Ujság, 1939. február (15. évfolyam, 26-48. szám)

1939-02-01 / 26. szám

* — A miniszterelnök római látogatása­­—­ mondotta Attlee — azt bizonyítja, hogy az olasz néptömegek jobb viszonyt kívánnak az angol néppel. Mi is jobb viszonyt kívánunk a népek között, de az államférfiak megbe­szélései nem jártak eredménnyel. Attlee itt hosszasan foglalkozott a spa­nyolországi állítólagos olasz beavatkozással s a francia-olasz viszony kiéleződésével, azzal vádolva az angol kormányt, hogy ma­gatartásával­­a támadást bátorítja. A spanyol helyzet e pillanatban nem fenye­geti Európa békéjét Chamberlain miniszterelnök Allice táma­dásaira felelve kijelentette, hogy az angol kormány spanyolországi politikája kezdettől fogva helyes volt, — úgy látom — folytatta Chamberlain —, hogy a spanyol helyzet e pillanatban nem fenyegeti Európa békéjét, de ha szakítottunk volna a be nem avatkozás politikájával és je­lentékenyebb beavatkozás történt volna a spanyol köztársasági kormány érdekében, a béke veszélyben forgott volna. Anglia a szi­gorú pártatlanság politikáját követi. Azért nem adtuk meg a hadviselői jogokat Franco tábornoknak, mert ez a háborút nem puszta spanyol polgárháború, hanem bonyolultabbá teszi azt az idegen hatalmak beavatkozása egyik vagy másik oldalon. Az ellenzéknek nincs igaza, midőn előre hangoztatja, hogy nem hiszi, hogy Mussolini és Hitler betartja szavát. Mussolini és Ciano újból biztosítot­tak bennünket Rómában, hogy a háború be­fejezése után semmit sem Maimnak Spanyol­­országtól. — A lecsillapítás politikája állandó si­kerrel jár. Hosszú felfegyverkezési készü­lődéseink eredményei most jelentkeznek. A közönség most kezdi mindenütt belátni, hogy erőfeszítéseink állandóan óriási arányban növelik véderőnket. Tekinté­lyünk külföldön sohasem volt nagyobb, más országok sohasem keresték buzgób­ban barátságunkat, mint most. A kormánypárt itt lelkes éljenzésbe kez­dett, m­íg a munkáspárton gúnyos derültség tört ki. . — Hómai látogatásom — folytatta Cham­berlain — megerősítette a barátságot Anglia és Olaszország között, de nem gyengítette viszonyunkat Franciaországgal, amely szoro­sabb és bizalmasabb, mint bármikor volt emberemlékezet óta. A legnagyobb megelé­gedéssel üdvözöltük a Franciaország és Né­metország­ kénti megegyezést.". . . 5 ru ín Chamberlain Hitler beszédéről — Hitler hétfői beszéde nem keltette azt ’a benyomást, mintha a német kancellár kfjabb­ válságba készülne Európát dönteni. A beszéd bizonyítja, hogy Németországnak éppen úgy szüksége, van­ a békére, mint más államnak. Mindnyájunknak vannak belső gazdasági, pénzügyi, munkanélküliségi és egyéb problémáink és mindnyájan rokon­­szenvvel üdvözölnénk, ha a különféle orszá­gok államférfias népeik összes szükségletei­nek kielégítésére fordítanának minden gond­jukat. — Meg vagyok győződve arról, hogy nincsenek olyan kérdések a nemzetek kö­zött, lgyenek azok még olyan komolyak, amelyeket nem lehetne kerekasztal körüli megbeszélésekkel és vitával elintézni. l)e hiába kezdenénk megbeszéléseket az ellentétek általános elintézéséről, a törek­vések kiegyenlítéséről és a sérelmek kikü­szöböléséről, h­a a légkör nem kedvező. Ez alatt azt értem, hogy azoknak, akik a tárgyalóasztalhoz ülnek, m­eg kell győ­ződve tenniük, hogy mindazok, akik az asztal körül ülnek, békét és megelégedett­séget kívánnak és nem rejtegetnek sötét szándékokat. Az európai bizonytalanság­nak és aggodalomnak