Ujság, 1940. augusztus (16. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-01 / 173. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Ei,y hónapr­a ............................. 4.­ pengő Negyedívre ............ 10.10 pengő Rjiész i^vrp ......................... 4.1*20 pengő Küycs szám­ára Budapesten, vidéken é­, a vá­ly­a* udvarokon hétköznyi. .................. ip fillér Vasárnap ................................. 32 fillér Megjelenik vasárnap ez ünnepnap utáni napok kivételével minden nap.újság SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL? • . v • 1­.VLrv Aradi­ utca 8 T K L­­I V ON. * 1 -107 57. 1 207-511, 1-207-55, 1-207-51. Budapest 02 postafiók 282 FIÓKKI ADÓHIVATAL K U­L­C­S­Ü N­ K I­ N Y V J A II (Telefon: ISO-671) ÚJSÁG UTAZÁSI I­R­O­D­Á­J­A V. kerüld. Gróf Tisza István utca 6. szám. Telefon: 181-004 és 180 674. Budapest, 1940 augusztus 1. csütörtök * SZABADELVŰ NAPILAP * XVI. évfolyam, 173. szám Mi történt Teleki Pál gróf miniszterelnök üdvözlő táv­iratban köszöntötte születése­­napja alkalmából Mussolinit. A D­u­c­e meleghangú táviratban mon­dott köszönetet a magyar kormányfőnek üdvözléséért. A délkeleteurópai kérdés rendezésének válto­zatlanul nagy visszhangja van a külföldi sajtóban. G­i­g­u­r­­­u és Manoilescu koronataná­cson számolt be salzburgi és római útjáról. Német hadijelentés újabb repülőtámadásokról számol be. A német gépek bombázták a filtoni repülő­­gépgyárat, továbbá a swan­­seai és plymouthi kikötőbe­rendezéseket. Olasz repülők ismételt támadást intéztek Aden ellen. Brit repülők holland területet bombáztak. Az angol alsóház titkos ülését jövő hét kedd­jére tűzték ki. Cross angol tengerészetügyi mi­niszter bejelentette, hogy újabb intézkedéseket tesz­nek a hajózás ellenőrzésére. Roosevelt elnököt felhatalmazták, hogy a nemzeti gárda tagjait ti­zenkét hónapos kiképzésre hívja be. Az Egyesült Államok betiltotta a repülőgépbenzin kivitelét Európa felé. A pánamerikai konferencia befejeződött. Japán és Anglia között a tokiói letartóztatá­sok miatt mind feszültebb a viszony. Tokió utasítására a japánok a meg­hódított Észak-Kínában is szi­gorúan ellenőrzik az idege­neket, különösen az angolo­kat. Japán részről kijelentették, ameny­­nyiben Anglia tiltakoznék a letartóztatások miatt, „Japán nem lenne abban a helyzet­ben, hogy a tiltakozást figye­lembe vegye". kiélesedett a helyzet „Japán nem lenne abban a helyzetben, hogy az angol tiltakozást figyelembe vegye­. Tokió után más városokban is szigorúan ellenőrzik az angol állam­polgárokat. Feszü­lt a helyzet Japán és az USA között is. Részletek a doveri légi támadásról. Legújabb hadijelentések Délkelet-Európa problémája a világsajtó tükrében .­ A délkeleteurópai helyzet vár­ható megoldása változatlanul élénken szerepel a külföldi sajtó­ban. . A salzburgi tanácskozásokat most nyomon követi az elmaradha­tatlan kombinálgatás és az egyik híradás már pontos dátumról tud, a másik a meginduló tárgyalások szín­helyét közli, a harmadik pedig a tengelyhatalmak döntőbírói szere­pét domborítja ki. A kombinálgatá­­sok útvesztőjében nézzük meg, mi a tulajdonképpeni helyzet? A délkeleteurópai helyzetre vo­natkozó tárgyalások nyitánya tulaj­donképpen Ciano gróf julius nyol­­cadiki berlini látogatása volt, ami­kor Hitler kancellár hosszabb meg­beszélést folytatott Olaszország kül­ügyminiszterével. A következő na­pon Teleki Pál gróf és Csáky István gróf külügyminiszter meghívást ka­pott Münchenbe, a magyar állam­férfiak julius kilencedikén elutaz­tak. Ciano gróf, aki közben megte­kintené a nyugati harcteret, újból visszatért Németországba és Hitler. Ciano gróf, valamint Ribbentrop bi­rodalmi külügyminiszter jelenlété­ben két és fél óráig tanácskozott Magyarország kormányférfiaival. A müncheni megbeszélés a hagyomá­nyos baráti kapcsolatok szellemében folyt le. Teleki miniszterelnök és Csáky külügyminiszter elégedetten tért vissza, lelkes hangulat és mély szeretet fogadta a hazatérő magyar államférfiakat s ekkor mondotta Te­leki Pál miniszterelnök beszédében azóta híressé és sokszor emlegetetté vált szavait: „Bízzék, dolgozzék és engedelmeskedjék a nemzet!