Ujság, 1939. december (15. évfolyam, 273-296. szám)

1939-12-01 / 273. szám

K­ÖPIZ­ETÉSI Á­R­A­K:­­ Egy hónapra ..................... . . . . ... pengő Negyedév. ........................... . . K1.80 pengő Egész évre . . .................. . . . . K 3.20 perun Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a nál­a­udvarokon hétköznap..................... . . 16 fillér Vasárnap ........................... . . ............. 32 fillér Megjelenik vsárnap és ünnepnap a napok kivételével m­inden nap.ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVETLEI VI.. Aradi­ utca 8 TELEFON: •1-207-57, 1 -207-50, 1-207-55, 1-207-54. Budapest 62. postafiók 2­2. FIÓKKIADÓH­IV­ATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 181-M8) UTAZÁSI É­S MENET. JEGYIRODA VII., Erzsébet­ körút 43 szám (Royal-épület).­­ Telefon: 131-628 és 137-905. Budapest, 193? december V péru­ak * SZABADELVŰ NAPILAP * XV. évfolyam, 275. szám Mi történt csütörtökön A képviselőház folytatta az appropriációs j­avaslat tárgyalását. A Közigazgatási Bizótság Nesz Ferenc nyilaskeresztes kép­viselő mandátumát megsemmisí­tette, a Kórody Tibor mandátuma ellen beadott kifogásokat elutasí­totta. A külföldi sajtó behatóan foglalkozik Csáky István gróf külügyminiszternél, Gafencu román külügyminiszter beszédére tett nyilatkozatával. Perényi Zsigmondi béró kárpátaljai kormányzói biztos I­llniczky Sándor főtanácsadó Buda­pestre érkezett, és A kormánypárt elhatározta, hogy a párton belül Interpellációs Intézményt létesít. Az első Interpellációt a csütörtöki értekezleten Ronkay Ferenc intézte a kereskedelmi mi­niszterhez. Varga József kereskedelemügyi miniszter vála­szában kijelentette, hogy maximál­ják a kereskedelmi haszonkulcsot és kötelezővé teszik az áruknak ár­ral való megjelölését. A szovjet csapatok csütörtök reggel hét órakor átlép­ték a finn határt, s erős harcok után 20 kilométerre bevonultak finn te­rületre. Az északi Jegeszonger felől támadó szovjet csapatok el­foglalták a Halász-félszigetet. A szovjet repülők többször bombázták Helsinkit, Finn­ország fővárosát. Vlipuri városának egyes negyedeit a szov­jet repülők gyújtóbombákkal fel­gyújtották. A Ladoga-tó északi partjain szovjet csapatok­szintén átlépték a finn határt. Finnországban kihirdették a hadiállapotot és Man­­nerheim tábornagyot bízták meg a hadsereg főparancsnokságával. Az oroszok a szárazföldön és a tengeren egy­szerre támadnak Viipuri felé. Leitskaer szigetén, a Finn-öbölben orosz csa­patokat hajóztak ki. Amerika jegyzékét a finn-szovjet viszály közvetítése ügyében átadták Moszkvában. A francia kamarában Daladier kormánynyilatkozatot ol­vasott fel. A francia miniszterelnök hangoztatta, hogy az ellenállás vo­nala alatt nemcsak a Maginot-vona­­lat, hanem ennek az Északi-tengerig és a Juráig való meghosszabbítá­sát is kell érteni. Daladier törvényjavaslatot nyújtott be a kor­mány különleges felhatalmazásáról a háborús időre. Szovjet-Oroszország fi———m—wiágámmá—— megtámadta Finnországot Három helyen átlépték a Hun határt a szovjet csapatok és húsz kilo­méternyire behatoltak finn területre. Repülőtámadások Helsinki, Viipuri és a Finn-öböl partja mentén lévő városok ellen. Mannerheim tábornagy irányítja a finn védelem had­mozdulatait. A nyugati harctéren nem történt említésre méltó esemény. Élénk visszhangja van a külföldi sajtóban Csáky István külügyminiszter nyilatkozatának, amelyet Gafencu beszédére adott Daladier külpolitikai beszámolója a francia kamarában I­­ Igaz rokonérzével és szeretettel gon­dolunk a szabadságszerető, demo­krata Finnországra, elismerve a finn test­vérnemzet páratlan hősiességét, amikor szembeszáll az