Ujság, 1937. augusztus (13. évfolyam, 173-197. szám)
1937-08-01 / 173. szám
1O Szakad, aminek az életben véget kell vetni. Sajnálják, hogy vége van? Folytatnák, ha nem ért volna véget? Mit visznek magukkal a fogadkozáson kívül, melyről tudják, hogy ugyancsak nem tartós, hogy majd írnak egymásnak, felkeresik egymást és ha nem, örökké drága emlékként őrzik a néhány hetes múltat. Néhány hét? Előre tudják. Azért is szép, mert csak néhány hét és a számla mindkét részről kiegyenlítetten lezárul. Pusztán múló kaland? Otthon is minden csak múló kaland, ha évekig tart is. Merőben új világot élnek és a leselkedő vén ember nem mer hinni önmagának, mikor a teljes megváltozásban változatlanul ráismer a régi lényegre. A nő hódit és a férfi válogat. Hódított régebben is, szentén a himzőráma fölé hajlova és szemérmesen elbújva ruhái alatt és hódit most, formásra tornázott termetét kitárva, egyenrangúan szerelemre törekedve és ugyancsak lesve és várva a sikert, mely a férfi választásától függ. Éppen csak nem kell csábítani azt, akit választott, mert győzelemnek érzi, ami azelőtt bukása volt. Anynyi mást választhatott volna és felém nyúlt! A rabnőt épúgy választotta a férfi avásáron, de erről ma már nemigen tudnak. Koporsóban felejtette hipnotizált médiumát a kispesti bűvész Néhány nappal ezelőtt a kispesti sertéspiac téren vándorcirkusz ütött tanyát. Az előadások egyik attrakciójaként a cirkusz bűvésze felszólította a közönséget, hogy húsz pengő ellenében hipnotikus álomba ejt valakit, akit egy üvegkoporsóba zár. Csütörtökön este a felszólításra előlépett Dudás József alkalmi munkás, aki vállalkozott a produkcióra. A hipnotizőr pillantásai alatt Dudás József csakhamar mély álomba merült, majd a magával tehetetlen embert üvegkoporsóba zárták, majd elvitték. Ezután tovább folyt az előadás, amely tíz órakor ért véget. Eltávozott a közönség, de eltávozott a hipnotizőr is, aki megfeledkezett az üvegkoporsóba helyezett médiumról. Csak szombaton este találtak rá az üvegkoporsóra s ekkor csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült a szerencsétlen embert felébreszteni. A rendőrség tudomást szerzett az esetről és azonnali hatállyal eltávolította a cirkuszt, de természetesen eljárást is indított a különös ügyben. A szeretett férj és apa Halász Alfréd elhalálozásával ért mély fájdalomban és pótolhatatlan vesztesegben tanúsított részvétért barátainknak és ismerőseinknek ezúton mondunk őszinte köszönetet. Halász Helén és gyermekei Erzsébet és I. V. Niculescu. Miklós Benőné szül. Stehil Rózsi úgy a maga, mint a testvérek nevében mély szomorúsággal jelenti, hogy férje, illetve testvérük MIKLÓS BENŐ vállalkozó házasságának 45-ik, életének 71-ik évében elhunyt. Példás férj, a töretlen hűség és becsület szállt vele sírba Temetése 1937 augusztus 2-án, hétfőn délután 4 órakor a rákoskeresztúri izr. temetőben lesz. Gyászolják: Miklós-, Ponger-, Dvorák-, Szepes-és Székely-családok. Budapest, 1937 július 31-én. Dr. Strasser Herbert, Strasser Ervin és felesége, özv. Strasser Richárdné mély fájdalommal jelentik, hogy forrón szeretett édesanyjuk, anyósuk KISBÁBI SHUSSER SAHDORDE feldaui FROHLICH selma július 30-án, a halotti szentségekkel megerősítve, hosszas szenvedés után elhunyt. Drága halottunkat augusztus hó 1-én helyezzük örök nyugalomra a kisbábi családi sírhelyen. Az engesztelő szentmise-áldozatot augusztus 2-án mondják a kisbábi plébániatemplomban. Strasser Richárd, Ferenc és György unokái, Berta v. Kubinsky (Wien), Rudolf de Feldau (Newyork), Elsa Ábel (Teterow) testvérei Michnay Lujza, hűséges gondozója ÚJSÁG 900 tavaszias őszi modell-kovsny, kosztüm és ruha olcsó vására! Az idényből visszamaradt kabátaimat és ruháimat vevőim kívánságára, nem egy tételben adom el, hanem ugyanolyan olcsó árakon, ezidén is darabonkint árusítom ki. Tisztagyapjú bélelt és double kabát .......................... 59.—, 49.—, 33.— Teveszőr-szertt angol ragian..................................................................... 35.— Impregnált és covercoats angol ragian ..................... 69.—, 59.—, ftSi.— la modell-köpeny fekete és színes .......................... 69.—, 59.—, 49.—, 39.— la modell-kosztümök ... ....................................... 