e hosszú korszaka után nem­ lehet a bizalmat könnyen, vagy gyorsan helyreállítani. Nemcsak béke­­vágyra valló szavakat kivárniuk, hanem mielőtt végső elintézéshez láthatnánk, határozott tantilelét kell kapnunk — mondjuk például annak, hogy készek a hatalmak, ha nem éppen leszerelési, de mindenesetre fegyverkezéskorlátozási egyezményeket létesíteni. Ha eljön ez az idő és a mienkben hasonló szellemet találunk máshol, akkor Anglia biz­tos tudomásom szerint megértést fog­­mu­tatni és készek leszünk a magunk részéről is Európa általános megbéküléséhez hozzá­járulni. Biztosítás a háború veszélye ellen Simon kincstári kancellár az alsóház ülé­sén behatóan ismertette a kormány szándé­kait a háború veszélye elleni biztosítás rend­szerének megszervezéséről. Ami a részleteket illeti, most tanulmányozzák a légitámadások vagy más hadmű­veletek folytán bekövetke­zett halálesetekért vagy­­sebesülésekért való kártérítések rendszerei Ilyen kártérítésben részesülnének a kereskedelmi tengerészet­­i halmazod­a­s és a polgári lakosság. ÚJSÁG SZERDA­, 1939 FEBRUÁR X HITLER BESZÉDÉNEK VISSZHANGJA „NÉMETORSZÁG ÉS OLASZORSZÁG KÖZÖS SORSBAN OSZTOZKODIK" — ÍRTÁK AZ OLASZ LAPOK. LONDON MEGNYUGVÁSSAL FOGADTA HITLER BÉKEBIZTOSÍTÓ KIJELENTÉSEIT. FRANCIAORSZÁGBAN A NÉMET-OLASZ FEGY­VERES EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ RÉSZ KELTETT NAGY HATÁST A német vezér és kancellár üdvözlése Berlin, január 31. (Német Távirati Iroda) Hitler birodalmi vezér és kancellár a nemzeti felemelkedés évfordulója alkalmából Franco tábornoktól, Horthy Miklós kormányzótól és Imrédy Béla miniszterelnöktől üdvözlő táv­iratot kapott. A Dacé a nemzeti szocialista évforduló al­kalmából táviratot küldött Hitler Adolf vezér és birodalmi kancellárnak. A távirat a többi között így szól: Benső szükségét érzem, hogy­ önnek leg­­szívélyesebb és bajtársias szerencsekívona- taimat fejezzem ki. Ezek abból az őszinte és mély barátságból erednek, amelyek­ a két népet a tengely révén szilárd kötelékben egyesítik a jelenben és a jövőre. Hitler kancellár választávirata a többi kö­zött így szól: Szerencsekivonatait mint a népeinket át­ható együvétart­ozás és barátság érzelmeinek új jelét különös örömmel és megelégedéssel fogadtam. MIT ÍRNAK A BERLINI LAPOK? A Völkischer Beobachter a következőket Írja: Hitler beszéde a versaillesi békeparancs gyakorlati felszámolása után olyan klasszikus magyarázata az államférfiús tudatlanság őrült tákolmányának, amelyet ilyen éles és kristálytiszta megvilágításban eddig még senki nem hallott. A vezér beszéde után ismét látjuk, hogy a „német csoda" valósággá vált. A Berliner Lokalanzeiger megállapítja, hogy ez a beszéd megint szétkergette a hazug­ság m­éregfelhőit. A világ tudja most, hogy nem akarunk m­é­st, mint igazságot magunk­nak és másoknak, nyugalmat és biztonságot munkánknak anélkül, hogy elvenni akarnánk valamit máséból és részünk­et akarjuk a világ és az élet javaiból. Ugyanezt megadjuk min­denkinek. Aki pedig ezt tőlünk továbbra is megtagadja, az ezt saját magán fogja érezni. A Hamburger Bremdenblatt szerint a h­osz­­szantartó békébe vetett elit jelszava, amelyet Hitler mindazok csalódására hangsúlyozott, akik megszokott elhamarkodottságukkal a hétfői beszédet 1938 szeptemberénél is ve­szélyesebb válság kiindulópontjává akarták megtenni, általános visszhangot keltett.. Más lapokhoz hasonlóan a Hamburger Éremdelí­biait is tévedésnek