Ujság, 1940. április (16. évfolyam, 73-97. szám)
1940-04-02 / 73. szám
KEDD, 1940 ÁPRILIS 2 ÚJSÁG Teleki miniszterelnök nyilatkozata olaszországi alfáról Nincs útj fordulat sem Olaszország, sem Magyarország politikájában. „Céljainkat, hacsak lehet, háhés után kívánlak elérni.“ „A pillanatnyi békét fenntartjuk, mert sok mindenféle okból káros volna az európai konfliktust kiterjeszteni. Teleki Pál gróf Aniszterelnök közel kétheti olaszországi útról vasárnap este a trieszti gyorsvonaton visszaérkezett Budapestre. Székesfehérvártól Keresztes-Fischer Ferenc és Csáki István gróf miniszterek, Zsindely Ferenc államtitkár és Vats László báró társaságában utazott. A déli pályaudvaron üdvözlésére megjelent Reményi- SchnellerLajos pénzügyminiszter, Ssárcziházi Itárczy István államtitkár, Thuránszky László miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökség sajtóosztályának vezetője, Szép László miniszteri osztályfőnök, a miniszterelnökség elnöki osztályának vezetője, olasz részről pedig Talamo márki, budapesti, olasz követ és Clementi követségtitkár jelent meg fogadására. Teleki Pál gróf miniszterelnök a pályaudvaron néhány percig elbeszélgetett a megjelent előkelőségekkel, majd a miniszterelnökségi palotába hajtatott. A miniszterelnök hazaérkezése után olaszországi megbeszélésével kapcsolatban nyilatkozatot tett a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Nyilatkozata szétfoszlatja azt a sok mindenféle kombinációt, amik a külföldi sajtóban az olasz megbeszélések céljait és eredményeit illetően napvilágot láttak. Teleki miniszterelnök nyilatkozatából mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy olaszországi látogatása nem készült semmiféle meglepetésnek, még kevésbbé politikai szenzációnak. A magyar kormány elnöke baráti látogatás céljából utazott Olaszországba s ennek keretében természetes folyományként került sor az ismert megbeszélésekre. Ezek az eszmecserék abban az irányvonalban mozogtak, amelyet immár tizenhárom év óta követ a mindenkori magyar kormány. Az 1927-ben létrejött olasz-magyar barátsági szerződés óta elmúlt évek folyamán ismételten került sor baráti eszmecserére a két országot érintő kérdésekről, anélkül, hogy a megbeszélést valami sürgető konkrétum indokolta volna. Kezdettől az volt az, elgondolás — s ez a gyakorlatban is megvalósult —, hogy az olasz és a magyar kormány minél gyakrabban keressen érintkezést és beszéljék meg a helyzetet a két ország kapcsolatainak kimélyítése és barátságának megerősítése céljából. Ezúttal is ebben a szellemben cserélt eszmét Mussolini, Ciano és Teleki az olasz fővárosban, a világpolitikai események kapcsán megállapítván a magyar és az olasz kormány felfogásának azonosságát, Olaszország és Magyarország érdekeinek közösségét és kipróbált barátságának változatlanságát. Hasztalan kerestek meglepő fordulatot szenzációra éhes hírterjesztők, az olaszmagyar eszmecserének nem volt célja — miként ezt a magyar miniszterelnök külön hangsúlyozza — új fordulatot adni Olaszország és Magyarország politikájának. Éppen ellentkezőleg: a cél nem is lehetett más, mint az, hogy ezek a megbeszélések is az eddig jól bevált irány változatlan fenntartását biztosítsák, amit az olasz-magyar barátság, mint természetes adottság teljes mértékben indokol. Közös sors útján vállvetve küzd két baráti ország nemzeti céljaiért s ezért nem is szükséges semmiféle különleges megállapodás létesítése, mert ezek a célok közismertek s az eszközök, amelyek e célok elérését lehetővé teszik, szintén nem tartoznak féltve őrzött titkok közé. Magyarország békés uton kívánja elérni nemzeti céljait, amelyek változatlanok s minden eszközzel arra törekszik, hogy biztosítsa a Dunamedence békéjét. A magyar nemzet szeme arra a békére szegeződik, amely majd a nagy konfliktus után fog létrejönni és bízik abban, hogy a történelmi