Ujság, 1938. január (14. évfolyam, 1-24. szám)
1938-01-01 / 1. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy hónapra...................... 4.80 pengol Ausztriában egy bórap... Schilling Egyes számára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 16 dJUL vasárnap .........................................32 IU1. Hétköznap Wienben .. 24 Groschen Ausztria egyéb helyein 30 Groschen Vasárnap......................... 40 Groschen Árad Ke." Budapest, 1938 szombat, január XIV. évfolyam, 1. szám Megjelenik vasárnap és ünnepnap ott" annek kivételével minden napÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL| VI. Aradi utca 8—10 TELEFON: +1-207-57 1-207-53, 1-207-55,1-207-54 Budapest 62, postafiók 28. FIOKKI ALLUHI VAJAL KOLCS HUN V V TAK (Tel.: 1-316-281 GTA/AS1 KS MEIMKTJ.-GHKODA (Telefon: 1-316-28 és 1-419-34) Erzsébet-körul 43 iPoint és Hledl _ ROVÁ5- Tizenkét érces kalapácsütéssel leszögeztük a letelt év koporsóját s várakozva fordulván az ut felé, szemben találjuk magunkat a most koporsóra tettel. Az év emberi teremtvény, tehát halandó, az idő Isten teremtése, végtelen és nem törődik a mi gyerekes göbeinkkel, miket szabályos körökben fonalába kötünk. Mit hozol, újesztendő? A régit, mely folytatja építő és pusztító munkáját. Nem vállal külön feladatot, melyet reá mérünk és nem törődik ellenőrzéssel, melyet felette gyakorlunk. Nem váltotta be ígéretét? Nem ígért semmit Fogja-e hozni utóda, amit tőle vártunk? Az utód ő maga. A változás bennünk van Akik csalódottan temetünk s derűsen köszöntjük az újat. S máris adott valamit: a benne való reménykedést. Szilveszter éjszakáját, amikor mámoros kábultságba merülünk és felejtve rossz sorunkat, azt hisszük, hogy jól érezzük magunkat. * Hegyek közé, ahol sok a hó és hallgat az erdő, hallgat az ég, nem locsog a patak sem, mert befagyott és nem szól a politika sem, mert befoghatja a fülét. Okos ember Darányi Kálmán, tud megszökni. S van csend és biztonság és nincs szélsőség és nincs választójogi reform, semmi, ami az országnak kell és megörli azt, aki nyújtja. Ez a finom, bölcsen hallgató és szűkszavúan beszélő politikus sohasem merül ki, de roppantul fáradt. S mi is, mások is, akik kifárasztjuk, most örülünk a pihenésének és halkan, hogy meg se hallja, kívánunk neki friss erőt az újabb zaklatások elbírásához. ..... . Borzalmas újévi ajándék. A festő, akinek semmije sincs, élénkbe csapja szerettei holttesteit, ráadásul a magáét is: nesztek ez minden, amim van és ez sem kell. A kadaverekkel többet fogtok törődni, mint élőkkel, bizonyára többet is érnek. Talán ha kellenétek még, most segítenétek rajtam. Akadna, aki képet vesz tőlem, de előbb megköveteli, hogy gyilkoljam le családomat. íme, szolgálok velük! B. u. é. k. » . Anglia és az egyiptomi válság London, december 31. Az angol lapok határozott aggodalommal figyelik az egyiptomi események kialakulását. A Times annak a reményének ad kifejezést, hogy sem a kormány, sem az ellenzék nem szakít az alkotmányos módszerekkel. Sajnálatos, hogy Nahasz pasa nem talált már előbb módot a kekinges szervezet feloszlatására. A Daily Mail megállapítja, hogy az egyiptomi válság kizárólag Egyiptom belügye. Nagy-Britannia azonban nem nézhetné tétlenül az angol érdekek esetleges veszélyeztetését. Anglia közvéleménye örömmel vette tudomásul az új miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy Egyiptom híven teljesíti szerződéses kötelezettségeit Mahmud pasa programmja London, december 31. Mohamed Mahmud pasa, Egyiptom új miniszterelnöke telefoninterjút adott a News Cronicle munkatársának. Kormánya békés külpolitikát akar folytatni — mondotta — és különösen nagy súlyt helyez arra, hogy Angliával baráti kapcsolatokat tartson fenn. Belpolitikailag a kormány a liberális politikát követi, egyelőre azonban az erős kéznek kell kormányoznia, mert kormányát a parlamentben nem támogatja többség. Mahmud pasa a kormány legsürgősebb feladatának a fegyverkezés és az álló hadsereg kiépítését tartja, mert egyenesen nevetséges — mondotta —, hogy Egyiptomnak mindössze 11 000 főnyi hadereje van, pedig legalább 50 000 főből álló békelétszámú hadsereggel és