Ujság, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)

1939-08-01 / 173. szám

I Budapest, 1939 augusztus 1. keddÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra . . ........................... 4.1 peng« Negyedévre .......................................10.80 peng« Egénz évre ...................................... 43.20 peng« Egyed arám ára Budapesten, vidéken és a pálya­udvarokon hétköznap............................. 18 fillér Vasárnap ............................................32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével mirosgő nap. SZERKESZTŐSÉG és kiadóhivatal? VI., Aradi­ utca 8. TELEFON:­­1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62. pontafiók 282. FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 222-405) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA VII., Erzsébet-körút 43. szám. (Royal-épület.) Telefon: 222-405 és 137-955. * SZABADELVŰ NAPILAP * XV. évfolyam, 175. szám Mi történt Csáky István gróf külügyminiszter Sopronban fontos külpolitikai nyilatkozatot tett. Ivády Béla a Ház ülésén megindokolta házsza­­bályrevíziós indítványát. Perényi Zsigmond báró, kárpátaljai kormányzói biztos két­napos körutazást tett a Kárpátalján, hogy a helyszínen tárgyaljon a ha­tóságok vezetőivel. Az erdélyi magyarság vezetői megjelentek Calinescu ro­mán miniszterelnöknél, akinek elő­adták a magyarság sérelmeit. Técsónél román határőrök kétizben lövöldöz­tek a békésen dolgozó magyar tutajosokra. Teleki Pál gróf miniszterelnöknél megbeszélés volt a házszabályrevízió ügyében. Werth Henrik tábornok, a honvédvezérkar főnöke hétfőn este elutazott Olaszországba. A pápa elvi programmjáról, amely az igaz­ságos béke fenntartása, augusztus közepén enciklikát bocsát ki. Mussolini látogatást tett az anconai halászati vásáron és hangsúlyozta a halászat fontosságát Olaszországra nézve az önellátás szempontjából. Az olasz tengeri haderő nagyszabású had­gyakorlatot hajtott végre Sardinia, Sicilia és az Égei-tengeri szigetek között. Chamberlain­e alsóházi beszédében pesszimista hangon nyilatkozott a világpolitikai helyzetről. A brit miniszterelnök hangoztatta, hogy a hármas szövet­ségi tárgyalások során mindkét ol­dalon belátják a „közvetett táma­dás" veszélyes voltát. Közölte Chamberlain, hogy angol és francia katonai bizottság utazik Moszkvába a vezérkari tárgyalások megkezdése végett. Hétfőn reggel megkezdődött Angliában a 12.000 tartalékos tengerész bevonu­lása. A tokiói angol-japán értekezleten nehézsé­geket okozó gazdasági kérdések tárgyalását keddre halasztották, hét­főn a tiencini rendészet kérdéseiről tárgyaltak. Tokióban nagy angolellenes tüntetés zajlott le, amely időközönként kirívó jelle­get öltött. A német kormány nem adta meg hozzájárulását a prá­gai angol főkonzul kinevezéséhez. Spanyolország visszafogad 50.000 spanyol köztár­sasági katonát, akik Franciaország­ban vannak internálva. i&z. VUjiig. kdífáidi Rihsuiíjárata CHAMBERLAIN KOMOR BESZÉDE Bejelentette a szovjettel való katonai megbeszélések megindítását. Súlyos­nak látja a danzigi kérdést. Attól tart, hogy a fegyverhalmozás kikerül­­hetetenül háborúra vezethet. A „közvetett támadás 1” fogalmát Anglia is fontosnak tartja és be akarja vezetni a hármas szövetségi szerződésbe London magatartása Tokióval szemben merevebbé vált A hétfői nap fontos külpolitikai eseménye Chamberlain alsóházi