mondja, ha azzal akar­ják lekenyerezni a német gyarmatkövetelése­­ket, hogy az új nyersanyagelosztás módsze­rei tárgyában régebben tett javaslatokra utalnak. LELKES FOGADTATÁS OLASZORSZÁG­BAN Róma, január 31. ,,Németország háború esetén Olaszország oldalán állanak cí­mm­el közli legtöbb olasz lap Miller kancellár hét­fői beszédét, amelyről a legnagyobb megelé­gedés hangján nyilatkoznak. Különösen ki­emelik a beszédnek azokat a részeit, amelyek a Dacéval, Olaszországgal és a róma– berlini tengellyel foglalkoznak. A Popolo­gli Roma vezércikke szerint Hit­ler beszéde olyan tisztitó hatású volt, mint a villám és a legnagyobb világosságot kell hogy gyújtson a legelhomályosultabb agyakban is s meg kell hogy szüntesse a legvadabb téve­déseket a tengely gyengeségéről. A tengely Hitler hétfői beszédéből a gránittömb szilárd­ságával emelkedik ki. A nemzeti szocialista Németország és a fascista Olaszország közös sorsban, közös csapásban és közös győzel­mekben osztozik. Németország és Olaszország egyrészről nem hajlandó kitenni magát régi veszélyeknek, de másrészt nem akarja, hogy­örökké ki legyen szolgáltatva a javakban bő­velkedő államoknak. Az első célt a bolseviz­­mus elleni további küzdelemmel éri el, a má­sodik célt pedig úgy, hogy a gyarmati kérdés megoldását követeli, mégpedig sürgősen. Ez nem jelenti azt, hogy Németország és Olasz­ország háborút akar. A két országnak szük­sége van békére, mert csak békében tudja sikerrel megkoronázni eddigi erőfeszítéseit. A Messaggero nagy megértés hangján fog­lalkozik a német nép létküzdelmével, majd Hitler beszédének külpolitikai részével fog­lalkozva emlékeztet arra, hogy Triesztben a­ Dacé félreismerhetetlenül kijelentette, hogyha viszályra kerül a sor, Olaszország már tudja, hogy kinek az oldalára áll. Most négy hónap után a vezér ugyanilyen álláspoitra helyez­kedik. A gyarmati jóvátételt most már nem­­ lehet soká halogatni, — írja a Messaggero.­­ Mussolini lapja, a l’opolo á­­tálló. ..erélyes intelemnek" nevezi a kancellár szavait és rá- ' mutat arra, hogy Hitler Adolf kijelentése sze­rint Németország feltétlenül a baráti Olasz­ország mellé áll. A Corriere della Sera a következőkben fog­lalja össze a Hitler-beszéd lényegét: A német nép vezére újból leszögezte a bérniai-római tengely gránitszilárdságát. Németország min­den harcban Olaszország oldalán lesz. A két nép elég erős ahhoz, hogy mindenkivel szem­ben biztosítsa a békét. A nemzeteknek a világ javaiban számarányuknak és értéküknek megfelelő arányban kell osztozniuk. A zsidó­ság és a bolsevizmus ellen könyörtelen har­cot kell folytatni. Németország visszaköveteli régi gyarmatait. A nemzeti szocialista és a fascista rendszer egymással teljes szolidari­tásban járnak el. GAYDA CIKKE Virginio Gayda a Giornale d'Italia-ban ,,A jogos követelések szolidaritása" című vezércikkében azt fejtegeti,­­ h­ogy a nemzet­közi jogok és gyarmat birtokok­­rendszerének alkalmazkodnia kell a népek számbeli nagy­ságához, és erejéhez. Hitler és Mussolini együttműködése nem támadó, hanem védel­mi jellegű és nem jelent háborús koalíciót. Hitler jól tudja, hogy Olaszország nem­ ke­res indokolatlan kalandokat és nem akar erőszakot elkövetni mások jogaival szem­ben, csak sa­ját lét­jogainak tiszteletben tartá­­sát követeli. Németország támogatja ezeket a jogokat, mint ahogyan Olaszország is tá­mogatja Németország törekvéseit. KEDVEZŐ ÉS MEGNYUGTATÓ HATÁST TETT A BESZÉD LONDONBAN London, január. 