Ujság, 1940. március (16. évfolyam, 49-72. szám)

1940-03-01 / 49. szám

2 A kormányzó legmagasabb jugoszláv és bolgár kitüntetése A kormányzó úr őfőméltósága csütörtökön fo­gadta Szvetozár Rasics jugoszláv rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, aki Pál jugoszláv kormányzóherceg jókívánságait fejezte ki a Főméltóságú Urnák kormányzóvá való választása 20. évfordulója alkalmával A jugo­szláv követ ez alkalommal átnyújtotta a kor­mányzó urnak a kormányzóherceg őfensége által neki adományozott „Karagyorgye Csillagá­nak“ nagykeresztjét. A kormányzó úr a csütörtöki nap folyamán fogadta­ meg Stoilov bolgár rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, aki III. Borisz király őfelsége szerencsekívonatait tolmácsolta az év­forduló alkalmából és bejelentette, hogy a bolgár uralkodó a Szent Cyrill és Method-rend nagy­keresztjét a lánccal adományozta a kormányzó­nak.* A Karagyorgye Csillaga a legrégibb és leg­magasabb jugoszláv — azelőtt szerb — kitün­tetés, amelyet csak a legkivételesebb alkalmak­kor adományoznak. '* A Szent Cyrill és Method-rendet I. Ferdinánd bolgár király alapította 1909-ben és csak nagy keresztje van. A kitüntetést a lánccal a leg­ritkább esetben és csak uralkodóknak adomá­nyozzák. Egyéb ünnepségek A kir. Kúria teljes ülésén az egybegyült ma­­gasrangú birák lelkesen ünnepelték a kormány­zót. Töreky Géza, a kir. Kúria elnöke mondta az ünnepi beszédet. — Hogy mit jelent Ma­gyarország életében, történetében — fejtegette a többi között Horthy Miklós országosának két évtizede, azt ma már minden magyar ember tudja, de tudja és méltányolja a külföld is. A budapesti királyi­­ítélőtábla csütörtökön délben tartott ülésén Láng-Miticzky Ernő dr. ünnepi beszédében méltatta Magyarország Kor­mányzójának érdemeit. A Nyugállományú Katonatisztek Országos Szövetsége meleghangú táviratot intézett a Kor­mányzóhoz Lukachich Géza báró országos el­nök aláírásával. Az Országos Földhitelintézet a Kormányzó jubileuma alkalmából csurgói birtokából há­romszáz kat.­holdat ajánlott fel a Vitézi Rend­nek. Az intézet Kampis János festőművésszel megfesttette ülésterme­­részére a Kormányzó életnagyságú arcképét. Az OTI elnökségének csütörtöki ülésén vitéz Huszár Aladár dr. elnök hálatelt szívvel emlé­kezett meg Horthy Miklós Kormányzóról. Az elnökség elhatározta, hogy később megállapí­tandó szociális rendeltetéssel Horthy Miklós­­alapot létesít, továbbá a már épülő Horthy­ Miklós-kertvárosban a Kormányzót megörökítő emlékművet állít fel. Az ország összes tűzharcos-alakulatai már­cius 3-án dísztáborozás keretében ünneplik a kormányzót. A budapesti egyházközségek központi taná­csának ülésén Mészáros János érseki helytartó elnöki beszédében megemlékezett a kormányzó­­választás jubileumáról. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara csü­törtök délben tartott ünnepi ülésén liber Antal dr. elnök hosszabb beszédben kiemelte azt az államférfi el­­vivatottságot, amellyel a kormányzó az ország közgazdasági érdekeit, az ipar és ke­reskedelem népszerűsítését politikai feladatai­nak első sorába állította. Indítványára a köz­gyűlés elhatározta, hogy tartalékaiból 50.000 pengővel járul hozzá olyan alapítvány létesíté­séhez, mely az ifjúságnak a közgazdasági pá­lyára nevelését és kiképzését mozdítja elő. A Fővárosi Kereskedők Egyesülete ülésén Lukács György ny. miniszter ünnepi beszédben méltatta Horthy Miklós dicsőséges húszéves