Ujság, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
IEÓFIZETÉSIÁRAK! Egy hompra ....................................... 4.80 renfifi Negyedévre.......................................... 11.Ope^a Egész évre .............................................52.A pengi Egyes számára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap....................... 16 fillér Vasárnap .................................................32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. Budapest, 1959 március 1. szerda UJSAC BELVO NAPILAP * SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL VI., Aradi utca 8. TELEFON:1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62. postafiók 22. FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖN KÖNYVTÁR (Telefon: 1-316-28) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA Telefon: 1-316-28 és 1-379-55. VII., Erzsébet körút 43. szám. (Royal-épület,V XV. évfolyam, 49. szám Mi történt kedden Teleki Pál gróf miniszterelnök a két fuzionált fővárosi párt értekezletén beszédet mondott a zsidókérdésről. Imrédy Béla volt miniszterelnök is felszólalt és felajánlotta teljes erejét a miniszterelnök támogatására. Magyar filet Keresztény Községi Pártja nevet vette fel a Keresztény Községi Párt, amelybe beolvadt a kormánypárt fővárosi szervezete. Az új párt tagjai testületileg és egyénenként beléptek a Magyar Élet Pártjába, az országos politika támogatására. Nincs politikai színezete annak a társasvacsorának, amelyet csütörtökön este rendeznek Szüllő Géza és Esterházy János gróf tiszteletére. Eckhardt Tibor nagy beszédet mondott a Házban a zsidójavaslat vitája során. Vitéz Makray Lajos fejtette ki az egyesült kereszténypárt álláspontját a zsidóvitában. Az a n a, a spanyol köztársaság elnöke, lemondott. Negrin spanyol köztársasági miniszterelnök átvéve Azana üzenetét, eltávozott minisztertársaival Madridból és öszszeült velük a döntő tanácskozásra. Chamberlain részletesen megmagyarázta az alsóházban, hogy miért kellett a Francokormányt Angliának elismernie.* Ciano gróf olasz külügyminiszter varsói látogatásával kapcsolatban kiemelik, hogy a Duna-vidéken Lengyelország és Olaszország érdekei találkoznak egymással. Ungvár ellen * a Szics-terroristák kézigránáttal és golyószóróval támadást kíséreltek meg. A támadást visszaverték. Bródy András, Kárpátalja elfogott és nemrég szabadon bocsátott volt miniszterelnöke, Tátralomnicon van. Közzétették Anglia tengerészeti költségvetését. A kiadások összege 149,4 millió fontsterling. Borisz bolgár király Belgrádban tartott fontos megbeszéléseket. Olasz lapjelentések szerint Franciaország nagy katonai készülődést folytat Tuniszban. n— ni im ni ii im—■■—■ ROVÁS Magas Budavárában ül Horthy Miklós, aki 1920 március elsején lett Magyarország kormányzója, esküt téve a magyar alkotmányra. Egy gazdátlan országba, hadsereg élén vonult be, Európa új történelmében az első vezér, akit semmi sem akadályozott volna meg, ha vezér akart volna maradni. Első, hervadhatatlan érdeme, hogy nem akart. Azóta súlyos gondok és nehéz feladatok tették próbára kormányzói erényeit és erejét. Nagyobbak voltak ezek a nagy feladatoknál is. A történelem nem Sziszifuszsorsát mérte rá, akinek mindent és örökké újra kell kezdenie, hanem Herkulesét, akire az egyik megoldott próbatétel után a másik vár. És megoldja őket sorra, dicsőségesen. Egy százfelé húzó, önmagával meghasonlott nemzet tekint feléje ezen az évfordulón és válik eggyé az ő tiszteletében és szeretetében. Nem fordult el tőlünk a magyarok Istene, hiszen Horthy Miklóst adta nekünk. ♦ Makray Lajosnak, a szentéletű papnak és legitimista politikusnak nincs mitől féltenie népszerűségét. Ezt makulátlan jelleme biztosítja neki. A zsidójavaslattal kapcsolatban a jobboldalról részesül benne a javaslat megszavazásáért, a baloldal részéről a megbírálásáért. Szerinte a javaslat elhibázott, zavaros, bajt és súlyos károkat okoz, beleütközik az embernek kijáró igazságosságba, sérti a felekezeti elvet a faji elvvel, ellentmond a faji elvnek a felekezeti elv. E megállapítások szerint el kellene vetnie, mert rossz, de megszavazza, mert zsidókérdés van, ezt pedig meg kell oldani. Rosszul is? Embertelenül is? A múlttal szakítva, hagyományos beivódott