megfelelő számú tartalékkal kellene rendelkeznie. Feloszlatták az egyiptomi kékingeseket Kairó, december 31. A kormány kihirdette a kékinges szervezetek feloszlatásáról szóló határozatát. MÍTOSZ írta KÓBOR TAMÁS A német miniszter után a francia is mondta: inkább ágyú, mint vaj. A francia mondás elegánsabb, mert ha választani kell ágyú és vaj között, mind a kettőt választhatja. Ám a német vajnak, amely nincs, nem kell féltékenykednie az ágyúra, amely van. Végső elemzésben az ágyú, melyért le kell mondani róla, arra szolgál, hogy vaj legyen. A németnél, franciánál keményebb Mussolini mondása: meg kell vetni a kényelmes életet. Az ágyú és vaj egyetemes mítosza ez, hatványra emelve. A kényelmes élet megvetése a végső elemzésben szintén lebecsülése annak, ami nincs, hogy könnyebben essék a nélkülözése. Vaj alatt nem kell szükségképpen vajat, a kényelmes élet alatt nem a rekamién való heverészést, de ágyú alatt csakugyan ágyút kell érteni. A hadihajó is ágyú, a repülőgép is az e cső nélkül.★ Miért volna ma is ellentmondás, ami tegnap az volt? Vaj helyett ágyú, nyugalom helyett hajszoltság, mint az élet célja és ideálja? Szépen, logikusan beleillik, abba a gondolatmenetbe, mely a háborút ismeri fel a béke biztosításának egyetlen módjául. Az ágyú nem háborús fegyver, hanem olyasmi, mint a gépelhárító ágyú:védelem a bombavetés ellen. Békeszerető fegyverkovácsok öntik, akik abból élnek, hogy ágyút öntenek. Minden hadihajón térdel egy láthatatlan nemző, aki békéért imádkozik. És békét védve masíroztatják a vezérek a dübörgő csizmákat, vállravetett puskákkal, kemény nézéssel és harcidalokat énekelve. Utánuk a cuppogó cipőcskék, bennük kisfiúk, kislányok, zárt rendekben parancsszót lesve és boldogan katonáknak érezve magukat. A hatéves gyermek ma tankot és várágyút kap karácsonyi ajándékul, és velük játszik spanyol polgárháborút és japán-kínai testvéresülést. Jövőre már égő várost és építőkockákból összerakható romhalmokat fog kapni. Apja pedig a jövőtől félve a békéért keményebben markolja a puskát és szőrít egyet a nadrágsziján. Vállán hordja a vajaskenyeret, mely gyermekének uzsonnára kell. • Ebben a furcsaságban a tegnap este képmutatást lát, pedig őszinte hit és meggyőződés. A tegnapi ész a távolkeleti bonyodalmakból könnyebbülést merít: lám, mi a mások kárán okulhattunk. Az új háború összes rémképei megvalósultan peregnek le előttünk, most már látjuk, mit hoz a háború. — Úgy van! — kiáltja a mai ész — most már látjuk, hogy az pusztul, akinek kevesebb ágyúja és kisebb harciassága van. A győztes halottainak pedig kijár a túlélők tisztelete és az özvegyek gyászfátyola alatt dobog a büszke szív, hősi halott! Végeredményben pedig sok-sok millió éli őket túl és ezekért érdemes meghalni néhány százezernek és nyomorulttá válni tízszer, húszszor annyinak. őszinte hit és tiszta jogtudat őszintén mondhatja Japán, hogy pusztító erejével Kínát csak meg akarja győzni békés szándékairól. Erre a meggyőzésre pedig életszükség kényszeríti. Lásd át, sárga testvérem, mi nem férünk el otthon és nem tudjuk békés polgárainkat munkával ellátni, ha nincs nyersanyag és fogyasztópiacunk. A nyersanyag is, a fogyasztópiac is ti vagytok és nem vagytok hajlandók bennünket ellátni azzal, ami nekünk nélkülözhetetlen? A mi háborúnk nem háború, hanem kereskedelmi szerződés, melyet máskép, mint városromokon keresztül, nem tudunk veletek megkötni. És Németországnak is kell nyersanyag, hogy a békés munkának élhessen. És Olaszországnak is kell ez és megszerezte ott, ahol gazdátlanul hevert, annak javára is, akitől elvette. És Angliának, Franciaországnak, Belgiumnak és Hollandiának is kell és nem nélkülözheti csak azért, mert már megvan. Az egyiknek,,n,cs és szert akar rá tenni, a másiknak.. van és meg akarja tartani. Áthidalhatatlan ellentét? Csak kiengesztelhetetlen. Mert a szükségben nincs végső határ és az engedésnek következménye csak újabb engedés szüksége. Béke, béke kell valóban mindenkinek, de az egyiknek azért, hogy megtarthassa, amije van, a másiknak, hogy biztonságba helyezze, amire szert fog tenni. Addig is: mindent az ágyúért, melyből szintén nem lehet elég és melyet el kell látni munícióval és hullajelöltekkel.