Ujság, 1940. január (16. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-03 / 1. szám
Szerda, ma január a ÚJSÁG ISTEN VELE,BÍRÓ ÚR! Az új év napján teljesítettek utoljára az igazságszolgáltatás emelvényein tiszti szolgálatot azok a bírák és ügyészek, akiket a törvény rendelkezése távozásra kényszerített. Nem árt ezen a napon visszaemlékezni bizonyos dolgokra. Ebben az évben volt hetven esztendeje, hogy Deák Ferenc szive sugallatára megalkotta a magyar törvényhozásban a birói függetlenséget és elmozdíthatatlanságot. Megalkotta azért, mert szívében égett a közel harminc év előtti Wesselényi-, Kossuth-, Lovassy Lászlóbűnperek emléke, amelyekben a magyar birák a legnagyobb magyarokat bebörtönözték és felülről kaptak utasításokat. Az alkotmányosság visszaállításával hogyan is engedhette volna a kiegyezés megalkotója, a negyvennyolcas törvények visszaállítója, hogy egy pillanatig is elmozdítható birák üljenek az ország birói székeiben? Az 1869. évi törvényhozás nemes és felejthetetlen szavakkal adózott a birói függetlenségnek és azóta a magyar bíróság és a királyi ügyészség a legszebb hagyományok letéteményese volt. Ebben a birói és ügyészi karban hetven esztendő óta zsidó származású, sőt zsidó birák és ügyészek is vezérkedtek. A büntető törvénykönyv megalkotója, Csemegi Károly, aki 1848-ban egy honvédzászlóalj parancsnoka volt és aztán börtönt is viselt, a zsidó Nascher Károly pedig a királyi Kúriának egyik legnagyobb tanácselnöke volt. Ott, a legfelsőbb bíróság hozzáférhetetlen székeiben nem egy zsidó bíró ült, aki irányt mutatott a magyar bírói gyakorlatnak, akinek döntvényeit ma is búvárkodják, akinek neve ott él ma is az igazságszolgáltatás történetében. Avagy vessünk egy pillantást az ügyészi kar múltjára? Ott van közöttük a legendás hírű Baumgarten Izidor koronaügyész, akinek a neve és működése éppolyan felejthetetlen, amilyen Kozma Sándoré volt. Ezek a bírák és ügyészek felküzdöttük magukat tehetségükkel, puritánságukkal, tudományosságukkal és előkelően nemes magatartásukkal a legnagyobb praetorok közé, arcképük ott függ a Kúria legdíszesebb termében és emlékük ott ég minden magyar biró és ügyész szívében. Amikor működésükkel beírták a nevüket a birák és ügyészek aranykönyvébe, nem gondolták, hogy jön egy kor, amely felfüggeszti a birói elmozdíthatatlanság deákferenci elvét és hazaküldi őket, mondván, zsidó bírák és zsidó ügyészek ne működjenek. Ha jól tudjuk, összesen huszonkilencen vannak az elküldöttek akiknek száma tehát nem haladja meg még az országos százalékarányt sem, sőt mélyen alatta van. Miért kellett huszonkilenc ember kedvéért rést ütni a birói függetlenség és elmozdithatatlanság nagyszerű elvén, ezen elmerenghetnek a most távozó birák és ügyészek s majd elmerenghet a történetiró. Ezek a birák éppúgy ékességei voltak a birói, az ügyészek az ügyészi karnak, mint elődeik, akik ebből a vallásból, ebből a felekezetből, ha úgy tetszik, ebből a fajból nőttek ki s tényezők lettek az igazságszolgáltatás történetében, komponensei annak a határtalan tekintélynek, amit a bírói és ügyészi kar hetvenesztendős működésével egy nemzet áldásától kísérve megszerzett magának és mind a mai napig meg nem szűnt gyarapítani. Ideidézhetnénk hosszú névsorokat, amelyek makulátlan, nagynevű, óriási