Ujság, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-01 / 147. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra ...................... 4.5 pengő Negyedévi......................................................10.80 pengő Égési évre ..............................................43.30 pengő Egyes szám­ára Budapesten, vidéken és a pálya­udvarokon hétköznap...................... 16 fillér Vasárnap ....................................... 32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. Budapest, 1959 Július 1. szombatÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, VI., Aradi utca B. TELEFON: •1-207 57, 1-207 56, 1 207-55, 1-207­ 54. Budapest 62 postafiók 232. FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖN KÖNYVTÁR (Telefon: 222-405) UTAZÁSI ÉS MENETJE­­GYIRODA VII., Erzsébet-körút 43 szám (Havas-épület.) Telefon: 222-105 és 137-955. XV. évfolyam, 147. szám Mi történt Horthy Miklós kormányzó Perényi Zsigmond bárót kinevezte a kárpátaljai terület kormánybizto­sává. Kárpátalja közigazgatási beosztásáról kormány­­rendelet intézkedik. Ünnepélyesen bevonultak a Házba a felvidéki és kárpátaljai meghívott országgyűlési képviselők, akiket Darányi Kálmán üdvözölt ünnepi be­szédben a házelnöki székből. Király József, Kadlec Antal és Bródy And­rás emelkedett szellemű beszédet mondtak a Ház plenáris ülésén, majd Teleki Pál gróf miniszterelnök válaszolt nagy ovációk mellett. A kormány tagjai Teleki Pál gróf miniszterelnök elnök­lésével minisztertanácsot tartottak és folyóügyeket tárgyaltak. A pozsonyi magyar konzulátust követséggé szervezték át, vezetőjévé Szent­­miklósi Szabó György követségi ta­nácsost nevezte ki a kormányzó. Kunder Antal kereskedelmi és közlekedésügyi mi­nisztert észtországi útja során kihall­gatáson fogadta Päts Konstantin köztársasági elnök. Kunder minisz­ter Észtországból Finnországba uta­zott. A felsőházat kedd délelőttre ülésre hívták össze. A pápa ezerötszáz magyar zarándokot fo­gadott és lelkes üdvözletet küldött a magyar nemzetnek és a magya­roknak. Halifax lord éleshangú beszédet mondott Ang­lia külpolitikájáról. A német sajtó véleménye szerint „végtelen gúny­ként hat a brit külügyminiszter érve­lése a német élettérről". Az olasz sajtó szerint az angol külügyminiszter be­széde nyugtalanító és riasztó. D­a­n z­i­g­r­ó­l a francia és angol sajtóban riasztó hírek jelentek meg. A varsói angol nagykövetet Londonba rendelték. A danzigi hivatalos lap erélyes cáfolatot tör a rémhírekre. kö-A moszkvai tárgyalásokat párisi és londoni jelentések szerint szombaton folytatják. A tiencini tárgyalások megkezdésére csak egy hét múlva kerül a sor. A holland kormány lemondott. Az amerikai semlegességi törvényjavaslatot a washingtoni képviselőház olyan mó­dosítással fogadta el, hogy a „halá­los fegyverek" kivitele továbbra is tilos marad. Ára 16 fillér • Újság, kaésárdi áruko£gáíata Sürgősen Londonba rendelték a varsói angol nagykövetet a riasztó danzigi hírek ügyében Halifax lord angol külügyminiszter harcias beszédének hatása Német­országban és Olaszországban. Szombaton kezdődnek újra a moszkvai tárgyalások. Japán részről a tiencini üggyel kapcsolatban ismét Anglia kínai politikájának megváltoztatását kezdik követelni Moscicki lengyel köztársasági elnök Pomerániáról és a tengerpartról A francia és az angol sajtóban riasztó hí­rek jelentek meg Danzigról, de Varsóból is hangot adtak ezeknek. A hírek szerint „bizo­nyos intézkedések“ történtek Danzigban, ame­lyekből arra lehet következtetni, hogy ott „valami készül“. A nyugtalanság a francia és az angol oldalon a danzigi cáfolat ellenére tovább tart és a varsói angol nagykövetet hazahívták jelentéstételre. Lengyelország a „tenger hete“ ünnepségen tüntetett Gdynához, Danzgihoz s általában a tengerparthoz való joga mellett s Moscicki