Ujság, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-01 / 123. szám

ELŐFIZETÉSI Fay hónapra............................ Negyedévre ................................. Égész évre ARAK: . 4­0 pengő , 10.80 pengő , 43.20 pengő Egyet tu­m­ert Budapesten, vidéken és e pálya­udvarokon hétköznap.............................. 16 fillér Vasárnap ................................................ 82 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. SZERKESZTŐLÉG, ÉS KIADÓHIVATAL: VI.. Aradi utca I. TELEFON:­­1-207-57, 1-207-66, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62. postafiók 282. FIÓKKI­ADÓH­IVA­TAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 1-316-281 UTAZÁSI ES­MENET.JEGYIRODA VII., Erzsébet­ körút 43. szám (Roval épület.­ Telefon: 1-316-28 és 1-379 55. Budapest, 1959 Június 1. csütörtök SZABADE­LVŰ NAPILAP als. XV. évfolyam, 123. szám Mi történt szerdán Csáky István gróf külügyminiszter Sopronban mandá­tuma átvételekor nagyjelentőségű beszédet mondott. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter Kaposvárott át­vette mandátumát és feltűnően ér­dekesen kommentálta a szélső­­jobboldali pártok előretörését a választásokon. Vitéz Teleki Mihály gróf földmivelésügyi miniszter Kiskun­halason, a mandátumátvételkor mondott beszédében hangoztatta, hogy az „átfogó szociális reformo­kat nem külföldi példák alapján kí­vánjuk megoldani". I­m­r­é­d­y Béla volt miniszterelnök Pécsett beszélt. „Mi nem azért küzdöttünk — mon­dotta —, hogy utána sebek marad­janak." Teleki Pál gróf miniszterelnök hétfőn ismerteti a a képviselőház munkarendjét a MÉP értekezletén. Az új képviselőház június 14-én tartja első ülését. A főváros közgyűlésén éles bírálat hangzott el a zsidó vá­lasztók igazolásáról. Szebeny József dr.-t a főváros új tanácsnokává válasz­tották. Berlinben nagy előkészületek történtek a jugoszláv kormányzóhercegi pár fogadtatására. A Spanyolországban harcolt német önkénteseket ünne­pélyesen fogadták Hamburgban. Aláírták a német-dán megnemtámadási szer­ződést. Molotov szovjet külügyi népbiztos elmondta várt beszédét, de a hármasszövet­ség létrejöttének bejelentése he­lyett újabb kifogásokat hangozta­tott Angliával és Franciaországgal szemben. Molotov beszéde kínos meglepetést keltett Angliá­ban. Az olasz minisztertanács több fontos határozatot hozott. A danzigi kormány visszautasította a lengyel jegy­zéket. A l­e­n­g­y­el-n­é­m­e­t súrlódások szóba kerültek a varsói képviselőházban is, ahol a minisz­terelnök nyilatkozott erről a kér­désről. Angliában ismnét felállították a hadsereg két főfelügyelőjének állását. Roosevelt magáévá tette Hull amerikai kül­ügyminiszter felfogását, a semle­­gességi törvény revíziója dolgában. ROVÁS Keresztény politika — és a katolikus Ma­gyarországon megbukott a kereszténypárt. Népi politika és az agrárius Magyarorszá­gon megbukott a kisgazdapárt. Magyar nemzeti politika és Bonyhádon, mint kor­mánypárti győz a magyar német és meg­bukik a német magyar. Ki érti ezt? Igaz, hogy a kereszténypárt csatlakozván a kor­mány zsidópolitikájához, szembe helyezke­dett a keresztényi szellemmel, a kisgazda­­párt népi politikát hirdetett a nincstelenek érdekében, akiknek a feje nem fáj a kis­gazdáknak, míg a nincstelen népnek nincs szavazati joga és igaz, hogy Mi­hl doktor urat a nyilasok segítették be a kormánypárti nyeregbe. Ez mind igaz és akinek ennyi magyarázat elég, tegyen úgy, mintha értené. * A liberális baloldal pedig együtt kis­­gazdáékkal, éveken át verekedett a titkos választójogért, mellyel első intrádára le­kaszabolták őket. Másképp képzelték, de hát — hiába képzelték másként. Azt hit­ték, titkosan a nép fog szavazni és ime, azóta a nép helyébe a tömegek léptek, jel­vényekkel, ingekkel és jelszavakkal, tele­­spékelve ígéretekkel, felpaprikázva gyűlöl­ködésre és minden tömegnek közös véle­ménye van, az, melyet készen agyba szál­lítva kap. Mire a demokratikus ideál meg­valósult, megszűnt demokratikus lenni, és mire érvénybe lépett, már nem eszköz volt a független vélemény védelmére, hanem kard a véleménydiktálók kezében. Mégis, ha visszacsinálhatnák, nem csinálnák visz­sza.