetesen sikerült, a miniszterelnök kije­lentése szerint: hála a francia demokrácia politikai érettségének. Mindössze egy jobb­oldali képviselőt vertek véresre és a terem­­őröknek közbe kellett vetniök .....gukat, egy jobb - bal ír­ig ne egye egymást. Jógn­----hála illeti meg a francia demokrá­cia politikai érettségét. Ezek a zenebonák­­ éppenséggel nem francia udvariassági gesztusok, éppen csak a hozzá nem illő kikí­sérő muzsikát adják a filmnek, mely való­ban a nagy nemzethez méltó sikerrel per­gett le. Chautemps ugyanazzal aratott si­kert, ami Blumot megbuktatta, mégsem me­rül fel a kérdés, minek ették meg a békát, hanem: Blum megbukott, mert javaslatai nem tetszettek és Chautempsnak megsza­vazzák, mert szükségesek. Nem lesz vita a kormányzói javaslatnál A képviselőház csütörtökön délelőtt tár­­gyalja a kormányzói javaslatot.. A pártok között létrejött megállapodás alapján nem esz vita. Csoór Lajos, aki a Nemzeti Akarat Pártját képviseli a Házban, azzal a gondolat­tal foglalkozott, hogy nem vesz részt a párt­­közi megegyezésben és elmondja különvéle­ményét a kormányzói javaslat plenáris tár­gyalásán. Több képviselő közbelépésére azon­ban elállt ettől a tervétől azzal a feltétellel, hogy felfogását a képviselőház­­közjogi bi­zottságának ülésén kifejthesse. Bár nem tagja a bizottságnak, lehetővé tették számára állás­pontjának kifejtését. Ilyen előzmények után a csütörtöki ülésen a kormányzói javaslat óta nélkül, rövid idő alatt, ünnepélyes han­­gulatban fog keresztülmenni. Mindössze Án­gyán Béla dr., a bizottság előadója fog be­szélni. SURGOTH Irta ZSOLT BÉLA Surgoth Gyula tatabányai országgyű­lési képviselő, nyugalmazott törvény­­széki tanácselnök, az 1920-as évek egyik gyorsított tanácsának volt elnöke, hét­főn nyilatkozott a délutáni lapokban. A nyilatkozatoknak az a kínos körül­mény adott aktualitást, hogy Surgoth Gyula öccse, Surgoth Jenő földmívelés­­ügyi miniszteri tisztviselő ellen harminc­ezer pengő közpénz elsikkasztásának gyanúja miatt elfogató parancsot adott ki, a debreceni királyi ügyészség. Igaz részvétet érzünk a volt tanácselnök és aktív szélsőjobboldali politikus iránt és eszünkbe sem jut, hogy mást lás­sunk az esetben, mint családi csapást, amely manapság feddhetetlenekre is váratlanul rászakadhat. Nem is kap­csoltuk volna össze Surgoth Jenő kö­rözésének ügyét Surgoth Gyula szemé­lyével, ha a volt gyorsított tanácsi el­nök nem nyilatkozik a lapokban s egyéni szempontból kétségtelenül jogo­­s.... szubjektív, nyilatkozatainak hangja és tartalma nem lenne feltűnően ellen­tétes azzal a rideg, részvétlen, emberi sorsok felett percek alatt visszavonhatat­lanul ítélkező igazságszolgáltatási szem­­léletettel és gyakorlattal, amelyet ő kép­viselt talán a legszélsőségesebben a hu­szas évek magyar judikatúrájában. A magyar jogérzék a háború előtt sokkal érzékenyebb és lelkiismeretesebb volt, semhogy akár a legelvetemedettebb bű­nösnek meg ne adott volna minden per­­rendszerűen biztosított jogot a védeke­zéshez. Ha Surgoth Gyula nem felelős az ellenforradalmi láztól eltorzult bírásko­dási rendszerért, de bizonyos, hogy a rossz és hagyomány talán törvény lehe­tőségeit senki sem aknázta ki nála radi­kálisabban. Semmi sincs távolabb tő­lünk, mint akár tizenhét év után meg­enyhülni azokkal a kommunistákkal szemben, akik felelősek voltak a négy hónap politikai és emberi szörnyűsé­geiért, akik gyilkoltak, raboltak, terro­rizáltak. De Surgoth Gyula ítélőszéke elé nemcsak népbiztosok és terrorísák kerültek, hanem jelentéktelen, névtelen polgárok és munkások