Ujság, 1940. szeptember (16. évfolyam, 198-222. szám)
1940-09-01 / 198. szám
VASÁRNAP, 1940 SZEPTEMBER , ÚJSÁG A BÉCSI DÖNTÉS UTÁN A külföldi sajtó a tengelypolitika nagy sikerének minősíti a magyar-román probléma megoldását. Hálával adózik az egész magyar nemzet két nagy barátjának, Hitler vezérkancellárnak és Mussolini miniszterelnöknek. Magyarország Kormányzója hálás köszönetét fejezte ki Teleki miniszterelnöknek és Csáky külügyminiszternek Magyarországon mindenki az új történelmi korszakot megnyitó bécsi döntés hatása alatt áll. Hálatelt szívvel gondol az egész magyar nemzet két nagy barátjára, Hitler vezér kancellárra és Olaszország Duce-jára, akik igazságot szolgáltattak a Trianonban porig alázott Magyarországnak és hozzásegítették jogos nemzeti vágyainak további teljesüléséhez. A Német Birodalom és Olaszország oldalán méltóknak igyekszünk lenni arra a szerepre, amelyet a tengelypolitika rendszerében a sors osztályrészünkül juttatott. Ez a szerepünk Európa új igazságos elrendeződése révén az igazi békét szolgálja azoknak a főhatóerőknek érvényesülésével, amelyeket a Német Birodalom és Olaszország jelent az új Európában. Ez a dinamikus rendszer éreztette áldásos hatását Délkelet-Európának azon a sarkán, ahol Magyarországnak immár két évtized óta volt pere Romániával és ezt a pert népszövetségi módszerekkel — Magyarország minden erőfeszítése ellenére — nem sikerült eldönteni, sőt olyan helyzetbe sem hozni, hogy komoly érvek megfelelő meghallgatásra találjanak és a területi revízió gondolata közelebb jusson a megvalósuláshoz. Most a tengelypolitika nagy európai érdek magaslatára emelte a kérdést és történelmi felelősséggel, az igazság szellemében, páratlanul rövid idő alatt, történelemalkotó jelentőséggel révbe juttatta a két tengelyhatalom két zseniális vezére nagyszerű munkatársaiknak, Ribbentrop és Ciano külügyminisztereknek felelősségteljes, fáradhatatlan közreműködésével. Béke lesz azon a területen, ahol, mások a háború fúriáit akarták életrekelteni, két megbékült ország jó szomszédi viszonyban fogja teljesíteni nemzeti hivatását önmaguk és az egész Európa javára. Testvéri szívvel fogadja az egész magyar társadalom az új területekkel visszatérő magyarokat, a sok évszázados közös sorsban elmélyült barátság, szeretet és megbecsülés kitárt karjaival várja azt a hatvanezer németajkú testvért, akik most szintén visszatérnek a bécsi döntés révén. És egyenlő sors várja egyéb nemzetiségű polgártársainkat is, méltóan Szent István birodalmának hagyományaihoz. A világsajtó a tengelypolitika nagy sikerének nyilvánítja a bécsi döntést és megfelelően méltatja azt a szerepet, amelyet a NémetBirodalom és Olaszország a magyar-román vitás kérdés megoldásában vállalt és eredményesen betöltött. Kiemelik azt a körülményt, hogy a döntés rendkívül rövid idő alatt jött létre, hangsúlyozzák a vitás kérdés elintézésének történelmi jelentőségét. Jugoszláv politikai körökben a bécsi döntéssel végleg elintézettnek tekintik a Dunamedence megbékítésére oly veszélyesnek bizonyosult magyarromán problémát. A kérdés megérlelésében és általában a területi revízióért indított küzdelem megalapozásában és hatékonnyá fejlesztésében történelmi érdeme van Teleki Pál gróf miniszterelnöknek, aki több mint két évtizeden át szinte percnyi szünet nélkül fáradozott a magyar igazság diadalmi útjának előkészítésén. Mellette Csáky István gróf külügyminiszter szintén méltóan töltötte be felelősségteljes szerepét és hervadhatatlan érdemeket szerzett a magyar-román probléma kapcsán országunk jogainak védelmében. A miniszterelnök és a külügyminiszter példás fáradozását és eredményes működését — miként a hivatalos lap vasárnapi száma közli — Magyarország Kormányzója hálás köszönettel jutalmazta és a külügyminiszternek a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozta. Ehhez az elismeréshez az egész társadalom a két kivételes képességű államférfiúnak kijáró tisztelettel és nagyrabecsüléssel csatlakozik. Gyula város képviselőtestülete rendkívüli közgyűlés összehívását kérte abból a célból, hogy Teleki Pál gróf miniszterelnököt és Csáky István gróf külügyminisztert a város díszpolgárává válasszák. a döntés, a kormány nem látja akadályát annak, hogy a képviselőház már korábbi