Ujság, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-01 / 75. szám

Chamberlain nagy beszéde Lengyelország megvédéséről ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra . . . . ........................ 4­0 pengő Negyedévre ...................................... 10.80 pengő Égési évre ................................... . 43.20 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pálya­udvarokon hétköznap .................... 16 fillér Vasárnap . ..............................................32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, VI., Aradi utca­­. TELEFON: *1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62 nostaflék 282 FIÓK KI­ADÓHIVATAL KÖLCSÖN KÖNYVTÁR (Telefon: 1-316-29! UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA VII., Erzsébet-körut 43. szám C Roval épület.­ Telefon: 1-316-28 és 1-379-35. Budapest, 1959 április 1. szombat ^ SZABADELVŰ NAPILAP­­ XV* évf olyam' 75‘ ”cm Mi történt pénteken A felsőház egyesített bizottsága albizottságot küldött ki a zsidójavaslat módosítá­sainak megvitatására és elnapolta üléseit mindaddig, amíg az albizott­ság elvégzi feladatát. Tizenhárom szónok közül tizenketten a zsidójavaslat el­len beszéltek és csak egy fogadta el feltétel nélkül a felsőház együt­tes bizottságának ülésén. Wekerle Sándor elnapolási indítványát 46:24 szava­zatarányban fogadta el a felsőház egyesített bizottsága. Tasnádi Nagy András igazságügy miniszter válaszbeszédé­ben kijelentette, hogy csak kis­­arányú lesz a zsidókivándorlás. Teleki miniszterelnök kijelentette a felsőház egyesített bizottságában, hogy nem veti fel a bizalmi kérdést, de ragaszkodik a zsidójavaslat 1. §-ának szövegéhez. A magyar-szlovák határmegállapító bizottság szakértői nagyjából megállapodtak a vitás határ megvonása tekintetében. Teleki Pál gróf miniszter­­elnök, Kunder Antal kereskedelmi és ipar­ügyi, Teleki Mihály gróf földmivelés­­ügyi miniszter előadást tartott a közigazgatási tanfolyam záróülésén. Chamberlain az angol alsóházban nagyjelentő­ségű bejelentést tett Angliának és Franciaországnak Lengyelországgal szemben elfoglalt álláspontjáról. A bejelentés lényege: „Biztosíték Lengyelországnak, ha valamely cselekmény világosan fe­nyegetné a lengyel függetlensé­get." Mussolini calabriai útja során Reggio Calabriá­­ban nagy beszédet mondott. Berlini jelentés szerint Hitler szombaton Wilhelmshavenben beszédet mond. Aláírták a francia-román gazdasági és kul­turális egyezményt. Észak-Magyarországon tovább tart az áradás. Borsodban harmincezer hold terület került víz alá. Gyulán is árvízveszedelemmel fenyeget a megduzzadt Körös. ALBIZOTTSÁG ELÉ UTALTA A FELSŐHÁZ A ZSIDÓ JAVASLATOT Tizenhárom szónok közül tizenkettő a javaslat ellen beszélt. Glattfelder Gyula, Raffay Sándor, Szüllő Géza, Wekerle Sándor, Prónay György báró, Hegedűs Lóránt és Szilágyi Lajos éles kritikája a javaslatról. Serédi hercegprímás kifejtette a püspöki kar álláspontját. Teleki Pál miniszterelnök és Tasnádi Nagy igazságügy miniszter válaszolt a beszédekre Wekerle Sándor halasztó indítványát 46:24 szavazattal elfogadta a felsőház egyesített bizottsága A felsőház egyesített bizottsága pénteken délelőtt nagy érdeklődés mellett megkezdte a zsidójavaslat általános tárgyalását. Ezt megelőzően délelőtt kilenc órakor szűkebb­­k­örű bizottság ült össze s a bizottság ülésén Teleki Pál gróf miniszterelnök is megjelent. A szűkebbkörü megbeszélésen a felsőházi tagok sorából a következők vettek részt: Glattfelder Gyula, Teleszky János, Juhász Andor, Radvánszky Albert báró, Balogh Jenő, Ravasz László, Raffay Sándor, Beöthy László, Wekerle Sándor, Prónay György báró. Annak a kérdésnek az eldöntésére ül­tek össze, hogy a felsőház egyesített bizott­sága húsvét utánra halassza-e a zsidójavas­lat tárgyalását, vagy pedig nyomban kezdje