Ujság, 1939. november (15. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-03 / 249. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra ................................. 4.­ pengő Negyedévre . . . . .......................10.80 pengő Egész évre .................................... 43.20 pengfi Egyes szám­ára Budapesten, vidéken és a pálya­udvarokon hétköznap ........................... 16 Biér Vasárnap ...............................................32 Gllér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap.ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIV­ATAL­ VI.. Aradi­ utca 8. TELEFON:­­1-207-57, 1-207-50, 1-207 55, 1-207-54. Budapest 62. postaSok 282 FIÓKKIADÓHIVATAL KÖLCSÖN KÖNYVTÁR (Telefon: 222-44) UTAZÁS­ ÉS MENETJEGYIRODA VII., Erzsébet-körút 43. szám (Royal-épület). Telefon: 131-628 és 137-955. Budapest, 1939 november 3. péntek­i SZABADELVŰ NAPILAP , XV. évfolyam, 249. szám Mi történt ? Olaszország az angol főkon­­ez Olasz-Albá­­gyértelmű­­en a radikális nidátumart meg­­munisták elvesz­­andátumukat. Darányi Kálmán, volt miniszterelnök, a képviselőház elnöke, hosszas szenvedés után el­hunyt. A temetés idejét kedden délelőtt tizenegy órára tűzték ki. Az elhunyt államfér­fit a képviselőház kupolacsarnoká­ból temetik. Az Egyesült Magyar Párt vezetősége a bécsi döntés első év­fordulóján táviratot intézett Ribben­trop és Ciano külügyminiszterekhez, Teleki Pál gróf miniszterelnökhöz, Kánya Kálmánhoz és Imrédy Bélá­hoz. A kormány rendeletet adott ki, amelyben fel­oldotta a zár alól a kakaót. Mussolini átalakította az olasz kormányt. Graziani tábornagyot a hadsereg vezérkari főnökévé ne­vezték ki. Molotov nagy beszédet mondott a szovjet külpolitikai állásfoglalásáról. A francia és az angol lapok kiemelik, hogy a szovjet nem adja fel semlegességét és nem részesíti katonai támogatás­ban Németországa A finn bizottság az új utasításokkal vissza­érkezett Moszkvába. A szovjet többek között a finn határ eltolását is követeli, ami nagy nyugtalansá­got keltett Heteinkben. Kallio finn köztársasági elnök a megegye­zés mellett van, Mannerheim tábor­nok ellene. Izmet Inönü török köztársasági elnök ismertette az ankarai garancia egyezményt és kijelentette, hogy ven teljesíti szerző­ségeit. Ankarában, hírek szerint, a közeljövőben jet-török-román tárgyalások­nak meg. A nyugati front helyi jellegű kisebb sok történtek. Egy angol cirkáló elsüllyesztett tályhajót, amely a alattjárókat üzemanya Az angol kormány kérte, had járuljon hozzá a trran­zul kinevezéséhez; m­a elismerésével T­örökország hi­­dési kötelezett A svájci képviselőválasztásol­, demokrata párt ma növekedtek, a kom­tettek mind a két m­­a a semleges­ Az amerikai képviselőház tárgya régi törvényjavaslatot Hollandia határmenti községeiben kihirdették az ostromállapotot. Japán-olasz megbeszélések kezdődnek Chamberlain az alsóházban beszámolót mondott a hadihelyzetről. New-Delhiben tanácskozást folytatott az indiai al­­király a hindu­k és a mohamedánok vezéreivel az alkotmány kérdései­ről. Azov­indul­ó a német támadó­egy német tar­német tenger­ággal látta el. Megszüntette az amerikai kongresszus a fegyverkiviteli tilalmat Az amerikai képviselőhöz is megszavazta a semlegességi törvényt. A szov­jet a finn határt Leningrád felett hátrább akarja tolni és több szigetet követel Finnországtól. Ankarában hír szerint szovjet-török-román tárgya­lások indulnak meg. Átalakították az olasz kormányt. Anglia elismerte az olasz Albániát. Molotov beszéde és expozéjának visszhangja. A szovjet továbbra is semleges marad. Chamberlain beszámolója az alsóházban Moszkvába érkezett a finn bizottság, de a tárgyalásokat felfüggesztették •A Molotov külpolitikai beszédének leg­­** meglepőbb része az, hogy a szovjet nem ad katonai segítséget Németországnak. A szeptember végén Moszkvában aláírt első szovjet-német szerződés úgy rendelkezett, hogy ha a német és a szovjet kormány békefáradozásai nem járnának sikerrel, akkor meg lehet állapítani azt a tényt, hogy Anglia és Franciaország felelős a háború folytatásáért“. Most tehát Molotov, amikor a háborús felelősséget Angliára és Francia­­országra hárította, csak a szerződés kijelen­téseit ismételte meg más szavakkal, amitől nem