59.—, 49.—, 39.—, 23.— Délelőtti, délutáni és esti ruhák ........................ 59.-, 26.-, 21.-, 1 S-30 BREITFELD SZŰCS IV., VÁCI UTCA 14. Szabadság-tér S.O. S. A Pénzintézeti Központ palotájánál? építésével veszély fenyegeti Budapest legszebb terét A magyar főváros kialakulásában a városrendezés nem volt szerencsés. Sok olyan rendelkezést tett, amely szemben áll a helyes és esztétikus városképek nyerésének lehetőségével és a városi élet gyakorlati követelményeivel. A jórészt rendszertelen és kapkodó városrendezés ellenére sikerült a Szabadságteret eddig megtartani a főváros legszabályosabb, akadémikus értelemben vett legrendezettebb terének. Három oldalról monumentális épületek övezik és a tér félkörü végében az utcák központos elhelyezése mellett sugarakban vezetnek el. Rendezetlen egyedül még a tér déli oldala. Amikor a budapesti fórum kialakítására a főváros tervpályázatot hirdetett, hogy építészetileg megfelelő ötleteket kapjon az Andrássy-útnak a Duna felé való folytatására, a Bazilikának mai környezetéből való kiszabadítására és a központi városháza Károlykörúti részének egészséges kiképzésére, három kiváló pitészünk, egymástól teljesen függetlenül, arra a meggyőződésre jutott, hogy a ■budapesti fórum kialakítása a tervezett Károly-körút és Vilmos császár úti oldalon lehetetlen, ellenben sokkal inkább módot adna erre az, ha a pamment előtti impozáns térséget, amelyet csak néhány ház választ el a Szabadság-tértől, a Bálvány utca kiszélesítésével és a központi városháza belvárosi oldala előtt készítendő térséggel alakítanák át fórummá. A fórumpályázat nagy eredménye egyedül az, hogy Budapest vezetősége és a Közmunkatanács is elhatározta a Bálvány utca kiszélesítését úgy, hogy az huszonöt méter széles főútvonallá változzék az idők folyamán. Az elvi határozat gyakorlati keresztülvitelét aktuálissá tette, hogy a háború utáni időkben a Bálvány utca és a Szabadság tér sarkán épített üzletházat megvásárolta a Pénzintézeti Központ, hogy annak helyén megépítse a maga székházát. A Közmunkatanács úgy határozott, hogy a kivitelre elfogadott terv, amelyet egy eddig Budapesten nem ismert építész készített, úgy valósíság a közelmúltban épített hatalmas palotája, Bálvány-utca tervével hozzák összefüggésbe. A tervező építész ezt úgy akarja megoldani, hogy miután a Bálvány-utca felé a szomszédos épület a Szeszértékesítő Részvénytársaság a közelmúltban kitett hatalmas palotája, ennek a kiszélesítés folytán a Szabadságtérre meredő tűzfalát egy hat méter széles és tíz méter hosszú ideiglenes szárnyépülettel fedi el. Ha azután valamikor a Szeszértékesítő palotájának lebontására sor kerülhet, ezt a szárnyépületet is lebontanák és az utca kiszélesítése mindenképpen megtörténhetne. Azoknak az építészeknek a körében, akik évek előtt a Szabadság-tér déli oldalának helyes kiképzésére rendezett tervpályázaton résztvettek és akik félő gonddal figyelnek Budapest kiépítésére, a Pénzintézeti Központ terve óriási megdöbbenést és elkeseredést váltott ki. A Bálvány utca ugyanis a Szabadság-tér főtengelyében áll és ha a Pénzintézeti Központ épülete tervezőjének terve valóra válna, a monumentális hatású Szabadság-tér elvesztené akadémikus szépségét és valósággal eltorzulna. Ezt mutatja különben képünknek első rajza is. Ezzel szemben az a terv merült fel és ez az illetékesek nagy részében is igen kedvező fogadtatásra talált, hogy a Bálványutca tengelyébe a Pénzintézeti Központ épületének és a Szabadság-téri városkép helyes és impozáns kialakítása érdekében építsenek az egész környéket uraló magasra emelkedő tornyot. A második kép mutatja, hogy a torony úgy volna megoldható, hogy az a megszélesített Bálvány utca felerészéig terpeszkedne el és alul nagy árkáddal módot adna a közlekedésre. A harmadik rajz viszont azt mutatja, hogy az egész Bálványutca szélességében épülne meg a torony, olyan íveléssel alul, hogy alatta a forgalom lebonyolítható volna. A torony másik oldalán ezután megépítendő ház pendantja lenne a Pénzintézeti Központ most megépítendő palotájának. Ezzel a megoldással a Szabadságteret monumentális módon lezárnák, egységes képet biztosítanának a számára s a Szabadság tér felől elfednék mindazt, ami a Bálvány