időpontban összeüljön. Intézkedés történt, hogy a képviselőház szeptember 4-én, szerdán déli tizenkét órakor tartson ülést. A felsőház külügyi bizottságának ülése A felsőház külügyi bizottsága szeptember 4-én, szerdán délelőtt tíz órakor ülést tart az I. számú bizottsági teremben. Az ülés tárgya: tájékoztató a külpolitikai helyzetről. A bécsi döntés visszhangja az országban Az egész ország lelkes hangulatban és zászlódíszben ünnepli Erdély egy részének visszatérését. A budapesti általános érseki helytartó elrendelte, hogy vasárnap a budapesti katolikus templomokban Te Deum-ot tartsanak, hálaadásul a hazához újabban visszatért területekért. A Magyar Nemzeti Szövetség táviratot intézett a miniszterelnökhöz és lelkes szavakkal fejezi ki az erdélyi részek visszatérése felett érzett hazafias örömét. A Budafok megyei város képviselőtestülete közgyűlést tartott és Mericzay Aladár dr. polgármester emelkedett szavakkal emlékezett meg arról, hogy a tengelyhatalmak segítségével egymilliónál több magyar került vissza az anyaországhoz. A közgyűlés hódoló táviratot intézett Magyarország Kormányzójához és üdvözlő táviratban fordult a miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez. — Erdély visszatérte alkalmából Sesztina-Nagybákay Jenő, az OMKE elnöke, hódoló feliratot intézett a Kormányzó Úr öföméltóságához és üdvözlő táviratot küldött a miniszterelnökhöz és a külügyminiszterhez ,s hálásan megköszönte a két állami férfiúnak a tárgyalásokon kifejtett nagyvonalú munkáját. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége igazgatósága Erdély jelentős részének visszatérése alkalmával szombaton ünnepi ülést tartott, amelyen Chorin Ferenc dr. elnök méltatta lelkes szavakkal a történelmi esemény jelentőségét. Indítványára az igazgatóság elhatározta, hogy ünnepi üléséből a szövetség szeretettel üdvözli a hozzánk visszatért gyáriparosokat s a történelmi esemény alkalmával mélységes hálával és hódolattal táviratilag üdvözli a kormányzót. Lelkes táviratokkal üdvözölte még a szövetség Teleki Pál gróf miniszterelnököt, Csáky István gróf külügyminisztert, Bartha Károly honvédelmi minisztert és Varga József iparügyi minisztert. A bécsi döntés tudvalevőleg úgy intézkedik, hogy a románok, tizennégy napon belül teljes egészében kötelesek kiüríteni a Magyarországnak visszaítélt területet. A kiürítés és megszállás részletkérdéseinek megbeszélése céljából a legrövidebb időn belül összeül a magyar-román bizottság. A bécsi döntés a minisztertanácson A kormány tagjai szombaton délelőtt tíz órakor Teleki Pál gróf miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra ültek össze. A miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter részletesen tájékoztatták a minisztertanácsot a bécsi döntés előzményeiről és a döntőbírósági okmányban foglalt határozmányokról. A minisztertanács fél tizenkettőkor ért véget.. Magyarország Kormányzója köszönetét nyilvánította Teleki miniszterelnöknek és Csáky külügyminiszternek A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny vasárnapi száma a következő legmagasabb kéziratokat közli: Kedves gróf Teleki! A revíziós mozgalom, mely a kegyetlen békediktátumok békés úton való megváltoztatását tűzte ki céljául, újabb jelentős sikert ért el. Hosszú, kemény munka vezetett e sikerhez. Ebben a munkában Ön a magyar igazság győzelmébe vetett fanatikus hittel huszonkét esztendőn át alapos tudásának, kiváló képességeinek és lankadatlan munkaerejének legjavát adta. Midőn ennek eredményeképen Kelet-Magyarország és Erdély egy része a Magyar Szent Koronához most visszatér, kimagasló érdemeiért hálás köszönetemet fejezem ki. Kelt Budapesten, 1940 augusztus hó 31. napján. HORTHY, s. k. Gróf Teleki Pál, s. k. Kedves gróf Csáky! Az a fáradhatatlan és ernyedetlen küzdelem, amelyet ön a magyar igazság diadalra juttatása érdekében a rn. kir. miniszterelnökkel együtt folytatott és amelynek eredményeként Erdély és Kelet-Magyarország egy része a Szent Koronához most visszatér, arra indít, hogy legmelegebb köszönetemet kifejezve, önnek ez alkalomból a Magyar Érdemrend nagykeresztjét adományozzam. Iveit Budapesten, 1940 augusztus hó 31. napján. HORTHY, s. k. Gróf Teleki Pál, s. k. Teleki miniszterelnök és Csáky külügyminiszter a