orosz óriással. Ugyanakkor azonban a legnagyobb aggodalommal kisér­jük sorsát. Úgy tűnik fel ez, mint a hora­tiusi férfias és bátor kijelentés: „Impavidum ferrent ruinae" („Ha a világ összedől is, meg nem rettenve temessenek el a romok“) — egy egész nemzet hősies gesztusaképpen történő megvalósítása. De ha az egyéni lel­kesedésnek és halálmegvetésnek s általában az erkölcsi tényezőknek fontosságuk van, a Mucius Scaevolák és a Tell Vilmosok kor­szaka elmúlt és az egyéni kezdeményezés és vitézség helyét a háborúban elfoglalta az emberek gyanánt dolgozó géptömegek és a gépek gyanánt dolgozó embertömegek je­lentősége. A szovjet kormány, határozottsá­gát jellemzi, hogy szerda este a diplomáciai kapcsolatokat Finnországgal akkor sza­kította meg, mialőtt átadhatták volna a megnemtámadási szerződés felmondá­sára küldött finn választ. A Szovjet ezt a választ, amely a megnemtáma­dási szerződés által előírt békítő eljárást ajánlotta és közölte, hogy a finn csapatokat tüzérségi lőtávolságnyira hajlandók vissza­vonni, figyelembe sem vette, hanem vissza­rendelte Helsinkiből diplomáciai és keres­kedelmi képviseletét és ezzel nyilvánvalóvá tette támadó szándékát.­­_Persze, hiába jött már az amerikai békeközvetítés is — noha Amerika jegyzékét csütörtökön átadták a Szovjetnek , a szovjet támadás csütörtök reggel meg­indult Finnország ellen, mégpedig három oldalról egyszerre: 1. a keskeny karéliai földszoroson, ahol a finnek Mannerheim­­vonala húzódik (a finn Maginot-vonal), Vii­puri (Viborg) irányában, amelyet ugyan­ekkor a tenger felől is fenyegetnek; 2. a S­adoga-tótól északra és 3 az Északi Jeges­tenger felől a Halász-félsziget ellen. Ezt a félszigetet a finnek már hajlandók voltak átengedni a Szovjetnek. A szovjet csapatok azonban most a félszigetet elfoglalva, Pet­­samot, Finnország egyetlen sarki kikötőjét is fenyegetik. A szárazföldi és a tengeri tá­madással egyidejűleg rendkívül erélyes re­pülőtámadást is hajtottak végre. A szovjet­gépek bombázták a legtöbb finn várost és ipartelepet, méghozzá sokhelyütt gyújtó­bombákkal, melyek Viipuri városának egyes negyedeit lángba borították. Megtámadták a szovjet bombavetőgépek magát a fővárost, Helsinkit, is. Délelőtt csak a kikötőjét, vas­úti állomásait, repülőterét és déli külváro­sait bombázták, kora délután azonban a város több kerületét és a belvárost is bombazápor alá fogták. Ugyanekkor Hel­sinki munkásnegyedeiben röpcédulákat szór­tak le.­­ A szovjet kormánynak ugyanis az a­­ célja, hogy visszaidézve Finnország­ban az 1918-as idők fehérgárda-vörösgárda korszakát, amikor az előbbit a németek, az utóbbit az oroszok támogatták, belső forra­dalmat szítson és igy megbuktassa, a Pravda szerint, „imperialista idegenek zsold­jában álló mostani kormányt é­s bolsevista finn kormányt segítsen helyére, amellyel termé­szetesen azonnal megegyezhetne.­­Ez esetben azonban ez az egyezség továbbmenne az eddigi követeléseken és Finnország mint szovjetköztársaság csatlakoznék a Szovjet­unióhoz. Molotovnak ezt az elgondolását szovjet lapok cikkei eddig is sejttették, de a moszkvai politikai körök csütörtökön már nyíltan kijelentik, hogy a megoldás egyetlen útja a finn kormány távozása. Ezt a gondo­latot Molotov rádióbeszédénél sokkal élesebb formában kifejezik a különböző határozatok és tüntetések is. Hadüzenet nélküli újabb há­ború folyik, bebizonyítva — mint a Svenska Dagbladed az MTI jelentése szerint írja —, mi az értéke egy nagyhatalom és egy kis állam közti megnemtámadási szerződésnek. Az aggodalom és a civilizált világ rokon­­szenve, melynek hangoztatásában az olasz lapok járnak elöl, nem segíthet Finnország­nak kétségbeesett