országlása kimagasló tetteit és államférfiai ér­demeit. Indítványára a FŐVKE egyhangúan el­határozta, hogy a főváros kereskedőtársadalma mélységes hódolata jeléül az ünnepi évforduló napján, pénteken déli 2 órakor bezárja üzleteit és jegyzőkönyvben örökíti meg e nap emlékét A Magyar Kereskedelmi Csarnok díszülésen hódolt Magyarország kormányzójának ország­lása húszéves évfordulója alkalmával. Az Országos Iparegyesület ünnepi ülést tar­tott a kormányzóválasztás húszéves évfordulója alkalmából s hódoló táviratot intézett Magyar­ország kormányzójához. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége igazgatósági ülésén Churin Ferenc dr. titkos tanácsos, elnök lelkes szavakban emlékezett meg a nap jelentőségéről. Az elnök bejelentette, hogy az évforduló napján, március 1-én dél­előtt tizenegy órakor a gyárak öt perc szünetet tartanak. Egyhangú lelkesedéssel fogadta végül az igazgatóság az elnökségnek azt a javaslatát, hogy a GyOSz a hozzátartozó­­szakegyesületek­kel egyetértően 500.000 pengőt bocsát rendelke­zésre egy vitéz Nagybányai Horthy Miklós kor­mányzó úr nevét viselő alapítvány számára, melynek célja a közszolgálati és közgazdasági pályákra készülő tehetséges ifjak alaposabb el­méleti és gyakorlati kiképzése lesz. Az Ereklyés Országzászló nagybizottsága ün­nepi választmányi ülésén Urmánczy Nándor méltatta az évforduló jelentőségét. A Magyar Nemzetpolitikai Társaság március 1-én a kormányzó jubileuma alkalmával rend­kívüli választmányi ülést tart. Dániel Áron dr. alelnök, a Sajtókamara ügyésze mond beszédet. A TESz csütörtökön tartott értekezletén Uzdóczy-Zadravetz István püspök lelkes beszéd­ben méltatta az évforduló jelentőségét. A Magyar Nemzeti Bank főtanácsa Baranyai Lipót dr. elnöklésével tartott ülésén hódolattal és hálával emlékezett meg a Kormányzó Úr efőméltósága országosának huszadik évfordu­lójáról és elhatározta, hogy ennek emlékére 250.000 pengős alapítványt tesz tehetséges ma­gyar ifjak alaposabb elméleti és gyakorlati ki­képzésére. A Petőfi-Társaság közgyűlésén Császár, Ele­mér elnök emlékezett meg a kormányzóról és beszédét a társaság tagjai állva hallgatták vé­gig­ Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület elnöki tanácsa ünnepi ülésén Messmer Pál dr. ügyvivő társelnök mondott beszédet s az OMKE elhatározta, hogy hódoló feliratot intéz a kor­mányhoz. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szö­vetsége ünnepi ülésén Balásy Antal ny. állam­titkár ünnepi beszéde után kimondotta, hogy hódoló feliratot intéz a kormányzóhoz. Az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjinté­zet ünnepi igazgatósági ülésén Oppter Emil kor­mányfőtanácsos mondott ünnepi beszédet. A Budapesti Építőmesterek Ipartestületének ünnepi ülésén Szőllősy Elemér mondott ünnepi beszédet, majd elhatározták, hogy az ipartestü­let Horthy Miklós jubileumi alapítványt létesít és a Kormányzó arcképét megfestteti. A Hubertus Országos Magyar Vadászati Véd­egylet közgyűlésén vitéz Csécsi-Nagy Imre ny. altábornagy emlékezett meg a Kormányzók Ur jubileumáról. A Budapesti Önkéntes Mentőegyesület ünne­pélyes őrségváltást rendezett, amelyen Rusz­­wurm­­ Rezső igazgató-főorvos méltatta az év­forduló jelentőségét. Ünnepségek a vidéken Az ország valamennyi vidéki városában ünnepségek voltak csütörtökön. Debrecenben a TESz rendezett ünnepi gyűlést, díszközgyűlést tartott a Kereskedelmi és Iparkamara, a Debre­ceni Tűzharcos