is, akiket a szél magával sodort s akiket nem ritkán csak a névtelen levél, vagy a divatos személyi bosszú léptetett elő a minden forradalomra jellemző lármás és hepciás tömegstatisztákból hátborzongató főtár­gyalások főhőseivé. Surgoth Gyula eze­ket a megbokrosodott senkiket, akik többnyire csak fontoskodtak és szájal­­tak s akiket elnéző, megbocsátó maga­tartással vissza lehetett volna szerezni a polgári rendnek és az állameszmének, öt-hatperces tárgyalások után nem rit­kán öt-hatévi fegyházbüntetésre ítélte. Többnyire anélkül, hogy alkalmat adott volna nekik a részletes védekezésre s hogy időt és levegőt adott volna nekik, hogy eltévelyedésük sajátos körülmé­nyeinek feltárásával emberi mentségüket előadják. S a kötél általi halál ítéletét sem hirdette ki többször, gyorsabban és köny­­nyedébben magyar bíró olyan bűnösök felett is, akiket ha élve maradnak és vezekelnek, talán vissza lehetett volna téríteni a keresztény nemzeti gondolat­hoz is. A Surgoth Gyulához közelálló magyar nácimozgalom mindenesetre sok­kal szegényebb lenne agitátorokban, ha 1920-ban mindenki, aki kommunista volt, az ő ítélőszéke elé került volna. Mindezt azért mondjuk el, mert Sur­goth mostani nyilatkozataiban élesen szembefordul bírói virágkora hagyomá­nyaival: „Akit vádolnak, annak meg kell adni a jogot, hogy védekezzék!... ” — mondja a volt gyorsított tanácsel­nök ... öcsém tisztességes ember, be­hálóztak, a hínárba vitték! Mi részvéttel átérezzü­k a kétségbeesett testvér igyeke­zetét, amellyel bűnbeesett öccsének se­gítségére próbál sietni. Csakugyan, akit vádolnak, annak meg kell adni a jogot, hogy védekezzék — de a volt tanácselnök kicsit későn ismerte fel ennek a civili­zált világban alapvető igazságszolgálta­tási princípiumnak szükségességét. Ne­­­künk végtelenül ellenszenves az a bíró, aki a hamisan csengő közhely szellemé­ben Sífeát apját is felköttetné, ha bűnös, mert szerintünk, még a­ biró is védje és mentse kétségbeesett fiúi szeretettel az apját. De még kevésbé eszményképünk az a volt biró, aki már csak nyugdíjban és pontosan saját öccsének sikkasztási ügyével kapcsolatban fedezi fel a valóság bizonyításának biztosítékát és pontosan saját öccsének bűnével kapcsolatosan hivatkozik enyhítő körülményekre. Sze­rintünk lélektanilag sokkal menthetőbb, ha az átlagember olyankor sodródik le a polgári törvények útjáról, amikor eze­ket a polgári törvényeket egy elvesztett háborúra következő őrült forradalom hatályon kívül helyezi, mintha valaki olyankor sikkasztja el a gondjaira bízott közpénzt, amikor a polgárság többsége tiszteletben tartja a köz- és magántulaj­dont. Ettől függetlenül, szenvedélyesen tiltakoznánk, ha Surgoth Jenőtől egy mai Surgoth Gyula elvenné a valóság bizonyításához való jogát és nem hallgatná meg a mellette szóló eny­hítő körülményeket s hat perc alatt ítélné hatévi fegyházra. Mi tiltakoz­nánk a leghangosabban, ha rendes bíró­ság helyett gyorsított tanács elé utalnák s ha a vádlottnak is kijáró tárgyilagos, emberséges és úri hang helyett a hatper­­ces főtárgyalás közben durva megvetés­sel, vagy­ lovagiatlan gúnnyal súlyosbíta­nák keserves helyzetét. Egyetértünk a volt tanácselnökkel: az öccse védekezzék szabadon­ a vád ellen, s a bíró mérlegelje az emberi motívumokat és az enyhítő körülményeket, ha ítél felette. De Sur­goth Gyula, a gyorsított tanácselnökből lett képviselő, politikájába is belevitte bíráskodása szellemét, s osztályok és fe­ lekezetek életéről, és haláláról is legszí­vesebben szintén hat perc alatt döntött volna, emlékezzék most