erők hozzásegítik történelmi jussához és megdönthetetlen igazságának érvényesüléséhez. Teleki Pál gróf miniszterelnök nyilatkozata beszédes bizonyíték arra, hogy semmi változás nincs sem a célkitűzésben, sem az eszközökben, ahogyan nincs változás az olasz-magyar barátságban sem, hacsak nem az, hogy ez a bensőséges kapcsolat a római eszmecserék során országunk javára lényegesen megerősödött, ha valamiképp problémákká is válnak. Ugyanazok maradnak azok, ugyanaz marad felfogásunk, politikánk s nem változik sem olasz barátainké, sem a miénk. A mi politikánk és céljaink nyitott könyv és nem is változhatnak. Mindenki tudja, százszor megmondtuk. De Ugyanúgy hangoztatjuk hosszú évek óta, hogy céljainkat, hacsak lehet, békés úton kívánjuk elérni. És Ugyanúgy megmondtuk azt is mindig — ha ugyan történelmünk tanulságai után ez egyáltalán szükséges —, hogy Európa egyetemes érdekeit szem előtt tartjuk, mert a mi észjárásunk természetes s természetszerű az, hogyha egy nép ebbe a nagy európai életközösségbe lépett, kölcsönösség és önérdek szerint is ezeket az egyetemes érdekeket is kell, hogy szolgálja. Teleki miniszterelnök nyilatkozata Teleki Pál gróf miniszterelnök a Magyar Távirati Iroda munkatársának tett nyilatkozatában ezeket állapította meg: , , Amidőn elutaztam, azt mondtam, hogy utazásomnak magánjellege van. Ezen nem változott semmi. Mert mit jelent az, hogy magánjellegű? Korántsem azt, hogy valaki titokban utazik. Nem is utaztam titokban. Hanetts azt jelenti, hogy nem valamely külső, pillanatnyilag adott okból mentem, hanem húsvétkor, mert ilyenkor vehettem ki legkönnyebben szabadságomat és nem valamely sajátos, elérendő céllal mentem. Megmondtam, hogy a Ducéval és Ciano gróffal beszélni fogok és az lett volna a legtermészetellenesebb, ha Olaszországba megyek és nem beszélek velük. Hogy politikáról beszéltünk, az is eleve nyilvánvaló volt. A trieszti Piccolo szerkesztőjének már megmondtam, hogy ha ma két ember találkozik az utcán vagy kávéházban, politikáról beszélnek, miért legyen ez éppen azoknak tilos, akik a politikával felelősségteljes állásban foglalkoznak! Hogy a beszélgetések hosszúak voltak, az azt mutatja, hogy sok témáról beszéltünk s nem tudom, miért jelentette volna azt, hogy bármelyikünk is új fordulatot adott volna politikájának. Megbeszéléseink rendkívül értékesek voltak, különösen reám nézve. Sok fontos felvilágosítással gazdagodtam és megerősödött az utóbbi idők eseményeiről vallott felfogásom. Azt tartom, hogy sokkal gyakrabban kellene így a vezetőembereknek találkozniuk. Joggal és józanul tehát semmi új fordulatot nem lehetett várni a Ducéval és Ciano gróffal való beszélgetésemtől. Csak azok magyarázhattak ilyent bele, akik nem értik meg az egyszerűt és természetest, vagy akiknek érdekük vagy mesterségük akármilyen eseményt felhasználni arra, hogy célzatosan vagy szenzációkeltésképp légből kapott híreket terjesszenek- 4 és V* Karátos brilliánsgyürti csak privátnak eladó. Just. Személynök-utca 23- Iskom. 1. Textilgyár csere Magyarországi textilgyárát, az illetékes hatóságok engedélyét feltételezve, ügyfelem elcserélné egy cseh-morva protektorátusi vagy Szudétaterületi megfelelő textilkistermel. Németnyelvű ajánlatokat .Textilgyár-csere jeligére kérek. Blockner J. hirdetőirodába. Városházán. 