meg a tárgyalást, de húsvét előtt csak az általános vitát bonyolítsa le a bizottság és a részletes tárgyalás a húsvéti szünet utáni időre maradjon. Értesülésünk szerint Teleki Pál gróf miniszterelnök részletesen kifejtette álláspontját, amelynek az a lényege, hogy az egyesített bizottság még a húsvéti szünet előtt tárgyalja le általánosságban a zsidó­javaslatot. A szűkebb körű bizottság ülésén rövidebb ideig Serédi Jusztinián bíboros­­hercegprímás is résztvett. A módosítások három csoportja közben gyülekeztek az egyesített bizottság tagjai és tíz órakor már százötvennél töb­ben gyűltek össze az I. számú bizottsági te­remben. Csoportokban beszélgettek a vár­ható fejleményekről, megvitatták a módosí­tások eshetőségeit és számosan hangsúlyoz­ták, hogy a zsidó javaslat alapelveinek érin­tetlenül hagyásával a részleteknél különösen három irányban volna szükség módosítá­sokra. Egyrészt annak a kimondását kíván­ják, hogy azokat, akik bizonyos idő előtt kikeresztelkedtek, vegyék ki a zsidótörvény hatálya alól, mert ezek komoly tanújelét ad­ták annak, hogy asszimilálódni kívánnak, amit a magyar törvényhozásnak feltétlenül figyelembe kell venni. Fontos körülménynek minősítették a kikeresztelkedettekkel kap­csolatban azt, hogy olyan időben tértek át valamelyik keresztény hitre, amikor ebben semmi különösebb kényszerítő ok nem ját­szott közre. A módosítások másik csoportja a frontharcosokkal kapcsolatos és azt cé­lozná, hogy a frontharcosoknak szélesebb rétegeit kell mentesíteni a zsidótörvény ha­tálya alól. Van ezenkívül olyan módosítás is, amely megközelíti Zsitvay Tibor dr. volt igazságügyminisztern­ek azt a módosító in­dítványát, hogy azokat, akiknek felmenői 1867 előtt már itt laktak az országban, szin­tén különleges elbánásban kell részesíteni. Teleki Pál gróf miniszterelnök ezúttal is megismételte felfogását: azt kívánja, hogy a­­ zsidójavaslat lehetőleg rövid időn belül men­jen keresztül a felsőházban, hiszen már hó­napok óta húzódik a javaslat vitája a Ház­ban, másrészt változatlan az az álláspontja, hogy a kormány nem fogadhat el lényeges változtatásokat még a részletkérdésekben sem. Rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy az egyesített bizottság nyomban megkezdi ér­demleges munkáját, mert a szűkebb körű bi­zottság nem kíván szembehelyezkedni a miniszterelnöknek arra irányuló óhajával, hogy a zsidójavaslat általános vitája a hús­vét előtt befejeződjék. Tasnádi Nagy And­rás igazságügyminiszter ugyancsak ilyen irányban nyilatkozott több felsezító tag kérdésére. Töreky Géza, a felsőtelségesi­­tett bizottságának elnöke és az­ flBfl­ügy­­miniszter hosszabb megbeszélést Valtak s az eszmecserében Antal István de**igazság­­ügyi államtitkár is résztvett. Károlyi Gyula gróf levelének szövege Változatlanul az érdeklődés előterében állott Károlyi Gyula gróf volt miniszterelnök visszavonulása s főként az a levél, amelyet a felsőházi tagok egyik csoportjához inté­zett s amelyben megindokolta félreállását. A levél szószerinti szövege a következő: „Tisztelt Értekezlet! Barátaimmal szám­talan megbeszélésen keresztül igyekeztem a benyújtott zsidótörvénynek az ország egyetemes érdekét legjobban sértő intéz­kedéseit kiküszöbölni. Mivel a kormány­zat elgondolásaimat nem tette magáévá, elhatároztam felsőházi tagságomról való lemondásomat, mert a felsőháznak a zsi­dótörvénnyel szemben való esetleges ál­lásfoglalása olyan súlyos kormányzati za­varokat idézhet elő, amelynek következ­ményeit képtelen vagyok lemérni. A jelen­legi súlyos bel- és külpolitikai helyzetben nem tartom célszerűnek ilyen kormány­zati zavarok előidézését, viszont a javas­latot jelen formájában elfogadni lelkiisme­­retemmel­ összeegyeztethetőnek nem tar­tom, éppen ezért nem tartom mag­a­mar alkalmasnak arra, hogy a javaslattal szem­ben akár irányt