Ujság, 1938. szeptember (14. évfolyam, 196-220. szám)

1938-09-01 / 196. szám

IEEŐFIZETÉSI ÁRAK: 1 Egy hónapra ....................................... 4.80 pengő Negyedévre ..............................................13.— pengó Egész évre .............................................52.— pengó Egyes szám­ára Budapesten, vidéken és a pálya­udvarokon hétköznap ..............................16 fillér Vasárnap .............................................. 32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap Budapest, 1958 szeptember 1. csütörtök ÚJSÁG­sze­rkesztőség és kiadóhivat­el VI., Aradi­ utca 8. TELEFON: *1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-54, Budapest 62, postafiók 282 FIÓKKI­ADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 1-316-28) UTAZÁSI ÉS MENF. TÁRGYIRODA Telefon: 1-316-28 és 1-379-55 VII., Erzsébet-körút 43. szám (Royal-épület.) * SZABADELVŰ NAPILAP * 1I XIV. évfolyam, 1»«. szám A fergetegben A magyar paraszt szokása, hogy a eresz alól nézi a tomboló fergeteget onnan vizsga­szemmel figyeli, nem kell-e segíteni a boglyán, a kazalon, amit a vihar felforgat, nem nyugtalankodik-e a jószág benn az istállóban, nem szalad-e szét az aprómarha, nem bontja-e ki a szélvész a tetőt s a száguldó esőpataknak van-e lefolyása, nem mossa-e ki a ház­falat, végül pedig valami ármányos vil­lámcsapás odaát a szomszédban nem csinál-e könnyen elharapódzható tüzet. De még előbb körülnéz, itthon van-e és fedél alá került-e a család s a szive han­gosan ver, ha az asszony, vagy a gyerek künn szorult valahol a mezőn. Az euró­pai fergetegben, ami szemünk láttára készül s ha isteni csoda, meg emberi böl­­cseség el nem hárítja, egy szép napon tájfunná változik, melynek felhőkig érő hullámkorbácsa végigrohan a XX. szá­zad emberiségén és kultúráján, mi ma­gyarok itt állunk az eresz alatt, kém­lelve, nem teszi-e tönkre a mi nádfedeles portánkat is. A kémlelés pillanatában el szokott ülni a házi perpatvar, ilyenkor János gazda nem szidja az asszonyt, az asszony nem veszekszik a gyerekekkel, nincs hangos szó, csak csendes imádság száll fel a­z Egek Urához, jaj, csak meg­maradjon a termés, meg a ház, meg a békesség, ne rohanjon a tetőre villám­­gyujtotta más házak tüzes tiszke, ne rontson a vadul rohanó esővíz s a vihar munkája ne tegye tönkre az ember munkáját. Mi magyarok itt állunk az eresz alatt, de bent a házban nem ült el a perpatvar. Künn távoli, de mindjob­ban közeledő villámok cikáznak és olyan sárgássötét felhők borítják az eget, me­lyek szörnyű jégverést sejtetnek s mi benn a házban a talán utolsó órák egyet­értése s Miatyánkja, minden magyar összefogása helyett — iparengedélyek kiadását függesztjük fel, átképzünk, zsidótörvényt hajtunk végre, sajtót re­­gulázunk, színházak, mozik művészeit rostáljuk, egy kezet naponta jobban gaz­dagítunk. Mintha künn a világban semmi sem történnék. Háznagyságú tankokat vonultat fel hadgyakorlatain a német, a francia, bölcseit elküldi a szárazföldi Európába rendet csinálni a hatalmas angol világbirodalom, hétvégi nyugalom helyett izgatott tanácskozásokba merül­nek öt kontinens államférfiak táviratok száguldanak Kanadába és Ausztráliába, mit csináljunk, mihez járultak hozzá, jó­ságos diplomatabölcsek igyekeznek elke­rülni a világ végét s miközben odalenn a vulkán mélyén a forró gőzök és vad gázak azon tanácskoznak, visszatartsák-e a lávát, az égig csapó lángokat s a föld megrendülését, mintha semmi sem tör­ténnék, azon dolgozunk, hogyan mélyít­hetjük ki az ellentéteket ember és em­ber között. Dúl a perpatvar benn a ház­ban, a villámokkal, a tájfunnal senki sem törődik s majd talán akkor ébred mindenki öntudatra, amikor az isten­nyila körülcirógatja a szoba falát és aléltan omlik össze a család, mely az ab­lakon kitekinteni nem tudott. Valóban, itt az idő, most vagy soha, hogy összebéküljön ez a nemzet s vér­próba helyett egyetemes tekintetét a tri­kolorra függessze, arra a