Ujság, 1939. augusztus (15. évfolyam, 173-198. szám)
1939-08-01 / 173. szám
I Budapest, 1939 augusztus 1. keddÚJSÁG ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra . . ........................... 4.1 peng« Negyedévre .......................................10.80 peng« Egénz évre ...................................... 43.20 peng« Egyed arám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap............................. 18 fillér Vasárnap ............................................32 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével mirosgő nap. SZERKESZTŐSÉG és kiadóhivatal? VI., Aradi utca 8. TELEFON:1-207-57, 1-207-56, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62. pontafiók 282. FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 222-405) UTAZÁSI ÉS MENETJEGYIRODA VII., Erzsébet-körút 43. szám. (Royal-épület.) Telefon: 222-405 és 137-955. * SZABADELVŰ NAPILAP * XV. évfolyam, 175. szám Mi történt Csáky István gróf külügyminiszter Sopronban fontos külpolitikai nyilatkozatot tett. Ivády Béla a Ház ülésén megindokolta házszabályrevíziós indítványát. Perényi Zsigmond báró, kárpátaljai kormányzói biztos kétnapos körutazást tett a Kárpátalján, hogy a helyszínen tárgyaljon a hatóságok vezetőivel. Az erdélyi magyarság vezetői megjelentek Calinescu román miniszterelnöknél, akinek előadták a magyarság sérelmeit. Técsónél román határőrök kétizben lövöldöztek a békésen dolgozó magyar tutajosokra. Teleki Pál gróf miniszterelnöknél megbeszélés volt a házszabályrevízió ügyében. Werth Henrik tábornok, a honvédvezérkar főnöke hétfőn este elutazott Olaszországba. A pápa elvi programmjáról, amely az igazságos béke fenntartása, augusztus közepén enciklikát bocsát ki. Mussolini látogatást tett az anconai halászati vásáron és hangsúlyozta a halászat fontosságát Olaszországra nézve az önellátás szempontjából. Az olasz tengeri haderő nagyszabású hadgyakorlatot hajtott végre Sardinia, Sicilia és az Égei-tengeri szigetek között. Chamberlaine alsóházi beszédében pesszimista hangon nyilatkozott a világpolitikai helyzetről. A brit miniszterelnök hangoztatta, hogy a hármas szövetségi tárgyalások során mindkét oldalon belátják a „közvetett támadás" veszélyes voltát. Közölte Chamberlain, hogy angol és francia katonai bizottság utazik Moszkvába a vezérkari tárgyalások megkezdése végett. Hétfőn reggel megkezdődött Angliában a 12.000 tartalékos tengerész bevonulása. A tokiói angol-japán értekezleten nehézségeket okozó gazdasági kérdések tárgyalását keddre halasztották, hétfőn a tiencini rendészet kérdéseiről tárgyaltak. Tokióban nagy angolellenes tüntetés zajlott le, amely időközönként kirívó jelleget öltött. A német kormány nem adta meg hozzájárulását a prágai angol főkonzul kinevezéséhez. Spanyolország visszafogad 50.000 spanyol köztársasági katonát, akik Franciaországban vannak internálva. i&z. VUjiig. kdífáidi Rihsuiíjárata CHAMBERLAIN KOMOR BESZÉDE Bejelentette a szovjettel való katonai megbeszélések megindítását. Súlyosnak látja a danzigi kérdést. Attól tart, hogy a fegyverhalmozás kikerülhetetenül háborúra vezethet. A „közvetett támadás 1” fogalmát Anglia is fontosnak tartja és be akarja vezetni a hármas szövetségi szerződésbe London magatartása Tokióval szemben merevebbé vált A hétfői nap fontos külpolitikai eseménye Chamberlain alsóházi beszéde. Alaphangja, ami a világháború kilátásait illeti, meglehetősen komor, szinte baljóslatú. A brit premier súlyos veszélyt lát a fegyverek egyre fokozódó felhalmozásában s attól tart, hogy ha ez ebben az iramban megy tovább, a puskáknak maguktól kell elsülniök. Mégis úgy látja, hogy ha azt a szóáradatot, amely gyűlölettel és háborús hangulattal mérgezi a levegőt, valahogy meg lehetne állítani, akkor háború nélkül is meg lehetne oldani a vitás kérdéseket. Egyúttal bejelenti a hármas szövetségi tárgyalások fejlődését és a moszkvai katonai tárgyalások megindítását — ezek olyan tények, amelyek a „mérgező szavaknál“ ezerszer súlyosabbá és háborúsabbá teszik a közhangulatot. Megtudjuk, hogy az angol kormány is fontosnak tartja a „közvetett támadás“ bevezetését a hármas szövetségi szerződésbe és tisztázását, mert felfogása szerint ez is nagy veszélyeket rejt magában. Az ellentét a szovjet és Anglia között Chamberlain szerint már úgyszólván csak stilisztikai, amenynyiben Anglia el akarja kerülni még a látszatát is annak, mintha a Balti államok függetlenségét érinteni akarnák. Chamberlain a danzigi kérdést is súlyosnak látja s általában véve olyan pesszimizmus árad e beszédből, amilyen még alig szólalt meg e „müncheni“ politikus ajkán. A katonai bizottság rövidesen útra kel Moszkvába, ahol, úgy látszik, mégis csak megkötik az egyezményt. Ezért Amerika kemény fellépése miatt, Anglia a kínai kérdésben is merevebb magatartást tanúsít, viszont az ázsiai japán hadsereg kezdi ismét csörtetni a kardját. Ezekről, valamint a vasárnapi és hétfői nap más külpolitikai eseményeiről alábbi távirataink számolnak be. set kormányok között folyó