Ujság, 1938. április (14. évfolyam, 73-96. szám)
1938-04-10 / 81. szám
IO Márkus Miksa lemondott a Magyar Újságírók Egyesületének elnökségéről Márkus Miksa m. kir. udvari tanácsos, a Magyar Újságírók Egyesületének elnöke, szombaton délután a következő levelet intézte Hegedűs Gyulához, az Újságírók Egyesülete legidősebb alelnökéhez: „Segn tisztelt kedves Barátom! Arra kérlek, légy szíves az elnökség tagjaival, az elnöki tanáccsal és választmányunk tagjaival közölni, hogy a mai napon a Magyar Újságírók Egyesületének elnöki tisztjéről lemondottam. Nagyon kérem, méltóztassátok ezt az elhatározásomat véglegesnek tekinteni s az elnöki szék betöltése iránt intézkedni. Úgy gondolom, újságírótársaim azért választottak meg 25 éven át újból meg újból elnökké, mert meg voltak arról győződve, hogy minden cselekedetem az ő javukat célozta. Higgjétek el ezt nekem most is, amikor nagy szeretettel és mélységes hálaérzettel búcsúzom tőlük. Néhány hét választ el hetvenedik évem betöltésétől s ami erőt a Mindenható kegyelme és korom meghagy, azt teljes mértékben igénybe veszi újságírói hivatásomból eredő munkásságom. Jól tudjátok, hogy itt közölt megváltoztathatatlan elhatározásom nem mai keletű, hanem régebbi szándékom megvalósítása. Hiszen csak a ti baráti marasztalásotok akadályozott meg ebben már hónapokkal ezelőtt. De hosszabb betegség után talpraállva, a legteljesebb határozottsággal érlelődött meg bennem az a meggyőződés, hogy már nem vagyok alkalmas arra, hogy újságírótársaim érdekeit azzal az erővel és kitartással képviseljem, amelyet joggal követelhetnek meg tőlem. Végre is már ötven esztendeje vagyok újságíró és negyven éve munkája az újságírói közéletnek. Új emberre, friss erőre van szükség, mert a nagyhivatású egyesületnek az évek múltával is fiatalnak kell maradnia. Bocsássátok el tehát szeretetben öreg szolgátokat, aki a közkatonasorban is hálás bajtársa marad minden magyar újságírónak. Baráti üdvözlettel: Márkus Miksa, a Magyar Újságírók Egyesületének tiszteleti és rendes tagja."★ Márkus Miksa lemondása fájdalmas visszhangot kelt az újságírótársadalom soraiban. Olyan harcost veszít el személyében a magyar újságírói gárda, akit éppen a mostani rendkívül súlyos viszonyok között nehezen nélkülözhet. Törvényhozási és rendeleti uton olyan intézkedések jönnek, amelyek teljesen megváltoztatják a sajtó egész életét, elsősorban az újságírótársadalom szociális és jogi viszonyait. Márkus Miksa bölcseségével, nagy tapasztalataival, bátor kiállásával ismételten olyan súlyos problémákat oldott meg az alatt a negyedszázad alatt, amelyet a Magyar Újságírók Egyesületének elnöki székében eltöltött, amelyekkel az újságírótársadalom nélküle aligha tudott volna megbirkózni. Általános megbecsülés övezte személyét. Még ellenfelei is meghajoltak képességei előtt s most, amikor bejelentette végleges távozását az elnöki székből, az újságírói kar tagjainak hatalmas többsége mély megilletődéssel gondol arra a férfiúra és a hála szavaival adózik Márkus Miksának, aki példaadóan helytállt igen válságos időszakban olyan érdekek védelmében, amelyek az ország legnagyobb értékállományához tartoznak. A magyar újságírói rend a jövő harcaiban is számít Márkus Miksára, aki csak az elnöki székből távozik, de nem távozhatik soha az újságírók szívéből. Újabb letartóztatások Szovjet- Oroszországban Moszkva, április 9. (Inf.) A kereskedelmi hajózás-ügy népbiztosát, Pachomont felfüggesztették