10 ELVESZETT Vasárnap délben egy fehér, barnafoltos, Zsoli névre hallgató foxterrier kutya a Margit-körút 58. sz. háznál kísérőjétől elszökött és a Rózsadomb felé vette magát. Kérjük a megtalálót, hogy megfelelő jutalom ellenében 35-15-61 telefonon Budapest, Béli pu. állomásfőnökséget értesíteni. _________________________ Igéletkedések, lehetőleg 18 személyeset, szalonba kanapét 2 fotellel, ugyanezt hallba és egyszemélyes hálót magánostól. Ajánlatokat „Csak legprímábbat“ jeligén Harsányi hirdetőbe, V., Zsitvay Leó-utca 16. kerek. , Keresek 4-szors ballonos, napos, lehetőleg Villalakást mielőbbre Dunapart pesti oldalán, Budán, Várban vagy környékén. „Csendes" jeligére Balogh hirdetőbe, Szent István-körút 9. Az olasz-magyar barátság természetes adottság a Az olasz-magyar barátság nem lépett semmiféle új fázisba, mint ahogy egyes lapokírták, mert ez a barátság egy természetes adottság. A mi hosszú együttmunkálkodáson és együttérzésen alapuló barátságunk feleslegessé is tesz mindenféle különleges megállapodást. A nemzetek és vezető férfiak szimpátiáján egyaránt felépülő kapcsolatok sokkal erősebbek, mindenféle formai kapcsolatoknál és megkötöttségeknél. — Olaszország, tele van történelmi emlékekkel. Valahányszor köztük járok, sajnálom, hogy nálunk, különösen az ország megmaradt részeiben, oly kevés történelmi emlékünk maradt meg, oly kevés régi szépség, ami az embereket állandóan magasabb művelődési atmoszférában tartja, neveli, bennük a szépérzéket fejleszti. A korok összeszövődnek Róma emlékeiben és ezzel a korok harmóniája a lelkekben, amely a szöpéget nem látja egyoldalúan, hanem örök értékeiben és a történelmi emlékek összeszövődő egységéből a nemzeti múlt és a nemzeti felelősség forrnak egészbe. Nekünk, baj erre kellett odaadnunk hazánkat, magunk-is Európa védelmében s az ezeréves múlt emlékei csak láthatatlanul a lelkekben nemzedékről-nemzedékre szálló hagyományként élnek. Azért kell ezek felett a hagyományok felett még jobban őrködnünk, mert nekünk néhány kevés romon kívül nem maradt semmi, ami külsőleg emlékeztessen. A hagyományok tisztelete Ez a szét nép megérti egymást a hagyományok tiszteletében, de megérti egymást lelki alkatának bizonyos bélies hasonlóságából kifolyólag is. A hagyományok tisztelete, a legrégibb hagyományokhoz való visszanyúlás, azoknak soha fel nem adása jellemzi mindkét népet. Ez is közelebb hozza őket Európa sok népe közt. Az ilyen hagyománytisztelő népek gondolkodásának, felfogásának lényege nem változik. És nem változnak a leglényegesebb problémák sem, nem változnak a nemzeti élet elemei. ..Akik az élet mozijában élnek“ — Ma annyian vannak, akik nem a történelem felelősségében, hanem az élet mozijában élnek. Pedig ma nemcsak érdekes, de a legnagyobb mértékben felelősségteljes időket élünk. Az eseményeket nem pillanatnyi értékükben, hanem annak a nagy rendezésnek szempontjából kell megítéljük, amellyel állandó békét, virágzó fejlődésre való lehetőséget és megelégedettséget kívánunk a nemzeteknek teremteni. Aki ebben részt akar venni — és többé-kevésbé a maga nagy , vagy kis körében mindenkinek részt kell vennie — el kell telve lennie bizonyos hivatástudattal és kötelességérzettel. Ilyen hivatástudatok emelhetnek nemzeteket a mindennapiság gondjai fölé. A mi hivatástudatunk magában foglalja nemzetünk megerősítésének kötelességét a Földnek ezen a táján, amely természetünk szerint való magában foglalja európai kötelességünket, a századokat változatlan erővel átélt szentistváni gondolat értelmében és magában foglalja változatlanul hívően kereszténységünket. XlI. Pius pápa — És ezért minden magyar embernek mindenkor élmény, de különösen élmény annak, aki a nemzet képviseletének felelősségét érzi, ha Rómába mehet és a pápa Őszentsége előtt megjelenhet. Különösen erős ez az érzés a mai pillanatban, amikor erős hitünknek még nagyobb megerősítésére van szükségünk és XII. Pius pápa elött, akinek fenkölt alakja élénken él az Eucharisztikus Kongresszus óta, nekünk magyaroknak lelkében. Amidőn átadtam Őszentségének Főméltóságu Urunk tiszteletteljes üdvözletét és a Főméltóságu Asszony hódolatát, mély meghatottsággal töltött el a Szentatyának irántunk, nemzetünk és hazánk iránt érzett őszinte szeretete, a magyar szentek iránti érzéseinek élénksége és hazánk minden fontos kérdése iránt való bensőséges és élénk érdeklődése. Nagy szó ez egy kis ország