31... Hitler beszédének első hatása Ebb­ddnban kedvező és megnyugtató volt. Politikai körök és a City megnyugvás­sal fogadták a német vezér bakebiztosító ki­jelentéseit, noha némi bizonytalanság ele­meit találják abban, hogy Hitler voltakép­pen fehér lapot adott Mussolininak, amelyet a Duce nyilván legközelebbi beszédében tölt ki és a helyzet így csak az olasz követelések végleges körvonalazása után alakul ki hatá­­rozottan. Megállapították Londonban, hogy Német­ország lezárta közép- és délkeleteurópai­­sé­relmeinek és törekvéseinek fejezetét és hogy a gyarmati kérdés határozott felvetése első­sorban az angol ,birodalmat teszi az időszerű német követelések intézményezettjévé. Ennél a pontnál remélni akarja London, hogy Hitler továbbra is a tanácskozás és tárgya­lás útjához ragaszkodik. Továbbra is fenn­áll az a minimális londoni formula, amely szerint Anglia kész gyarmati kérdésről tár­gyalni, de csak általános elintézés kereté­ben, amibe a fegyverkezés korlátozása is beleértendő. Mint a Times keddi vezércikke írja, „a gyarmati kérdés megközelítéséhez vezető út el van zárva, h­a a megoldás nem tartalmazna egyszersmind biztos hozzájáru­lást az általános béke ügyéhez". A City, valamint Amerika főként arra következtet Hitler beszédéből, hogy az állí­tólag már a közeli hetekben fenyegető euró­pai válságról elterjedt híresztelések teljesen alaptalanok voltak. Ennek következtében az árfolyamok tőzsdezárlat után mind London­ban, mind Newyorkban és San Franciscó­ban is a magánforgalomban jelentékenyen megszilárdultak és a kontremin szinte pá­nikszerű fedezési vásárlásokba kezdett. Fel­tűnő volt egyrészt a magyar népszövetségi kölcsön, másrészt a hollandi forint szilár­­dulása. A TEMPS SZERINT NINCS VÁLTOZÁS A Temps vezető helyen foglalkozik Hitler beszédével. Azt vár­juk — írja a lap —, hogy a kancellár végérvényesen állást foglal a béke és a háború kérdésében: nos, Hitler be­széde nem tartalmaz ilyen állásfoglalást és a valóságban semminemű irányban sem mó­dosította lényegesen a nemzetközi helyzetet. Továbbra is éber óvatossággal kell tehát fel­készülnünk minden eshetőségre, viszont azon­ban a müncheni értekezleten kifejezésre ju­tott tanácskozási politika számára az útt to­vábbra is nyitva áll. Európa jelenlegi zava­ros helyzetében észszerűen nem­ is igen kí­vánhatunk ennél többet és a fokozatos meg­­enyhülés szempontjából-m­ár ez is viszony­lagosan­­kedvező, eredménynek tekinthető. A Temps is utal a kancellár beszédének mérsékelt hangjára. A BESZÉD HATÁSA AMERIKÁBAN Newyork, január 31. A Newyork Hérald Tribüne foglalkozva Hitler beszédével, hang­súlyozza annak mértékletességét. Valamennyi lap vastagbetűs címmel közli, hogy Németország háború esetén Olasz­ország oldalára áll. A Newyork Times kiemeli az olasz-német összetartást. A Daily News szerint Hitler és Mussolini teljes összhangban dolgozik. MEGKÖNNYEBBÜLÉSSEL FOGADTÁK A BESZÉDET FRANCIAORSZÁGBAN Paris, január 31. A francia közvélemény érezhető megkönnyebbüléssel állapítja meg­, hogy Hitler beszéde nem tette súlyosabbá a nemzetközi helyzetet és nem növelte a lég­kör feszültségét. Politikai és diplomáciai körökben a beszéd inkább kedvező benyo­mást keltett. Vitaléban hangoztatják Paris­ban, hogy Hitler kijele­nttéseit a szokottnál mérsékeltebb szellem hatotta át, .Jó ben­yo­mást keltett Parisban Hitlernek az a kijelen­tése, hogy ,hosszú