köztársasági elnök flottafejlesztést jelentett be. Halifax lord be­széde igen erős hangot ütött meg s ezt a be­szédet — különösen, mert éppen az a Halifax lord mondotta, aki mindig a megértés embere A varsói angol nagykövet Londonba érkezett London, június 30. (Magyar Távirati Iroda.) Sir Howard Kinward varsói angol volt, indiai alkirály korában is és aki min­dig az angol-német megegyezésért küzdött — csakugyan nem minden alap nélkül lehet az angol békülékenységi politika végének tekin­teni. Természetesen a visszhangja is éles. Moszkvában szombaton kezdődnek meg a tárgyalások , és most Moszkva vádolja szándékos késedelmességgel az angolokat és a franciákat. A trencini ügy kezd ismét ked­vezőtlenebbül állni. A tárgyalások csak a jövő héten kezdődnek és szinte bizonyos, hogy Japán nem hajlandó csak mint helyi ügyet kezelni, hanem szőnyegre hozza Anglia egész kínai politikáját is. A külpolitika eseményeiről alábbi távira­taink számolnak be, nagyrangú tagjával. A Press Association sze­rint hivatalos körök azt állítják, hogy látoga­tásának célja rövid szabadság, de a mostani feszült légkörben bizonyára nagyon fontos az angol nagykövet nézete a danzigi helyzetről. Az angol kormánynak tudomása van bizo­nyos Danzigban folyó tevékenységről, amely­ről állandóan tájékozódik. Chanberlain miniszterelnök két napra vi­dékre utazott ugyan, de mind ő, mind a többi miniszter állandó érintkezésben áll hivatalá­val és tájékozódik a helyzetről a hétvégi szü­net alatt. A Press Association értesülése szerint lon­doni körök azt várják, hogy Leeds moszkvai angol nagykövet és Naggiar francia nagykö­vet egy-két napon belül újból felkeresi Molo­­tovot, hogy folytassa a tárgyalásokat a há­romhatalmi egyezményről. Varsó, június 30. (Inf.) Mértékadó len­gyel körökben pénteken este a következők­ben tájékoztatták a sajtó képviselőit a dan­zigi helyzetről: — Danzigban kétségkívül észlelhetők bi­zonyos jelenségek, amelyeket lengyel rész­ről a legnagyobb figyelemmel kísérnek. Az esetleges lengyel reakció attól függ, hogy milyen formát öltenek ezek a jelenségek. szárazföldön és levegőben, most pedig erősek akarunk lenni a tengeren is, hogy biztosít­hassuk tengeri munkásságunk állandó fejlő­dését és hogy tökéletesen betölthessük nem­zetünk hivatását a tengeren. Minegy 50.000 főnyi tömeg gyülekezett a Pilsudski-téren és nagy lelkesedéssel tett hi­tet elhatározása mellett, hogy megvédik Len­gyelország szabad úrát a tengerhez. Kwaszneski tábornok, a lengyel tengeré­szeti-gyarmati liga varsói körzetének elnöke beszédet mondott arról, hogy Lengyelország minden körülmények között meg fogja vé­deni a Balti-tengerre vonatkozó jogait. A tö­meg lelkesen tüntetett a tábornok beszéde alatt, majd a zenekar a nemzeti himnuszt játszotta el. A többnyire zászlók alatt kivonult küldött­ségek és csoportok ezután bejárták a fővá­ros főbb útvonalait. A menet táblákat hor­dozott, amelyeken ilyen felírások álltak: „A tenger a mi életünk", „Nem engedjük ma­gunkat elzárni a Balti-tengertől". Az ünnep­ségek Gdyniában érték el tetőpontjukat. Lengyelország tárgyalni akar a danzigi kérdésről (?) Paris, június 30 (Inf.) A Paris-soir péntek­­esti második kiadásában azt a feltűnést keltő hírt közli, hogy a lengyel kormány tárgya­lásokat akar kezdeni Németországgal a dan­zigi kérdés rendezéséről. A lap úgy tudja, hogy a lengyel kormány már kész terveze­tet dolgozott ki és leszögezte, hogy milyen feltételek mellett volna hajlandó tárgyalá­sokat kezdeni a németekkel a danzigi szabad­állam alkotmányának módosításáról. „Német csapatok dan­zigi útjáról ír a Times London, június 30. (Inf.) Az angol sajtó erősen foglalkoztatja a danzigi probléma, te­kintettel arra, hogy a lapok danzigi és varsói tudósítói különböző ellenőrizhetetlen hírt közölnek, mely szerint német részről bizonyos