tevékenységű, a birói gyakorlatban irányt vágó zsidó bírákat és ügyészeket csillogtatnak a kései korszakok elé. De minek menjünk viszsza a múltba, mikor a jelen is ugyanilyen díszes neveket tud felmutatni? Azzal a bizalommal, amellyel a szebb és jobb jövőt várjuk, bízunk abban is, hogy ez a temetés sem lesz feltámadás nélkül. Ha pedig ma mégis temetünk, ahogy a nagy írók koporsójára reáborul a Jókailepel, ám borítsuk rá erre a huszonkilenc koporsóra Werbőczy István és Deák Ferenc komoran gyászoló leplét. Női kötött mellény meleg gyapjúanyagból, kézimunkával készült, __ __ válogatott divatszínek *19- ben, mindössze........... Készletünk korlátozott ! Ebből akkor is vegyen, ha most nincs is rá szüksége aqi/ofi tywafaewnßk Nyelvoktatás Tanuljon angolul a City College Telefon 3S2-4 >ö Fényképészet anytörVÉNYKÉPEZÉST tan a világ egyik legismertebb fény fittedalit képész-lapillusztrátora. Telefontt ! Messzi magyaro Teleki miniszterelnök újévi szózata a külföldi magyarsághoz Teleki Pál gróf miniszterelnök az újév alkalmából a következő rádiószózatot intézte a külföldi magyarsághoz: — Magyarország népének nevében testvéri szeretettel üdvözlöm újév napján az óhazától távol és az államunk határain kívül élő magyarokat, New England-tól Floridáig és a Pacific-ig, Kanadában, Brazíliában és mindenütt, messze és közel azokat, akik emlékezésből, azokat, akik vágyból idegondolnak, de azokat is akik örömük vagy nélkülözések között elfeledtek volna már a magyar hazára gondolni— mert mindnyájan összetartozunk. Hallják és nyugalljának meg. És magyar, áll Buda még, Istenben bízva, erős akarattal, független erővel, bátor nyugalommal és ötsok évszázados nemzeti lét bizodalmával állunk nehéz vártánkon a vergődő, harcoló Európa kellős közepén. Az ország a most befejeződött évben újra megnagyobbodott a ruszinoklakta három vármegyével. Sok új feladatot ró reánk az ország fokozatos megnagyobbodása, amelyeket hivatástudattal és szorgalommal igyekszünk teljesíteni. Szeretettel ápoljuk a határainkon túl lakó és a széles e világon elszórt, vérben vagy lélekben hozzánk tartozók érdekeit, halljuk és olvassuk szavaikat. Velük vagyunk különösen ezen a napon és érezzük, hogy viszonozzák érzelmeinket. Telesd miniszterelnök újév napján délben megjelent a rádió stúdiójában, ahol magyar, angol és ruszin nyelvű hangfelvételt készítettek rádiószózatáról. A rádió vezetősége részéről Kozma Miklós, a Magyar Távirati Iroda elnökvezérigazgatója és Schell Gyula báró, a rádió műsorigazgatója fogadták a rádió vezető tisztviselőinek élén. A hangfelvételt Tomcsányi István postai műszaki tanácsos vezette. A miniszterelnök szózatát , a magyar rádió hétfőn éjszaka kétszer sugározta ki irányított adással, külön Dél-Amerika és külön Észak- Ameriki felé, először magyar nyelven, majd angol és ruszin nyelven. Ezenkívül a délamerikai adásban spanyol és portugál nyelven is ismertették a miniszterelnök szózatát. Az adásokat Erkel: Hunyadi László című operájának nyitánya vezette be s a Himnusz és a Rákóczi-induló zárta be. Mussolini és Teleki miniszterelnök újévi táviratváltása Az újév alkalmából Telek Pál gróf miniszterelnök a következő táviratot intézte a Dúcéhoz: Az újév alkalmából a magyar nép legöszimtébb jókívánságait küldöm