Szövetség, a kormányzó egykori iskolatársai pedig meleghangú hódoló táviratot intéztek a Főméltóságú Úrhoz országosának húszéves jubileuma alkalmából. Eger, Győr, Esztergom díszközgyűlést tartott. Kassán, Sze­geden, Sopronban, Székesfehérvárott a TESz rendezett ünnepséget. Miskolcon a Nemzeti Kaszinó díszközgyűlésén leleplezték a kor­mányzó arcképét. Pápán a városi mozgófény­­képszínházban a város közönsége ünnepi össze­jövetelt tartóit. Szombathely közönsége a Kulturházban rendezett ünnepséget. Ungváron a városi szính­ázban volt lelkes ünnepség. A külföldi sajtó megemlékezése A külföldi lapok meleghangú cikkekben em­lékeznek meg Magyarország kormányzója húsz­­éves országlásának jubileumáról. Római jelen­tés szerint a Gironale d'Italia, a Lavoro Fas­­cista, a Corriere della Sera vezető helyen írt cikkekben méltatják Horthy Miklós érdemeit. Berlini jelentés szerint a németországi lapok vezető cikkekben emlékeznek meg a kormányzó jubileumáról. A holland, jugoszláv és más külföldi lapok ugyancsak hosszabb cikkeket szentelnek Ma­gyarország Kormányzója jubileumának ismer­tetésére és a Kormányzó személyének méltatá­sára. A t­agyar teák koronája A »Királyhágó« R. magyar tea a Gellér-szállóban megtartott teakóstolón a legtöbb eredményt érte el. Kérje mindenütt 50 gramm ára 54 fillér. —­ Telefon: 138-267. ­ HÚSZ ÉV TÖRTÉNETE Horthy Miklós kétévtizedes kormányzóságának fontosabb eseményei Adatok sorakoznak itt egymás mellé, az elmúlt két évtized nevezetesebb eseményei­ről. Mozgalmas és eseménydús két évtized volt, amely egybeforrott Horthy Miklós ne­vével. Főméltóságú Kormányzónk áldásdús működésével. |Q|A augusztus 12-én alakult meg Szegeden a nemzeti hadsereg. Fővezére Horthy Miklós. A hadsereg bevonult a Dunántúlra s Horthy Miklós fővezér Siófokon várta, mikor indulhat seregével Budapestre. A november 16-ára virradó éjjel az utolsó román csapatok is elhagyták a fővárost és Horthy Miklós be­vonult Budapestre, hogy­­ megkezdje nemzet­mentő és nemzetépítő munkáját. Kaotikus álla­potokat talált, pártpolitikai harcok, marakodá­sok jellemezték a közéletet, az ország gazda­ságilag leromlott, a pénz értéktelen volt, egyéni akcióktól volt hangos az ország minden része. Friedrich István miniszterelnök november 17-én lemondott. Ugyanezen a napon jelent meg Sir George Clark nyilatkozata, aki az entente meg­bízásából olyan kormány alakítását szorgal­mazta, amellyel a szövetségesek megköthetik a békét. November 22-én ez a kormány koncent­rációs alapon Huszár Károly miniszterelnöksé­gével megalakult. A kormányban a szociál­demokratákig minden párt képviseletet nyert. A koncentrációs kormányt az entente is elis­merte. Az új kormány Friedrich István választó­­jogi rendelete alapján 1920 január 25-ére a tit­kos választást elrendelte, hogy a nemzetgyűlés megalakulhasson.­­ December 5-én váratlanul meghívták a magyar delegációt a békekonfe­renciára. A delegáció tagjai: Apponyi Albert gróf, Teleki Pál gróf, Bethlen István gróf, Po­­povics Sándor, Lers Vilmos báró, Zoltán Béla és Somssich László gróf voltak. január elsején megkezdődött a vá­lasztási agitáció. Január 5-én pedig elindult Pakisba másodízben a békedelegáció és január 12-én a súlyos feltételű béke aláírására rövid haladékot kapott. Apponyi hatalmas be­szédet mondott, de a trianoni békeparancson változtatni nem akartak Az egész ország gyászba öltözött. Január 25-én az ország meg­választotta a nemzetgyűlés tagjait. Két hatal­mas párté, a keresztény és kisgazdapárté a többség. Február 10-én a békedelegáció újra Parisba utazott, idehaza pedig február 17-én összeült a nemzetgyűlés és megkezdte az 1920. évi t. t.