intézkedéseket hajtottak volna végre. A Daily Express és a News Chronicle vezetnek e hírek terjesztésében. A Times varsói tudósítója szerint lengyel katonai körökben az a vélemény alakult ki, hogy nem kell hadászati jelentőséget tu­lajdonítani német katonai csapatok danzigi útjának, mert legfeljebb csak nyugtalaní­­tásról van szó. Danzigi cáfolat Danzig, június 30. (Inf.) A hivatalos dan­zigi körök szócsöve, a Danziger Vorposten szembeszáll a külföldi lapokban terjesztett különböző jelentésekkel, amelyek szerint Danzig szabadvárosban bizonyos katonai in­tézkedéseket hajtottak volna végre. A lap többek közt a következőket írja: — Szemtelen hazugság azt állítani, hogy Danzigban birodalmi katonaság lenne. Ugyan­úgy nem igaz, hogy a Nogat folyó felett be­­tonhidat építettek volna. Nincs semmi rej­­tenivalónk Danzigban a közvélemény elől, mert nem történik semmi törvénytelen a ké- A „tenger hete“ Lengyelországban Riasztó hírek Danzigból Páris, június 30. (Inf.) A francia sajtó­s nagykövet repülőgépen Londonba érkezett, riasztó híreket közöl a danzigi helyzettel . Haladéktalanul tanácskozni fog Halifax kü­l­­kapcsolatban. A jelentések a francia közvén­ ügyminiszterrel és a külügyi hivatal több reményt szemmel láthatóan izgalomba hozták. A lapok már felírásaikban is olyan hangot ütnek meg, amelyek alkalmasak az izgalmak fokozására, így például az Intransigeant a következő felírással látja el csütörtökön este jelentését: „A Rubicon partján". A lap egyébként többek közt azt írja, hogy Danzig ma kétségtelenül a világ ideggócpontja lett, ahol a jelek szerint döntések állnak küszö­bön. A Petit Parisien és az Excelsior külön­böző varsói jelentéseket közöl, amelyek sze­rint Danzigban és a szabadvároson kívül különböző intézkedések történtek volna, amelyek arra mutatnának, hogy küszöbön áll Danzignak Németországhoz való csato­lása. A félhivatalos Petit Parisien többek közt azt írja, hogy abban az esetben, ha ez bekövetkezne, úgy lengyel részről feltétlenül intézkedéseket hajtanának végre a lengyel érdekek védelmére. Német-lengyel összetűzés ebben az esetben elkerülhetetlen lenne és Lengyelország szövetségeseihez fordulna, amelyek önműködő segélynyújtásra kötele­zettek. Az Excelsior szerint a francia és az an­gol kormány világosan látja a helyzetet és minden danzigi német ténykedés lengyel ellenállással találkozna s kiváltaná Francia­­ország, valamint Anglia azonnali segélynyúj­tását, amelyet megígértek Lengyelországnak. Az esti lapok egybehangzóan azt jelentik, hogy a danzigi szenátus belülről készül a csatlakozás végrehajtására. Lengyelország azonban ebben az esetben kénytelen lenne — írják a francia lapok — a danzigi döntés ellen katonailag fellépni. A francia és az an­gol egyezmény ugyan a katonai segélynyúj­tást csak arra az esetre helyezte kilátásba, ha a lengyel államot harmadik hatalom ré­széről támadás érné, Franciaország és Anglia azonban katonailag abban az esetben is fe­dezné Lengyelországot — írják a francia la­pok —, „ha Lengyelország kénytelen lenne a danzigi szenátus várható döntései ellen vétójoggal élni“. Varsó, június 30. (Lengyel Távirati Iroda.) A „tenger hete“ keretében csütörtökön Var­sóban nagyszabású ünnepséget rendeztek. Moscicki köztársasági elnök hosszabb beszé­det mondott. ”— Gdynia és Danzig L­engyelország nyitott kapun a nagyvilág felé — mondotta az el­nök. Pomeránia és a tengerpart birtoka alapja gazdasági függetlenségünknek és felbecsülhe­tetlen érték számunkra: a levegőt és napfényt jelenti, amely elengedhetetlen szükséglete államunk létének. Minél több nehézségre ta­lálunk és minél ellenségesebbek a külső kö­rülmények, annál hajlíthatatlanabb az az akaratunk, hogy a legnagyobb áldozatok árán is biztosítsuk és szilárdan fenntartsuk Len­gyelország útját a tengerhez. Erősek vagyunk Varsó figyel

Next