utca végleges kiszélesítéséig zavarná a városképet és az egész környéket ellúzítaná. A torony és a kapuzat építése romantikusan szép városképet nyújtana, anélkül, hogy a Szebedság térnek akár esztétikai, akár közlekedési jelentőségét zavarná. Ez a megoldás kártalanítaná a Pénzintézeti Központot is azért, mert tíz méter szélességben a Bálvány-utcai frontján elvesznek a telkéből és a hatszor tíz méteres ideiglenes szárnyépület helyett a torony megépítésével kapna megfelelő helyiségeket, sőt kárpótlást az elveszett területért. A toronymegoldás a Bálvány-utca felől is szép képet nyújtana és így megmenekülne a Szabadság-tér attól a veszedelemtől, hogy monumentális környezetébe egy oda egyáltalán nem illő ideiglenes megoldási épületet emeljenek úgy, hogy belátható időkön belül ez a kártevés jóvá sem vona tehető. NÁDOR JENŐ VASÁRNAP, 1937 AUGUSZTUS . Közvetlen villamost kell vezetni a Boráros-téri hídon át a Berlini-térig A Boráros-téri hidat rövidesen átadják a forgalomnak. Az új híd által 4 pesti és a budai városrész új villamosösszeköttetéshez jut és egyes városrészek, amelyek eddig csak nagy kerülővel tudtak érintkezni, most a Borárostéri hídon keresztül egészen közeli szoros kapcsolatba kerülnek. A BSzKRt forgalmi vezetősége elkészítette azokat a villamosközlekedési terveket, amelyek az új híd átadása után lépnek életbe. A BSzKRt elgondolása az volt, hogy a Boráros téri híd megnyitása után a Budáról érkező villamosokat csak a Mester utcáig járatja és ott visszaforduló állomást létesít. Ugyanígy az volt a terv, hogy a Nagykörúton közlekedő villamosok továbbra is csak a Boráros térig közlekednek, nem mennek át az új hídon Budára. Ez elgondolás alapján létesült a híd Boráros téri hídfőjénél az a hatalmas, támlafalakkal körülépített „tárcsa", amely a nagykörúti villamosok visszafordítására és a tartalékkocsik tárolására szolgál. A minap értekezlet volt a kereskedelmi minisztériumban, ahol azonban az állami és a fővárosi hatóságok nem jutottak megegyezésre. Az állami hatóságok képviselői ugyanis azon az állásponton voltak, hogy a közlekedést gyorsítaná és javítaná, ha a Boráros téri hídon át közlekedő villamosok tovább haladnának a Nagykörúton és a közönség, amely Budáról jön, átszállás nélkül folytathatná útját a pesti városrészek felé. A BSzKRt arra hivatkozott, hogy a szanálás alapján racionális menetrendet kell összeállítani, amely rövid távolságú relációkat tartalmaz. A racionális menetrend első fecskéje a nagykörúti villamosforgalom, amelynek lényege, hogy ezen az útvonalon csupán egy reláció közlekedik. Hasonló rendszert akar a BSzKRt az egész villamoshálózatban életbe léptetni, mivel a rövid útvonalakat sokkal gazdaságosabbnak tartja. A racionális menetrendtervezet már régóta várja a felső tényezők jóváhagyását, de mindhiába. A napokban azután megérkezett a városházára a kereskedelmi miniszter leirata, amely a miniszter döntését tartalmazza a felmerült közlekedési vitában. Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter úgy döntött, hogy a Borárostéri híd megnyitása után a BSzKRt a Budáról érkező villamosokat tartozik tovább járatni a Nagykörúton egészen a Berlini térig és nem létesíthet a Mester utcában külön végállomást. A kereskedelmi miniszter elismeri, hogy ez a rendszer több kocsikilométer-teljesítményt követel a BSzKRt-tól, kijelenti azonban, hogy ezt az áldozatot a vasútnak az átszállás nélküli forgalom, tehát az utazó közönség kényelme érdekében meg kell hoznia. A rendszernek egyébként nagy forgalmi előnye van, nevezetesen az, hogy ha a Budáról jövő kocsik továbbhaladnak a Nagykörúton, nem létesül a forgalmas Boráros téri hídfőnél villamossínpárkeresztezés. A racionális menetrenddel kapcsolatban a kereskedelmi miniszter rámutat arra, hogy a tervezet ellen a közvélemény, a sajtó és Pestkörnyék lakossága erősen felzúdult, mert e tervbevett forgalmi változtatások igen sok átszállásra kényszerítenék az utasokat. Éppen az aggályokra való tekintettel a miniszter mindeddig nem hagyta jóvá a felterjesztett racionális menetrendet, sőt új leiratában felhívta a polgármestert, hogy a BSzKRt útján olyan új menetrendtervezetet készítsen, amely az összes jogos igényeket a lehetőséghez képest kielégíti.