beszéde. Alaphangja, ami a világháború kilátásait illeti, meglehető­sen komor, szinte baljóslatú. A brit premier súlyos veszélyt lát a fegyverek egyre foko­zódó felhalmozásában s attól tart, hogy ha ez ebben az iramban megy tovább, a puskák­nak maguktól kell elsülniök. Mégis úgy látja, hogy ha azt a szóáradatot, amely gyűlölettel és háborús hangulattal mérgezi a levegőt, valahogy meg lehetne állítani, akkor háború nélkül is meg lehetne oldani a vitás kérdése­ket. Egyúttal bejelenti a hármas szövetségi tár­gyalások fejlődését és a moszkvai katonai tárgyalások megindítását — ezek olyan té­nyek, amelyek a „mérgező szavaknál“ ezer­szer súlyosabbá és háborúsabbá teszik a köz­hangulatot. Megtudjuk, hogy az angol kor­mány is fontosnak tartja a „közvetett táma­dás“ bevezetését a hármas szövetségi szerző­désbe és tisztázását, mert felfogása szerint ez is nagy veszélyeket rejt magában. Az ellentét a szovjet és Anglia között Chamberlain sze­rint már úgyszólván csak stilisztikai, ameny­nyiben Anglia el akarja kerülni még a lát­szatát is annak, mintha a Balti államok füg­getlenségét érinteni akarnák. Chamberlain a danzigi kérdést is súlyosnak látja s általában véve olyan pesszimizmus árad e beszédből, amilyen még alig szólalt meg e „müncheni“ politikus ajkán. A katonai bizottság rövidesen útra kel Moszkvába, ahol, úgy látszik, mégis csak megkötik az egyezményt. Ezért­­ Ame­rika kemény fellépése miatt, Anglia a kínai kérdésben is merevebb magatartást tanúsít, viszont az ázsiai japán hadsereg kezdi ismét csörtetni a kardját. Ezekről, valamint a vasárnapi és hétfői nap más külpolitikai eseményeiről alábbi távirataink számolnak be. set kormányok között folyó tárgyalások történetének áttekintését, mert jól tu­dom, hogy annak adatait más emberek, más országokban örömmel felhasznál­nák arra, hogy azzal ellentéteket szít­sanak Anglia és a Szovjet között. Nin­csen tehát szándékomban, hogy ezeket a felvilágosításokat nekik megadjam. Nem titok — mondotta Chamberlain —, hogy a két kormány eddig még nem tudott megegyezni a közvetett támadás o­ly meg­határozásában, amely az összes felek szá­mára elfogadható volna, holott mindkét oldalon belátják azt, hogy ez a támadó­­épp olyan végzetes lehet, mint ha közvetlen és teljes mértékben kívánnak ellene felsora­kozni. Katonai bizottság megy Moszkvába Ugyanakkor a legteljesebb módon kerülni akarjuk még a látszatát is annak, mintha más államok függetlenségét csorbítani akar­­nák. Ez az oka annak, hogy a francia és a brit kormány még nem egyezett meg a szov­jet kormánnyal, mivel a szovjet által kívánt formula, nézetem szerint, nem tünteti el ezt a látszatot. Az angol és a francia kiküldöt­teknek tehát folytatniok kellett a tárgyalá­sokat és egyben több időre is volt közben szükségük a tárgyalások egyes szakaszai között, mint Molotovnak a helyszínen, hogy a tárgyalások állását kormányaikkal ismer­tessék. Hogy késedelmet ne szenvedjünk, ideiglenes egyezmény megkötését javasol­tuk. A szovjet máskép gondolkodott és így vetődött fel a gondolat, hogy addig is, míg az egyezményt aláírjuk vagy para­­fálju­k, Anglia és Franciaország katonai bizottságot küldjön Moszkvába vezér­kari tanácskozásra és hogy ezek meg­kezdődjenek, még mielőtt a politikai egyezmény létesült volna. Kétségtelen, hogy ez nagy bizalom jele, ha elhatá­roztuk, hogy katonai szakértőinket Oroszországba küldjük, hogy