is térhetett volna el. Ugyanakkor azon­ban a szerződés azt is kimondta, hogy „ha a háború tovább folynék, Németország és a szovjet kormánya közösen tanácskozik a szükséges rendszabályokról“. E rendszabá­lyok jellegéről és mineműségéről a szerző­dés nem mond többet, azonban Ribbentrop Moszkvából való elutazása előtt adott nyi­latkozatának e pontra vonatkozó részében közölte, hogy tisztázták azt a kérdést, mi történik, ha Angliában és Franciaországban, a „háborús uszítók“ kerekednének felül. Ebben az esetben — mondotta Ribbentrop — Németország és 11 szovjet megteszi a szük­séges ellenintézkedéseket. A német sajtó is így kommentálta a szerződés által előírt ta­nácskozások természetét, úgyhogy e konzul­tatív rendelkezéstől sok külföldi lap a szovjet-német katonai együttműködést várta. Egyes sajtóorgánumok a szovjetküldöttség legutóbbi berlini látogatását is ilyen várható intézkedésekkel kapcsolták össze és azt a körülményt, hogy Németország támadó ak­ciója a nyugati fronton még mindig késik, azzal magyarázták, hogy előbb ezt a szovjet­német katonai együttműködést tisztázzák. Molotov beszédéből azonban kiderült, hogy a szovjet továbbra is semleges marad és mint az MTI Londonból jelenti, „megtagadja a legcsekélyebb katonai támogatást is Né­metországtól“, úgyhogy Londonban — mint ugyancsak az MTI jelenti — a beszéd angol­­francia-ellenes részét a szokásos külpolitikai fordulatoknak tekintik. Ez tehát az angol felfogás szerint mintegy valami selyempapír, amelybe Molotov a keserű valóságot Német­ország számára becsomagolta.­­ A beszédnek más vonatkozásban is­­s nagy jelentősége van. Elsősorban Finnország szempontjából. Megtudjuk be­lőle, amit már mint sejtelmet megemlített­­ünk ezeken a hasábokon, hogy a szovjet út külpolitikai kapcsolatait összes szomszédai­val a kölcsönös katonai segélyegyezmény alapján akarta berendezni úgy, amint a Balti-államokkal, amelyek kénytelenek vol­tak ebbe belemenni. Törökország és Finn­ország azonban ezt a tervet kereken vissza­utasította. Törökországgal szemben Molotov kénytelen volt beérni azzal a fenyegetéssel, hogy a jövőben még megbánhatja eljárását, Finnországgal szemben azonban — ha el is ejtette a kölcsönös katonai segélyegyezményt — egész sor követelést jelentett be. Ugyan­olyan természetű követe­seket, mint ami­­neket a három Balti-állammal szemben: szigetek és katonai támaszpontok átengedé­sét követeli, sőt Leningrád felett a szovjet­­finn határt is feljebb akarja tolni Viipuri irányában, mélyen be Finnország testébe. Ez a követelés nagy izgalmat és elégedetlensé­get keltett Helsinkiben, annál is inkább, mert éppen akkor utazott el Moszkvába a finn küldöttség, hogy folytassa az október 23-án megszakadt tárgyalásokat. Hogy Ke­let-Karéliában, ahol finnek laknak, határ­­módosítást hajtanak végre Finnország ja­vára, az nem ellensúlyozza azt, hogy a szovjet úgy akar elbánni Finnországgal, mint egy kis Balti-állammal, sőt annak is tekinti és nem „északi államnak“. Ez kitűnik a be­­széd ama részéből, ahol Molotov harmadik hatalmak beavatkozását eleve visszautasítja — értsd az északi államok (esetleg Ame­rika tiltakozását. Így tehát — mint Erkko külügyminiszter az MTI tudósítása szerint kijelentette — Finnország ezekben a köve­telésekben orosz imperializmust lát. A finn hadsereg, élén Mannerheim tábornokkal, hallani sem akar e követelések teljesítéséről és nem is valószínű, hogy Finnország ilyen formában teljesíti ezeket a szuverenitásába ütköző követeléseket.­­ Molotov két helyen foglalkozott Ame­­­­rikával. Visszautasította Roosevelt állásfoglalását Finnország mellett, ami az amerikai elnöknek Kalininhoz, a legfelsőbb szovjettanács elnökéhez küldött levelével történt. Helytelenítette továbbá Molotov a készülő semlegességi törvényt. Válaszképpen Washingtonban nyilvánosságra hozták Ka­linin és Roosevelt áprilisi üzenetváltását. Kalinin akkor szerencsekívonatait és rokon­­szenvét fejezte ki Rooseveltnek Hitlerhez és Mussolinihoz intézett békeüzenetével kap­csolatban és egyáltalában nem találta azt a semlegesség megsértésének, mint most Mo­lotov a Finnország érdekében küldött üze­netet. J.De azért akadnak olyanok is Wa­shingtonban, akik azt kívánják, hogy Mo­lotov beszéde miatt hívják