-c. tárgyalását, mely úgy intézkedik, hogy a királyi hatalom szünetelése idején mint ideiglenes államfő kormányzó áll az ország élére. A javaslatot a nemzetgyűlés elfogadta és március elsején ült össze, hogy a kormányzót megválassza. Száznegyvenegy szavazatból százharmincegy esett Horthy Miklós fővezérre. Percekig zúgott a taps és dörgött az éljen. Március 5-én meg­jelent Magyarország kormányzójának kiált­­ványa: „M­egmásíthatatlan akaratom a nemzetet a boldogulás útjára vezetni. Egyformán gátat kí­vánok vetni mindenféle túlzásnak, a pártszen­vedély elfajulásának, a termelést megbénító izgatásoknak". Március 13-án Huszár Károly helyét Simonyi- Semadam Sándor kormánya vette át, aki izgal­mas atmoszférában kezdte meg működését. Május 8-án megérkezett Budapestre a kegyet­len béke okmánya és Millerand kísérőlevele. 10-én a nemzetgyűlésen Teleki Pál gróf mondta el az emlékezetes szavakat: „Ez a békeszerző­dés a legkegyetlenebb valamennyi között“. És június 4-én ezt a kegyetlen békeparancsot Trianonban alá kellett írni... Julius 7-én ismét kormányválság volt. A kor­mányzó urunk Bethlen István grófot dezignálta miniszterelnökké, de Bethlen kormányalakítási kísérlete nem sikerült. 15-én Teleki Pál gróf ka­pott megbízást, aki 19-én kormányát meg is ala­kította. Belpolitikai harcokkal, viharos nemzet­gyűlési ülésekkel telt az idő augusztus 30-áig, amikor kitört a nyugatmagyarországi felkelés, a hatalmas tiltakozás az ellen, hogy Nyugat- Magyarországot átadjuk Ausztriának. A velen­cei megegyezés népszavazást rendelt el Sopronra és környékére. A népszavazás következtében Sopron magyar maradt, március 27-én IV. Károly király titok­­ban Szombathelyre érkezett, Buda­pestre jött és Magyarország kormányzójával kí­vánt tárgyalni. Az entente és a kis­entente a legerélyesebben állást foglalt a király vissza­térési kísérletével szemben és kormányzó urunk az ország érdekében azt tanácsolta a királynak, hogy hagyja el az ország területét. A király áp­rilis 6-án el is utazott. Teleki Pál gróf 14-én le­mondott. 15-én Bethlen István gróf kapott kor­mányalakításra megbízást és most sikerült kor­mányt alakítania. Alig néhány hónappal később, október 22-én IV. Károly király Zita királyné társaságában repülőgépen újból Magyarországra érkezett és fegyveres erővel Budapest ellen vo­nult. A kis-entente ugrásra készen állott, órá­kon függött, hogy megtámadják Magyarorszá­got. A kormánynak ellen kellett állani és a királyt az entente monitoron az országból Ma­deirába vitte. Ugyancsak az entente nyomására november 3-án a kormány beterjesztette a detro­­nizációs törvényjavaslatot, amelyet 5-én törvény­erőre emeltek. Két héttel később, 23-án, Bethlen kormánya lemondott. December 7-én alakult meg az új Bethlen-kormány. fl|j®S@re­se három hónapja választójogi har­­£»fárcokkal telt el. Március 2-án megjelent a választási rendelet, amely úgy intézkedett, hogy a városokban titkos, a falvakban nyílt sza­vazás lesz. Április 1-én Madeirában IV. Károly király meghalt. Május 28-án és június 3-án le­folytak a választások, amelyek óriási többséget hoztak Bethlen István grófnak és így kialakult a hatalmas egységes­ párt. 199­8 április 4-én cseh-magyar határkonflik­­tu­ pa­ítus támadt Hidasnémetinél. Ez békésen elintéződött, de az ország lerongyolt gazdasági helyzete tovább nem volt fentartható. Bethlen és Szállay Tibor pénzügyminiszter Párisiba utaz­tak, hogy a jóvátételi bizottságnál enyhítéseket érjenek el. Onnan tovább mentek London­ba, de 25-én a jóvátételi bizottság mégis kedvezőtlenül döntött. November 16-án a kormány tagjai újból Londonban vannak. Bethlen István gróf decem­ber 8-án Párisba utazott, hogy valamiképen megoldást keressen. 