helyzetében és ha a Szov­jetnek sikerül csapatait kihajózni a finn partokon, akkor a finn állam sorsa tragikussá fordulhat. Mint az MTI Berlinből jelenti Né­metország e bonyodalommal szemben nem lépi túl a szemlélő szerepét, egyébként Ber­linben megértést mutatnak a szovjetorosz szükséglet iránt, amely veszélytelen nyílt utat akar biztosítani magának a Keleti­tengerhez. Ebben — mint Berlinben mond­ják — csak azt a szükségszerűséget követi, amely­ Nagy Péter óta irányította az orosz politikát. Az „idegháború" korszaka min­denesetre elmúlt és Hango, úgy látszik, ugyanazt a szerepet játszotta itt, mint Dan­zig Lengyelországban. Helsinki, Kotka s a finnek más parti városainak bombázását igen megkönnyíti az, hogy szemben velük, a Finn-öböl másik oldalán, az észt partokon most már szovjet támaszpontok vannak. Így a Szovjetnek Balliszkiban katonai, tengeri és légi támaszpontja van, ahonnan Helsinki mintegy 60—70, de legfeljebb 80 mérföld­­nyíre fekszik. A Finn-öböl keleti részén Kronstadt ágyúi is elérik lövedékeikkel a finn partokat. Azokat a szigeteket, amelye­ket a Szovjet Finnországtól a Finn-öbölben követelt — mint Hogland, Sommarö, Lavan­­saari és Tytarsaari szigetét. — játszva meg­szállhatja és mire e­ sorok megjelennek, a megszállás talán már meg is történt. Egy­­szigeten már­­­csütörtök délelőtt partra­­szálltak. A nagy kérdés most már az,, várjon beért­e a Szovjet azokkal a szigetekkel és támaszpontokkal, melyeket a tárgyalásokon követelt a finnektől. Finnország, a jelek sze­rint, a végső ellenállásra készül, a köztár­sasági elnök kihirdette a hadiállapotot s az 1918-as harcok hősét, a finn köztársaság tulajdonképpeni megteremtőjét, a hetvenkét éves Mannerheim tábornagyot nevezte ki főparancsnoknak. „Bizonyos, hogy a katonai hadműve­letek a harmadik hónap végén sem alakultak ki oly hevességgel, mint ahogy kezdetben látszott“ — mondotta Daladier kormánynyilatkozatában, melyet felolvasott a kamarában. Valóban „a háborúnak várat­lan formája van" és máskép alakult ki, mint általában a szakírók és az olvasók várták. Vasból, betonból, ágyukból kínai fal áll a két nagy ellenfél között, tengeralatt­járó harc, aknaháború folyik a tengeren és főképpen gazdasági mérkőzés, nyersanyag­­háború az egész világon. De maga a légi bombázás, is másképpen ütött ki, mint ahogy jósolták. Azzal rémítgették a világot, hogy a légitámadások ellen a városok nem véde­kezhetnek, a németek azonnal rombadöntik Londont és Párist, az angolok és a franciák a német városokat támadják és néhány óra alatt elpusztul minden, amit évszázadok alatt dolgos nemzedékek felépítettek, össze­­hordtak, megőriztek. Még nem lehet tudni, mennyi része van abban, hogy ez nem kö­vetkezett be, annak, hogy a retorzióra való gondolás miatt kölcsönösen kímélik egy­más városait, de általában a légvédelem sokkal jobbnak bizonyult, mint híresztel­­ték. Ahol légvédelem van, ott jól működik és egyensúlyban áll a támadással. A lengye­leknél nem volt, ezért a légitámadás legyőz­hetetlen fensőbbségbe került. De a szovjet gépekről ledobott gyújtóbombák és Helsinki utcáinak bombázása igazolni látszik azokat a baljóslatú képeket, melyeket a szakírók a jövő légi háborújáról elénk festettek. Ma a Finnország elleni szovjet támadás a leg­nagyobb esemény, amely minden mást hát­térbe szorít. Ebben nagy része van azoknak a lélektani körülményeknek is, amelyek vele jártak s amelyekre Chamberlain az alsó­házban oly nyomatékosan rámutatott. Ér­dekes ebből a szempontból, hogy Moszkvá­ban csütörtök estig hivatalosan még nem vettek tudomást az eseményekről, azaz el­zárkóztak minden közlés elől. Az orosz támadás színhelye ín 16 kitér

Next