állásától és letartóztatták. A népbiztosság vezetését további intézkedésig Jessov belügyi népbiztos vette át. Pachomon letartóztatása a kereskedelmi tengerészetnél előfordult szándékos rombolásokkal és ellenforradalmi jelenségekkel áll összefüggésben. Hivatalosan közük a minszki katonai kerület két politikai biztosának, Miskintiek és Jevnovicsnak, valamint Karimiev uráli és Novosztelkov északkaukázusi politikai biztos letartóztatását. E letartóztatások jelentőségét megvilágítja az, hogy a politikai hadbiztosok a dandártábornokok rangjában állanak és azoknak egyenruháját is viselik, hajtókájukon a négy szovjet csillaggal. A letartóztatások Mehlisznek, a politikai hadbiztosok főnökének feljelentésére történtek. Mehlisz közölte a politikai rendőrséggel, hogy a hadbiztosok nem engedelmeskednek utasításainak. Azt hiszik azonban, hogy magának Mehlisznek is megrendült az állása, mert őt teszik felelőssé azért, hogy nem tudott rendet tartani a hadbiztosok sorában. UJSÁG VASÁRNAP, 1938 ÁPRILIS 10 6 hetes tavaszi kúra , 18 pengő Nem szükséges külföldre utazni, hanem otthon, lakásunkban frissíthetjük, gyógyíthatjuk a hoszszú tél által megviselt szervezetünket. Az epe- , bajos, a gyomor- és cukorbeteg, az elhízott ember orvosi tanács szerint tartott 4—6 hetes skúra keretében igyon reggelenként 2—3 deci Mira glaubersós gyógyvizet. Az éhgyomorra, langyosan fogyasztandó gyógyvíz rendezi az anyagcserét, az emésztést, a vérkeringést, szóval valósággal megújítja a szervezetet. EMLÉKKÖNYV Irta PÜNKÖSTI ANDOR „Sic traixsit gloria muneli“ Szakállas, kopasz, elhizott ember dadog a birói emelvény előtt. Engedélyt kér, hogy kilencvenharmadik számú találmányát bemutathassa. A biró legyint és olvasni kezd: Magyarország kormányzója kegyelmet gyakorolt. A szakállas alakot nem kötik fel. Pedig megérdemelné. Lelkiismeretét huszonkét ember gyötrelmes halála terheli. A kötél helyett örökös fogságot kap. Életfogytiglan. Az életfogytiglan kihirdetése alig tartott három percig. Azután minden elcsitul. Itt ott az újságokban rövid napi hír, pár sor, apró betűvel, sűrű szedés, „petit compress", ahogy szakszerűen mondják, sőt határozott túlbuzgalommal még egy meglehetősen rossz fénykép is. „Hát persze", — mondták az emberek — „a Matuska". Hát hogyne. És lapoztak tovább. „Nem jó a sajtóm“ — állapította meg .V Matuska, ahogy publicitás fontosságát már évek óta felismerte. „Nem jó a sajtóm“. Lejárattak. Agyonhallgatnak. Tönkretettek." Pedig ez a pár soros hír csak a közvélemény képét mutatja. Még túlozza is. Hiába, Matuska kiment a divatból. Mint a conferancier, aki az idén is a tavaly elcsépelt vicceit mondja. Rip van Winkle, aki világok explodálására ébredt fel és holmi kis vacak vasúti robbantgatásokra emlékeztet. Huszonkét halottra. Piszlicsár. Soha se lesz belőle semmi. Legfeljebb életfogytiglan elitélt rab. II „Le style c'est Vhomme". Nomád törzsek telepednek meg a szovjet nyugati határon. Sztálin már csak ezekben a mongol légiókban bízik. Ősázsia vad erejét, tudatlanságát, elmaradottságát, állati ösztönét állítja Moszkva és a Nyugat közé. Szekértábozok és sátorfalvak keletkeznek a határ mentén. Ezekben laknak az altai hegyekből a svolhyniai síkokra öntött turáni hadak. Nem tudnak még oroszul sem. Immunisak minden demokrata, fascista, sőt bolsevista lelki fertőzéssel szemben is. Szóval megbízható elemek. Olvasni és írni nem tudnak, a húst nyereg alatt puhítják, kancatejet isznak és vad lármával vágtatnak az orosz pusztákon végig. Nem hallottak soha Engelsről és Marxról és istenről való elképzelésük: a cár, aki a Kreml-paradicsomban lakik és a Sztálin nevet viseli. .