háromszinti zászlóra, mely mindannyiunknak az ezer­éves szabadságot, emberséget, lelki fel­­magasztosultságot jelenti és nem a gyű­lölet fekete poklát. Homo ROVÁS Negyven esztendeje, hogy Ernszt Sándor politizál — mindig ugyanabban az irány­­ban, mindig a liberalizmussal szemben s most ugyanott van, ahol a liberalizmus. Két ellenfél, aki egymást fojtogatva, belezuhant az uj idő mélységébe s most egymásra me­redve kérdhetik: ezt akartuk? A liberális, mely le van győzve és a konzervatív, mely azzal győzött, hogy megalapozta a visszafelé rohanó radikalizmust? Tisztelettel üdvözöl­jük a nemes ellenfelet, nem azért, mert szintén lent van, hanem mert fent volt ve­lünk együtt s fegyvereit ma is a régi finnyás­sággal válogatja meg és a túlhaladtság sze­gény asztalánál sem kézzel nyúl a tálba, ha­nem késsel és villával bánik. * Panama-e a Rokkantsegélyző Egylet, vagy sem? Ez a főkérdés és irgalmatlanul meg kell torolni, ha panama, akár szocialisták a bűnösök, akár nem. A leleplezés azért ve­tette magát reá, mert szocialistákat akar tá­madni. Mi sem védenők, ha bűnös, mert szocialista. Az esetet fel lehet használni po­litikailag, de mi nem csinálunk belőle poli­­tikát, mert mi is „baloldal“-iak vagyunk. Mi nem különböztetünk meg jobb- és bal­oldali tisztességet s a baloldalitól sem köve­telünk kevesebbet. Amit a leleplezők nem mondhatnak magukról jobboldaliig. » * Nem nagy dolog, mégsem kicsi Teleki Pál gróf kultuszminiszter rendelete, mely a gimnáziumba ereszti azt a tanulót is, aki nem szeptember 15-én volt már tízéves, ha­nem egy nappal, vagy három hónappal ké­sőbben. Az a szigorúság azt akarta, hogy már az első gimnáziumba is minél kevesebb gyerek jusson s néhány hónappal későbben váljék állástalan diplomássá. Ez nem diplo­­más-apasztás, csak kulturkésleltetés és te­mérdek családi baj okozója volt, mert a néhány nap hiánya egyévi veszteséget jelen­tett. Mégis inkább a miniszter jellemzésére tartjuk fontosnak, aki a maga helyén kul­túrpolitikát csinál, nem pedig politikát. Ám a b­i­ bizakodó hangulat további enyhülés Új tárgyalás indul meg Prága és a szudéta­­németek között Chamberlain elutazott Londonból. A brit nagykövet Berlinben. Anglia nem interveniál Hitlernél, hanem a prágai megegyezéstől teszi függővé a béke kérdését Előtérben az angol-német barátság szükségessége London, agusztus 31. Chamberlain minisz­terelnök szerdán reggel a balmorali királyi kastélyba érkezett. A miniszterelnök magá­val vitte halászfelszerelését is. Sir John Simon kincstári kancellár visszautazott Skóciába, hogy folytassa félbeszakított pihenőjét. Sir Neville Henderson berlini angol nagy­követ szerdán délben egy órakor visszarepült Berlinbe. Délelőtt még hosszabb végső ta­nácskozást folytatott a külügyi hivatalban Halifax lord külügyminiszterrel. Henderson mielőtt repülőgépre szállt, kijelentette a croydoni repülőtéren: — Azt hiszem most jó ideig Berlinben maradok. A Reuter-iroda szerint hivatalos helyen teljesen alaptalanoknak jelentik ki azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Henderson nagykövet a német kormánynak átnyújtandó angol javaslatokat vagy Chamberlain minisz­terelnök Hitler kancellárhoz intézett szemé­lyes levelét vitte volna magával Berlinbe. Hangoztatják Londonban, hogy Anglia ér­deklődésének központjában a jelen pillanat­ban a prágai hatóságok és a szudétanémet párt vezetői közti érintkezés áll. Remélhető, hoz ez az érintkezés eredményes tárgyalá­sokhoz fog vezetni. Mitől függ a csehszlovák probléma további alakulása A csehszlovák probléma további alaku­lása — mondjuk beavatott londoni helyen — most már a következő három tényezőtől függ: 1. Mekkora és milyen engedményekre hajlandó a prágai kormány? 2. Gyakorolnak-e külföldi tényezők befolyást a szudétanémet pártra? 