a halottakra, akiket vádoltak és nem védekezhettek és a fegyen­cekre, akiket esetleg szintén mások vittek a hínárba s akiknek szin­tén volt bátyjuk ... Emlékezzék mind­erre s­ejtse a mellére a fejét s lábujj­hegyen vonuljon el a magyar közéletből, amelynek tisztult jogérzékű, irgalmas igazságszolgáltatása bizonyára még Sur­goth Gyula öccsének is beszámítja az enyhítő körülményeket és megbocsátja, ami megbocsátható. A német evangélikus egyház­községek vagyonkezelése Berlin, júniu­s 30. (Német Távirati Iroda.) A birodalmi egyházügyi miniszter a német evan­gélikus egyház biztosításáról szóló törvény végrehajtásaként két rendeletet bocsátott ki. Az első rendelet értelmében a német evangé­likus egyházi irodákban pénzügyi osztályt lé­tesítenek, amely az egyházközség vagyonának kezelését irányítja. A pénzügyi osztály állapítja meg az egyházközség költségvetési tervezetét és felelős az államnak az evangélikus egyházi célokra szánt összegek, valamint az egyházi adók szabályos felhasználásáért. Szabályoz­hatja a lelkészek és egyházi tisztviselők szolgá­lati és ellátási illetményeit. Az egyházi adó megállapításánál az egyházi igazgatási hatósá­gok, valmint az egyházi vezetőség részéről hozott re­ndezetek és, intézkedések érvényessé­géhez szükség van a pénzügyi osztály hozzá­járulásához. Az egyházi­­adók megállapításánál az egyházi hatóságok határozatai a pénzügyi osztály hozzájárulására szorulnak. A második rendelet a német evangélikus egyház új belső szervezetét meghatározó al­kot­mányozó föszinódus egybehivására vonat­kozik és többi között a következőkép intéz­kedik!—-_ : 1. A templomokat választási célokra hasz­nálni tilos. 2. A választás idejének közzétételéig tilos minden nyilvános gyűlés az egyházi választá­sok előkészítésére, valamint választási röpira­­tok előállítása és terjesztése. A népszövetség reformjától az igazságtalanságok jóvátételét várják az angol főrendek London, június 30. A lordok házában Lord Rennel of Rudd konzervatív főrend, volt ró­mai angol nagykövet a kormánytól népszövet­­ségi reformtervei iránt kért felvilágosítást. Lord Lothian ellenzéki szabadelvű főrend hangoz­tatta, hogy a népszövetség kudarcának egyik fő oka az, hogy a háborút követő években nem tudta orvosolni a békeszerződéseknek azokat a vonatkozásait, amelyeket ma már jóformán senki sem tekint igazságosnak vagy indokolt­nak. Az alapokmány 19. szakaszát sohasem alkalmazták és sohasem teremtették meg az annak érvényesítéséhez szükséges szervezetet. Lord Cecil, szintén szükségesnek tartja, hogy a nemzetközi szerződésekkel foglalkozó szer­ vezetet létesítsenek, ami n­em Volna nehéz do­log. Lord Astor konzervatív főrend. Amikor a 19. szakaszt az alapokmányba becikkelyezték, feltételezték, hogy azok, akiket a békeszerző­dések előnyökhöz juttatnak, hajlandók bizo­nyos áldozatokat hozni.­ Fájdalom, a kielégült hatalmak úgy döntöttek, hogy nem tesznek lé­nyegesebb engedményeket és haderőiket kato­nai szövetségekbe tömörítették­, amelyek célja a módosítások megakadályozása. Ponsonby lord (munkáspárti pacifista fő­rend): Remélem, hogy szervezet fog létesülni a szerződések békés felülvizsgálására. A leg­jobb volna, ha kötelezővé tennék minden szer­ződés koronkénti automatikus felülvizsgálatát. Nem volna most olyan sok baj, ha a béke­szerződéseket minden öt évben felülvizsgál­nák. Mansfield lord (konzervatív): Közép-Európa mindaddig lőportorony marad, amíg nem jön létre valamilyen Dunaszövetség. Senki sem képzelheti,­­ hogy Magyarország megelégszik je­lenlegi gazdasági helyzetével.

Next