szellemmel s erkölccsel ellentétben is? Nem ellene szegeztük ezt a kérdést, mert maga is vívódik vele. Emberrel áll szemben, mondja, akire ez a javaslat élet és halál kérdése, és ő, az érző ember, az istenes pap, a nemzetet szolgáló magyar, halálra szavaz. Nem nehezítjük meg lelki vívódását. Nem jószántából teszi. Nem tagadjuk meg Rajniss Ferenc képviselő úrtól elismerésünket, hogy síkra száll a bajbajutott barátért, testvérért, rokonért, hogy nem tudjuk, milyen kapcsolatot vállal velük nyilvánosan. Tény, hogy ők voltak, akik kifeszítették a vitorlát, melyből a zsidótörvény alkotásával ki akarták fogni a szelet. A szelet talán nem fogták ki, hanem áttették a vitorlát a másik hajóra. És ha érdem az elsőbbség, ezt az érdemet nem lehet elvitatni tőlük. Igaz, hogy nem ezért internálták őket, de mégis őket internálták. Elvégre az a csekélység, amit a törvény ellen elkövettek és annak az alkotmány ellen való elkövetésére szervezkedtek, ugyebár, eltörpül a nagy érdem mellett, melynek dicsőségében mások sütkéreznek. Teleki Pál gróf miniszterelnök a zsidókérdés súlyos feladatairól beszélt a fuzionált fővárosi pártok értekezletén Imrédy Béla teljes erejét felajánlotta felszólalásában a miniszterelnöknek. Egyesült a kormánypárt fővárosi szervezete és a keresztény községi párt s tagjai beléptek a Magyar Élet Pártjába A keresztény községi párt és a kormánypárt fővárosi szervezete kedden este fuzionált. A két párt egyesülése azon az intézőbizotttsági ülésen jött létre, amelyet a keresztény községi párt városház utcai helyiségében tartottak. Utána párttértekezlet volt, amelyen Csilléry András bejelentette, hogy az intézőbizottság a keresztény községi párt tagjaiul felvette Vállyi Lajos, vitéz Hajnóczy Béla, Kertész Elemér, Bényi Károly, Kövesligethy Miklós, Brózik Félix, Hüttl Károly, Szántay István, Schmidt Richárd, Katona János, Tóth Gábor, Hencz Lajos- Halter Károly, Nagy Ferenc, Darányi Gyula, Szentjóbi Staub Elemér, Dongó Orbán, Hegedűs Bertalan, Nyáry Miklós, Bessenyey Zénó, vitéz Juhász Jenő, Kállay Tamás és Barta László törvényhatósági bizottsági tagokat, továbbá Barczy Gábor felsőházi tagot, Tóth András országgyűlési képviselőt, Ősz Béla dr.-t. Csilléry András elnök meleg szavakkal köszöntötte az új tagokat, majd Vállyi Lajos dr. szólt az előzményekről. Csilléry András ismertette a belépett bizottsági tagokkal kötött megállapodást, amelyhez a miniszterelnök is hozzájárult. Javaslatára az értekezlet tudomásul vette a megállapodást és ennek megfelelően a Keresztény Községi Párt nevét a Magyar Élet Keresztény Községi Pártja névre változtatta át. Kimondotta az értekezlet azt is, hogy a párt tagjai országos politikai vonatkozásban testületileg és egyénileg is belépnek a Magyar Élet Pártba. A megállapodás végrehajtására a kerületekben legkésőbb harminc napon belül kerül sor. Nagy tapsok közben jelentette be Csilléry András, hogy a párt vezére Teleki Pál gróf miniszterelnök lett, az elnöki tisztet pedig továbbra is ő (Csilléry) tölti be. Társelnökök lettek: Bednárz Róbert, Bényi Károly, Darányi Gyula, Homonnay Tivadar, Lázár Ferenc, Petrovácz Gyula. Helyettes elnök: Válly Lajos. Ügyvezető-aleliöl: Cselényi Pár. Ezenkívül több alelnököt kreáltak. Központi pártigazgató Nagy László dr., központi főtitkár pedig vitéz Hajnóczy Béla lett. Teleki miniszterelnök és Imrédy Béla az új pártban Csilléry András felfüggesztette az értekezletet, majd amikor nagy tapsok között Teleki Pál gróf miniszterelnök megjelent a párthelyiségben, tovább folytatták a tanácskozást. A miniszterelnökkel együtt Imrédy Béla volt miniszterelnök is megjelent. Csilléry András hosszabb beszédben köszöntötte a miniszterelnököt, mint a párt vezérét. Visszapillantást vetett az elmúlt két évtizedre, kiemelte Wolff Károly, Gömbös Gyula és Imrédy Béla érdemeit és felajánlotta az egész párt hathatós segítségét a miniszterelnöknek. Teleki Pál gróf miniszterelnök szintén hosszabb beszédet mondott. A miniszterelnök beszéde — Amikor bejöttem ide — kezdte Teleki miniszterelnök —, annyi ismerős arcot, annyi olyan barátot láttam, akivel húsz esztendő előtt együtt dolgoztam, hogy majdnem megfiatalodtam. Majdnem az az érzés fogott el, hogy talán itt az asztalnál fogom találni Wolff Károly barátomat. — Azt