Új hazájuk száz kilométer széles földsáv az egész nagy orosz határ mentén. Ha a földsávot nyugat felé lépik át, ott már ellenséges a föld és ez az ellenséges föld megfogja . Őket és pórázza, köti, kivetkezteti őket emberi ábrázatukból, leborotváltatja gyönyörű tetves szakállukat és szép, hatalmas, zsíros, fanyarszagú testüket mosakodással gyengíti. Ha kelet felé lépik át a határt, ott új üdvösségében a nagy orosz haza népe él, amely Sztálin cár parancsára őket gondolkozás nélkül agyonlövi Granicsárjal a phalansternek, ahol a gyermek koponyaalkata dönti el jövendő sorsát, ahol „Platón borsón térdel", Michelangelo széklábat farag", „Bucharint és Radeket felkötik" Egy ólban alusznak a kecskékkel, a tetvet szent állatnak hiszik és megvetik az asszonyt, ha tizenötéves korában még nem szült. Ökörködnek a határon, hogy valami elmaradt nyugati szellem meg ne zavarhassa Sztálint, amikor Marxnak egy nem egészen világos helye fölött töpreng, hogy miként teremtse meg az örök békét, vagy a kémia és technika új századát hogyan készítse elő. III. „Művész akad mindig". Légibomba robbantott fel Teruel mellett egy templomot, amelynek főhajójában Magnasco oltárképe függött. A templomból néhány üszkös roncs maradt, a képből alig féltenyérnyi vászon, a homlok és a töviskoszorú, de a lehunyt szemekből már semmi. Tizenhét év előtt gutaütés kerülgette Astert, mikor egy sokkal kisebb és jelentéktelenebb Magnasco képet a londoni Rothschild elhalászott az orra elől. Astor ügynöke az aukción fuldokló rohamot kapott és állítólag néhány ezer dollárt. Csak így győzhetett a londoni Rothschild. Astor valóságos húskomorrá lelt. „Vannak kincsek" — motyogta kétségbeesetten — „amelyek, ha egyszer kicsúsznak az ember kezéből, nincs a világnak annyi aranya, amennyivel visszaszerezheti. .. műremek ára változó és piaci forgalomtól függ, de értékük felbecsülhetetlen", így beszélt Astor, aki legszívesebben megölte volna ügynökét, mert a képet elszalasztotta. Nem tudom, hogy a templomot melyik hadviselő fél robbantotta fel, de bizonyos, hogy , a pilóta megkapta az őt megillető legmagasabb kitüntetést. /. Rengeteg új utcaelnevezés Árpád fejedelem-útja, Rudolf trónörökös-tér, Vitézek-tere, Szentkorona-útja és egyebek A Közmunkatanács ismét igen sok új utcának adott nevet és rengeteg régi utcaelnevezést változtatott meg, így: az Apród-utcától a Váralja-utcáig terjedő Sándor-lépcső elnevezését a közismert magyar űrlovasról: Gróf Sándor Móric-lépcsőnek; az Ernsődy Sándor-utcából északra kiinduló és a Gárdonyi Géza-utcába torkoló névtelen utcát az újvidéki Avedik István orvos, Avedik Félix jogtudós, Avedik Gábor és Lukács egyháztudósok emlékére Arcdik-utcának; a Zsigmond-utcát Zsigmond király-útjának; a Jurányi-utcát Bajvívó-utcának; a Rupp Imre-utca, Újlaki-rakpart és Óbudairakpart elnevezések egyidejű megszüntetése mellett a Margithíd budai, hídfőjétől kiindulva, a Naszád-utcáig terjedő budai új főútvonalat Árpád fejedelem-útjának; a Törökvész-útból északra kiinduló és a Ferenchegyi-útba torkoló utat Ali-utcának; a Csalma-utcából nyugatra kiinduló és a Borisutcába torkoló névtelen útvonalat Csokonai híres alakjáról, Lilla-utcának; a Zöldmáli-út jelenlegi egységes elnevezésének megváltoztatásával az Ürömi-rttól a