* Háborús szellem, háborús moralitás a békemunka szolgálatában — új világnézet. Kell, hogy ez az ellentmondás érthető összhangban felolvadjon. A szükség eddig nem volt jogcím, az erősebb ökle nem volt erkölcs. Azzá kell tenni, mert az emberlélek békét akar önmagával is és mindenféle korszak volt már, de olyan sohasem lesz, mikor az ember nyíltan és tudatosan azt mondja: becstelenséget akarok. Elkövetni — arra vállalkozik — de felmentvénnyel, sőt felszenteltséggel. Élni akarok és nem bánom, ha felebarátom belepusztul? Ez förtelem, melyre egyén és nemzet nem vetemedik. De istenséggé felmagasztosítani az önzés parancsát mindenki kész. Nem az ember Isten legfőbb teremtése, hanem a nemzet. És minden erkölcsöt, melyet a kultúra kitermelt, vallunk és szolgálunk: ne bántsd a másét, ne véts a becsület ellen, légy hit és tiszteld a törvényt, de nem az egyén, hanem a nemzet egész nevében. Ez szabja meg, mi a másé, mi a becsület és mi legyen a törvény. Az egyének összessége lenne az emberiség, ami elvont fogalom és egy kalap alatt nem tartható, de az egynemzetbeliek összessége létező valóság, mely egységesen vezethető és együttesen él és nincs nemesebb erény, mint az egyéni önmegtagadás a nemzetösszesség javára és dicsőségére. Nem emberek népesítik be a földet, hanem nemzetek, melyek mind maguknak élnek és a maguk számára állapítják meg az erkölcs és igazság tartalmát A mi hivatásunk a magunk nemzetének gondozása, a másik is maga gondoskodjék magáról. Nem háborgatjuk benne, ha bennünket nem háborgat. Képzelhető-e ennél kifogástalanabb elv? Éppen csak a gyakorlatban van a baj, ahol a különvalóság elismert jogosultságai egymásba rontanak. Ami az egyiknek szent, a másiknak kárhozat. Egyetemes igazság nincs. Itt börtön vár arra, amit amott lelkesen ünnepelnek. A harmincéves háborúnak vége szakadhatott, mert a külön cél a másik vallás kiirtása, kilátástalanná válva, módosult a saját vallása szabadságának biztosításával. Ám a földi javak nem ismernek megalkuvást. A nemzetnek joga van a saját életéhez és legközelebb áll önmagához. Ez az önzés szent és érvényesülésében a vallás csak akadály, mert a mások önzését is szentté avatja. Tanok, erkölcsök, melyek minden ember javát is ránk parancsolják, holott mi csak a magunkét akarjuk szolgálni. Útját állja a múlt, mely tele van szerzett jogokkal, miknek félretolása nélkül a nemzet nem, boldogulhat. Antikrisztusnak nézi a múlt a jelent, üres és hazug ábrándozásnak a jelen a múltat. Frázis nélkül mindig is az volt, ami ma van, de ma nyíltan mutatjuk meg, mert nem reszéljük. Pusztuljon a világ, de maradjunk meg mi! R ömlik a vér, pusztulnak a városok, terjed a nyomor és győzedelmeskedik a vaj-áldozat az ágyú oltárán. A mítosz alján pedig folyik az élet a maga örök megmásíthatatlan természete szerint. A fa a nap irányába hajlítja ágait, a virág a fény felé tenyészik és az önkéntes lemondás a vajról a vérontás minden kegyetlenségével, egy régi gyönyörű életfelfogás szétrombolása alján végső értelemben a törhetetlen vágy, az álom megvalósítására, hogy legyen vaj a kenyéren és éjszakára puha legyen a derekunk alja. Chamberlain a külügyi tárca ellen London, december 31. Eden külügyminiszter szabadsága alatt Chamberlain miniszterelnök veszi át a külügyi tárca vezetését. A lapok diplomáciai szerkesztői élénk meglepetéssel fogadták az erről szóló bejelentést, mert a külügyminisztert távollétében rendszerint Halifax lord szokta helyettesíteni. A miniszterelnök elhatározásában annak jelét látják, hogy Chamberlain rendkívül nagy érdeklődéssel viseltetik a külügyek iránt és a távolkeleti helyzetet igen súlyosnak tekinti. A másik nagyjelentőségű változás az angol külügyek irányításában Sir Robert Vansittart, a külügyminiszter állandó helyettesének távozása. Vansittart, aki a világháború befejezése óta mint állandó külügyminiszter-helyettes, államtitkára a Foreign Office-nak — a Daily Express értesülése szerint —, rövidesen az egyik európai nagyhatalom fővárosába kerül nagykövetként. A távozó külügyi államtitkár utóda Sir Alexander Cadogan lesz, aki eddig is helyettesítette őt. *