Ujság, 1937. november (13. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

2 A kilenc, illetve tizenkilenc ország határozata inkább csak kibővítése, vagy a praxisba való átvitele lehet a genfi határozatoknak. A békeközvetítés formális lépése után meg fog kezdődni a nagy párbaj, amelyre Japán már most nem egyedül Kínát, hanem a fél világot hívta ki. Hogy látják Brüsszelben, a konferencia előestéjén, a párbaj esélyeit? Japán védői Magán a konferencián kétségtelenül két védőügyvéde fog akadni a japán vádlottnak: Olaszország és Portugália. Ha már szerződéseik folytán Olaszország és Portugália amúgyis Japán oldalán állnak, külön nyomatékot kap ez a tény azáltal, hogy Róma és Lisszabon diplomáciai után biztosították Tokiót szimpátiájukról. Kínának Oroszországgal megkötött szerződésemár egyedül ok arra, hogy az „antibolseviki blok" dinamikus ereje megnyilvánuljon Brüsszelben, így is dokumentálva Európánál, sajnos, mindig nyilvánvalóbban két ideológiai táborba való szétszakadását. Olaszország és Portugália nem fognak sohasem aláírni egyezményt, amely Japán ellen irányul. Ezzel szemben Amerika nem ok nélkül küldte át a tengeren legnagyobb külpolitikusát, az elnök intimusát, Norman Davis-t, Anglia nem hiábaleszignálta magát Báent, Franciaország külügyminiszterét, Yvon Deibost. Az Egyesült Államok eltökélt szándéka, hogy erős eszközökkel jobb belátásra bírja Japánt. Amerika számít arra, hogy legalább is gazdasági szankciókkal szemben nem fognak elutasító magatartást tanúsítani azok az országok, amelyek a japán dömping alatt szenvednek. Elkeseredett, súlyos és sokban veszélyes politikai küzdelem jegyében fog tehát lezajlani a konferencia, amely szerdán kezdődik a belga fő várósban. A kulisszák mérgeit... Edén és Delbos szerint, akik együtt érkeztek Brüsszelbe, a kulisszák mögött több szó lesz a „Közel Nyűgök", mint a „Távol Kelet" sorsáról. Áthidalhatatlan nehézség ma még a spanyol kérdés. Nagy vonalakban azonban itt is lehetőségek bontakoznak ki. Nem véletlen, hogy a brüsszeli Palace és Metropole egész emeleteit foglalták le Alfonz ex-király „megfigyelői." A megoldás mindinkább a royalista irányban tűnik lehetségesnek. Franco győzelmi lehetőségeit itt még mindig nem ítélik meg túlzottan rózsásnak és van. Fanpel, a volt német követ Burgosban állítólag azzal tért vissza Berlinbe, hogy Franco véggyőzelme évekig eltarthat, ha egyáltalán sikerül a gazdag északi tartományok meghódítása. Mindez, amiről legbeavatottabb diplomáciai körök informálják az „újság“ kiküldött tudósítóját, a monarchista középmegoldást segíti előre. És mindez nagy szerepet fog játszani abban a műsorban, amelyet diplomáciai konferenciákon nem szoktak kinyomatni: a kulisszák mögötti előadás programmjában. A Boulevard Nax, SangSiíf és a dumping ' közben Brüsszel nagy napok képét öltötte magára. A Boulevard Max — Mas a város harminc éve híres polgármestere és belga nemzeti hős — a Boulevard Max, a Város szíve, a ragyogó belga Váci utca ma egy kissé a békebeli Sanglii főutcáira emlékeztet és ha ez nem lenne kissé paradox, azt lehetne mondani, hogy „feketéint a sárgáktól". A japánok itt is mesterei a dömpingnek. A hotelekben ők, akik távol maradnak a konferenciától, foglalták el a legelőkelőbb appartementokat, ők dominálnak az utcákon, a boltokban, a világhírű kis fia mind vendéglőkben, az akadémia folyosóin. Az előkelő hotelek, a Palace, a Métropole, az Albert I. habljait ellepik kis sárga figurák, ijesztő alázatossággal mosolygó és mozgó alakok. A városháza előtt, az Arany-téren, amelyen a polgári gazdagság