Újság, 1938. december (14. évfolyam, 273-297. szám)
1938-12-01 / 273. szám
ELŐFIZETÉSIRA Kiel'-ny hónapra . .................................... 4.80 pengi Negyedévre ............................................13.— pengi Égési évre .............................................52.— pengi Egyes szárakra Budapesten, vidéken és s pályaudvarokon hétköznap .................. Ifillér Vasárnap ........................................... 32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. All: ° 1 mr ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, VI. Aradi utca 8. TELEFON: •1 207 57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-51. Budapest 62. postafiók 282. fiókkiadóhivatal KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 1-316-28) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA Telefon: 1-316-28 és 1-379-55 VII.. Erzsébet körút 43. szára (Royal-építet.) Budapest, 1933 december 1. csütörtöki SZABADELVŰ NAPILAP XIV. évfolyam, 273. szám Mi tös°tént Imrédy miniszterelnök szerdán délután megjelent az egyesült kereszténypárt központi klubhelyiségében és megköszönte a párt támogatását. Minisztertanács volt szerdán este, amelyen több reformjavaslat alapelveit vitatták meg a kormány tagjai. Mikecz és Bornemisza vezetésével fajvédő párt alakult Gömbös Gyula 1924-es fajvédő kiáltványa alapján. Kornis Gyula házelnök lemondott, de az ellenzék ismét rá fog szavazni. A kormánypártnak Bobory Györg, Rátz Denő, vagy Darányi Kálmán lesz a házelnök-jelöltje. A Ház csütörtöki ülésén esetleg vita lesz a napirend körül. Pénteken dönt a képviselőház ünnepélyes keretek között a felvidéki magyar képviselők meghívásáról. Hacha Emil dr.-t a csehszlovák köztársaság elnökévé választották. A Syrovy-kormány beadta lemondását, de az elnök megbízta Syrovyt az ügyek továbbvitelével. Zelea Codreanut, a román Vasgárda fegyházra ítélt vezérét és tizenhárom társát, köztük Duca volt miniszterelnök gyilkosait, szökés közben agyonlőtték. Ciano gróf nagy beszédet mondott a fascista kamarában. Ismertette — új részletekkel — Mussolini történelmi szerepét az európai béke megmentésében és a csehszlovák válság megoldásában. Olaszország, mint Ciano gróf beszédében részletesen ismertette, nagyarányú katonai intézkedéseket tett a válság ideje alatt. 300.000 embert hívott fegyverbe. Hitler nem egyezett volna bele ultimátuma lejártának 24 órás elhalasztásába — mondotta Ciano —, ha azt más valaki és nem Mussolini kérte volna. Hitler azt a feltételt szabta, hogy a Duce személyesen vegyen részt a müncheni tanácskozáson. „Jóvátételeit a nagy igazságtalanság" — mondotta Ciano gróf —, amikor a magyar-csehszlovák vita elintézését ismertette. Az olasz képviselők helyükről felállva, lelkesen éltették Magyarországot. Franciaországban az általános sztrájk, amelyet szerdára hirdetett a munkásszövetség, meghiúsult, mert a munkásság tekintélyes része nem engedelmeskedett a sztrájkparancsnak. A közüzemek zavartalanul működtek, a vasutak közlekedtek. Egyes hadiszolgáltatásra dolgozó gyárakban ülősztrájkot rendeztek a munkások. A C o n d o r német repülőgép Berlinből Tokióba érkezett. 14.000 kilométert tett meg 42 órás repüléssel. Agyonlőtték Zelea Codreanut, a román Vasgárda vezérét Codreanu, miközben a jilavai fegyházba szállították, társaival együtt szökést kísérelt meg. A csendőrök tizennegyedmagával lelőtték. Az agyonlőttek közt vannak Duca volt miniszterelnök és Stelescu képviselő gyilkosai is Erélyes intézkedések a kolozsvári rektor merénylőinek kézrekerítésére Bukarest, november 30. Az Orient Rádió Távirati Iroda jelenti: A második hadtest hivatalos közlése szerint november 29-ről 30-ra virradó éjszaka megkezdték a Ramnicul-Sarat-i