3. Hajlandó-e részt venni a szudéta­német párt a nemzetiségi kérdés igaz­ságos megoldására irányuló tervezet ki­dolgozásában? Londoni kormánykörökben ennek meg­felelően azt tartják pillanatnyilag a legfon­tosabbnak, sikerül-e a prágai kormány és a szudétanémet párt között létrejött újabb érintkezést tényleges tárgyalásokká fejlesz­teni. Az angol kormány a maga részéről mindenesetre reméli és óhajtja — mondják végül beavatott helyen —, hogy egyik félből sem hiányzik a megegyezésre irányuló őszinte készség. Mire törekszik Anglia? Londoni hivatalos körökben a jelenlegi európai helyzetre való tekintettel arra töre­kednek, hogy minden irányban megnyug­tató hatást érjenek el és megenyhült, re­ménykedő légkört teremtsenek. Mértékadó körökben hangsúlyozzák, hogy egyáltalán nem felelnek meg a Németország ellensé­ges magatartásáról szóló híresztelések. Minden ok megvan arra, hogy az eddig tett német kijelentéseket a legnagyobb bizalom­mal fogadják. Az új csehszlovák indítvány­ról angol körökben csak annyit közölnek, hogy az kanton-rendszeren alapul. További részletekről nem nyilatkoznak, mert —­ mint mondják — a kormány el akarja ke­rülni, hogy az indítványt nyilvánosan adtas­sák meg, mielőtt még döntés történt volna elfogadásáról vagy elvetéséről. Általában az a vélemény, hogy a helyzet súlypontja néhány napig Prágán nyugszik. Megbízható jelentések szerint a londoni kormány befo­lyása arra az esetre, ha elfogadnák tárgya­lási alapul az indítványokat, arra irányulna, hogy a prágai kormányt további engedé­kenységre bírja, hogy ezzel biztosíthassa a tárgyalások eredményes voltát. Csak hidegvér és nyugalom Kennedy, az Egyesült Államok londoni nagykövete az Evening American-nek rádiótávbeszélőn adott nyiatkozatában eze­ket mondotta az európai helyzetről: — Csak hidegvér és nyuga­lom! A dolgok távolról sem olyan rosszak, mint ahogy látszanak. Ma semmi sem észlelhető, ami aggályosabbá tenné a helyzetet. A fődolog most az, hogy Ame­rika és Európa ne veszítse el a fejét. Mindenesetre biztos, hogy az­ angol közönség nem veszti el a fejét. „Chamberlain elég nép­szerű ember Berlinbeni. R. G. Menzies ausztráliai igazságügy­miniszter, aki nemrég beutazta Németorszá­got, visszatérése után adott sajtónyilatkoza­tában azt a meggyőződését hangoztatta, hogy, nem fog európai háború kitörni. Német­országban úgy tapasztalta, hogy a német nép általában angol-német megegyezést re­mél, Chamberlain elég népszerű Berlinben. Az európai helyzet kétségkívül komoly, de a Maginot-vonal a francia oldalon és a Sieg­­fried-vonal a német oldalon­ oly erősek, hogy még a legsúlyosabb válság idején is megrögzíthetik a francia és a német had­erőket. A prágai tárgyalások Prága, augusztus 31. A szerdai nap foly­tonos tanácskozásokkal telt el Prágában. Délelőtt a kormánypártok hatos­ bizottsága tartott ülést és csehszlovák körökből szár­mazó értesülés szerint a kormány harmadik kisebbségi tervének konkrét részleteit tanul­mányozta. A Runciman-küldöttség titkársága szerda délután 4 órakor a következő közleményt tette közzé: Runciman lord szerdán délelőtt 11 órakor Rundt szudétanémet képviselőt fogadta. Ash­­ton­ Gwatkin szerdán Marienbadba utazott, ahol megbeszélést folytatott Henlein Konrád­dal. Gwatkin szerda este visszatér Prágába. Runciman lord délután fél négy órakor Zaji­­esek német keresztényszocialista néppárti képviselőt fogadta. Runciman lord és fele­sége, valamint kíséretének tagjai szerda este Randa Krulic asszonnyal, a morva-osztravai bánya- és kohóművek vezérigazgatójának fe­leségével vacsoráznak. De Lacrois prágai francia követ, aki a múlt hét végén egyszer már hosszabb meg­beszélést folytatott Hodzsa miniszterelnök­kel, szerdán délután újból felkereste a kor­mányelnököt és ismét hosszabb ideig tár­gyalt vele. Rundt szudétanémet képviselő szerdán délelőtt Runciman lordnál járt. A közel háromórás beszélgetés folyamán tájékoz­tatta a lordot arról a tanácskozásról, ame­lyet ő és Sebekowski kedden folytatott Be­­nes elnökkel. Folytatták a tárgyalásokat A szudétanémet párt vezetőségéhez közel­álló körökben erélyesen cáfolják azokat a

Next