Ujság, 1938. május (14. évfolyam, 97-121. szám)
1938-05-01 / 97. szám
VASÁRNAP, 1938 MÁJUS 1 ÚJSÁG) BAGYÓ JÁNOS dr. RIPORTJA: Erőteljes felsorakozás a tulbírálók ellen A jövő héten két nagyfontosságú törvényjavaslatot tárgyaltat a kormány a képviselőházban. Hétfőn a sajtórendészeti javaslat kerül sorra, a hét közepén pedig az úgynevezett „zsidójavaslat“ vitája kezdődik. Nem látszik valószínűnek, hogy a kormány csalódni fog számításában. Minden úgy történik, ahogyan elgondolták: május 10-én a képviselőház hozzáfoghat a költségvetés megvitatásához. Időközben összeül a felsőház is, sorra letárgyalja a milliárdos beruházási, a sajtórendészeti és a „gazdasági és társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról* * szóló három törvényjavaslatot. Pillanatnyilag nincs semmi akadálya annak, hogy a képviselőház idején végezzen a költségvetéssel s a felsőház szintén megfelelő időben juttassa tető alá a költségvetést és az appropriációt. Ezzel be is fejeződik a nyári szünet előtti törvényhozási munka, s azután megkezdődik a rendeletek alkotásának három hónapra tervezett korszaka. Az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályára hárul a legtöbb feladat s a rendeletek Antal István dr. államtitkár irányítása mellett bizonyára jóval a megszabott maximális határidő előtt el fognak készülni. Ezekkel a törvényhozási és rendeleti intézkedésekkel lezárul az az időszak, amely nagyon sokáig emlékezetes lesz a magyar politikai életben. Még nem lehet pontosan lemérni az erőviszonyokat Fáradtság mutatkozik a politikai hadsorokon. Még Tildy Zoltánnak, a független kisgazdapárt ügyvezető alelnökének az a fontos bejelentése sem keltett nagyobb visszhangot, hogy a független kisgazdapárt megelégelte a sokat hangoztatott Treuga Deit és a továbbiak során a szabadkéz politikáját kívánja követni. Régebben az ilyen kijelentés megmozgatta volna a politikai életet. Most szinte egykedvűen tudomásul vették a tényt. Minden különösebb izgalom nélkül peregnek az események. Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére ritkán jelenik meg a parlament épületében, az egyesült kereszténypárt elnöke, Zichy János gróf is inkább a háttérben marad s a küzdelmekben javarészt az alvezérek és a közkatonák vesznek részt a pártok képviseletében. Annyi meglepetés volt különösen az utóbbi, hetekben, hogy a politikusok maguk is teljesen elfásultak és már azt sem veszik fordulatnak, ami valóban annak számít. A győri program nyomán olyan halmazaiban jelentkeztek az események, amire még alig volt példa a magyar politika annál eszeiben. És ami még szokatlanabb, talán világviszonylatban is párját ritkítja az a gyors iram, amellyel a kormány a legnagyobb horderejű törvényjavaslatokat a bizottságokban és a nyílt ülésben tárgyaltatja. Az ellenzék egyik ámulatból a másikba esik már hetek óta, a közvélemény is fokozottan reagál, de még nem érkeztünk el odáig, hogy pontosan lemérhessük az erőviszonyokat. Ebből a szempontból egyrészt a pártokon belül, másrészt a pártok között, azontúl pedig az egész társadalomban még jelentősen kell tisztázódnia a helyzetnek, hogy világosan megnyilvánulhassanak az erőtényezők és különösen a részben letárgyalt, részben tárgyalás alatt álló törvényjavaslatoknak hatása is lemérhető legyen. a nemzeti egység pártja, — amelyet a legnagyobb felelősség terhel a napirendre került törvényjavaslatokért és az egész helyzet fordulásáért — egységesebben képes fellépni a tiszta alkotmányosság védelmére és történelmi folyamatként megtisztulhat a keretében jelentkező szélsőségektől is, amelyeknek célkitűzése épen ellenkezőleg a diktatúrás rendszer felé mutat. Pártszakértők akkor hangoztatott véleménye szerint a kormány pártjának hatalmas többsége felsorakozott a „jobboldalinak** nevezett, de Bethlen István szótárában inkább „középidőn** járónak minősített politika zászlaja alatt s bizonyára nem is változott volna ez az irányvonal, ha az ország nyugati határán nem következik be a közismert történelmi esemény. Ettől az időponttól kezdődőért a nemzeti egység pártjában a szélsőjobboldali csoport vette át a parancsnokságot, s ami azóta például a zsidókérdésben bekövetkezett, kivétel nélkül ennek a csoportnak politikai elgondolását fedi. Késik a világnézeti szelekeiő Akadtak könnyen hívők és