Pusztaszeri-rtig terjedő szakaszt Alsó Zöldmáli-útnak; a Pusztaszeri-úttól a Törökvész-útig terjedő szakaszt Felső Zöldmáli-útnak; a Szentendrei-út elnevezését a Miklós-tértől a Filatori-gátig Folyamőr-utcának; a Szépvölgyi-árok elnevezését Virág Benedekutcának; a Zátony-utca elnevezését Monitor-utcának; a Testvérhegyi-úttól északnyugatra kiinduló és a vizesárokba torkoló útvonalat az Árpádházi hercegről Domoszló-utjának; *a Józsefhegyi-útból északra kiinduló és a Szeréna-útba torkoló névtelen utat Palatínus-utcának; a belvárosi Hajó-utcát — miután több hasonló elnevezési utca van —, a régi elnevezéséről Fehérhajó-utcára; a Szerb-utcából délre kiinduló és a Bástyautcába torkoló új útvonalat a XVIII. században élt egyetemi tanár és diplomata emlékére Fejéri György utcának; aJózsef-tér elnevezését József nádor-térre; a Rudolf-tér elnevezését Rudolf trónörököstérre; a Rudolf-rakpart elnevezését a Ferenc Józseftértől a Rudolf trónörökös-térig Széchenyirakpartra; a Valero utea elnevezését Kürt-utcára; a Hunyadi-utca elnevezését — miután több hasonló nevű utca van — Vajda-Hunyad-utcára; a Békés-utca elnevezését Békési-utcára; a Gólya-utca nevét a kiváló orvosprofesszor emlékére P akny János-utcára; a Közraktár-utcából keletre kiinduló és a Lónyay-utcáig terjedő útvonalat Gálya-utcának; a Ferenc-utca nevét, ugyancsak azért, mert több hasonló elnevezésű utca van, a 48-as szabadsághős, kiváló politikus és utazó emlékére Berzenczey-utcára; a Kapisztrán-utca nevét az erdélyi folyóról Zsil-utcára; a Lenkei-utca nevét a 48-as hős emlékére Lenkey János utcára; a Gránát-utca nevét Gránátos-utcára; a Dér-utca elnevezését Ihida-utcára; a Külső Jászberényi-uttól a Beleznay-utcáig terjedő Rákosi-út nevét a zemplén megyei község után Terebesi-utcára; a Dayka Gábor-utcától északra kiinduló és ott térbe torkoló lépcsős utcát Antonia-lépcsőre; a Horthy Miklós-híd budai lejárójánál lévő négyszög alakú térséget Vitézek-terére; a Horthy Miklós-híd tengelyében folytatódó és az Etele-térig terjedő útvonalat Szentkorona- útjára; a Szentkorona-útból északra kiinduló és a Fraknó-utcába torkoló névtelen útvonalat Jogarutcára; a Lenke-út nevét több hasonló elnevezés miatt Bocskai-útra; a Magyaródi-út nevét — miután sokszor öszszetévesztik a Mogyoródi-úttal — Ulászló-útra; a Brassó- és a Bereck-utca által határolt tér nevet arról, aki a Szentkoronát elhozta Magyarországról, Szent Adalbert-térnek; az Enyedi-út elnevezését Magig enged-utcának; a Németvölgyi-árok nevét — több hasonló elnevezés folytán — a magyar uralkodócsaládról — Jagelló-utra; a Németvölgyi-utnak nevét a neves államtitkár és politikus emlékezetére Bernáth Gézautcának; a Csáklya-utca nevét a hasonló nevű gépgyár alapítójáról Láng László-utcának; a Palotai-út elnevezését — több hasonló utcanév miatt — Újpalotai-útnak; a Kerepesi-útból a Szentmihályi-út és a Gróf Gvadányi utca között északra kiinduló és a Remény-utcába torkoló útvonalat ötvenesutcának; a Hunor-utcából északnak kiinduló és az Orbán Balázs-utcába torkoló névtelen utat, amely a naktár-utca egy része volt, az Árpádházi hercegnőről, Kunigunda-útnak; a Raktár-utca elnevezése ezentúl csak a Miklós-tértől a Zlmnor-utcáig terjed; a Csömöri-útból a Fűrész-utca és a Rákospatak-utca között északnyugati irányba kiinduló és a Jávorka Ádám-utcába torkoló névtelen utat Must-utcának; a Bertalan-utcát a Műegyetemi-rakparttól a Horthy Miklós-útig a kiváló magyar mérnökről, a