minden pompája elevenen él, a „mentieken piss“ körüli csendes kis régi utcákon alig látni mást, mint sárgákat vagy sötéthajú, sötétbőrű embereket, spanyolokat. • Eden, Delbos, Norman Davis, Spaak, Aga Khan — ők fel se tűnnek. Európa e legelragadóbb és legkisebb nagyvárosa Spanyolország és a Távol Kelet jegyében áll. Egy békekonferencia két háború jegyében ... Az olasz küldöttség Róma, november 2. A kilenchatalmi értekezleten résztvevő olasz küldöttség Aldovrandi Marescolti nagykövet vezetésével elutazott Brüsszelbe. ÚJSÁG SZERDA, 193? NOVEMBER 3 Eckhardt éleshangú beszéde a szélsőséged ellen „A strébered és kalandorod forradalmat akarldk megcsínáin ” Gyászünnep Gaal Gaston sírjánál A független kisgazdapárt Gagl Gaston halálának ötödik évfordulóján gyászünnepet tartott Balatonbogláron, Eckhardt Tiborral az élén, a független kisgazdapártnak úgyszólván minden képviselőtagja, de rajtuk kívül is számos politikai és közéleti férfi vett részt a kegyeletes aktuson. Eckhardt Tibor és kísérete mindenekelőtt részt vett a gyászistentiszteleten, melyet Varga Béla plébános, a párt alelnöke mondott, azután felvonultak a boglári hegyre a kápolnához, melynek kriptájában Gaal Gaston hamvai pihennek. Itt Eckhardt Tibor mondott beszédet. Mindenekelőtt Gaal Gaston emlékének áldozott, azután beszámolt az azóta eltelt öt esztendőről. — Ez az elmúlt öt esztendő megfosztott engem és nagyon sokunkat — mondotta — minden illúziótól, nagyon sok reménységtől, megfosztotta ezt az országot nagyon sok komoly lehetőségtől. Szomorú öt esztendő volt, de bármit hozott is a sors, erkölcsileg mindig következetesen haladtunk azon az úton, amelyet Gaal Gaston kijelölt számunkra. Az elmúlt öt esztendőben rendkívül veszélyessé, sokszor fenyegetővé vált Európában a nemzetközi helyzet. Azoknak a veszélyeknek, reakcióknak, konfliktusoknak, amelyek Európára szakadtak, a Pakis-környéki békében van meg az oka, mert béke nem tartható fenn igazság nélkül. Magyarország azonban semmi olyat nem tett és nem tesz, ami Európa békéjét megzavarhatná. S a nemzet türelmével, okosságával és tisztességével becsületet szerzett magának a világ előtt, becsületet, amit könnyelműen kickára tenni nem szabad. A magyar politika sohasem törekedett katonai szövetségek kötésére, ez a nemzet a barátság politikáját követte és bebizonyította, hogy Magyarország lehet számra kicsi, de letekben és értékben nagy nemzet vagyunk. És ha a magyar nemzet baráti kapcsolatokat keres, azt mindig csak az egyenjogúság és egyenrangúság alapján cselekszi, sohasem alárendeltség vagy függőség jegyében. Ebben a gondolatkörben jött létre a római paktum. Amíg egyrészt a római paktum keretében Ausztriával és Olaszországgal megtaláltuk azt a természetes összeköttetést, amire a kicsi magyar nemzetnek szüksége volt, ugyanakkor ápoltuk azokat a baráti kapcsolatokat a német birodalom felé, amelyeket változatlanul szükségesnek tartok. Legalább is addig, amíg van kiszentente, a német-magyar barátságnak is fenn kell maradnia.gyarország szomszédállamaira, a kis-ententeállamokra vonatkozik, amelyekkel szemben annyi jogos sérelmünk és panaszunk volt és van ma is. Hivatalos tárgyalások folynak szomszédainkkal. Amíg ezek folynak, nem foglalok állást ezekkel szemben, de igenis kijelentem, hogy nemcsak a szomszéd államoknak, hanem Magyarországnak is kötelessége a viszonyokat normalizálni a Dunamedencében. Amíg azonban a trianoni határok fennállanak, nem vállalkozhatunk barátságra, mert ez azt jelentené, hogy erkölcsi kötelezettségeket vállalunk a jelenlegi határok megvédésére, márpedig