olyan jósok, akik bizonyosra vették, hogy a fordulat friss tavaszi szélként fog hatni a kormány pártjában: elválasztja a szélsőjobbot a középjobbtól, az egyik megy a maga útján, a másik szintén a maga céljai felé, elválik a tűz a víztől, megszűnnek a kétértelműségek s a nemzeti egység pártja, ha számbelileg bizonyos mértékig meg is fogyatkozik, de egységes gondolkodású politikusok együtteseként működik majd a magyar közéletben. Nem lett volna meglepetés, ha a világesemények hatása alatt bevallottan a szélsőjobb felé tolódik az egész párt s ebben a fordulatban elharadoznak azok, akiknek politikai felfogása nem egyezik például a zsidójavaslattal, vagy egyéb hasonló vágányu elgondolásokkal. De csak Fellner Pál vált ki a mintegy 170 főnyi tömegből. Azok a politikusok, akik nagyjában — egészében aggodalmakkal tépelődnek, még nem jutottak el a következmények levonásáig, hanem „véleményrejtve** bentmaradtak a kormány pártjában. Ez persze nem mondható egészséges helyzetnek és ezért feltételezhető, hogy talán a következő hetek mégis megértetik az eseményeket és a sokat emlegetett világnézeti szelekció látható eredményekben is mutatkozik majd a nemzeti egység pártjában. Pillanatnyilag fegyvernyugvás állapotában van a kormány pártja, ennek a helyzetnek a huzamosságát azonban nem biztosítják szilárd pillérek. A segédcsapatok a kormánypártban? Szó esett arról, hogy azok a Cselek, akik legutóbb kiléptek a független kisgazdapártból, a kormány pártja felé orientálódnak, sőt bizonyos előfeltételek mellett belépnek a kormány táborába. Voltak tapogatózó akciók is ezzel kapcsolatban. Vitán felül áll, hogyy kormánypárt szélsőjobboldali csoportja örömmel üdvözölné az új fegyvertársakat, de a párt tagjainak zöme minden valószínűség szerint a jövőben is érvényesíti azt az álláspontját, hogy ez az átcsoportosulás egyszerűenelképzelhetetlen. Bármilyen legyen a vélemény a kormány pártjáról a most napirendre került törvényjavaslatok körül tanúsított magatartásáról, annyit talán szabad feltételezni, hogy az alkotmányosság irányvonalát további törések veszedelme nem fenyegeti s a kormánypárt és az erre támaszkodó Darányi-kormány nem távolodik el sem a parlamentáris rendszertől, sem az alkotmányosság egyéb követelményeitől. Az ellenzéki kritikákra válaszolva az illetékes kormányférfiak sietve hangsúlyozták, hogy még a zsidójavaslat is ebben a mederben halad. Természetesen más kérdés, hogy a nem kormánypárti közvélemény erről miként gondol. % ^ M. N. B. en*. 969 npranon a tengeren aGeSniára luxushalainkon! VULCA MIIkSStfSS^igUL*Passzi!néba ......................... P 320.— tui CONTE BIANCAMANOui Julius 4—18., fllgir—Marokkó—Madeira— Asori.szigstekra ........................ P 420.—Ml BfYAAjt-val, junius 15—augusztus 14. Palesztina—Egyiptom— TSzSk - Görögorszégba.............. P 508.—MI CONTE VERDE GörönorM’íi-10' Kréta — Palesztina—Szicíliába P 375.—tői DnBil A ’val. szeptember 6—22. JiUitIM Szíria— Palesztina—Egyiptom— Görögországba .................................P 350.-től Ha sürgősen jelentkezik, még biztosíthatunk helyet a legolcsóbb kabinokban. ITALISI -IL3V D TRIESTINO VII., Thököly-út 2. BUDAPEST IV., V4ci ucca 4 Adriatica Forg. Iroda Kft. V., Nádor ucca 21 Szént István körút 4 Grác írta Szőllősi Zsigmond Egy csomó egyéb ismerete mellett, amit majdnem két évtizedes szolgálata folyamán Anthoni doktor úrnak, Gergely őméltósága titkárának e beosztásában el kellett sajátítania, megtanulta azt is, hogy május 25-ike és 26-ika tekintet nélkül a kalendárium tagjára, a vezérigazgató magánnaptárában pirosbetűs dátumnak számít. Ezekre a napokra nincs előjegyzés semmi elintézendőre, mert ezeken a napokon a Vezér nincs Budapesten. A titkár azt is tudta, hogy a két nap változatlanul azonos programmja egy gráci utazás, anélkül, hogy a méltóságost valami üzleti ügy szólította volna a zöld Sziria kedves és csöndes fővárosába. A titkár mást is tudott. Tudta, hogy a főnökének se rokona, se barátja nem lakik Grácban, a szülei egy Vas megyei falucska temetőjében pihennek, be kellett tehát érnie azzal a magyarázattal, hogy valami olyan kegyeleti oka van a rendszeres utazásoknak, amit firtatni nem illik és nem tapintatos. Szerencsére ilyesmire nem is volt hajlama. Soha se kívánt többet tudni, mint amit közöltek vele és ez a Vezér kiérdemelt bizalmából elég is volt ahhoz, hogy a dolgát mindig nagyon jól elvégezhesse. Jó csomó esztendő múlt el, amikor május közepe táján a titkár urat egy kis meglepetés érte. A vezérigazgató ezzel a kérdéssel fordult hozzá. — Mondj? kérem, ön volt már Grácban? — Voltam, méltóságos uram.