1Q9AElérkezett a megoldás. Március 1-én jelent meg az első hír, hogy nép­­szövetségi bizottság jön Budapestre, s ez 3-án meg is érkezett. Szanálási tárgyalások kezdőd­tek. Május 1-én végre megérkezett Smith Jere­miás népszövetségi főbiztos is, és június 12-én a népszövetség Genfben megkezdte a magyar sza­nálás tárgyalását Két nappal később a szánm­­tási kölcsönhöz hozzájárult. Augusztus 12-én hangzott el Korányi Frigyes báró pénzügymi­niszter biztató bejelentése: „A legsúlyosabb meg­próbáltatáson túljutottunk". jlfl® 55 április 22-én a kormányzó részt vett a r­gyei 13 Tisza-vacsorán, amelyen a békebeli Magyarország egész politikai gárdája és a társa­dalmi előkelőségek sokadalma kegyelettel adó­zott Tisza István emlékének. Május nyolcadikán bucsukihallgatáson fogadta Schioppa Lőrinc pápai nunciust és el­sőosztályú magyar érdemkereszttel tüntette ki. Ifisiíját április 12-én a kormányzó ismét meg­jelent a Tisza-emlékvacsorán. Bethlen István gróf akkori miniszterelnök mondotta az ünnepi beszédet, aki a főasztaln­ál a kormányzó és József királyi herceg között ült. Horthy Miklós június végén búcsukihallgatáson fogadta Smith Jeremiás népszövetségi főbiztost. Nevezetes dátum 1926 augusztus 29-e. Ma­gyarország kormányzója ezen a napon Mohácsom a Csele-pataknál elhelyezte koszorúját országos ünnepség keretében II. Lajos király emlék­művére s emlékezetes beszédet mondott. Az ünnepségen a budapesti török követ is meg­jelent. A kormányzó beszéde során a többi között ezt mondotta: — Az egykori ellenségből jóbarát lett, a két ősi rokonfaj közötti ellentétek elsimultak és helyükbe lépett a megértő barátság és a köl­csönös meleg rokonszenv. A kormányzó a szerb nemzetre célozva igy folytatta: —­ Attól a jóbaráttól viszont, akivel oly soká fűzött össze minket a déli végeken a közös védekezés életbevágó érdeke, utóbb — sajnos — mélyreható ellentétek választottak el. Hiszem és remélem, hogy itt is hamarosan visszatérhet a régi barátság és megértés. 1997 január 22-én kinevezte a felsőház ama hím tagjait, akik élethossziglan foglalnak helyet a magyar törvényhozás felsőházában, számszerűtz harminchetet. Január 29-én a par­lament kupolacsarnokában díszes ünnepi külső­ségek között beszéddel nyitotta meg a két­kamarás országgyűlést. Nagy jelentőségű esemény játszódott le ápri­lis 5-én Rómában: Mussolini és Bethlen aláírták a magyar-olasz barátsági szerződést. A kor­mányzó március utolsó napjaiban ismételten fogadta kihallgatáson Bethlen István gróf ak­kori miniszterelnököt római útja előtt, majd meghallgatta beszámolóját, amikor hazaérke­zett az olasz fővárosból. IQAO május 17-én a Kormányzó Ar­dejeu- 19­ Oneren látta vendégül a királyi vár­palotában Esmond Harmsworth angol képvise­lőt, Rothermere lord fiát. Ugyanezekben a na­pokban megengedte, hogy Rothermere lordot a szegedi tudományegyetem tiszteletbeli dok­torrá avathassa „Magyarország ügyének­ felka­rolása, a magyar kérdésnek a