“ . A magyar államférfiak mün­cheni tanácskozásának nem­sokára jelentkezett az eredménye: Románia, Bulgária, majd Szlovákia miniszterelnöke és külügyminisztere kapott meghívást Németországba, ahol ezúttal Salzburgban folytak na­pokon keresztül a megbeszélések. Kétségtelen, hogy Délkelet-Európa átalakulása, amely egész Európa át­alakulásának szerves részét alkotja, ezeken a tanácskozásokon új fázis­hoz érkezett. A tengelyhatalmak, a tengelyhez számító Magyarországgal Münchenben lefektették az újjáren­dezés alapelveit, amelyet majd a gyakorlati végrehajtás követ. Az alapelvek lefektetése és a gyakorlati végrehajtás közé esik a romáig bol­gár és szlovák államférfiak salz­burgi látogatása, a tengelyhatalmak délkeleteurópai béke-tervéről itt szereztek autentikus tudomást a bolgár állam képviselői, a szlovák delegátusok és a rendező­ elveket itt ismerhette meg Románia is, sőt, Ró­mában meggyőződhettek a román államférfiak arról is,, hogy a délke­leteurópai kérdés megoldásában is tökéletes az összhang a tengelyhatal­­mak között. A rendezés másképpen nem képzelhető el, mint hogy Ro­mániának áldozatokat kell hoznia. Ezt egyébként Manoilescu külügy­miniszter is leszögezi a román sajtó előtt adott legutóbbi nyilatkozatá­ban. „A románok tudnak áldozatot hozni a békéért“ — mondotta. A tengelyhatalmak ezt is várják Ro­mániától, amennyiben őszintén és fenntartás nélkül bele akar illesz­kedni az új Európába és tevékeny részt kívan venni a délkeleteurópai együttműködésben, ahol — amint ezt a müncheni találkozó után ki­adott sajtókommentárok világosan és határozottan megmondták — Magyarország a tengelyhatalmak politikájának letéteményese. Ma­gyarország mindenkor megőrizte nyugalmát, hidegvérét,­­ objektivitá­sát. Magyarország megmutatta, hogy tud várni és Magyarország bizony­ságát adta annak is, hogy kész a Romániával szemben fennálló függő kérdéseket békés tárgyalások útján rendezni és békés eszközökkel közreműködni az új Délkelet- Európa kialakulásában, abban a re­ményben, hogy ezzel is hozzájárul a tartós és az országok fejlődését előmozdító béke megteremtéséhez és fenntartásához. A kombinációk szapora felbukkanása idején, Ma­gyarország régi nyugalmával és rendíthetetlen hitével várja a vég­leges helyzet kialakulását. A Csatornában és Anglia partjainál egyre élénkülnek a német légitámadások. Egyes sajtó­jelentések ezt már úgy jellemzik, mint a nagy offenzíva jelenségeit. Valóban szervesen oda is tartoznak. A legutóbbi német hadijelentések adatai alapján megállapítható, hogy úgy a felderítő, mint a harci tevé­kenység fokozódott a németek ré­széről. A Dover elleni nagy légi­támadás, amelyben zuhanóbombázó­­kötelékek vettek részt egyik jelen­tős — sőt a háború eddigi légihar­­­­táiból is kiemelkedő — harci meg­nyilatkozás volt, ezzel egyidejűleg azonban folyik a gazdasági és ideg­­háború is Anglia ellen. A németek az angoloknak most saját fegyverü­ket szegzik, a blokádot s ezenkívül az idegháború láthatatlan bombái szállanak a levegőben. Angliát egyre jobban nyugtalanítja és idegesíti a kérdés: mikor indul meg a beígért nagy támadás. Az a támadás, amely, mint a jelenségek mutatják, már­a folyik légitámadásokban, gazda­sági háborúban és az idegek hábo­rújában. N­. G. Wells írta húsz év előtt,­ a következő világ­háború úgy fog