Ujság, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-01 / 123. szám
ELŐFIZETÉSI Fay hónapra............................ Negyedévre ................................. Égész évre ARAK: . 40 pengő , 10.80 pengő , 43.20 pengő Egyet tumert Budapesten, vidéken és e pályaudvarokon hétköznap.............................. 16 fillér Vasárnap ................................................ 82 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. SZERKESZTŐLÉG, ÉS KIADÓHIVATAL: VI.. Aradi utca I. TELEFON:1-207-57, 1-207-66, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62. postafiók 282. FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 1-316-281 UTAZÁSI ESMENET.JEGYIRODA VII., Erzsébet körút 43. szám (Roval épület. Telefon: 1-316-28 és 1-379 55. Budapest, 1959 Június 1. csütörtök SZABADELVŰ NAPILAP als. XV. évfolyam, 123. szám Mi történt szerdán Csáky István gróf külügyminiszter Sopronban mandátuma átvételekor nagyjelentőségű beszédet mondott. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter Kaposvárott átvette mandátumát és feltűnően érdekesen kommentálta a szélsőjobboldali pártok előretörését a választásokon. Vitéz Teleki Mihály gróf földmivelésügyi miniszter Kiskunhalason, a mandátumátvételkor mondott beszédében hangoztatta, hogy az „átfogó szociális reformokat nem külföldi példák alapján kívánjuk megoldani". Imrédy Béla volt miniszterelnök Pécsett beszélt. „Mi nem azért küzdöttünk — mondotta —, hogy utána sebek maradjanak." Teleki Pál gróf miniszterelnök hétfőn ismerteti a a képviselőház munkarendjét a MÉP értekezletén. Az új képviselőház június 14-én tartja első ülését. A főváros közgyűlésén éles bírálat hangzott el a zsidó választók igazolásáról. Szebeny József dr.-t a főváros új tanácsnokává választották. Berlinben nagy előkészületek történtek a jugoszláv kormányzóhercegi pár fogadtatására. A Spanyolországban harcolt német önkénteseket ünnepélyesen fogadták Hamburgban. Aláírták a német-dán megnemtámadási szerződést. Molotov szovjet külügyi népbiztos elmondta várt beszédét, de a hármasszövetség létrejöttének bejelentése helyett újabb kifogásokat hangoztatott Angliával és Franciaországgal szemben. Molotov beszéde kínos meglepetést keltett Angliában. Az olasz minisztertanács több fontos határozatot hozott. A danzigi kormány visszautasította a lengyel jegyzéket. A lengyel-német súrlódások szóba kerültek a varsói képviselőházban is, ahol a miniszterelnök nyilatkozott erről a kérdésről. Angliában ismnét felállították a hadsereg két főfelügyelőjének állását. Roosevelt magáévá tette Hull amerikai külügyminiszter felfogását, a semlegességi törvény revíziója dolgában. ROVÁS Keresztény politika — és a katolikus Magyarországon megbukott a kereszténypárt. Népi politika és az agrárius Magyarországon megbukott a kisgazdapárt. Magyar nemzeti politika és Bonyhádon, mint kormánypárti győz a magyar német és megbukik a német magyar. Ki érti ezt? Igaz, hogy a kereszténypárt csatlakozván a kormány zsidópolitikájához, szembe helyezkedett a keresztényi szellemmel, a kisgazdapárt népi politikát hirdetett a nincstelenek érdekében, akiknek a feje nem fáj a kisgazdáknak, míg a nincstelen népnek nincs szavazati joga és igaz, hogy Mihl doktor urat a nyilasok segítették be a kormánypárti nyeregbe. Ez mind igaz és akinek ennyi magyarázat elég, tegyen úgy, mintha értené. * A liberális baloldal pedig együtt kisgazdáékkal, éveken át verekedett a titkos választójogért, mellyel első intrádára lekaszabolták őket. Másképp képzelték, de hát — hiába képzelték másként. Azt hitték, titkosan a nép fog szavazni és ime, azóta a nép helyébe a tömegek léptek, jelvényekkel, ingekkel és jelszavakkal, telespékelve ígéretekkel, felpaprikázva gyűlölködésre és minden tömegnek közös véleménye van, az, melyet készen agyba szállítva kap. Mire a demokratikus ideál megvalósult, megszűnt demokratikus lenni, és mire érvénybe lépett, már nem eszköz volt a független vélemény védelmére, hanem kard a véleménydiktálók kezében. Mégis, ha visszacsinálhatnák, nem csinálnák viszsza.