Ujság, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-01 / 75. szám
Chamberlain nagy beszéde Lengyelország megvédéséről ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra . . . . ........................ 40 pengő Negyedévre ...................................... 10.80 pengő Égési évre ................................... . 43.20 pengő Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap .................... 16 fillér Vasárnap . ..............................................32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, VI., Aradi utca. TELEFON: *1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62 nostaflék 282 FIÓK KIADÓHIVATAL KÖLCSÖN KÖNYVTÁR (Telefon: 1-316-29! UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA VII., Erzsébet-körut 43. szám C Roval épület. Telefon: 1-316-28 és 1-379-35. Budapest, 1959 április 1. szombat ^ SZABADELVŰ NAPILAP XV* évf olyam' 75‘ ”cm Mi történt pénteken A felsőház egyesített bizottsága albizottságot küldött ki a zsidójavaslat módosításainak megvitatására és elnapolta üléseit mindaddig, amíg az albizottság elvégzi feladatát. Tizenhárom szónok közül tizenketten a zsidójavaslat ellen beszéltek és csak egy fogadta el feltétel nélkül a felsőház együttes bizottságának ülésén. Wekerle Sándor elnapolási indítványát 46:24 szavazatarányban fogadta el a felsőház egyesített bizottsága. Tasnádi Nagy András igazságügy miniszter válaszbeszédében kijelentette, hogy csak kisarányú lesz a zsidókivándorlás. Teleki miniszterelnök kijelentette a felsőház egyesített bizottságában, hogy nem veti fel a bizalmi kérdést, de ragaszkodik a zsidójavaslat 1. §-ának szövegéhez. A magyar-szlovák határmegállapító bizottság szakértői nagyjából megállapodtak a vitás határ megvonása tekintetében. Teleki Pál gróf miniszterelnök, Kunder Antal kereskedelmi és iparügyi, Teleki Mihály gróf földmivelésügyi miniszter előadást tartott a közigazgatási tanfolyam záróülésén. Chamberlain az angol alsóházban nagyjelentőségű bejelentést tett Angliának és Franciaországnak Lengyelországgal szemben elfoglalt álláspontjáról. A bejelentés lényege: „Biztosíték Lengyelországnak, ha valamely cselekmény világosan fenyegetné a lengyel függetlenséget." Mussolini calabriai útja során Reggio Calabriában nagy beszédet mondott. Berlini jelentés szerint Hitler szombaton Wilhelmshavenben beszédet mond. Aláírták a francia-román gazdasági és kulturális egyezményt. Észak-Magyarországon tovább tart az áradás. Borsodban harmincezer hold terület került víz alá. Gyulán is árvízveszedelemmel fenyeget a megduzzadt Körös. ALBIZOTTSÁG ELÉ UTALTA A FELSŐHÁZ A ZSIDÓ JAVASLATOT Tizenhárom szónok közül tizenkettő a javaslat ellen beszélt. Glattfelder Gyula, Raffay Sándor, Szüllő Géza, Wekerle Sándor, Prónay György báró, Hegedűs Lóránt és Szilágyi Lajos éles kritikája a javaslatról. Serédi hercegprímás kifejtette a püspöki kar álláspontját. Teleki Pál miniszterelnök és Tasnádi Nagy igazságügy miniszter válaszolt a beszédekre Wekerle Sándor halasztó indítványát 46:24 szavazattal elfogadta a felsőház egyesített bizottsága A felsőház egyesített bizottsága pénteken délelőtt nagy érdeklődés mellett megkezdte a zsidójavaslat általános tárgyalását. Ezt megelőzően délelőtt kilenc órakor szűkebbkörű bizottság ült össze s a bizottság ülésén Teleki Pál gróf miniszterelnök is megjelent. A szűkebbkörü megbeszélésen a felsőházi tagok sorából a következők vettek részt: Glattfelder Gyula, Teleszky János, Juhász Andor, Radvánszky Albert báró, Balogh Jenő, Ravasz László, Raffay Sándor, Beöthy László, Wekerle Sándor, Prónay György báró. Annak a kérdésnek az eldöntésére ültek össze, hogy a felsőház egyesített bizottsága húsvét utánra halassza-e a zsidójavaslat tárgyalását, vagy pedig nyomban kezdje meg a tárgyalást, de