olyan határokat nem védelmezhetünk, amelyeket igazságtalanoknak tudunk. Normális viszonyra szükség van, de barátságról a trianoni határokon belül nem lehet szó. Úgy érzem, hogy a nemzet létérdeke és a nemzet önérzete is azt parancsolja, hogy bizonyos kereteket állítsunk fel, amelyeket soha senkinek átlépnie nem szabad. Megnyugvással állapítom meg, hogy Magyarország külpolitikája mind a mai napig ezeket a kereteket túl nem lépte. A külügyminiszter urat mindenkor támogatjuk és mindenkor támogatni is fogjuk ennek a nyugodt, okos, önérzetes és független magyar külpolitikának Intézésében. „A túlzott terheket le kell venni a közönség válláról" Külpolitikai fejtegetések után így folytatta: „ A magyar élet másik nagy problémája gazdasági és szociális kérdés. A dolgozó kisemberek társadalma példátlanul túl van terhelve közterhekkel. Mikor az árszínvonal a nyersanyagok terén világszerte lefelé halad, látnunk kell, hogy a mostani kedvező árak sokáig fenntarthatók nem lesznek, sőt az sem lehetetlen, hogy az 1920-es évek válságához hasonló válság szakad a világra. Ebben a szituációban a kormánynak a túlzott terheket le kell venni a közönség válláról. Az ingó tőke az egyoldalú védelem folytán változatlanul megtartotta pozícióját. A nemzeti vagyon- és jövedelemeloszlás viszonylag még rosszabb ma, mint Gaal Gaston halálakor volt. Ha, „az új ezredév" frázisok helyett intézkedéseket tett volna, ha az élharcosok helyett a magyar dolgozó társadalom lelkében kereste volna az utat, lehetett volna ezen segíteni. Nem tagadom, hogy a gazdaságpolitikában van határozott javulás, de ami eddig történt, az megközelítőleg sem elég. Emberhez méltó módon kell eltartani 9 millió magyar embert, ez az a minimum, amelyet biztosítanunk kell, ha élni akarunk. A profit, az arany, a kamat csak ezután jön. Németország ellen Anglia, Oroszország, Franciaország és az Egyesült Államok . Itt utalnom kell egy lényeges változókra. A magyar külpolitika azt remélte a múltban, hogy egyrészt a római paktum alapján, másrészt a németekkel, való jó barátság alapján azokat a hatalmakat, amelyek Angliával az élükön azt hirdetik, hogy a békeszerződések nem megváltoztathatatlanok és hogy semmi sem örök a földön, sikerülni fog olyan együttműködésre megnyerni ,amelynek segítségével a helyzetet orvosolni lehet. Ez a remény meghiúsult. A brit birodalom helyreállította a baráti, sőt bizonyos tekintetben szövetségi kapcsolatait Franciaországgal, hozzácsatlakoztak az Amerikai Egyesült Államok is s ma az a helyzet, hogy a német birodalom aránytalanul roszszabb helyzetben intézi külpolitikáját, mint akár 1914-ben, a világháború megindulásakor. Bismarcknak az volt a sikere, hogy Angliával és Oroszországgal egyetértésben tudta célkitűzéseit intézni. II. Vilmosnak el kellett buknia, mert szembekerült Angliával, az óceánok urával és Oroszországgal, a kontinens legnagyobb emberi és nyersanyagrezervoárjával. Első csatákat meg lehet nyerni Angliával szemben, de az utolsó csatákat négyszáz esztendő óta Anglia nyeri meg. A német birodalom útjai ma ismét elváltak Anglia útjaitól. Németország szembekerült Oroszországgal, Franciaországgal, sőt az Egyesült Államokkal is s ebben a konstellációban olyanok az erőviszonyok, hogyha háborúra kerülne a sor, az Európa közepén elhelyezkedő hatalmaknak össze kellene roppanniuk a kétoldali nyomás alatt. Németországgal való barátságunkat feladni mégsem szabad, mert az európai helyzet megváltoztatását illetőleg érdekeink közösek. De soha és semmi körülmények között nem szabad vállalni olyan kötelezettséget, amely