Ujság, 1937. augusztus (13. évfolyam, 173-197. szám)

1937-08-01 / 173. szám

1O Szakad, aminek az életben véget kell vetni. Sajnálják, hogy vége van? Folytatnák, ha nem ért volna véget? Mit visznek maguk­kal a fogadkozáson kívül, melyről tudják, hogy ugyancsak nem­ tartós, hogy majd ír­nak egymásnak, felkeresik egymást és ha nem, örökké drága emlékként őrzik a né­hány hetes múltat. Néhány hét? Előre tud­ják. Azért is szép, mert csak néhány hét és a számla mindkét részről kiegyenlítetten lezárul. Pusztán múló kaland? Otthon is minden csak múló kaland, ha évekig­ tart is. Merőben új világot élnek és a leselkedő vén ember nem mer hinni önmagának, mikor a teljes megváltozásban változatla­nul ráismer a régi lényegre. A nő hódit és a férfi válogat. Hódított régebben is, szen­tén a himzőráma fölé hajlova és szemér­mesen elbújva ruhái alatt és hódit most, formásra tornázott termetét kitárva, egyen­rangúan szerelemre törekedve és ugyan­csak lesve és várva a sikert, mely a férfi választásától függ. Éppen csak nem kell csábítani­­ azt, akit választott, mert győze­lemnek érzi, ami azelőtt bukása volt. Any­­nyi mást választhatott volna és felém nyúlt! A rabnőt épúgy választotta a férfi a­­vásá­ron, de erről ma már nemigen tudnak. Koporsóban felejtette hipnotizált médiumát a kispesti bűvész Néhány nappal ezelőtt a kispesti sertés­piac téren vándorcirkusz ütött tanyát. Az előadások egyik attrakciójaként a cirkusz bűvésze felszólította a közönséget, hogy húsz pengő ellenében hipnotikus álomba ejt vala­kit, akit egy üvegkoporsóba zár. Csütörtökön este a felszólításra előlépett Dudás József alkalmi munkás, aki vállalkozott a produk­cióra. A hipnotizőr pillantásai alatt Dudás József csakhamar mély álomba merült, majd a magával tehetetlen embert üvegkoporsóba zárták, majd elvitték. Ezután tovább folyt az előadás, amely tíz órakor ért véget. Eltávo­zott a közönség, de eltávozott a hipnotizőr is, aki megfeledkezett az üvegkoporsóba helyezett médiumról. Csak szombaton este találtak rá az üvegkoporsóra s ekkor csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült a szeren­csétlen embert felébreszteni. A rendőrség tudomást szerzett az esetről és azonnali ha­tállyal eltávolította a cirkuszt, de természe­tesen eljárást is indított a különös ügyben. A szeretett férj és apa Halász Alfréd elhalálozásával ért mély fájdalomban és pótol­hatatlan vesztesegben tanúsított részvétért barátainknak és ismerőseinknek ezúton mon­dunk őszinte köszönetet. Halász Helén és gyermekei Erzsébet és I. V. Niculescu. Miklós Benőné szül. Stehil Rózsi úgy a maga, mint a testvérek nevében mély szomorúsággal jelenti, hogy férje, illetve testvérük MIKLÓS BENŐ vállalkozó házasságának 45-ik, életének 71-ik évében el­hunyt. Példás férj, a töretlen hűség és becsü­let szállt vele sírba Temetése 1937 augusztus 2-án, hétfőn délután 4 órakor a rákoskeresztúri izr. temetőben lesz. Gyászolják: Miklós-, Ponger-, Dvorák-, Szepes-és Székely-családok. Budapest, 1937 július 31-én.­­ Dr. Strasser Herbert, Strasser Ervin és felesége, özv. Strasser Richárdné mély fájdalommal jelentik, hogy for­rón szeretett édesanyjuk, anyósuk KISBÁBI SHUSSER SAHDORDE feldaui FROHLICH selma július 30-án, a halotti szentségekkel megerősítve, hosszas szenvedés után elhunyt. Drága halottunkat augusztus hó 1-én helyezzük örök nyugalomra a kisbábi családi sírhelyen. Az en­gesztelő szentmise-áldozatot augusz­tus 2-án mondják a kisbábi plébánia­­templomban. Strasser Richárd, Ferenc és György unokái, Berta v. Kubinsky (Wien), Rudolf de Feldau (Newyork), Elsa Ábel (Tete­­row) testvérei Michnay Lujza, hűséges gondozója ÚJSÁG 900 tavaszi­as őszi modell-kovsny, kosztüm és ruha olcsó vására! Az idényből visszamaradt kabátaimat és ruháimat vevőim kívánságára, nem egy tétel­­ben adom el, hanem ugyanolyan olcsó árakon, ezidén is darabonkint árusítom ki. Tisztagyapjú bélelt és double kabát .......................... 59.—, 49.—, 33.— Teveszőr-szertt angol ragian..................................................................... 35.— Impregnált és covercoats angol ragian ..................... 69.—, 59.—, ftSi.— la modell-köpeny fekete és színes .......................... 69.—, 59.—, 49.—, 39.— la modell-kosztümök ... ....................................... 