tárgyalások történetének áttekintését, mert jól tudom, hogy annak adatait más emberek, más országokban örömmel felhasználnák arra, hogy azzal ellentéteket szítsanak Anglia és a Szovjet között. Nincsen tehát szándékomban, hogy ezeket a felvilágosításokat nekik megadjam. Nem titok — mondotta Chamberlain —, hogy a két kormány eddig még nem tudott megegyezni a közvetett támadás oly meghatározásában, amely az összes felek számára elfogadható volna, holott mindkét oldalon belátják azt, hogy ez a támadóépp olyan végzetes lehet, mint ha közvetlen és teljes mértékben kívánnak ellene felsorakozni. Katonai bizottság megy Moszkvába Ugyanakkor a legteljesebb módon kerülni akarjuk még a látszatát is annak, mintha más államok függetlenségét csorbítani akarnák. Ez az oka annak, hogy a francia és a brit kormány még nem egyezett meg a szovjet kormánnyal, mivel a szovjet által kívánt formula, nézetem szerint, nem tünteti el ezt a látszatot. Az angol és a francia kiküldötteknek tehát folytatniok kellett a tárgyalásokat és egyben több időre is volt közben szükségük a tárgyalások egyes szakaszai között, mint Molotovnak a helyszínen, hogy a tárgyalások állását kormányaikkal ismertessék. Hogy késedelmet ne szenvedjünk, ideiglenes egyezmény megkötését javasoltuk. A szovjet máskép gondolkodott és így vetődött fel a gondolat, hogy addig is, míg az egyezményt aláírjuk vagy parafáljuk, Anglia és Franciaország katonai bizottságot küldjön Moszkvába vezérkari tanácskozásra és hogy ezek megkezdődjenek, még mielőtt a politikai egyezmény létesült volna. Kétségtelen, hogy ez nagy bizalom jele, ha elhatároztuk, hogy katonai szakértőinket Oroszországba küldjük, hogy arról tanácskozzanak,, miként készíthetjük el katonai terveinket, mielőtt még bizonyosságot nyertünk volna afelől, hogy a politikai kérdésekben megegyezünk. Az orosz külpolitika vezetője azt a meggyőződését hangoztatta, hogy ha erre a katonai megbeszélésre sor kerül, a politikai nehézségek már nem lesznek áthidalhatatlanok. Mi készek vagyunk erre és őszintén reméljük és velünk együtt reméli a francia kormány, hogy Molotov feltevése valósággá lesz. Az alsóház ülése London, július 31. Az alsóház hétfői ülésén Sinclair képviselő, a szabadelvű ellenzék vezére, a külügyi vita során hangoztatta, hogy az Anglia által életrehívott békearcvonal tagállamai között gazdasági együttműködésre van szükség, beleértve a külkereskedelem akadálytalan lebonyolítását és a nyersanyagokhoz való hozzáférést. A képviselő javasolta, hogy az arcvonal tagjait, de egyben Németországot és Olaszországot is közös értekezletre hívják egybe a nyersanyagelosztás, valamint a haderő korlátozása ügyében és azt ajánlotta, hogy a brit kormány ilyen irányú javaslatot juttasson el Hitlerhez és Mussolinihoz. Dalton munkáspárti képviselő kérdést intézett a kormányhoz, vajjon igaz-e az, hogy a moszkvai tárgyalásokat eleinte főleg az angol kormány késleltette. Ha ez igaz volna, úgy érthetőnek tartja, hogy Molotov gyanakvással tekint Észtország és Lettország felé és hogy a szovjet sajtó annyira kikel a demokráciák ellen. — Szükségem volna — mondotta —, hogy Halifax lord Moszkvába utazzék, vagy pedig, hogy Molotovot meghívják Londonba. Chamberlain miniszterelnök, akit a kormánypárt tüntető éljenzéssel fogadott, hangoztatta, hogy a mostani körülmények között, amidőn kényes természetű tárgyalások folynak több idegen hatalommal, vigyázni kell minden szóra, amit kiejtenek. Különösen tartózkodni kell a tárgyaló felek között esetleg fennforgó ellentétek túlzásától, nem tesz jó szolgálatot az ügynek az, aki azt állítja, hogy a kormány kebelében egyenetlenség van a politika főiránya felől. Semmi sem lehet kellemesebben valószínű ellenségeink számára, mintha úgy tűnne fel, hogy a brit miniszterelnök és külügyminiszterének külpolitikai elhatározásait illetőleg nem volna meg az egység. „Mit tettünk március óta?G* Dalton képviselő kérdésére, hogy mit tettünk március óta, utalok félelmetes haderőnkre, Lengyelországgal és Törökországgal létrejött egyezményeinkre, amely két ország törekvéseinél fogva bármely arcvonal fontos tényezője. A Görögországnak és Romániának nyújtott biztosítékok lehetővé tették, hogy ezek az államok is résztvegyenek a békearcvonalban. Dalton beszédéből az tűnik ki, hogy az ő számára csak egy fontos és ez: Oroszország. Úgy Sinclair mint Dalton beszédéből az a gyanúsítás csendül ki, mintha az egyezmény létrejötte körüli késedelmet kizárólag a brit kormány okozta volna. Különösen Dalton firtatta tartósan ezt a kérdést, mint hogyha igyekezett volna minket rábírni arra, hogy a magunk részéről a szovjet kormányra hárítsuk a felelősséget a késedelemért. Ezért is türtőztetem magamat és nem engedem magamat vitába vonni e kérdés körül, mivel őszintén kívánom e megegyezés létrejöttét. Nagy önmegtartóztatásra van szükségem, hogy ne igazítsam helyre azt a hamis benyomást, amelyet az ellenzéki képviselők beszédeikkel kelteni igyekeznek. Éppen ezért nem adom az angol-francia-szót Ára 16 fillér