Excellenciádnak és csatalom ehhez mind a magam, mind a magyar kormány legmelegebb jókívánságait. Teleki Pál gróf, m. kir. miniszterelnök. Mussolini a következő távirattal válaszolt Teleki Pál gróf üdvözlésére: Köszönöm üdvözlő táviratát, amelyet az újév kezdetén hozzám intézni szives volt. A jókívánságokat szívből viszonzom. Fogadja mind ön, mind kormánya a magyar nemzet iránti baráti érzelmeim megismételt kifejezését. Mussolini. Ködös történet írta Majthényi György Amikor a színházból kiléptek az utcára, meghökkenten néztek körül: a sűrűn kavargó köd, mintha a kitóduló közönséget egyszerre elnyelte volna! Csak hangok hallatszottak mindenfelől, egymásba hasító kiáltások, cserdülő bosszús szavak, sofőrök, gazdák neveit kiáltozták s mindez valami rejtelmes zsibongásba vegyült, mig fent a nagy ívlámpa, mint messzi égen villódzó csillag, fuldokolva küszködött a magasban. Tejfehéren, sűrűn örvénylett a köd és mindent magába nyelt. A családok tagjai szétszóródtak, a párok elszakadtak egymástól. Ismétlődőn kiáltottak egy-egy nevet és sikongtak a zűrzavarban. Szenthy Gáspár is megzavarodott és aggódva nézett a mögötte lépkedő felesége után. — Gyere, gyere, fiacskám! Taxit most úgyse kapunk, de hiszen a szálloda amúgy sincs messze ... A tömeg zavartan lökdösődött a járdán, mintha el se tudna mozdulni a hegéről. Lépésnyire se lehetett látni s csak egy-egy égő szivar parazsa jelezte, hogy férfi, vagy nő botladozik-e most az ember mellett. Az emberek idegeskedve mondogatták: hogyan érünk haza? Nem, ilyen ködöt még sose láttunk! Szenthy a házak mellé húzódott s vaksin tapogatódzott. A házak tömegét csak az első emelet magasságáig lehetett sejteni. Mosolyogva szólt hátra a feleségének: — Úgy látszik, minden a helyén van, csak nem lehet látni! De a lélekzete elnehezedett, krákogni kezdett s amint a párás hideg az arcába áramlott, úgy érezte, mintha borzalmas, idegen helyen volna és teljes elhagyatottság venné körül. Ijedten hajolt a felesége felé, aki eddig fél lépéssel mögötte baktatott: — Ella, Ella! — kiáltotta szorongó félelemmel a nevét. De ekkor egy bundás, kesztyűs női kéz simult a karja alá s megnyugodva ment tovább. A körúton valahogy átvergődtek, zsákalaku tömegekként suhantak el mellettük az emberek. A kocsiuton mintha lábatlan lovak, keréknélküli autók úsztak volna a ködben. Végre Szenthy fellélegzett: — Hálistennek, hamarosan a szállóban leszünk! Kéthetes házasok voltak és a mézesheteiket töltötték a fővárosban. Szenthy a felesége arcához hajolt, szerette volna látni legalább a szája vonalát, de valami különös, éles parfüm csapta meg. — Eh— gondolta —, ez a köd mindent elront! Ekkor már közeledtek a szállóhoz s Szenthy türelmetlenkedve mondta: — Csakhogy már kikerültünk ebből az átkozott ködből! Hiszen nem is láthatlak! De majd a szobában — és bizalmasan szorította magához a bundás kart. Aztán a dereka köré nyúlt és magához vonta az aszszonyt. A fejük összeért s Szenthy hirtelen mohósággal rátapadt a kínálkozó kis szájra. Két perc mulva a szállóhoz értek. A Hallban tiszta fény áradt széjjel. Szenthy hunyorgott, aztán döbbenten nézett a karjába akaszkodó nőre. Az is megtorpant s halkan elsikitotta magát: Jesszusom! A villám gyorsan megfordult és kirohant az utcára. Ismeretlen, idegen