★ Nem tekintjük sablonos udvariasságnak, hanem lovagi tiszteletadásnak az ügyvédi kamara választmányának búcsúszavait a kirekesztett választmányi tagokhoz. A tör­vényt meg kell tartani és méltó a magyar ügyvédi karhoz, hogy megbecsülésének ad kifejezést a kirekesztett kartársak iránt, akiktől ezentúl is várja a hazájukért, az ügyvédi karért és a kamaráért való eddigi munkásságukat. Nem fognak ebben csalódni. A magyar ügyvéd ügyvéd marad és magyar marad és csakis hazafiasan hajlandó dol­gozni, ha izraelita zsidónak tekintik is az eddigi izraelita magyar helyett. Ára 16 fillér Belső és külső békét sürgetett Csáky István gróf külügyminiszter Sopronban „A német birodalom nem kívánja a magyarok barátsá­gát megvadult fantáziájú propagandisták érthetetlen céljainak feláldozni*" Sopron, május 31. (Magyar Távirati Iroda.) Csáky István gróf külügyminiszternek szer­dán ünnepélyes keretek között és határtalan lelkes­­ünneplés mellett adták át Sopron vá­ros és a sopron megyei és városi lajstrom mandátumát. Este hét órakor volt a mandátum átadása a városháza közgyűlési termében, amelyet zsúfoltságig megtöltött Sopron város és vár­megye minden rendű és rangú közönsége. Amikor Csáky István gróf külügyminiszter a terembe lépett, a közönség felállva helyé­ről percekig tapssal és éljenzéssel fogadta. Dömötör Mihály gazdasági tanácsos, a sop­roni egyéni választókerület választási elnöke, hivatalosan kihirdette ezután a választás eredményét s annak alapján Csáky István gróf külügyminisztert megválasztott képvi­selőnek jelentette ki.. Ezután Takácsy-Nagy Endre dr. várme­gyei tisztifőügyész, a sopronvármegyei és vá­rosi lajstrom­os kerület­ megbízólevelét adta át. Vitéz Házy Jenő a választóközönség ne­vében köszöntötte ezután a külügyminisztert. A külügyminiszter nagy beszéde Csáky István gróf nagy beszédben kö­szönte meg a választók bizalmát. A nagy­­érdekességű beszéd igy hangzik: Kedves Honfitársaim! őszinte és meleg köszönetet mondok Sopron város minden lakójának, a nagyoknak és kicsinyeknek azért, hogy bizalmukkal megtiszteljek, hogy bíznak abban, hogy hittel és elszánt akarat­tal fogom vezetni Sopron népét a magyar élet nehéz útján. Éljenzés.­ De hálás vagyok másért is. A sokezernyi szavazat megadta nekem azt az önbizalmat, hogy a nagy mun­kát el is fogom tudni végezni. Mi is a ma­gyar élet munkája? — Újjáépíteni házunkat, hogy abban mindenki megtalálja hétköznapi helyét és ha lehet az ünneplő sarkot is. A lecke fel van adva. A kormány mögött egy hatalmas párt áll, az építés politikai eszközét tehát megadta a magyar nemzet nekünk. A gaz­daságiakat igyekezni fogunk előteremteni a lehetőség határáig, még akkor is, ha ennek nyomán egy újabb társadalmi átrétegeződés áll be. (Nagy taps.) A siker előfeltétele, hogy közös erővel és egyetértéssel fogjunk a feladatok megoldásához. Nem engedhetjük meg magunknak a széthúzás fényűzését, mert nem vagyunk elegen és sürget az idő. Sokan azt mondják, hogy elvi harcról van szó Magyarországon. Ezt ebben a formában tagadom. Fel kell tételeznem, hogy min­denki előtt csak egy alapelv lebeg: az, hogy a magyar föld lakóit megrázkódtatások nél­kül, de gyorsított ütemben jobb életlehető­ségekkel kell megajándékozni. (Helyeslés és taps.) De nem vagyok hajlandó elfogadni azt a tételt, hogy egy bizonyos eszméért elvből kell küzdeni, mintegy légüres térben, anélkül, hogy az tekintettel volna a tényle­ges lehetőségekre és adottságokra. (Helyes­lés.) Csak egy elvet ismerek el, amely fele­kezeti és nemzetiségi különbség nélkül, részrehajlás nélkül egyenlően megnyitja az utat a boldogulásra a magyar föld minden lakójának. (Éljenzés és taps.) Csak ez a fel­fogás teszi lehetővé, hogy erősek legyünk bent az országban. Ennek az erőnek két alapvető tényezője van: minden egyéni éle­tet átfogó ragaszkodás az ezeréves magyar földhöz és az összetartozás érzése mindazok között, akik a magyar földet lakják. (He­lyeslés és taps.) — A föld szeretete és az összetartozás ér­zése adja meg a magyar levegőt, azt a meg­foghatatlan táperőt, amelyről a külföldiek vagy a tőlünk elszakadtak nem tudják meg­mondani, hogy micsoda, csak azt észlelik, illetve érzik, hogy enélkül nehezebb a lélek­­zés, vagyis az élet mindazoknak, akik ezen a földön születtek. Viszont mi, akik itthon vagyunk, úgy érezzük, hogy könnyebb ne­künk a munka itt, még akkor is, ha másutt a technikai vagy fizikai előfeltételek jobbak is. Ennek a magyar légtérnek van egy ter­mészetes határa, kiterjedési felülete vagy ha úgy tetszik feszítő ereje, melyet lehet időnként összébbszorítani, de örök rugal­masságánál fogva mindig újból kitágul, míg eléri azt a természetes határát, amelyet földünk és népünk teremtő energiája neki megszabott. (Nagy taps és helyeslés.) — Valahányszor ez a határvonal eltoló- Szükségünk van a békére — De nekünk a világháború és az azt kö­vető erős megpróbáltatások után talán na­gyobb szükségünk van, mint bárkinek, a külső békére is. Ezért tekintünk aggállyal a határokon túlra mindenkor, amikor az egyes szembenálló hatalmi csoportok kelet­kezéséről és tevékenységéről érkeznek hí­rek.