húsvét előtt csak az általános vitát bonyolítsa le a bizottság és a részletes tárgyalás a húsvéti szünet utáni időre maradjon. Értesülésünk szerint Teleki Pál gróf miniszterelnök részletesen kifejtette álláspontját, amelynek az a lényege, hogy az egyesített bizottság még a húsvéti szünet előtt tárgyalja le általánosságban a zsidójavaslatot. A szűkebb körű bizottság ülésén rövidebb ideig Serédi Jusztinián bíboroshercegprímás is résztvett. A módosítások három csoportja közben gyülekeztek az egyesített bizottság tagjai és tíz órakor már százötvennél többen gyűltek össze az I. számú bizottsági teremben. Csoportokban beszélgettek a várható fejleményekről, megvitatták a módosítások eshetőségeit és számosan hangsúlyozták, hogy a zsidó javaslat alapelveinek érintetlenül hagyásával a részleteknél különösen három irányban volna szükség módosításokra. Egyrészt annak a kimondását kívánják, hogy azokat, akik bizonyos idő előtt kikeresztelkedtek, vegyék ki a zsidótörvény hatálya alól, mert ezek komoly tanújelét adták annak, hogy asszimilálódni kívánnak, amit a magyar törvényhozásnak feltétlenül figyelembe kell venni. Fontos körülménynek minősítették a kikeresztelkedettekkel kapcsolatban azt, hogy olyan időben tértek át valamelyik keresztény hitre, amikor ebben semmi különösebb kényszerítő ok nem játszott közre. A módosítások másik csoportja a frontharcosokkal kapcsolatos és azt célozná, hogy a frontharcosoknak szélesebb rétegeit kell mentesíteni a zsidótörvény hatálya alól. Van ezenkívül olyan módosítás is, amely megközelíti Zsitvay Tibor dr. volt igazságügyminiszternek azt a módosító indítványát, hogy azokat, akiknek felmenői 1867 előtt már itt laktak az országban, szintén különleges elbánásban kell részesíteni. Teleki Pál gróf miniszterelnök ezúttal is megismételte felfogását: azt kívánja, hogy a zsidójavaslat lehetőleg rövid időn belül menjen keresztül a felsőházban, hiszen már hónapok óta húzódik a javaslat vitája a Házban, másrészt változatlan az az álláspontja, hogy a kormány nem fogadhat el lényeges változtatásokat még a részletkérdésekben sem. Rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy az egyesített bizottság nyomban megkezdi érdemleges munkáját, mert a szűkebb körű bizottság nem kíván szembehelyezkedni a miniszterelnöknek arra irányuló óhajával, hogy a zsidójavaslat általános vitája a húsvét előtt befejeződjék. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter ugyancsak ilyen irányban nyilatkozott több felsezító tag kérdésére. Töreky Géza, a felsőtelségesitett bizottságának elnöke és az flBflügyminiszter hosszabb megbeszélést Valtak s az eszmecserében Antal István de**igazságügyi államtitkár is résztvett. Károlyi Gyula gróf levelének szövege Változatlanul az érdeklődés előterében állott Károlyi Gyula gróf volt miniszterelnök visszavonulása s főként az a levél, amelyet a felsőházi tagok egyik csoportjához intézett s amelyben megindokolta félreállását. A levél szószerinti szövege a következő: „Tisztelt Értekezlet! Barátaimmal számtalan megbeszélésen keresztül igyekeztem a benyújtott zsidótörvénynek az ország egyetemes érdekét legjobban sértő intézkedéseit kiküszöbölni. Mivel a kormányzat elgondolásaimat nem tette magáévá, elhatároztam felsőházi tagságomról való lemondásomat, mert a felsőháznak a zsidótörvénnyel szemben való esetleges állásfoglalása olyan súlyos kormányzati zavarokat idézhet elő, amelynek következményeit képtelen vagyok lemérni. A jelenlegi súlyos bel- és külpolitikai helyzetben nem tartom célszerűnek ilyen kormányzati zavarok előidézését, viszont a javaslatot jelen formájában elfogadni lelkiismeretemmel összeegyeztethetőnek nem tartom, éppen ezért nem tartom magamar alkalmasnak arra, hogy a javaslattal szemben akár irányt adó, akár csak véleményt