asszony volt, nem a felesége! Szenthy kábultan állott. Aztán nekilódult, kiiramodott a ködbe és izgatottan kiabálta asszonya nevét: Ella, Ella! Lélekszakadtan rohant vissza a színházig. Egyre kiabált s hangja a kétségbeesés egész skáláját megfutotta. Csetlelt, botlott, tévedezett s minden zsákformája valakihez odatolakodott. Végre eszébe jutott: hátha magában is hazatalált s most várja őt a szobában és aggódik érte? Visszarohant hát. A köd nedvessége lecsurgott az arcán, a hőség kiverte s valami jóvátehetetlen mulasztás érzése kínozta. A szálló lépcsőin már rémülettől hajtottan szaladt fel. És benyitott. A felesége csakugyan ott kuporgott egy foterben. Még bundában volt, le sem vetkőzött s zavart tekintettel leste férjét. — Hálistennek! — lelkendezett ez. — Csakhogy itt vagy! Már nem tudtam, hogy hová lettél? Hogy kerültél haza? Az asszony szeme megrebbent, mint a bűnös gyereké s nem mert az urára nézni. Arcára hirtelen könnyek szivárogtak le, aztán Szenthy unszoló szavaira felemelkedett s férje mellére borult. — Bocsáss meg — hebegte — egy ... egy idegen férfi. .. — Megbántott? Megcsókolt? — hördült fel a féltékeny hím. — Ha-za-ki-sért — zokogott az asszony — és csak... a foyerben vettem észre, hogy ... hogy nem te vagy ... — V ugy? — Szenthy hátralépett, kibontakozott az asszony öleléséből és mig homlokán komoly redő képződött, voltaképpen nem tudta, mit mondjon a feleségének, hisz tisztában volt az ártatlan tévedéssel. — Hát ez nagy vigyázatlanság volt, fiacskám — mondta aztán, fel-alá sétálgatva a szobában. — Nem vagyok ugyan féltékeny természetű, de . . . Hiszen meg is csókolhatott volna, nem? Ella sirl. Szenthy fontoskodva igazgatta a függönyt az ablaknál s arra gondolt: vájjon ki lehetett az az ismeretlen asszony, akit a ködös utcán megcsókolt? Ó, micsoda izgató parfümje volt! De aztán hátrafordult zokogó asszonyához s megsajnálta. Méltóságteljes léptekkel ment hozzá, megsimogatta s engedékenyen mondta: — No ne vedd annyira a szivedre, fiacs-kám... hiszen én megbocsátok! Tűz két bútorgyárban Kedden este két bútorgyárban tűz ütött ki. Az újpesti Szibold Ferenc-féle bútorgyárban, amely a Kén utca 100. alatt van, kigyulladt a tető. A tűz átterjedt az első emeleten lévő feldolgozóműhelybe, ahol busz kész íróasztal elégett. A tűzoltók másfél órai munka után eloltották a tüzet. A másik tűz ugyancsak Újpesten volt a S Kolozsvári út 99. alatti Huszár testvérek bútorgyárában. A padláson a szárítókémény közelében lévő gerendák gyulladtak meg, de szerencsére a tűz nagyobb kárt nem okozott. Szerdán döntenek az ír terroristák ügyében Dublin, január 2. A rendőrség emberei a Phoenix erődítményből civilt hadianyagból a vasárnapi nap folyamán újabb két tonnát találtak meg, a további kutatás során pedig Farndbergben Dunlalk mellett két és fél tonna robbanóanyagot, Swords környékén, Dublin mellett, mintegy 7—8 tonna lőszert talált meg. Rushban is akadtak lőszerekre, amelyek a Phoenix-erődből származó hadianyaghoz tartoztak. Még két tonna lőszert kell megkeresni. A képviselőház és a szenátus szerdán ül össze, hogy döntsön a terrorizmus leküzdésére alkalmas módszerekről. IDEGBETEGEK LEGOLCSÓBB GYÓGYINTÉZETE BUDAPESTI SZANATÓRIUM (Városliget) XIV. JÁVOR UTCA 11/b. TELEFON 29-16-71 ELVONÓ KÚRÁK