•» Annál jobb, mert akkor nem kell nélkülöznöm. De bizonyára lesz itt a fiatalabb urak között, aki még nem járt ott és szívesen megnézné ezt a szép várost? — Akár itt is. — No hát annyi nem kell nekem. De válasszon ki egyet, akinek a legnagyobb örömet szerzi vele és küldje be hozzám. Én ugyanis az idén nem megyek és küldeni akarok valakit helyettem. Megnyugtathatom, hogy ahhoz, amit elvégeznie kell, semmi különös tehetségre vagy’ ügyességre nincs szüksége. Akármelyik gyakornok vagy’ gépírónő is feltétlenül alkalmas lesz rá. Mindenesetre a legfiatalabbat óhajtanám. A szerencsés, akire ez első alkalommal Anthoni doktor választása esett, egy Szekeres nevű fiatal tisztviselő volt, huszonegy éves és mindössze másfél éve a vállalat szolgálatában. A fiú a megtiszteltetés és az utazás kettős örömétől égő arccal és kifényesedett szemmel állt egy óra múlva a vezérigazgató óriási íróasztala előtt. Huszonötödikén, ami most keddi napon lesz, a reggeli gyorssal utazik Grácba, ahol az Elefántszállóban foglalt szoba várja. Ezen a napon semmi teendője és másnap, huszonhatodikán is egyelőre csak az, hog délután négy és öt óra között okvetlenül a hotelben tartózkodik, mert ha lesz valami utasításom, ebben az időben, telefonon fogom fölhivatni. Ha öt óráig nem hívom, ez azt jelenti, hogy nincs közlendőm és a reggel indulhat haza. Szekeres urat, akármilyen izgatottan várta is, a megjelölt időben nem keresték Budapestről telefonon és az egyetlen, amit a gondolatában magával hazahozott a muraparti romantikus szép városból, egy remekül sikerült kirándulás feledhetetlen emléke volt. Annál feledhetetlenebb, mert a kényelem és ellátottság olyan keretében telt, amelyet a küzdelmes gyermekkort élt szegény, kezdő tisztviselő joggal minősített fejedelminek. A hotelben ugyanis azt a szobát foglalták le számára, amibe a vezérigazgató úr szokott megszállni és az útiköltséget is ebben az arányban kapta. Szekeres urat az évek folyamán még nyolc kollégája — csupa fiatal és szegény sorból indult kezdő kis tisztviselő — követte ebben a megbízásban, amelynek a lefolyása soha se mutatott változást. Egyikkel se történt meg soha, hogy a kijelölt időben Budapest valamely utasítással kereste volna. — Érthető tehát, hogy a gráci küldetés bizonyos legendás szintű fényt és romantikát kapott a tisztviselői kar életében. Heves ambíciók célja lett nemcsak elemi kellemességéért, hanem a kiváncsi reménységért is, hogy a kiválasztott talán valamiképpen közelebb jut az izgató titok magyarázatához. A kirándulás magában is nagy gyönyörűsége talán megtetéződik azzal, hogy egyszer talán mégis Budapest hívása szólal meg a telefonban. De Budapest következetesen és rendülétlenül hallgatott. Senki számára se volt utasítása. A kellemes, de titokzatos megbízás érintetlen anyaga maradt a képzeletnek és találgatásnak. Hetvenötödik életévének betöltésekor a vezérigazgató kijelentette, hogy munkáját befejezettnek érzi és nyugalomba vonul. Nem kellett hangsúlyoznia, hogy ez az elhatározása megmásíthatatlan, mert közel egy félszázad alatt meg kellett szokniok azoknak, akiket valami kapcsolat fűzött hozzá, hogy amire igen alapos meggondolás után rászánta magát, attól többé eltéríteni semmiféle igyekezettel nem lehet. És ha annak az embernek a távozása, aki a kis vállalatból nagyot csinált, kétségtelenül veszteséget jelentett, a búcsúztatóknak azt is őszintén el kellett ismerniük, hogy a hatalmas munka, amit végzett, bőségesen megszerezte neki a A TAVASZ LEGSZEBB DIVATÚJDONSAGA9 selyem-, gyapjú- és mosőaru-különlegességek FISCHEr SÍM DK $££ Főüzlet: V., Bécsi utca 10 Fiók: VII., Rákóczi-ut 12 Fordulat a Nep-Den A pártviszonyok nem adnak megnyugtató képet. Néhány hét előtt még úgy alakultak a körülmények, hogy például HA IS MEGNÉZI A NEMZETKÖZI VASAKON A TELEVÍZIÓ Derendezést, gondoljon rá, hogy a távoli jövőnek ez a fimöke, épúgy, mint a legtökereteseb a RÁDIÓ KószolónoK, a világ legnagyobb rádiógyárának,a n a cégnek gyártmányán