59.—, 49.—, 39.—, 23.— Délelőtti, délutáni és esti ruhák ........................ 59.-, 26.-, 21.-, 1 S-30 BREITFELD SZŰCS IV., VÁCI­ UTCA 14. Szabadság-tér S.O. S. A Pénzintézeti Központ palotájánál? építésével veszély fenyegeti Budapest legszebb terét A magyar főváros kialakulásában a város­­rendezés nem volt szerencsés. Sok olyan ren­delkezést tett, amely szemben áll a helyes és esztétikus városképek nyerésének lehetőségé­vel és a városi élet gyakorlati követelmé­nyeivel. A jórészt rendszertelen és kapkodó városrendezés ellenére sikerült a Szabadság­­teret eddig megtartani a főváros legszabályo­­sabb, akadémikus értelemben vett legrende­­z­ettebb terének. Három oldalról monumentá­lis épületek övezik és a tér félkörü végében az utcák központos elhelyezése mellett su­garakban vezetnek el. Rendezetlen egyedül még a tér déli oldala. Amikor a budapesti fórum kialakítására a főváros tervpályázatot hirdetett, hogy építé­szetileg megfelelő ötleteket kapjon az And­­rássy-útnak a Duna felé való folytatására, a Bazilikának mai környezetéből való kisza­badítására és a központi városháza Károly­­körúti részének egészséges kiképzésére, há­rom kiváló pitészünk, egymástól teljesen füg­getlenül, arra a meggyőződésre jutott, hogy a ■budapesti fórum kialakítása a tervezett Ká­­roly-körút és Vilmos császár­ úti oldalon lehe­tetlen, ellenben sokkal inkább módot adna erre az, ha a pamment előtti impozáns tér­séget, amelyet csak néhány ház választ el a Szabadság-tértől, a Bálvány­ utca kiszélesíté­sével és a központi városháza belvárosi ol­dala előtt készítendő térséggel alakítanák át fórummá. A fórumpályázat nagy eredménye egye­dül az, hogy Budapest vezetősége és a Köz­munkatanács is elhatározta a Bálvány­ utca kiszélesítését úgy, hogy az huszonöt méter széles főútvonallá változzék az idők folya­mán. Az elvi határozat gyakorlati keresztül­vitelét aktuálissá tette, hogy a háború utáni időkben a Bálvány­ utca és a Szabadság­ tér sarkán épített üzletházat megvásárolta a Pénzintézeti Központ, hogy annak helyén megépítse a maga székházát. A Közmunka­­tanács úgy határozott, hogy a kivitelre el­fogadott terv, amelyet egy eddig Budapesten nem ismert építész készített, úgy valósí­­­ság a közelmúltban épített hatalmas palotája, Bálvány-utca tervével hozzák összefüggésbe. A tervező építész ezt úgy akarja megoldani, hogy miután a Bálvány-utca felé a szomszé­dos épület a Szeszértékesítő Részvénytársa­ság a közelmúltban kitett hatalmas palotája, ennek a kiszélesítés folytán a Szabadság­térre meredő tűzfalát egy hat méter széles és tíz méter hosszú ideiglenes szárnyépülettel fedi el. Ha azután valamikor a Szeszérté­kesítő palotájának lebontására sor kerülhet, ezt a szárnyépületet is lebontanák és az utca kiszélesítése mindenképpen megtörténhetne. Azoknak az építészeknek a körében, akik évek előtt a Szabadság-tér déli oldalának he­lyes kiképzésére rendezett tervpályázaton résztvettek és akik félő gonddal figyelnek Budapest kiépítésére, a Pénzintézeti Központ terve óriási megdöbbenést és elkeseredést váltott ki. A Bálvány­ utca ugyanis a Szabadság-tér főtengelyében áll és ha a Pénzintézeti Köz­pont épülete tervezőjének terve valóra válna, a monumentális hatású Szabadság-tér elvesz­tené akadémikus szépségét és valósággal el­torzulna. Ezt mutatja különben képünknek első ra­jza is. Ezzel szemben az a terv merült fel és ez az illetékesek nagy részében is igen kedvező fogadtatásra talált, hogy a Bálvány­utca tengelyébe a Pénzintézeti Központ épü­letének és a Szabadság-téri városkép helyes és impozáns kialakítása érdekében építse­nek az egész környéket uraló magasra emel­kedő tornyot. A második kép mutatja, hogy a torony úgy volna megoldható, hogy az a megszélesített Bálvány­ utca felerészéig ter­peszkedne el és alul nagy árkáddal módot adna a közlekedésre. A harmadik rajz vi­szont azt mutatja, hogy az egész Bálvány­­utca szélességében épülne meg a torony, olyan íveléssel alul, hogy alatta a forgalom lebonyolítható volna. A torony másik olda­lán ezután megépítendő ház pendantja lenne a Pénzintézeti Központ most megépítendő pa­lotájának. Ezzel a megoldással a Szabadság­teret monumentális módon lezárnák, egy­séges képet biztosítanának a számára s a Szabadság­ tér felől elfednék mindazt, ami a Bálvány­ utca végleges kiszélesítéséig zavarná a városképet és az egész környéket ellúzí­taná. A torony és a kapuzat építése ro­mantikusan szép városképet nyújtana, anél­kül, hogy a Szebedság­ térnek akár esztétikai, akár közlekedési jelentőségét zavarná. Ez a megoldás kártalanítaná a Pénzintézeti Köz­pontot is azért, mert tíz méter szélességben a Bálvány-utcai frontján elvesznek a telké­ből és a hatszor tíz méteres ideiglenes szárny­­épület helyett a torony megépítésével kapna megfelelő helyiségeket, sőt kárpótlást az el­veszett területért. A toronymegoldás a Bálvány-utca felől is szép képet nyújtana és így megmenekülne a Szabadság-tér attól a veszedelemtől, hogy monumentális környezetébe egy oda egyál­talán nem illő ideiglenes megoldási épületet emeljenek úgy, hogy belátható időkön belül ez a kártevés jóvá sem vona tehető. NÁDOR JENŐ VASÁRNAP, 1937 AUGUSZTUS . Közvetlen villamost kell vezetni a Bor­áros-téri hídon át a Berlini-térig A Boráros-téri hidat rövidesen átadják a forgalomnak. Az új híd által 4 pesti és a bu­dai városrész új villamosösszeköttetéshez jut és egyes városrészek, amelyek eddig csak nagy kerülővel tudtak érintkezni, most a Boráros­­téri hídon keresztül egészen közeli szoros kap­csolatba kerülnek. A BSzKRt forgalmi vezetősége elkészítette azokat a villamosközlekedési terveket, amelyek az új híd átadása után lépnek életbe. A BSzKRt elgondolása az volt, hogy a Boráros­ téri híd megnyitása után a Budáról érkező villamoso­kat csak a Mester­ utcáig járatja és ott vissza­­forduló állomást létesít. Ugyanígy az volt a terv, hogy a Nagykörúton közlekedő villamo­sok továbbra is csak a Boráros­ térig közleked­nek, nem mennek át az új hídon Budára. Ez elgondolás alapján létesült a híd Boráros­ téri hídfőjénél az a hatalmas, támlafalakkal körül­­épített „tárcsa", amely a nagykörúti villamo­sok visszafordítására és a tartalékkocsik táro­lására szolgál. A minap értekezlet volt a kereskedelmi mi­nisztériumban, ahol azonban az állami és a fővárosi hatóságok nem jutottak megegyezésre. Az állami hatóságok képviselői ugyanis azon az állásponton voltak, hogy a közlekedést gyorsítaná és javítaná, ha a Boráros­ téri hídon át közlekedő villamosok tovább haladnának a Nagykörúton és a közönség, amely Budáról jön, átszállás nélkül folytathatná útját a pesti városrészek felé. A BSzKRt arra hivatkozott, hogy a szanálás alapján racionális menetrendet kell összeállí­tani, amely rövid távolságú relációkat tartal­maz. A racionális menetrend első fecskéje a nagykörúti villamosforgalom, amelynek lé­nyege, hogy ezen az útvonalon csupán egy reláció közlekedik. Hasonló rendszert akar a BSzKRt az egész villamoshálózatban életbe lép­tetni, mivel a rövid útvonalakat sokkal gazda­ságosabbnak tartja. A racionális menetrend­­tervezet már régóta várja a felső tényezők jóváhagyását, de mindhiába. A napokban azután megérkezett a város­házára a kereskedelmi miniszter leirata, amely a miniszter döntését tartalmazza a felmerült közlekedési vitában. Bornemisza Géza keres­kedelmi miniszter úgy döntött, hogy a Boráros­­téri híd megnyitása után a BSzKRt a Budáról érkező villamosokat tartozik tovább járatni a Nagykörúton egészen a Berlini­ térig és nem létesíthet a Mester­ utcában külön végállomást. A kereskedelmi miniszter elismeri, hogy ez a rendszer több kocsikilométer-teljesítményt kö­vetel a BSzKRt-tól, kijelenti azonban, hogy ezt az áldozatot a vasútnak az átszállás nélküli for­galom, tehát az utazó közönség kényelme ér­dekében meg kell hoznia. A rendszernek egyébként nagy forgalmi előnye van, neveze­tesen az, hogy ha a Budáról jövő kocsik továbbhaladnak a Nagykörúton, nem létesül a forgalmas Boráros­ téri hídfőnél villamossínpár­­keresztezés. A racionális menetrenddel kapcsolatban a kereskedelmi miniszter rámutat arra, hogy a tervezet ellen a közvélemény, a sajtó és Pest­­környék lakossága erősen felzúdult, mert e tervbevett forgalmi változtatások igen sok át­szállásra kényszerítenék az utasokat. Éppen az aggályokra való tekintettel a miniszter mindeddig nem hagyta jóvá a felterjesztett racionális menetrendet, sőt új leiratában fel­hívta a polgármestert, hogy a BSzKRt útján olyan új menetrendtervezetet készítsen, amely­­ az összes jogos igényeket a lehetőséghez ké­­­­pest kielégíti.

Next