békekorszak eljövetelé­ben bízik". A beszéd "gdontosabb mondaténak Pária :­lem­ azt tartják, amely a ném­et­­olasz fegy­­­veres együttműködésre vonatkozik. A lapok­­ különféle értelmezést adnak ennek a m­on­­­datnak. Mindent összevéve a közvélemény több­sége úgy véli, hogy Hitler beszéde nem vágta el a nemzetközi együttműködés lehetőségeit. Hitler beszéde nem tette súlyosabbá a nemzetközi­­ helyzetet —­ írja vezető helyen a Petit Parisien. — A vezér és kancellár be­széde a szokottnál mérsékeltebb volt, Franciaország helyzete Hitler beszéde után is ugyanaz, ami Hitler beszéde előtt volt: jogunk tudatában és fegyveres erőinkre tá­maszkodva, nem fogjuk megengedni, hogy bárki is megsértse birodalmunk területét, egyben azonban továbbra is készen állunk arra, hogy minden jószándékú néppel együttműködésre lépjünk. A Matin szintén kiemeli, hogy Hitler Euró­pában hosszú békekorszak eljövetelére ké­szül. Az Oeuvre megállapítja, hogy Hitler be­szédét nem hatotta át háborús szellem. Ez a beszéd egyike volt Hitler legmérsékeltebb hangú beszédeinek.­­ A radikálszocialista Eve Nouvelle azt írja, hogy a beszéd nem jelentheti német-francia ellentétből fakadó viszály kezdetét és hamis feltételezés lenne, hogy a jövőre nézve ilyen ellentétek keletkezésére számítsanak. A francia nehézipar lapja, a Journée In­dust­rielle mege.Jegyzi, hogy azok számára, akik Hitler Adolfot hétfőn első ízben hallgat­ták, érthetetlen az az aggodalom, amely en­nek a beszédnek elhangzását az egész vilá­gon megelőzte. A szocialista Populaire szerint Német­ország tisztázatlanul hagyta azt a kérdést, hogy a német birodalom milyen mértékben hajlandó támogatni Olaszországot. Hitler Adolf a földközitengeri kérdést egyetlen szó­val sem említette. A kommunista Humanité cies támadásokat intéz Németország ellen. LENGYELORSZÁGBAN ÚGY LÁTJÁK, HOGY KITISZTULT A LÉGKÖR Varsó, január 31. Hitler vezér és biro­dalmi kancellár beszédével részletesen fog­lalkoznak a lengyel lapok és megállapítják, hogy a beszédben hangoztatott gyarmati követelések a mostani nemzetközi politika előterében állanak. A lapok vezető helyen emlékeznek meg a német-lengyel viszony alakulásáról elhangzott barátsá­gos kijelen­tésekről.­­ Az Express Poronny megállapítja, hogy a beszéd után teljesen kitisztult a légkör Ke­let-Európában. A Kar­­el Warszawski rámutat arra, hogy a gyarmati követeléseket a Német Biroda­lom gazdasági szükségletei teszik indokolttá és a követelések teljesítése más államoknak is előnyére válnék. MEGELÉGEDÉS BELGRÁDBAN Belgrád, január 31. Hitler beszéde mér­tékadó belgrádi körökre a legnagyobb hatást tette. Büszkeséggel és megelégedéssel emelik ki azokat az elismerő szavakat, amelyeket Hitler Jugoszláviáról tett és különösen jól­esik Belgrádiam, hogy Hitler Jugoszláviáról mint baráti hatalomról emlékezett meg. Mértékadó jugoszláv körökben megállapít­ják, hogy a beszéd az Olaszországgal való sor­közösség tanuságéletű volt és minden kétséget kizáróan bebizonyította Miller be­csületes békeszeretetét. JAPÁN KÖRÖKRE MÉLY BENYOMÁST TETT A BESZÉD Tokió, január 31. Az egész japán sajtó feltű­ncst keltő formában közli Hitler vezér és birodalmi kancelllár beszédét, amely jam­in körökre mély benyomást tett. A lapok mindenekelőtt kiemelik a kommunistaelle­­nes egyezmény megerősüléséről elhangzott kijelentéseket és Németországnak azt a kész­ségét. tárví­v támogatja Olaszországot és Japánt.

Next