arról tanácskozzanak,, miként készíthetjük el katonai terveinket, mielőtt még bizo­nyosságot nyertünk volna afelől, hogy a politikai kérdésekben megegyezünk. Az orosz külpolitika vezetője azt a meg­győződését hangoztatta, hogy ha erre a katonai megbeszélésre sor kerül, a poli­tikai nehézségek már nem lesznek át­hidal­hatatlanok. Mi készek vagyunk erre és őszintén reméljük és velünk együtt reméli a francia kormány, hogy Molotov feltevése valósággá lesz. Az alsóház ülése London, július 31. Az alsóház hétfői ülé­sén Sinclair képviselő, a szabadelvű ellenzék vezére, a külügyi vita során hangoztatta, hogy az Anglia által életrehívott békearcvo­­nal tagállamai között gazdasági együttműkö­désre van szükség, beleértve a külkereskede­lem akadálytalan lebonyolítását és a nyers­anyagokhoz való hozzáférést. A képviselő ja­vasolta, hogy az arcvonal tagjait, de egyben Németországot és Olaszországot is k­özös ér­tekezletre hívják egybe a nyersanyagelosztás, valamint a haderő korlátozása ügyében és azt ajánlotta, hogy a brit kormány ilyen irányú javaslatot juttasson el Hitlerhez és Mussolinihoz. Dalton munkáspárti képviselő kérdést in­tézett a kormányhoz, vajjon igaz-e az, hogy a moszkvai tárgyalásokat eleinte főleg az an­gol kormány késleltette. Ha ez igaz volna, úgy érthetőnek tartja, hogy Molotov gyanak­vással tekint Észtország és Lettország felé és hogy a szovjet sajtó annyira kikel a demo­kráciák ellen. — Szükségem volna — mon­dotta —, hogy Halifax lord Moszkvába utaz­zék, vagy pedig, hogy Molotovot meghívják Londonba. Chamberlain miniszterelnök, akit a kor­mánypárt tüntető éljenzéssel fogadott, han­goztatta, hogy a mostani körülmények kö­zött, amidőn kényes természetű tárgyalások folynak több idegen hatalommal, vigyázni kell minden szóra, amit kiejtenek. Különösen tartózkodni kell a tárgyaló felek között eset­leg fennforgó ellentétek túlzásától, nem tesz jó szolgálatot az ügynek az, aki azt állítja, hogy a kormány kebelében egyenetlenség van a politika főiránya felől. Semmi sem lehet kellemesebben valószínű ellenségeink szá­mára, mintha úgy tűnne fel, hogy a brit mi­niszterelnök és külügyminiszterének külpoli­tikai elhatározásait illetőleg nem volna meg az egység. „Mit tettünk március óta?G* Dalton képviselő kérdésére, hogy mit tettünk március óta, utalok félelmetes had­erőnkre, Lengyelországgal és Törökország­gal létrejött egyezményeinkre, amely két ország törekvéseinél fogva bármely arc­­vonal fontos tényezője. A Görögországnak és Romániának nyújtott biztosítékok lehe­tővé tették, hogy ezek az államok is részt­­vegyenek a békearcvonalban. Dalton beszé­déből az tűnik ki, hogy az ő számára csak egy fontos és ez: Oroszország. Úgy Sinclair mint Dalton beszédéből az a gyanúsítás csendül ki, mintha az egyezmény létrejötte körüli késedelmet kizárólag a brit kormány okozta volna. Különösen Dalton firtatta tartósan ezt a kérdést, mint hogyha igyeke­zett volna minket rábírni arra, hogy a ma­gunk részéről a szovjet kormányra hárítsuk a felelősséget a késedelemért. Ezért is türtőztetem magamat és nem engedem magamat vitába vonni e kér­dés körül, mivel őszintén kívánom e megegyezés létrejöttét. Nagy önmeg­tartóztatásra van szükségem, hogy ne igazítsam helyre azt a hamis benyo­mást, amelyet az ellenzéki képviselők beszédeikkel kelteni igyekeznek. Éppen ezért nem adom az angol-francia-szót­ Ára 16 fillér

Next