adó, akár csak véleményt nyilvánító szerepet játsszam. Károlyi Gyula gróf bi­zottságban. Tizenhárom szónok sorakozott fel, köztük a katolikus és a protestáns egy­házak képviselői is, s a tizenhárom szónok közül tizenkettő többé-kevésbé a javaslat ellen sorakoztatta fel érveit és bár általános­ságban elfogadták a javaslatot, félreértés el­kerülése céljából hangsúlyozták, hogy a rész­leteknél ragaszkodnak bizonyos módosítá­sokhoz. Csupán Keszthelyi Gyula, Győr-Mo­­son-Pozsony vármegye választott felsőházi tagja — aki egyébként római katolikus espe­res-plébános — fogadta el fenntartás nélkül a javaslatot. Wekerle Sándor, a bizottság délelőtti ülé­sének utolsó szónoka indítványt terjesztett be abból a célból, hogy az egyesített bizott­ság albizottságot küldjön ki a módosítások megvitatására és­ mindaddig napolja el ülé­seit, amíg az albizottság elkészül a munkájá­val. Wekerle Sándor indítványát általános tet­szés fogadta. A délutáni ülésen hat szónok vett részt a vitában, majd az igazságügyminiszter és a miniszterelnök szólalt fel. Azután következett a szavazás Wekerle Sándor indítványa felett. Amikor Töreky Géza, az egyesített bizottság elnöke bejelentette, hogy a napirend szerint ez a pont következik, több bizottsági tag közbekiáltott: •­ Nem fogadjuk el az indítványt! Ezek a közbeszólások feltűnést keltettek, mert a délelőtti ülésen, amikor Wekerle Sán­dor benyújtotta indítványát, egyetlenegy hang sem hallatszott ellene. Estig a felsőházi ta­gok bizonyos csoportjában megváltozott a hangulat. Szavazást kértek, amit Töreky Géza elnök nyomban el is rendelt. A szavazás a zsidójavaslat ellenzékének nagy győzelmével végződött: az egyesített bizottság 46 szava­zattal 21 ellenében elfogadta Wekerle Sándor indítványát. Részletes tudósításunk alább következik. Nagy érdeklődés, magas szinvonalú vita Háromnegyed tizenegyre járt az idő, ami­kor Töreky Géza megnyitotta az egyesített bizottság ülését. Jelen volt József kir. her­ceg, József Ferenc kir. herceg és velük együtt a felsőházi tagok közül 175. Az egye­sített bizottságnak 197 tagja van s jellemző a nagy érdeklődésre, hogy ezek közül mind­össze 22 nem jelent meg az ülésen. A kormány részéről Teleki Pál gróf minisz­terelnök, Tasnádi Nagy András igazságügy­miniszter és Antal István államtitkár vett részt az ülésen. Görgey László előadó részletesen ismertette a törvényjavaslatot. Az ellenzék győzelme a délutáni szavazáson Görgey László előadó beszédtémán rend­kívül magas színvonalú vita fejlődött ki a ki­ Ára 16 fillér A hercegprímás felszólalása Az általános vita első szónoka Serédi Jusz­tinián bíboros-hercegprímás volt, aki mindenek­előtt megismételte azt a kérését, hogy a kor­mány, amikor igen súlyos vagy az egyházakat érintő kérdésekről kíván törvényjavaslatot ké­szíteni, annak gondolatait, elveit idejekorán közölje az egyházak képviselőivel, még mielőtt a tervbe vett törvényjavaslatnak bármilyen pub­licitása lenne. Egész általánosságban kíván csak a javaslat­hoz szólni. Ha a javaslat a magyarországi zsidóság visszaszorítását, állampolgárságuk tar­tamának és egyéni életüknek figyelembevételé­vel tervezte volna, akkor csak mint joggal fog­lalkozó ember és felsőházi tag szólt volna hozzá. De mert a javaslat minden fázisába belevonja a kereszténységet is — mert hiszen különbséget tesz azok között a zsidók között, akik keresz­tényekké lettek, de bizonyos határidőn belül ők vagy őseik még nem voltak azok , mint­ egyháza képviselője is szól a javaslathoz, mert hiszen nemcsak magyar állampolgárokról, ha­nem híveiről, keresztény testvéreiről is szó van. Ha keresztény Magyarországról beszélünk és országunkat kereszténynek valljuk, mint ahogy valljuk is, mert az, természetesen törvényhozá­sunkban a keresztény elveknek érvényesülniök kell. Éppen ezért nem helyesli, hogy a javaslat

Next