vissza az Egye­sült Államok moszkvai nagykövetét. Ugyan­ekkor Molotov békejobbot nyújt Amerika távolkeleti ellenfele, Japán felé, ami Tokió­ban igen nagy figyelmet keltett. Már jelen­tik is, hogy a szovjet és Japán között új tárgyalások indulnak meg. Franciaországban és Angliában a beszéd negatív részét eme­lik ki, vagyis a Németországgal való kato­nai együttműködés elmaradását és­­ elé­gedettek a beszéddel. A szovjet tiltakozott ugyan a dugáruegyezmény ellen, de ugyan­akkor nagy horderejű kereskedelmi szerző­dést köt Angliával. De megelégedést keltett a beszéd Németországban is, ahol hangsú­lyozzák, hogy Németország mindig arra az álláspontra helyezkedett, hogy a katonai harcot egyedül fogja megvívni, viszont Mo­lotov „az angol-francia háborús célokat le­álcázta“ és kijelentette, hogy egy „erős Né­metország az európai béke elengedhetetlen előfeltétele“. Ezek a kijelentések nagy meg­elégedést keltettek Németországban.­­ Egy másik fontos esemény, aminek azonban kihatása szempontjából na­gyobb jelentőséget tulajdonítanak a kelleté­nél: az olasz kormány átalakítása. Ennek nincsen olyan fontossága, mintha demokra­tikus államban történik kormányváltozás, mert hiszen Olaszország belső és külső po­litikáját Mussolini irányítja és a kormány­­változás is az ő elhatározása alapján jött létre, azzal a céllal, hogy felfrissítse a ve­zető gárdát, helyet adjon a fiatalabb nem­zedéknek és ez is kifejthesse tehetségét. Nincs tehát szó semmiféle „őrségváltásról“, ha e szó alatt az olasz politika módosítását értik. Grazianinak, a hadsereg vezérkari fő­nökévé­­való kinevezésével egy olyan nagy olasz hazafinak­ és kitűnő hadvezérnek ér­demeit méltatta Mussolini, akinek az abesz­­szin háborúban végrehajtott teljesítményei mindannyiunknak élénk emlékezetében van­nak. Amellett kitűnő szervező és gyarma­tosító. Uj munkaerők, Mussolini elgondolá­sainak új megvalósítói. Visszatérés az ere­deti fascista hagyományokhoz, mint az MTI tudósítása szerint Londonban írják, ■— amelytől, mint ismeretes, Olaszország­ az utóbbi években bizonyos vonatkozásban el­hajlott a nemzeti szocializmus elmélete felé... Mussolini meg akarta akadályozni a német-lengyel harc kitörését és most a vi­szály elszigetelésén dolgozik. Az új minisz­térium Olaszország tiszta nemzeti politiká­jának szolgálatában áll. Anglia készségesen igyekszik az angol-olasz kapcsolatokat ki­­mélyíteni. Az angol-olasz kereskedelmi tár­gyalásoktól azt várják, hogy nagyobb lesz a kereskedelmi forgalom Anglia és Olasz­ország között, mint a szankciós hadjárat előtt volt. De Anglia tovább ment. Kérte az olasz kormányt, hogy járuljon hozzá tiranai angol főkonzul kinevezéséhez, ami annyit jelent, hogy Anglia de facto elismerte az olasz Albániát. Olaszország helyzete ezáltal a Balkánon az eddiginél is jelentősebb lesz és ezt még jobban megszilárdítja a készülő olasz-görög barátsági szerződés.­­ Ami a harcteret illeti, Chamberlain *** csütörtöki beszéde is kiemelte az ese­­ménytelenséget. Utalt az angol légihaderő által a múlt héten végzett harcokra és csak néhány megjegyzéssel válaszolt Molotovnak. 42 A semlegességi törvényt, amelyet az­­ amerikai szenátus már a múlt héten elfogadott, most a képviselőhöz is megsza­vazta. Így tehát a szükséges alakiságok után, Roosevelt aláírásával törvényerőre emelke­dik a fegyverkiviteli tilalom megszüntetése. Anglia, Franciaország és Németország kész­­pénzfizetés ellenében saját hajóival szállít­hat hadianyagot és fegyvert Amerikából. Ára 16 fillér Amerika döntése Washington, november 2. (Havas) Csütörtö­kön pontosan délelőtt 11 órakor nyílt meg a képviselőh­áz nagyfontosságú ülése, amelynek döntenie kellett a fegyverkiviteli tilalomról. A képviselők igen nagy számmal jelenteti meg az ülésen. A köztársasági képviselők egy része is elhatározta, hogy a kormány mellett szavaz, hogy a lehető leggyorsabban befejezhessék a semlegességi javaslat módosításának vitáját. A szenátus délután öt óráig elnapolta ülésé abban a reményben, hogy a képviselőház ad­­digra már meghozza döntését és megtörténőí­tik a képviselőhöz és a szenátus vegyesbizott­ságába küldendő tagok megválasztása A képviselőházban Rayburn demokrata vezé­beszéde után Nads­worth newyorki köztársaság

Next