nyilvánító szerepet játsszam. Károlyi Gyula gróf bizottságban. Tizenhárom szónok sorakozott fel, köztük a katolikus és a protestáns egyházak képviselői is, s a tizenhárom szónok közül tizenkettő többé-kevésbé a javaslat ellen sorakoztatta fel érveit és bár általánosságban elfogadták a javaslatot, félreértés elkerülése céljából hangsúlyozták, hogy a részleteknél ragaszkodnak bizonyos módosításokhoz. Csupán Keszthelyi Gyula, Győr-Moson-Pozsony vármegye választott felsőházi tagja — aki egyébként római katolikus esperes-plébános — fogadta el fenntartás nélkül a javaslatot. Wekerle Sándor, a bizottság délelőtti ülésének utolsó szónoka indítványt terjesztett be abból a célból, hogy az egyesített bizottság albizottságot küldjön ki a módosítások megvitatására és mindaddig napolja el üléseit, amíg az albizottság elkészül a munkájával. Wekerle Sándor indítványát általános tetszés fogadta. A délutáni ülésen hat szónok vett részt a vitában, majd az igazságügyminiszter és a miniszterelnök szólalt fel. Azután következett a szavazás Wekerle Sándor indítványa felett. Amikor Töreky Géza, az egyesített bizottság elnöke bejelentette, hogy a napirend szerint ez a pont következik, több bizottsági tag közbekiáltott: • Nem fogadjuk el az indítványt! Ezek a közbeszólások feltűnést keltettek, mert a délelőtti ülésen, amikor Wekerle Sándor benyújtotta indítványát, egyetlenegy hang sem hallatszott ellene. Estig a felsőházi tagok bizonyos csoportjában megváltozott a hangulat. Szavazást kértek, amit Töreky Géza elnök nyomban el is rendelt. A szavazás a zsidójavaslat ellenzékének nagy győzelmével végződött: az egyesített bizottság 46 szavazattal 21 ellenében elfogadta Wekerle Sándor indítványát. Részletes tudósításunk alább következik. Nagy érdeklődés, magas szinvonalú vita Háromnegyed tizenegyre járt az idő, amikor Töreky Géza megnyitotta az egyesített bizottság ülését. Jelen volt József kir. herceg, József Ferenc kir. herceg és velük együtt a felsőházi tagok közül 175. Az egyesített bizottságnak 197 tagja van s jellemző a nagy érdeklődésre, hogy ezek közül mindössze 22 nem jelent meg az ülésen. A kormány részéről Teleki Pál gróf miniszterelnök, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter és Antal István államtitkár vett részt az ülésen. Görgey László előadó részletesen ismertette a törvényjavaslatot. Az ellenzék győzelme a délutáni szavazáson Görgey László előadó beszédtémán rendkívül magas színvonalú vita fejlődött ki a ki Ára 16 fillér A hercegprímás felszólalása Az általános vita első szónoka Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás volt, aki mindenekelőtt megismételte azt a kérését, hogy a kormány, amikor igen súlyos vagy az egyházakat érintő kérdésekről kíván törvényjavaslatot készíteni, annak gondolatait, elveit idejekorán közölje az egyházak képviselőivel, még mielőtt a tervbe vett törvényjavaslatnak bármilyen publicitása lenne. Egész általánosságban kíván csak a javaslathoz szólni. Ha a javaslat a magyarországi zsidóság visszaszorítását, állampolgárságuk tartamának és egyéni életüknek figyelembevételével tervezte volna, akkor csak mint joggal foglalkozó ember és felsőházi tag szólt volna hozzá. De mert a javaslat minden fázisába belevonja a kereszténységet is — mert hiszen különbséget tesz azok között a zsidók között, akik keresztényekké lettek, de bizonyos határidőn belül ők vagy őseik még nem voltak azok , mint egyháza képviselője is szól a javaslathoz, mert hiszen nemcsak magyar állampolgárokról, hanem híveiről, keresztény testvéreiről is szó van. Ha keresztény Magyarországról beszélünk és országunkat kereszténynek valljuk, mint ahogy valljuk is, mert az, természetesen törvényhozásunkban a keresztény elveknek érvényesülniök kell. Éppen ezért nem helyesli, hogy a javaslat