előre elvesztett háborúban való részvételre kényszerítene bennünket. S amikor ezeket mondom, meggyőződésem, hogy Gaal Gaston telkéből beszélek ,aki ha élne, ugyanilyen energiával és elszántsággal védekeznék a magyar nép vágóhídra vitele ellen. Xhis-en ense-lal való tárgyalásod — Beszélnem kell egy másik politikai irányzatról is, mely lényeges és fontos, mert Ma A diktatúra kísérletezői Az utolsó öt év alatt az egész magyar közélet egy nagy devalváción esett át. Itt az ideje, hogy megálljt- parancsoljunk annak az irányzatnak, amely mindennek a lerángatásával egy új forradalom melegágyát akarja megvetni. Hát ki ellen akarnak diktatúrát csinálni? Hát kommunisták vannak kormányon? Hiszen Magyarországon valósággal szanatóriumi csend és rend honol, itt minden jogosultság nélkül akarják egyesek elvenni ennek a nemzetnek ezeréves szabadságát, azt a tiszteletet és becsületet, amit a világ népei azért adnak meg a magyar nemzetnek, mert szabad és nem szolganép vagyunk A stréberek és kalandorok forradalmát akarják megcsinálni, — Különböző formákkal kísérleteztek. Itt volt a totalitás-elmélet, itt volt a pártegység gondolata és soha akkora szakadékot nem vágtak az emberek lelkében, mint ennek a mondvacsinált egységnek az idejében. Ez az áramlat megbukott, elmúlt, köznevetségbe fulladt. Nem támadhat fel többé soha. A második kísérlet azzal a jelszóval indult, hogy Magyarországon jobboldali politikát kell csinálni."Hát ki ellenzi ezt? Valamennyien jobboldaliak vagyunk, keresztények vagyunk, nemzeti alapon állunk, népi politikát csinálunk, hát velünk szemben követelik a jobboldali politikát kiforratlan emberek. Egy ember zavaros elméletét akarják egy nemzet ezeréves fejlődése helyébe tenni? Hiszen örültek háza vagyunk, ha ilyen gondolatokkal ki lehet még állni a közönség elé! „Félnek a titkos választójogtól" — Mindennek egyetlen forrása van: félnek a titkos választójogtól. Hungária Egyesült Földek" című részvénytársaságot akarnak megszervezett stréberek irányításával Szent István birodalma helyén? Az undor rág valamennyiünket, amikor ilyen szörnyű gondolatokkal találkozunk. Még ennél is veszélyesebb, amit egy budai vigadóbeli gyűlésen hirdetett egy országgyűlési képviselő. Azt követelte, hogy alakuljunk át katona állammá. Hát nem tudják, hogy egy hadsereg katonai értéke fordított arányban áll politikai tevékenységével? Hogy minél többet politizál, katonailag annál kevesebbet ér? Az egész nemzet pártkülönbség nélkül büszkén tekint a magyar hadseregre, de a parlamentből nem lehet kaszárnyát csinálni és a kaszárnyából nem lehet parlamentet. Megdöbbentő, hogy egy héttel később ennek a képviselőnek az ünneplésére a TESz rendez vacsorát. Hogy ezt a veszélyt nem becsülöm túl, azt elsősorban azért teszem, mert ismerem a magyar nép gondolkodását és tudom, hogy a jelenlegi honvédelmi miniszter úr személyében és gondolkodásában valamennyien megbízhatunk. Amíg ő a helyén lesz, ezek a veszedelmes kísérletek biztos visszautasításra fognak találni. A Katonaállam veszedelme és az antiszemitizmus — A katonaállamnak az a veszedelme, amit Spanyolországban látunk: amit azelőtt szavazással intéztek el, azt most géppuskákkal, gránátokkal is mérgesgázokkal igyekeznek elintézni. Olyan emberről is tudok, aki azt mondta: „Második Madridot Csinálunk Budapestből, de átvesszük a hatalmat.