fegyházban lévő elítéltek átszállítását a Jilava fegyházba, Bukarest mellett. Reggel öt órakor, amikor a szállítmány egy erdő mellett haladt, a gépkocsikat, amelyekben a foglyok voltak, ismeretlenek lövések A második hadtest katonai ügyésze, nemkülönben a polgári ügyészség helyszíni szemlét tartott. A tizennégy felsorolt fogoly halálát az ügyészségek jelenlétében megállapították és erről orvosi jegyzőkönyvet vettek fel. A holttestek eltemetésére engedélyt adtak. A ket megtámadták, azután pedig futásnak eredtek. A foglyok felhasználva a sötétséget kiugráltak a kocsikból és az erdő felé igyekeztek azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megszökjenek. Miután a csendőrök a törvényben előírt módon felszólították őket, hogy álljanak meg, rájuk lőttek. A lövések megölték a következőket, vizsgálat még folyik. A katonai parancsnokság az ügyészség javaslatára és a közrend érdekében úgy intézkedett, hogy a temetés a jilavai katonai központban történjék meg. A halottak eltemetését még a délelőtt folyamán a jilavai fegyház katonai személyzete el is végezte, ekkor feloszlatta pártját és felmentette kötelezettségeik alól a Vasgárda alvezéreit is. Most kezdődött meg a népvezér pályafutásának végső szakasza. Codreanut a bukaresti katonai törvényszék ez év áprilisában Iorga miniszterelnök megsértése miatt hathavi fogságra ítélte s letartóztatta. Ezután kezdődött meg ellene a tulajdonképpeni felségárulási per, melynek során feltárultak mozgalmának titkos kapcsolatai. A II. hadtest katonai bírósága Zelea Codreanut felségárulás miatt tízévi kényszermunkára ítélte és a jilavai katonai fogházból a súlyos bűntettesek kényszermunkájának helyére, Ramnicul-Saratba szállíttatta. Egy hónappal utóbb Zelea-Codreanu huszonegy hívét, a Vasgárda vezetőit is súlyos börtön- és pénzbüntetésre ítélték. Most pedig elkövetkezett Codreanu sorsának végső kifejlődése, melyről távirataink szólnak. Harc a terrorista szervezetek ellen Bukarest, november 30. A kolozsvári egyetem rektora ellen elkövetett merénylettel kapcsolatban nemcsak Kolozsvárott, hanem egész Romániában széleskörű intézkedéseket tettek a hatóságok, hogy leleplezzék a terrorista szervezetet, amely az utóbbi időben az ország különböző részeiben sorozatosan újra működni kezdett. Sok olyan embert tartóztattak le, aki ellen felmerül az a gyanú, hogy ezzel a szervezettel kapcsolatban állott. A hatóság rájött arra, hogy volt egy kiképzőközpont, ahol egyesek lövőgyakorlatokat végeztek az elkövetendő merényletek sikeresebb végrehajtása érdekében. A merényleteket az úgynevezett „vésztörvényszékek" határozták el az ország olyan vezetői ellen, akik e szervezet ellenségeinek bizonyultak. Többen, közöttük a suceavai tartományfőnök, valamint Cristescu hadbíróezredes kapott fenyegető levelet, amelyeken közli velük „a halálgárda", hogy a vésztörvényszék nemzetellenes magatartásuk miatt halálra ítélte őket és hogy a halálos ítéletet a jövő január 1-e és 15-e között fogják végrehajtani. Zelea Codreanut, aki tízévi fegyházra és hatévi internálásra volt elítélve, Constantinescu Miklóst, Calimache Jánost és Belimache Dorut, Duca volt miniszterelnök gyilkosait, akik életfogytiglani kényszermunkára voltak ítélve, Caratanese Jánost, Bozatan Józsefet, Curca Istvánt, Pele Jánost, Szade Jánost, Atanasiu Jánost, Bogdán Gábort és Vlad Radut, Stelescu Mihály gyilkosait, akik mindnyájan életfogytiglani fegyházra voltak ítélve, Georgescu Istvánt és Trandafir Jánost, akiket szintén Stelescu meggyilkolásában való részesség miatt ítéltek el tíz-tízévi fegyházra. Aralel Zelea-Codreanu urca a jassyi gyilkos merénylettől a Jilavai temetőig Corneliu, Zelea-Codreanu tizenöt évvel ezelőtt tette meg az