­­ A külső nyugalom fentartása és meg­erősítése az összkormányon belül elsősorban a külügyminiszter feladata. Összes törekvé­sem és minden erőfeszítésem erre irányul. A múltkor már részletesen ismertettem kül­politikai helyzetünket. Ehhez nincs mit hozzáfűznöm. A német határ közelében új­ból meg akarok azonban emlékezni a Biro­dalomról, amelyhez meghitt baráti kapcso­latok fűznek. (Éljenzés és taps.) — Tudomásom van arról, hogy felelőtlen elemek, olyanok, akik azt hiszik, hogy ér­demeket szereznek felsőbb német helyeken, ha nekünk igyekeznek nehézségeket támasz­tani, néha tapintatlanul beleavatkoznak belső életünkbe. (Úgy van! Helyeslés.) Az ilyenek szemben fogják magukat találni a jövőben is a magyar állam erejével, de megkapják büntetésüket a német biroda­lomban is (Éljenzés és óriási taps.), mert a német kormány, valahányszor megalapo­zott panaszunk van arra vonatkozólag, hogy polgárai tapintatlanul illetéktelen befolyást óhajtanak miránk gyakorolni, nekünk elég­tételt ad és az ilyen kilengéseket megto­rolja. (Megújuló nagy taps és helyeslés.) A német birodalom vezetői tudatában vannak annak, hogy sokmillió magyar ember őszinte barátsága a birodalom részére is politikai és gazdasági érték és nem óhajtják ezt az értéket néhány megvadult fantáziájú pro­pagandista úgyszólván érthetetlen céljainak feláldozni. (Percekig tartó taps és éljenzés.) dott, történelmileg mindig bebizonyítható volt, hogy valami hiba csúszott be a velünk született életösztön természetes működésébe. Talán idegen befolyás alatt türelmetlenekké váltunk másokkal szemben, talán túlmen­­tünk a jogos önvédelem határain, talán nem értettük meg kellően a magyar feladatot, amely a felörlés és elforgácsolódás veszélye nélkül sohasem volt az összeolvasztás, ha­nem a kisebb népek egybekapcsolása egy nagyobb feladat megoldására. Ideges korszakban élünk — Nyugalom bent az országban és a hatá­rainkon kívül. Ezt a szükséges belső nyugal­mat az egész ország területén az összkormány van hivatva megvalósítani, úgy mint az álta­lános, az egész népet felölelő munkatervet. — Tisztában vagyok azzal, hogy a magyar­ság most vívja meg önmagával lelki és szel­lemi harcait és tisztában vagyok azzal is, hogy ezt megnyeri. Megnyeri, ha ugyanazzal a hidegvérrel és elszántsággal küzdi át, mint a fizikai csatákat szokta. Ha nem így volna, akkor nem írná már ezer esztendeje törté­nelmét. Nagy múltú nemzeteket érhetnek szellemi és fizikai megpróbáltatások, megren­dülhetnek, de soha nem pusztulnak abba bele. A magyar éghajlat alatt már sok idegen szel­lemi vagy fizikai termelő erő telepedett meg és fejlődött tovább a kereszténység felvétele óta. Vagyis beleilleszkedett a magyar lég­körbe, életfolytatásában magyarrá lett. Ná­lunk csak az sorvad el, ami nem közénk való. De ez mindig elsorvad. (Helyeslés.) — A magyar nép ösztönszerüleg megérzi, hogy mi az az idegen mag, amely termést hozhat a magyarok földjén, ha annak palán­táját kellőképpen gondozza. Megérzi azt is, hogy ennek hasznát látja. A világ nemzetei csodálkoznak azon, hogy egy évezred irtóza­tos pusztításai, amelyek végigszántottak raj­tunk, akik itt a népek keresztútján élünk, nem tudtak letörölni minket a térképről. Csodálkoznak, mert nem tudhatják, hogy a magyar birodalom örökétetű­, mert annak a képét a magyar föld lakói születésüktől fogva a lelkükben hordják, ahonnan azt fizikai eszközökkel kiirtani sohasem lehet. (Helyes­lés.) „Nem magyar tulajdonság a felekezeti vagy nemzetiségi türelmetlenség** — Itt rá kell mutatnom arra is, hogy mi­nél nagyobb megértést és megbecsülést fo­gunk tanúsítani németajkú honfitársaink iránt, annál kevesebb lesz a súrlódási felület köztünk és a német birodalom között. (He­

Next