★ Nem tekintjük sablonos udvariasságnak, hanem lovagi tiszteletadásnak az ügyvédi kamara választmányának búcsúszavait a kirekesztett választmányi tagokhoz. A törvényt meg kell tartani és méltó a magyar ügyvédi karhoz, hogy megbecsülésének ad kifejezést a kirekesztett kartársak iránt, akiktől ezentúl is várja a hazájukért, az ügyvédi karért és a kamaráért való eddigi munkásságukat. Nem fognak ebben csalódni. A magyar ügyvéd ügyvéd marad és magyar marad és csakis hazafiasan hajlandó dolgozni, ha izraelita zsidónak tekintik is az eddigi izraelita magyar helyett. Ára 16 fillér Belső és külső békét sürgetett Csáky István gróf külügyminiszter Sopronban „A német birodalom nem kívánja a magyarok barátságát megvadult fantáziájú propagandisták érthetetlen céljainak feláldozni*" Sopron, május 31. (Magyar Távirati Iroda.) Csáky István gróf külügyminiszternek szerdán ünnepélyes keretek között és határtalan lelkesünneplés mellett adták át Sopron város és a sopron megyei és városi lajstrom mandátumát. Este hét órakor volt a mandátum átadása a városháza közgyűlési termében, amelyet zsúfoltságig megtöltött Sopron város és vármegye minden rendű és rangú közönsége. Amikor Csáky István gróf külügyminiszter a terembe lépett, a közönség felállva helyéről percekig tapssal és éljenzéssel fogadta. Dömötör Mihály gazdasági tanácsos, a soproni egyéni választókerület választási elnöke, hivatalosan kihirdette ezután a választás eredményét s annak alapján Csáky István gróf külügyminisztert megválasztott képviselőnek jelentette ki.. Ezután Takácsy-Nagy Endre dr. vármegyei tisztifőügyész, a sopronvármegyei és városi lajstromos kerület megbízólevelét adta át. Vitéz Házy Jenő a választóközönség nevében köszöntötte ezután a külügyminisztert. A külügyminiszter nagy beszéde Csáky István gróf nagy beszédben köszönte meg a választók bizalmát. A nagyérdekességű beszéd igy hangzik: Kedves Honfitársaim! őszinte és meleg köszönetet mondok Sopron város minden lakójának, a nagyoknak és kicsinyeknek azért, hogy bizalmukkal megtiszteljek, hogy bíznak abban, hogy hittel és elszánt akarattal fogom vezetni Sopron népét a magyar élet nehéz útján. Éljenzés. De hálás vagyok másért is. A sokezernyi szavazat megadta nekem azt az önbizalmat, hogy a nagy munkát el is fogom tudni végezni. Mi is a magyar élet munkája? — Újjáépíteni házunkat, hogy abban mindenki megtalálja hétköznapi helyét és ha lehet az ünneplő sarkot is. A lecke fel van adva. A kormány mögött egy hatalmas párt áll, az építés politikai eszközét tehát megadta a magyar nemzet nekünk. A gazdaságiakat igyekezni fogunk előteremteni a lehetőség határáig, még akkor is, ha ennek nyomán egy újabb társadalmi átrétegeződés áll be. (Nagy taps.) A siker előfeltétele, hogy közös erővel és egyetértéssel fogjunk a feladatok megoldásához. Nem engedhetjük meg magunknak a széthúzás fényűzését, mert nem vagyunk elegen és sürget az idő. Sokan azt mondják, hogy elvi harcról van szó Magyarországon. Ezt ebben a formában tagadom. Fel kell tételeznem, hogy mindenki előtt csak egy alapelv lebeg: az, hogy a magyar föld lakóit megrázkódtatások nélkül, de gyorsított ütemben jobb életlehetőségekkel kell megajándékozni. (Helyeslés és taps.) De nem vagyok hajlandó elfogadni azt a tételt, hogy egy bizonyos eszméért elvből kell küzdeni, mintegy légüres térben, anélkül, hogy az tekintettel volna a tényleges lehetőségekre és adottságokra. (Helyeslés.) Csak egy elvet ismerek el, amely felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül, részrehajlás nélkül egyenlően megnyitja az utat a boldogulásra a magyar föld minden lakójának. (Éljenzés és taps.) Csak ez a felfogás teszi lehetővé, hogy erősek legyünk bent az országban. Ennek az erőnek két alapvető tényezője van: minden egyéni életet átfogó ragaszkodás az ezeréves magyar földhöz és az összetartozás érzése mindazok között, akik a magyar földet lakják. (Helyeslés és taps.) — A föld szeretete és az összetartozás érzése adja meg a magyar levegőt, azt a megfoghatatlan táperőt, amelyről a külföldiek vagy a tőlünk elszakadtak nem tudják megmondani, hogy micsoda, csak azt észlelik, illetve érzik, hogy enélkül nehezebb a lélekzés, vagyis az élet mindazoknak, akik ezen a földön születtek. Viszont mi, akik itthon vagyunk, úgy érezzük, hogy könnyebb nekünk a munka itt, még akkor is, ha másutt a technikai vagy fizikai előfeltételek jobbak is. Ennek a magyar légtérnek van egy természetes határa, kiterjedési felülete vagy ha úgy