Kormányzónál Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter a minisztertanács után kihallgatáson jelentek meg Magyarország kormányzójánál és jelentést tettek a bécsi döntésről és az általános helyzetről. Összehívták a képviselőház külügyi bizottságát A képviselőház külügyi bizottsága szeptember 3-án, kedden délután öt órakor ülést tart, amelyen Csáky István gróf tájékoztatást ad a helyzetről. Szerdán összeül a Ház Eredetileg úgy határoztak, hogy a képviselőház szeptember 6-án tartja nyári szünet utáni első ülését, miután azonban időközben létrejött Bécsben Ünnepel a vidék Debrecenben a társadalmi egyesületek szombaton este lampionos felvonulást rendeztek a városháza előtt. A székely egyetemi ifjúság nevében Könyves Pál beszélt, majd Lossonczy István főispán mondott lelkes beszédet. Szombathelyen Vas megye törvényhatósági kisgyűlése tartott ünnepi ülést Erdély visszatérése alkalmából. — Székesfehérvárott az Országzászló előtt rendeztek ünnepséget, majd fáklyás felvonulás volt. — Esztergomban a primási bazilikában Serédi Jusztinián bíboros-hercegprimás méltatta a nagy esemény jelentőségét. — Békéscsabán a város képviselőtestülete ünnepi közgyűlést tartott Mi tette szükségessé az ítéletet? Bécs, augusztus 31. A küldöttségek körében rámutattak arra, hogy a tengelyhatalmak által pénteken 13 órakor az új román-magyar határ ügyében hozott ítélet azért vált szükségessé, mert Románia és Magyarország nem volt képes közvetlen tárgyalások alapján megállapodni a közöttük fennálló nehéz kérdésben. Magyarország és Románia éppen ezért szükségesnek látta felkérni a tengelyhatalmakat, hogy döntőbírósági ítéletet hozzanak. A tengelyhatalmak erejét bizonyítja — mondták ezekben a körökben —, hogy mindkét állam, noha pillanatnyilag élet-halálharcot folytat, képes volt olyan határozat meghozatalára, amely a Duna völgyében végleges tőkeállapotot teremt. Azt, hogy e revízióra a Duna völgyében szükség volt, senki sem vitathatja, aki őszintén kívánja, hogy abban a térben megbékülés jöjjön létre. Tagadhatatlan ugyanis, hogy Románia 1619-es terjedelme nem volt alátámasztva a belső igazságosság érzésétől. Kétségtelen, hogy a román-magyar revíziós kérdés kialakulását erősen zavarta Angliának Románia részére biztosított kezessége, amely egyébként egyértelműen és egyoldalúan Németország ellen irányult és alkalmas volt arra, hogy Romániában a biztonság hamis érzetét keltse. Ez a fejlődés, minthogy semmiképpen sem számolt a természetes adottságokkal és erőviszonyokkal, elviselhetetlen feszültségekben csúcsosodott ki és a Duna völgyében a békétlenségnek veszedelmes tűzfészkeit rejtette magában. A döntőbíráskodásra vonatkozó kéretem — hangsúlyozták ezekben a körökben — nehéz feladat elé állította a tengelyhatalmakat. Németország és Olaszország abban látta feladatát, hogy ezen a vidéken az ellentétek békés elintézését és kiegyensúlyozását előmozdítsa, minthogy e tér egyensúlyában, békéjében és állandóságában ők maguk is érdekelve vannak. Éppen ezért Anglia háborukiterjesztési terveinek mindig ellene szegültek s mást sem haboztak, hogy mint döntőbírák magukra vállalják az ítélet kimondását. Erről az ítéletről itt általában az a vélemény, hogy az a felidtő legjobb a területi követelések és a néprajzi követelmények között Ezt a döntést például tehet felállítani arra nézve, hogyan tehet észszerű és igazságos megoldást találni az esztelen és rákényszerített helyzetekben. Ez a megoldás ennélfogva alkalmas arra, hogy Románia és Magyarország között most már a jó viszony helyreálljon. Minthogy Szovjet-Oroszország Romániával szemben fennálló revíziós követelései teljesültek s a román-bolgár tárgyalások befejezés előtt állanak, ez a döntőbírósági ítélet végrehajtotta az utolsó és bizonyára a legnehezebb revíziót a Duna völgyében. Tekintettel arra, hogy ezzel az utolsó revízióval a román határokra vonatkozó kezesség és a román állam és sérthetetlensége is velejár, ez biztosíték arra, hogy a rendezés határtalan időre szól. Ez a megoldás formájában és tartalmában valóságos forradalmi diplomáciai tény és mivel Németország, Magyarország és Románia között kisebbségi megállapodás is jött létre, alkalmas arra, hogy a kisebbségi kérdésben is megbékélést teremtsen. (MTI) TUNGSRAM & ** * a