első lépést viharos pályafutásán. Akkor, 1923-ban, huszonnégy éves korában vonta magára a közfigyelmet azzal, hogy mint a jassyi egyetem hallgatója lelőtte Manciu-t, Jassy rendőrprefektusát, mert antiszemita propaganda miatt több diákot lecsukatott. Az ifjú Zelea Codreanu Jassyban is született, nem tősgyökeres román családból, mert nagyapja lengyel volt, atyját is Zilinskinek hívták, de a keresztlevelében maga az ifjú Corneliu is az apai néven szerepel még: idegen nevét az apa 1902-ben vetette le s törvényes engedéllyel vette fel a Zelea-Codreanu nevet. A jassyi gyilkos merénylet nem utolsó sorban azzal vált elhatározóvá az ifjú Zelea-Codreanu pályájára, hogy a jassyi törvényszék felmentette a gyilkosság vádja alól. Ez időtől fogva számítódott nagy népszerűsége a túlzó politikának hódoló ifjúság előtt. Zelea Codreanu ügyvédi oklevelet szerzett s ezután alapította meg Cuza tanárral együtt a „Midáig arkangyal Légiója“ nevű zsidóellenes szervezetet, amelyből Codreanu 1927-ben alakította ki a Vasgárdát. Ennek már több saját lapja is volt. Később megalapították tízmillió lej alaptőkével a Cuvantul című lapot. Codreanu mozgalmának ez időtől fogva az volt a jelszava, hogy: Románia a románoké, harc a „korrupt“ parlamentarizmus ellen! A dolognak az volt a folytatása, hogy a Disca-kormány 1933 novemberében eltiltotta a Vasgárda működését és Codreanu csak szökéssel menekült meg az elfogatástól, de alvezérei közül többeket letartóztattak. Duca miniszterelnököt a következő hónapban, december 29-én egy merénylő a sinaiai pályaudvaron agyonlőtte. A gyilkos, név szerint Constantinescu, az úgynevezett Halállégiónak, a Vasgárda egyik alosztályának volt tagja, öt s két tettestársát s a Vasgárda több más tagját letartóztatták, csak Codreanut nem tudták kézrekeríteni, pedig őt tartották a merénylet tulajdonképpeni értelmi szerzőjének. Négy nappal a Constantinescu-per végtárgyalása előtt Codreanu önként jelentkezett Bukarestben a katonai törvényszék előtt. Két hétig tartott a tárgyalás. A katonai törvényszék élethosszig tartó kényszermunkára ítélte agyilkosokat, de az időközben feloszlatott Vasgárdának szintén vád alatt álló negyvennyolc vezéremberét felmentette. A Vasgárda működését pedig hiába tiltották el, mert tagjainak számát 1938-ban már félmillióra becsülték. Tovább működött és Zelea Codreanu megalapította már 1933-ban „Mindent a hazáért1” elnevezésű pártját, mely az 1937 december 30 án lezárult általános választáson valamennyi szavazatnak tizenhat százalékát kapta az országban. Jött a Goga-kormány, melynek programmja majdnem azonos volt Codreanuéval, mégis konfliktus támadt közöttük, mikor a kormány letartóztatta Milcoveanut, a keresztény nemzeti diákszövetség elnökét. Alig hatheti kormányzás után a Goga-kormány megbukott és a nemzeti egység jegyében alakult kormány, Cristea Miron petriárcha elnöklésével. Az új kormány haladéktalanul a legélesebb rendszabályokkal fordult különösen a titkos politikai csoportok ellen. Codreanu Kutatják a kolozsvári rektor merénylőit Mint Kolozsvárról jelentik, a rendőrség már ismeri azoknak nevét, akik Stefanescu- Goanga egyetemi rektor ellen a merényletet elkövették. A merénylők minden valószínűség szerint a Kolozsvár melletti hegyekbe menekültek, ahova most erős járőröket küldtek ki felkutatásukra. A rektor állapota még mindig válságos. Jobb karját, amelynek forgócsontját összezúzta az egyik golyó amputálni fogják. A rektor elleni merénylettel gyanúsított Fagadaru ügyvédről kiderült, hogy politikai tevékenysége miatt már háromévi börtönre ítélték. Az ügyvéd élénk tevékenységet fejtett ki a Vasgárdában. A táskájában két gránátot, gyújtózsinórt, továbbá erős robbanóanyagokat találtak.