nemzetközi ér­deklődés homlokterébe állítása s igy végered­ményben az általános emberi igazság szolgálata körül szerzett immár történelmi jelentőségű ér­demei elismeréséül". Május 28-án a parlament kupolacsarnokában a képviselőház és a felsőház együttes ünnepi ülésén Károlyi Gyula gróf, az új koronaőr, a Kormányzó Úr jelenlétében letette az esküt. IAAA egyik kiemelkedő eseménye május 1“&1 3-án játszódott le Budapesten. Dino Grandi olasz külügyi államtitkár hivatalos lá­togatásra érkezett a magyar fővárosba és több napon át tárgyalt az illetékes magyar kormány­­férfiakkal. Magyarország kormányzója a királyi várpalotában fogadta Dino Grandi államtitkárt Walkó Lajos akkori külügyminiszterrel együtt. január 30-án Bethlen István gróf az SZJÜV optánsü­gyek elintézése céljából Hágá­ban az optánsügyekben megegyezést létesített és erről beszámolt a kormányzónak. Február 12-én a kormányzó közeledő 10 éves jubileuma alkalmából Horthy Miklós érdemeit megörökítő törvényjavaslatot nyújtott be a miniszterelnök. Ebben több közérdekű mű és intézmény létesí­tésével kívánják a kormányzó iránt érzett hálát leróni. A „Horthy Miklós“-ról elnevezendő in­tézmények: a) a Boráros-téri híd, b) állami kórház Debrecenben, c) rákos betegeknek rá­diumintézet, d) gyógyintézet köztisztviselők ré­szére a Füvészkert helyén, e) és f) tüdőbeteg­­intézet köztisztviselőknek Pécsett és Gyöngyö­sön, g) ezerházas kertes családi telep tisztvise­lők és munkások részére Budapesten, h) hadi­­rokkantotthon, i) katonai rokkantotthon Sze­geden. Március 1-én országszerte ünnepségek folytak le a kormányzói jubileum alkalmából. A kormányzó széleskörű amnesztiát adott, ki­tüntetéseket osztott, Gömbös Gyulát tábornokká nevezte ki. Augusztus 14-én Vass Józsefet mi­niszterkedése tízéves jubileuma alkalmából fo­gadta. Szeptember 10-én Vass József népjóléti miniszter váratlanul meghalt. A kormányzó édesanyjához intézett táviratában így jelle­mezte: „Küzdelmes, munkás életében kiváló képességeit mindenkor önzetlen odaadással és fáradhatatlan munkakészséggel állította hazá­jának és egyházának szolgálatába". November 4-én Bethlen István gróf ankarai útjáról, majd 22-én Berlinben folytatott tanácskozásairól be­számolt a kormányzó úrnak. December 9-én a kormányzó Károlyi Gyula grófot külügyminisz­terré nevezte ki. április 14-én a kormányzó Bethlen Hívem István grófot miniszterelnöksége tíz­éves fordulója alkalmából ezredessé nevezte ki. A legfelsőbb kézirat a következőképpen mél­tatja Bethlent: „A belső rend megszilárdítása, a pénzügyi egyensúly hely­reá­llitása és a népek nagy közösségében a megbecsültetés kivívása s az annyira jelentős baráti kapcsolatok kiépítése közben nemcsak az adott helyzet nehézségeivel kellett megküzdeni, hanem az újabb válságok zavaraival is, amelyeken csak erős kitartással és körültekintéssel lehetett átmenteni a nemzetet". Június 6-án az 1927 januárra egybe­hívott országgyűlést a kormányzó kéziratával feloszlatják. 27-én nagy beszéddel a kormányzó úr megnyitotta az országgyűlést, összefogást hirdetett,­ hogy nemzeti ideáljaink megvalósul­hassanak. Augusztus 19.én Bethlen István gróf és kormánya lemondott. Sorozatos kihallgatások után Károlyi Gyula grófot nevezte ki a kor­mányzó. ÚJSÁG PÉNTEK, 1940 MÁRCIUS 1. Háziarak! új lakónyilván­­tartási könyv hivatalos előírás szerint m­ár kapható: Szemes és Ed­stein-nikoinda. VI., Dalszínház­ utca 10. Telefon: 122-991

Next