számára a mai idők nagy problémái és gondjai közepette. A Szentatya látogatásomkor áldását adta hazánkra és minden fiára. Élénk érdeklődéssel viseltetik mindenféle problémánk iránt Maslione bíboros államtitkár is, akivel nagyon örültem eszmecserét folytathatni. „TfiUtraf Hé!! für«! Olaszországba" — Sok régi ismerőssel találkoztam Rómában, köztük Pavolini miniszter úrral is, akivel az olasz-magyar kulturkapcsolatok elmélyítéséről beszélgettem. Ezen a téren még sok a tennivaló. Az olasz nyelv tanítását sokkal élénkebbé és eredményesebbé kell tennünk, többet kell járni Olaszországba. Magam is, ki ezúttal magánember is voltam, sok minden szépet láttam az új törekvések terén is. Különösen érdekelt az 1942. évi, most épülő világkiállítás. Nagyszerű gondolat, hogy igazában Rómának egy új és hatalmas városrészét építik meg, köz- és magánépületekkel, amelyek 1942-ben a világkiállítás céljait fogják szolgálni, azután pedig átadatnak állandó hivatásuknak, mint minisztériumok, múzeumok, egyéb középületek, magánlakások. Nagy lendülettel folyik a munka egy állandó szervezőnek Cini szenátornak vezetése alatt, aki, mint láttam, mindenkit magával ragad nagy lelkesedésével. Rendkívül érdekes új építészeti problémákat is megoldani fognak. — Meglátogattam a magyar ösztöndíjasokat is a Palazzo Falconieriben. Ezúttal különösen a műtermeket néztük meg s örültem, hogy fiatal képzőművészeink közt több tehetséget ismerhettem meg. Amint jólesett a magyar fiúkat meglátogatni, úgy jól esett egy órára geográfusnak visszavedlenem a Királyi Földrajzi Társaság szép parkkal körülvett római székházában. Az európai konflktus után végleges hőké — így fogjuk fel a Dunamedencében való helyzetünket is, így fogtuk fel mindig, tanítással és példával előljárni abban, hogy ezt az érdeket szolgáljuk. Lehettünk erősek vagy gyengék a különböző korszakokban, lelkileg mindig elég nagynak éreztük magunkat arra, hogy a Dunamedencében ilyen magasabb hivatást töltsünk be. Ebből kifolyólag szolgáljuk a Dunamedence békéjét, amit a római kommünikében kifejezésre is juttatunk. S itt kettőt kell szem előtt tartanunk: a pillanatnyi békét és azt a békét, amelynek a nagy európai konfliktus végével kell létrejönnie. A pillanatnyi békét fenntartjuk, mert sok mindenféle okból káros volna az európai konfliktust kiterjeszteni. Ez Európa országainak ma közös érdeke. A végleges béke tekintetében viszont minden, az európai életközösségben hivatást érző nemzetnek olyan békére kell törekednie, amely megszünteti az igazságtalanságokat és lehetővé teszi az európai népek fenntartás nélküli békés együttélését. Teleki bucsútávirata Mussolinihhoz és Cara profhoz Róma, március 81. (Magyar Távirati Iroda. Teleki Pál gróf miniszterelnök Olaszország területének elhagyásakor a következő táviratot intézte Mussolini miniszterelnökhöz: — Rendkívül kellemes olaszországi tartózkodásom végén élénk vágyat, érzek, hogy kifejezzem Nagyméltóságodnak hálámat Magyarország iránti őszinte barátságának újabb és melegebb 31 kezdődnek az osztálysorsjáték sorsolásai Lehetőleg még ma adja fel rendelését a 44 éve közismert Birge Frigyes bank r.-f. főárusitaliak. Kossuth Lajos utca 4. (Városház-utca sarok.) Teletöm 189-288. megnyilvánulásáért. Ezt a barátságot, amely legszilárdabb alapja az Olaszország és Magyarország közötti hagyományos kapcsolatoknak, én magam és az egész magyar nemzet mélyen átérezve viszonozzuk. Amikor újból kifejezem Nagyméltóságodnak legőszintébb köszönetemet, kérem fogadja legmélyebb nagyrabecsülésem nyilvánítását - V ' ■ ’ - H Teleki Pál gróf. A miniszterelnök Ciano gróf külügyminiszternek az alábbi táviratot küldte — Amikor elhagyom a ragyogó és vendégszerető Olaszország földjét, ki akarom fejezni Nagyméltóságodnak legőszintébb köszönetemet a szívélyes fogadtatásért és mindazért a kedvességért, amellyel ottartózkodásom