tetszik feszítő ereje, melyet lehet időnként összébbszorítani, de örök rugalmasságánál fogva mindig újból kitágul, míg eléri azt a természetes határát, amelyet földünk és népünk teremtő energiája neki megszabott. (Nagy taps és helyeslés.) — Valahányszor ez a határvonal eltoló- Szükségünk van a békére — De nekünk a világháború és az azt követő erős megpróbáltatások után talán nagyobb szükségünk van, mint bárkinek, a külső békére is. Ezért tekintünk aggállyal a határokon túlra mindenkor, amikor az egyes szembenálló hatalmi csoportok keletkezéséről és tevékenységéről érkeznek hírek. A külső nyugalom fentartása és megerősítése az összkormányon belül elsősorban a külügyminiszter feladata. Összes törekvésem és minden erőfeszítésem erre irányul. A múltkor már részletesen ismertettem külpolitikai helyzetünket. Ehhez nincs mit hozzáfűznöm. A német határ közelében újból meg akarok azonban emlékezni a Birodalomról, amelyhez meghitt baráti kapcsolatok fűznek. (Éljenzés és taps.) — Tudomásom van arról, hogy felelőtlen elemek, olyanok, akik azt hiszik, hogy érdemeket szereznek felsőbb német helyeken, ha nekünk igyekeznek nehézségeket támasztani, néha tapintatlanul beleavatkoznak belső életünkbe. (Úgy van! Helyeslés.) Az ilyenek szemben fogják magukat találni a jövőben is a magyar állam erejével, de megkapják büntetésüket a német birodalomban is (Éljenzés és óriási taps.), mert a német kormány, valahányszor megalapozott panaszunk van arra vonatkozólag, hogy polgárai tapintatlanul illetéktelen befolyást óhajtanak miránk gyakorolni, nekünk elégtételt ad és az ilyen kilengéseket megtorolja. (Megújuló nagy taps és helyeslés.) A német birodalom vezetői tudatában vannak annak, hogy sokmillió magyar ember őszinte barátsága a birodalom részére is politikai és gazdasági érték és nem óhajtják ezt az értéket néhány megvadult fantáziájú propagandista úgyszólván érthetetlen céljainak feláldozni. (Percekig tartó taps és éljenzés.) dott, történelmileg mindig bebizonyítható volt, hogy valami hiba csúszott be a velünk született életösztön természetes működésébe. Talán idegen befolyás alatt türelmetlenekké váltunk másokkal szemben, talán túlmentünk a jogos önvédelem határain, talán nem értettük meg kellően a magyar feladatot, amely a felörlés és elforgácsolódás veszélye nélkül sohasem volt az összeolvasztás, hanem a kisebb népek egybekapcsolása egy nagyobb feladat megoldására. Ideges korszakban élünk — Nyugalom bent az országban és a határainkon kívül. Ezt a szükséges belső nyugalmat az egész ország területén az összkormány van hivatva megvalósítani, úgy mint az általános, az egész népet felölelő munkatervet. — Tisztában vagyok azzal, hogy a magyarság most vívja meg önmagával lelki és szellemi harcait és tisztában vagyok azzal is, hogy ezt megnyeri. Megnyeri, ha ugyanazzal a hidegvérrel és elszántsággal küzdi át, mint a fizikai csatákat szokta. Ha nem így volna, akkor nem írná már ezer esztendeje történelmét. Nagy múltú nemzeteket érhetnek szellemi és fizikai megpróbáltatások, megrendülhetnek, de soha nem pusztulnak abba bele. A magyar éghajlat alatt már sok idegen szellemi vagy fizikai termelő erő telepedett meg és fejlődött tovább a kereszténység felvétele óta. Vagyis beleilleszkedett a magyar légkörbe, életfolytatásában magyarrá lett. Nálunk csak az sorvad el, ami nem közénk való. De ez mindig elsorvad. (Helyeslés.) — A magyar nép ösztönszerüleg megérzi, hogy mi az az idegen mag, amely termést hozhat a magyarok földjén, ha annak palántáját kellőképpen gondozza. Megérzi azt is, hogy ennek hasznát látja. A világ nemzetei csodálkoznak azon, hogy egy évezred irtózatos pusztításai, amelyek végigszántottak rajtunk, akik itt a népek keresztútján élünk, nem tudtak letörölni minket a térképről. Csodálkoznak, mert nem tudhatják, hogy a magyar birodalom örökétetű, mert annak a képét a magyar föld lakói születésüktől fogva a lelkükben hordják, ahonnan azt fizikai eszközökkel kiirtani sohasem lehet. (Helyeslés.) „Nem magyar tulajdonság a felekezeti vagy nemzetiségi türelmetlenség** — Itt rá kell mutatnom arra is, hogy minél nagyobb megértést és megbecsülést fogunk tanúsítani németajkú honfitársaink iránt, annál kevesebb lesz a súrlódási felület köztünk és a német birodalom között. (He