kitörni, hogy el fog csattanni egy pofon. Lényegében igaza volt, noha az arányokat valószínűleg ő sem látta lelki szemei előtt. Ez a szimbolikus pofon, amely kétségtelenül végze­tes s talán a nyugati háborúval egyenlő jelentőségű eseményeket fog elindítani, a Távol-Keleten most csattant el. Japán úgy Ang­liának, mint az Egyesült Államok­nak szánta ezt a pofont, az angol állampolgárok tömeges letartózta­tását. Megírtuk, hogy az akció elsősorban az Uniónak szólt, de először a gyengébbik fél felé suj­­tott. Azonban az akció végzetes gyorsasággal indította el az esemé­nyeket és ma már arról is érkez­nek hírek, hogy­­ a Japántól elfog­lalt kínai területeken, különösen Sangh­ajban, amerikai állampolgá­rok ellen is foganatosítanak intéz­kedéseket s ezek Roosevelt elnök­höz fordultak segítségért. A követ­kező lépést sejtetni engedi a ja­­páni sajtónak az a beállítása, hogy az egész japáni birodalomra kiter­jedő brit kémszervezetnek Hong­kong a centruma. Miután a japáni sajtó Hongkongot jelöli meg a japánellenes brit akció fészkének, joggal következtethetjük, hogy a két angolszász hatalom ellen irá­nyuló japáni támadás először Hongkong ellen fog megindulni. A japán sajtó mind erélyesebben kö­veteli a teljes leszámolást a két angolszász birodalommal. Az angol sajtó viszont ugyancsak a legéle­sebb választ sürgeti. Ezt a választ a Brit birodalom, jelenlegi helyzeté­ben, csak gazdasági síkon adhatja meg — és ez a nagyon nyomatékos válasz Japán teljes gazdasági boj­kottálásának kihirdetése lenne a Brit birodalom egész területére. Ja­pán kereskedelmi forgalmának há­romnegyedét a brit impériumm­al és az Unióval bonyolítja le: a két birodalomnak ad el és ami Japán veszedelmes nyersanyaghiánya mel­lett mind súlyosabban esik a fatba, a Brit birodalom­­ területéről és Amerikából fedezi nyersanyag­hiányait. A japánellenes brit­birodalmi bojkott proklamálása kétségtelenül a nyílt háború kitöré­sét vonná maga után. Valószínű­nek tartjuk azonban, hogy még mielőtt erre sor kerülne, ismét az amerikai partner fogja megadni a japán akcióra a választ, mint ahogy az angolellenes japán akciókra az Unió felelt a petróleum és a vas­hulladék kiviteli tilalmával és az amerikai tartályhajók japáni ki­kötőkbe való petróleumszállításá­­nak eltiltásával. A japániak úgy érzik ezután a tilalom után, hogy külpolitikai aktivitásukra az angol­szászok a gazdasági blokád vas­­gyűrűjé­vel felelnek. A konfliktus­ban azonban a legfontosabb sze­mélyiség e pillanatban sem nem Japán, sem nem Anglia és az Unió, hanem a negyedik, aki egyelőre csendben szemléli az események kibontakozását: Szovjet-Oroszor­szág. Elsősorban Oroszország ma­gatartásán fog múlni, hogy az ese­mények meddig fognak fejlődni a Távol-Keleten a következő hetek­ben. Ára 16 fillér A magyar-bolgár revíziós követelések sajtóvisszhangja BI­CS: A Neues Wiener Tagblatt „Magyarország békés céljai“, „Várják Románia közeli indítványait a tár­gyalások megkezdésére“ cím alatt közli budapest tudósítójának táviratát Irányadó magyar részről már most nyomatékosan kijelentik, hogy Ro­mánia részéről a közvetlen magyar­­román tárgyalások mielőbbi megkez­dését várják. BELGRÁD: A szerdai lapok a délke­leteurópai fejlődés új­ fázisáról írnak, mert a közeljövőben­ közvetlen tár­gyalások megindulását várják Románia és szomszédai között. A bukaresti je­lentések Románia tárgyalási hajlan­dóságáról szólnak, úgyhogy a jugo­szláv sajtó a közvetlen eszmecserék mielőbbi megindulását várja. A Politika bukaresti tudósítója azt jelenti hogy a keddi román miniszter­tanácson egyes miniszterek hajthatat­lanoknak mutatkoztak minden terü­leti engedmény tekintetében. A lap budapesti jelentése szerint magyar politikai körök most már

Next