alatt elhalmozni sizves volt. Nagyon boldog voltam, nagy alkalmam volt megbeszéléseket folytatni önnel és újból megállapíthattam, hogy nemzeteink közöttváltozatlanul a legszorosabb baráti kapcsolat áll fenn. Kérem adja át hódolatom kifejezését Ciano grófnőnek és fogadja legmélyebb nagyrabecsülésem nyilvánítását. Teleki Pál gróf. Angol lap létedénye Magyarországról London, március 31. (Magyar Távirati Iroda.) A Weekly Revue a trianoni szerződés igazságtalan határozatait ismertetve, megemlíti, hogy Magyarországnak mindössze 35.000 főnyi hadsereget engedélyeztek s ez az állapot csaknem husz évig fennállott. A mai Magyarország területét még ma sem védik természetes határok. A magyar népben igen erős a hazaszeretet és a függetlenségi érzés. Alig van még két nép, amely a nemzetközi viszonyok alakulása következtében a világháborúban egymással szembekerülve, annyira mentes maradt volna mindenféle ellenséges érzéstől, mint a magyar és az angol. A magyarok természetesen fenn akarják tartani baráti kapcsolataikat a németekkel — hangoztatja ezután az angol közönség őszinte tájékoztatása céljából a cikkíró — és ezt a barátságot összhangban tartják a magyar nemzet jogaival. A cikk így végződik: Magyarországot az a remény élteti, hogy eljön a nap, amikor elég erősek lesznek ahhoz, hogy saját maguk döntsenek jogos sorskérdéseik fölött. Az autóbuszforgalom korlátozása A sajtóban és a főváros közönsége körében az a hír terjedt el, hogy a BSzKRt állítólag az autóbuszüzem forgalmának korlátozását tervezi. Erre vonatkozólag illetékes helyről a következő hivatalos nyilatkozatot adták ki: „Az ország gázolaj ellátási helyzete következtében a főváros közlekedési vállalatai részére kiutalt olajmennyiséget valószínűleg már a legközelebbi jövőben csökkenteni fogják. A csökkentés mértéke tekintetében végleges döntés még nincs, Varga József miniszter és a kérdéssel foglalkozó ipari és kereskedelemügyi államtitkárok azonban belátó jóakarattal kezelik a kérdést -s Szendy Károly polgármester közbenjárására kilátásba helyezték, hogy a kényszerű csökkenés a főváros autóbuszüzemet közérdekű feladatkörére való tekintettel az általánosnál kisebb mértékben fogja érinteni. A csökkentés mértékének közlése után lesz csak mód állást foglalni abban a tekintetben, hogy az autóbuszüzem által nyújtott kocsikilométer teljesítményeket miképen korlátozzák, illetve hogy az üzem a csökkentett gázolajmennyiség felhasználásával milyen teljesítményeket nyújtson. A teljesítmény csökkentésének különféle módjai lehetnek, ezeknek kidolgozása folyamatban van, azonban ez idő szerint közelebbit még nem mondhatunk. Annyit közölhetünk azonban, hogy az üzem csökkentésénél elsősorban arra fog törekedni, hogy azoknak az utasoknak, akik az autóbuszt hivatás gyakorolhatása végett veszik igénybe — tehát munkahelyükre, illetveonnan vissza otthonukba utaznak — a lehetőség szerint a jövőben is kifogástalan közlekedést nyújtson és a körülmények parancsolta szükségszerű megszorításokat a nem hivatási utazások kielégítésénél hajtsa végre.“ 1940 végéig hosszabbítoták meg a 10 pengős bankjegyek bevonásának haridejét A A Magyar Nemzeti Bank az 1929 február elsejei kelettel ellátott 10 pengős címletű bankjegyek bevonására a múlt év október 28-án kelt hirdetményben kitűzött időtartamot a kormány hozzájárulásával ez év végéig meghosszabbítja. Ennélfogva a Magyar Nemzeti Bank főintézete és fiókintézetei a bankjegyeket ez év végéig fizetésképpen, vagy kicserélés végett elfogadják. Ez idő után az említett bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bank intézetei már csak kicserélés végett fogadják el. 1943 december 31-ével a Magyar Nemzeti Bank beváltási kötelezettsége a 19 pengős bankjegyekre vonatkozólag a bank alapszabályainak 94. cikke szerint megszűnik. IV. Váci utca 9 FÓTI angol szövetei megérkeztek!