hiszem, hogy nemcsak nekem jutnak eszembe ezek a régi idők, amikor az ő vezérlete alatt megkezdtük a küzdelmet és amikor mi Gömbös Gyulával főméltóságú urunk vezetése alatt Szegedről idejövet egyesültünk valamennyien közös munkára. Ezt a munkát folytatjuk most is. — Csilléry őexcellenciája jellemezte az azóta elmúlt időket. Valahogyan megvolt az oka annak, hogy miért volt a dolgoknak ez az iránya, miért volt ez a hullámzása, miért Ára 16 fillér alakultak az első fellobbanásunk’ után — amely rövid ideig tartott — a dolgok úgy, hogy majdnem az volt a helyzet, hogy védelmi pozícióba kerülünk és miért jött ez a második előrenyomulásunk most, az utóbbi időben. Az első időkben nagyon sokan azt hitték, hogy az első fellobbanás, a háborúra és a kommunizmusra következő keresztény visszahatás után visszatérünk a háborúelőtti idők folyamatába. Amikor azután jött a dekonjunktúra és világszerte látszott, hogy a háború által teremtett állapotok nem egyszerűen a háborúnak a következményei, hanem sokkal nagyobb dolgot élünk át: a lelkiség nagy válságát, amelynek a gazdasági problémák csak jelenségei voltak és következményei, a világháború pedig csak epizód, akkor kezdődött csak nagyobb fokban a lelki reakció, annak az erőnek igazi érvényesülése, amely nem a világháborúra volt válasz, hanem amely válasz volt a metohalizmusra a maga egészében. Ez a különbség jelentőségében a háború utáni első és a mostani visszahatás között, annak ellenére, hogy a vezetők közül sokan már akkor látták ezt a helyzetet, csak a világ nem látta. Ez a különbség a két időszak között és egyben ez a jellemzése annak az új keresztény lendületnek, amelyben most vagyunk és amely nem a világháborúra, hanem a XIX. és XX. század elejei egész liberalizmusra és materializmusra való reakció. „Ez utolsó küzdelmünk a zsidósággal** — Ezzel összefügg az, amit szintén Csilléry András barátom mondott, hogy ez utolsó küzdelmünk a zsidósággal. Utolsó, de nem könnyű, nem három hónap alatt, nem hat hónap alatt, de nem is egy, vagy két év alatt lefolyó küzdelem, hanem nagy és hosszú, méreteiben is annak megfelelő küzdelem. Már a zsidójavaslat indokolása is kiemeli, de azóta is mondották többen, így Imrédy Béla őexcellenciája s magam is és még sokan mások, hogy itt évtizedes, vagy majdnem évszázados mulasztásokat teszünk jóvá. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy abban az időben tökéletesen fel lehetett ismerni a helyzetet, hiszen hetven évvel ezelőtt élt embertől nem követelhetjük azt, hogy a mai helyzetet előre lássa. De az eredmény, amely rövid évszázad alatt kialakult, nyilvánvalóan olyan állapotot teremtett meg, amelyet ma már csak nagyon radikális rendezéssel lehet orvosolni. Mi nem tehetünk erről. Nem állítom azt sem, hogy azok tehetnek róla, akik 50 évvel ezelőtt éltek, de a probléma itt van, ezt rendezni kell, akár tehet róla valaki, akár nem. „Amire vállalkoztunk, nagy dolog** — Minthogy radikálisan kell belenyúlni a dolgokba, ennek következtében világos az is, hogy az, amire vállalkoztunk, nagy dolog Nagy dologra vállalkoztunk és keményen állni kell ezt a harcot. Nehézségekkel fog talán járni ez a harc, ezt sohasem titkoltuk és mindig nyíltan megmondottuk. Meg is kell mondani, mert ha a keresztény társadalom ezt nem érzi át, nem volna képes azt megvívni. Át kell érezni a harcnak a nehézségeit, de minden harc, minden háború nehéz, minden háború nélkülözésekkel jár. A katonákra nézve sokszor éhséggel, szomjúsággal, a felelősök részére bajokkal, másokra nézve sebesüléssel és még másokra nézve halállal is. Mindezt számbavéve is, a katona megy és megvívja a harcát. — Tehát nekünk is tisztában kell lennünk azzal, hogy ha nem is a katonáékéval azonos veszedelmekkel, de igen sok tekintetben nagy nehézségekkel és küzdelmekkel kell számolnunk, amelyek ránk e harc során várnak. Ezt a harcot azonban állni kell. — S az, hogy itt olyanok találkozunk — mégpedig ma olyan helyzetben, hogy az országnak az ügyeit elsősorban mi irányítjuk — akik húsz évvel ezelőtt már ugyanebben a harcban állottunk, mindenesetre záloga annak, hogy ehhez a harchoz az erő, az elszántság meg van és meg is marad. Az elmúlt húsz év — Az elmúlt húsz év alatt már mi is átéltünk nehezebb időket, olyanokat is, ami-