“ Ennél kárhozatosabb, nemzetgyilkosabb, felfogást nem ismerek. ” Ezek a különböző diktaturfis törekvések olyan köpenyeg alatt jelentkeznek, amelynek tényleg erős átütő ereje van. Ez az antiszemitizmus köpenyege. Az igaztalan vagyon- és jövedelemeloszlás következménye az antiszemitizmus. De éppen az antiszemitizmus lényege, az egyoldalú kartel- és bankpolitika az, amelyhez az antiszemiták nem mernek nyúlni, amit azonban mi meg akarunk oldani. — Gaal Gustutmnal abban állapodtunk meg, hogy ez a párt sohasem lesz antiszemita, de zsidó befolyást sem enged érvényesülni. Mi ehhez a politikához ragaszkodtunk. S amikor azt mondják, hogy „Eckhardt eladta magát a zsidóknak", büszkén jelentem ki, hogy Magyarországon nálam függetlenebb ember nincs. Ennek a várnak nincs lekötöttsége, nincs obligója és nincs pénze, mert tagjainkon kívül senkitől sem fogadunk el pénzt. Mi nem azt tesszük, mint némelyik hangos antiszemita újság, amelyik vezércikkében fehértovat áldoz, közgazdasági rovatában pedig az aranyborjút állítja piedesztálra, nem is az aranyborjút, hanem az aranytehenet, amelyet négy Csecsén fejnek. — Milotay István gyanúsító cikkeket enged meg magának pártunkkal szemben. Ugyanakkor lapjának közgazdasági rovatánál húsáét élvezi azokat a közgazdasági bevételeket, amelyekkel a különböző kartelek és bankok áldoznak Milotay tehetsége előtt. A szélsőjobboldalisajtóban olyan hazug helyzet alakult ki, amelyet kiirtani a közéleti tisztesség alapvető követelménye. Örülök, ha a kormány meg fogja fékezni a zugsajtót, de azt mondom, fékezze meg a maga sajtóját is, mert elferdített hírszolgálaton, lelket mérgező hitvány frazeológiánál az egész nemzetet tönkre lehet tenni. Férfiak kellenek, nem rendszabályok. A magyar törvénykönyvben van elég paragrafus. Bármit cselekedjék ellenünk a félrevezetett ifjúság, mi dolgozni fogunk érte harag nélkül. A vm seregszemle Eckhardt Tibor vasárnap a független kisgazdapárt heves megyei szervezeteinek nagygyűlésén mondott beszédet. Nyolcezer főnyi tömeg gyűlt össze a káli templomtéren, ahol a többi között a következőket mondotta: — Bízom a titkos választójog megvalósulásában, mert a magyar nép impozánsan megnyilvánult akaratával szemben senki sem merné vállalni a felelősséget az elmúlt rendszer visszahozataláért. Ennek a népnek nem kiskirályok hiányzanak, hanem az igazi szabadság. Ma elszaporodtak a vicinális kiskirályok, diktátorjelöltek, s ennek az az oka, hogy tisztában vannak vele: ha meglesz a titkos választójog, akkor nekik kell szolgálni a népet és nem basáskodhatnak. Személy szerint ugyanazokat az embereket látom a diktatúra lovagjaiként szerepelni, akik élharcosok, kartotékvezetők, tömeghajcsárok, lélektiprók voltak. Eckhardt beszéde után az egybegyűltek nevében Nagy Ferenc, a párt országos főtitkára a következőket mondott ki : Ha valaki erőszakos eszközökkel próbálná Eckhardt Tibort megakadályozni munkájában, vegyék tudomásul, hogy a parasztság megmozdul, s ha kell, ételét és vérét adja vezéréért. Értsék meg a tanult emberek, hogy a sokmilliónyi parasztság nem tekinti ellenségének a tanultakat, de tanulják meg megbecsülni a népet. Azt üzenjük a tanulóifjaknak, hogy aki ma gázolni akar bennünket, az sohasem fogja megtalálni az utat hozzánk. Azt üzenjük a papoknak és a tanítóknak: irtsák ki a fiatalság lelkéből a szolgaság érzését. Azt üzenjük a nagytőkének: értse meg, hogy kötelességei vannak. Itt az utolsó óra, amikor még kötelességteljesítés megelőzhet élesebb összeütközéseket, üzenünk a nagybirtok felé: el kell jönnie a földkérdés becsületes megoldásának, értsék ezt meg és ne álljanak ellent oktalan módon. És tiltakozunk az ellen, hogy rendbontók, törvénytelen törekvések hirdetői a maguk felelőtlen politizálásába bevonni merészeljék a kormányzó magas személlyét.