Tisza és a Maros szabályozójáról Bertalan Lajos-utcára; Az Álmos-utca nevét — több hasonló elnevezés miatt — Ond vezér-utcának; a Gizella-udvar nevét Gerle-utcára; a Telep-utca nevét Telepes-utcára; a Zsivora-utca elnevezését Sarkantyu-utcára; a Gizella-útból kiinduló és a Szobránc-utcáig terjedő névtelen útvonalat Eleonora-utcára; a Mexikói-útból az Újvilág-utca és az Egressyút között kiinduló és az Álmos vezér-útig terjedő útvonalat pedig Emilia-utcának nevezte el a Közmunkatanács. Új szolgálati beosztás a rendőrségen Éliássy Sándor dr. rendőrfőkapitány szombati napiparancsában a főkapitányság bűnügyi osztályának átszervezését jelenti be. A nyomozás gyorsabbá tétele, a felügyelet és ellenőrzés fokozása, valamint az arányosabb munkamegosztás érdekében április 19-től kezdődően négy főcsoportot állít fel. Ezek: a sérülési, az intellektuális, a lopási és betörési, valamint az állami és a sajtórendészeti főcsoportok. A sérülési főcsoport vezetésével Szrubián Dezső főtanácsost, állandó helyettesítésével vitéz Csathó Béla dr. tanácsost bizta meg a főkapitány. Az életvédelmi csoport ügyeit továbbá is Vigh Béla dr. kapitány intézi. Az intellektuális főcsoport vezetője Hegyi Sándor dr. főtanácsos lett, két alcsoportjának vezetésével pedig Csatószeghy Viiktor dr. és Radocsay rendőrtanácsosokat bizta meg. A lopási és betörési főcsoport vezetője Barna Péter dr. főtanácsos, helyettesei pedig Csizmadia Béla dr. és Egry Péter Pál dr. tanácsosok lettek. Az állami és sajtórendészeti főcsoport vezetője Brozzay Gyula dr. főtanácsos, helyettesei Csányi József dr. és Mező Elek dr. tanácsosok lettek. A napiparancs a tisztikar több tagját helyezte át. A IX. kerületi kapitányság vezeté sével Szőnyi Károly dr. főtanácsost, a XI. kerületi kapitányság vezetésével Bartha Béla dr. főtanácsost, a csepeli kapitányság vezetésével Sípos Zsigmond dr. tanácsost bízta meg a főkapitány. Jakab Lajos dr. tanácsost a III. kerületi kapitányságról az I. kerületbe, Benárd Vilmos főtanácsost a VI. kerületből a III. kerületbe, Kula László dr. tanácsost az ügyészi megbízottak csoportjából a VI. kerületbe, Pintér Arnold dr. tanácsost a VI. kerületből az újpesti kapitányságra helyezték át, valamennyiüket vezető helyettesi megbízatással. Vincze Károly dr. főtanácsos az újpesti kapitányságról az ügyészi megbízottak csoportjába, Szilavetzky Aladár dr. főtanácsos pedig vezetőhelyettesi megbízatással a dunai kerületi kapitánysághoz került. Csányi József dr. tanácsost a dunai kapitányságról a bűnügyi osztályhoz, Csutak Béla dr. tanácsost a bűnügyi osztályról az V. kerületbe, Bedei Géza dr. kapitányt az V. kerületből a bűnügyi osztályra, Lakatos Lajos dr. tanácsost a bűnügyi osztályról a X. kerületbe, vitéz Jónás Károly dr. fogalmazót a VII. kerületből a bűnügyi osztályra, vitéz Csepreghy János dr. fogalmazót a bűnügyi osztályról a VII. kerületi kapitányságra, Salamon Lajos dr. tanácsost a IX. kerületi kapitányságról a VII. kerületi kapitánysághoz, Lukács Pál dr. fogalmazót a bűnügyi osztályról a II. kerületbe, Wagner Pál dr. fogalmazó-gyakornokot a dunai kapitányságról a bűnügyi osztályhoz, vitéz Csathó Béla dr. tanácsost a belügyminisztériumból a bűnügyi osztályhoz, Bozorády Rezső dr. tanácsost az államrendészeti osztályhoz. Földy Gyula dr. kapitányt a bűnügyi osztályhoz helyezték át. Féreghy Oszkár dr. főtanácsos a budapesti közforgalmi repülőtér rendőri kirendeltségének felügyeletére kapott megbízást.