Ujság, 1940. október (16. évfolyam, 223-249. szám)
1940-10-01 / 223. szám
Kedd, 1940 október , újság Horthy Miklósné rádiószózata küszöbén a keletmagyarországi és erdélyi országrészeket visszacsatoló törvényjavaslat tárgyalásának, a komoly és hatalmas parlamenti aktusnak, egy finom női hang csendült a viharzó magyar közéletbe, a Főméltóságú Asszony hívó szózata, amelyben a legelső magyar aszszony a visszacsatolt részek számára kéri minden magyar anyagi segítségét. A sok megpróbáltatáson keresztülment országrész, a magyar Szent Korona egykori és mostani legszebb ékessége, megérdemli, hogy mindenki szót fogadjon a nemes lélek mélységeiből felhangzott szavaknak és áldozatkészen siessen a haza oltárára adni azokat a filéreket és pengőket, amelyek összegyűlt összegéből ezeken a területeken gyors boldogság fakadhat. Megírtuk már, hogy senki nem fogadhatja közömbösen a kérő szavakat, nem volt elég, hogy a helyszínén vagy a mozgóképszínházak nézőterein gyönyörködtünk és gyönyörködünk az erdélyi bevonulás felemelő látványosságában. Nem volt elég, hogy mindannyian, akik itt élünk ebben a hazában, jó sors, vagy balsors emberei, megkönynyeztük ezeket a megrázó jeleneteket és elcsuklott a hangunk, mikor Kolozsvárról és Nagyváradról beszéltünk. A szent líla ünnepi érzései még itt hullámzanak a lelkünkben, de most már a komoly tettek is következnek : nem csupán a magyar törvényhozásnak kell a visszacsatolást megcsinálnia, hanem a magyar nagyközönségnek is részt kell vennie a visszacsatolás részletmunkájában, legelsősorban a maga ki nem apadható áldozatkészségével. Ugyanannak a lelkesedésnek, ami a felvidéki területek visszacsatolásakor a jótékony cselekedetek egész sorozatában megnyilvánult, most is átütő erővel kell érvényesülnie és meg kell mutatnia az anyaországnak, hogy azt a gyermeket, aki sokáig bolyongott úttalan utakon, szeretet nélkül, most az édes szülői ház boldogan fogadja vissza és elárasztja minden javával. Az anyaországnak most meg kell mutatnia, hogy nem csupán megindult könnye, nem csupán viharzó együttérzése, nem csupán görögtüzes rakétája van a visszatért részek számára, hanem anyagiakban is százszázalékos teljesítőképességét nyújtja a sokat szenvedetteknek. Ezeknek a nagy elhatározásoknak most van a döntő órájuk, most, amikor az ország első asszonya kérői szóval fordul a magyar társadalomhoz és szózatával mindenkinek a lelkiismeretére appellálva, amikor — mint már annyiszor — ismét sebek bekötözésére készül. A magyar társadalomnak, bár megnehezült viszonyok között él, mégis meg kell mutatnia, hogy a maga nehézségein túltekintve, nem csupán hazafias, de legmélyebben emberi kötelességének is érzi, hogy meghallja az új szózatot és fajra, felekezetre, saját gondjaira való tekintet nélkül megossza, ha kell utolsó falatját is azokkal, akik huszonkét év szenvedései alatt nem vesztették el hitüket Istenben és a magyar hazában. Mindenki, aki most ad, ezerszeresen mutatja meg ezzel, hogy jó hazafi és ismételjük, ebben a jó hazafiságban nem maradhat senki sem a hátsó sorokban. Adjon mindenki és gondoljon a sorsra, amely ma nekem, holnap neked juttathat elfeketült életet és gondoljon mindenki az Istenre, aki mégis csak őriz bennünket, felemeli az elbukottakat. Siessen mindenki támogatni Magyarország Nagyasszonyának szívbőljövő kérését, nyíljanak ki a lelkek, ürüljenek ki az erszények és teljék meg a magyar oltárok perselye... Vitéz Nagyibányai Horthy Miklósné, a Kormányzó Úr Őfőméltósága hitvese, hétfőn este hét órakor rádiószózatot intézett a magyar társadalomhoz az „Erdélyért“ akció támogatása érdekében. A Főméltóságú Asszony háromnegyed hét órakor érkezett a rádió Sándor utcai székházába, menyének, vitéz Horthy Istvánná, Edelsheim- Gyulai Ilona grófnőnek kíséretében. A rádió igazgatósága részéről Nelky Jenő ny. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter és Kandó László igazgatósági tag üdvözölte a Főméltóságú Asszonyt, akinek fogadásánál jelen volt gróf Teleki Pálné, a miniszterelnök felesége, vitéz Kozma Miklósné, a rádió elnökigazgatójának felesége, Nelky Jenőné, továbbá Koncz Sándor, a rádió helyettes igazgatója és Cs Szabó László, az irodalmi osztály vezetője. A Főméltóságú Asszony a rádió vezetősége, valamint az üdvözlésére megjelent hölgyek kíséretében a III. számú stúdióba ment, ahol mikrofonba mondotta rádiószózatát. A Főméltóságú Asszony beszéde kezdetéig itt szívélyesen elbeszélgetett a megjelent előkelőségekkel . Pontban hét órakor jelentette Gecse Sándorné bemondónő a rádióba, hogy vitéz Nagybányai Horthy Miklósné. Magyarország kormányzójának hitvese intéz rádiószózatot a magyar társadalomhoz. A Főméltóságú Asszony, aki már többkben szólt rádión keresztül az ország társadalmához, nyugodt meleg hangján kitűnő előadással mondotta el szózatát, felszerelésre, háztartási tárgyakra és szükség van iskolakönyvekre is. Az erdélyi nép a béke műveiben és a háború megpróbáltatásai között mindenkor egyaránt kiválónak bizonyult. Erdély a vitéz katonák szülőföldje; Erdély mint termékeny kiltortalaj ritkítja párját Európában. Évszázadok óta erőssége és büszkesége Szent István birodalmának. Ezt a nagyszerű népet meg kell menteni a pusztulástól, amely nem saját hibájából, hanem idegenek bűnéből szakadt reá. A mentőakció sikere a magyar becsület, a magyar jövő, a magyar élet kérdése. — Most pedig asszonytársaimhoz intézem a szót. A férfi elméjével és karjával, a nő szével és szívével szolgálja a nenyzetet. A magyar asszonyokat és lányokat kérem, erőnk egyesítésével mutassuk meg, mire képes a női szív. Kérem, vegyék különös gondjukba az Erdélyért mozgalmat. — A gyűjtőbizottság szétküldte íveit az országban; Budapesten házanként pénz- és használati tárgyak gyűjtése indul írel. A magyar asszonyokat , leányokat arra kérem, könnyítik meg a gyűjtő hölgyek és uraik munkáját, fogadják őket szívesen, járjanak a kezükre, ajánlják fel adományaikat. A végére értem el akartam mondani. Belőtt azon szeretnék Gondviselés innak, amit bűn elbúcsúznám, arra emlékeztetni, hogy a szemmel látható jóindulttal tekintve szenvelésekben megtisztult magyar népére. Ez arra kötelez minket, hogy ne riadjunk vissza áldozatoktól a magyar nép érdekében. Amit áldozunk, az legyen fogadalmi ajándék, amit magunk családunk és nemzetünk jövő bodogulásáért felajánlunk a Teremtő rónja előtt. A rádiószózat után A Főméltóságú Asszony hat percig tartott. Az előttével a kormányzónél egyidejűleg viaszlemezre élt beszédet, majd néhány közvetítés r üzletet hallgatott meg — uggyancsak lemezekről — a kolozsvári és ma ünnepélyes bevonulásról rádiószóraadás befejéthallgatta az meg a Pesti Vigadóban, ahol már a korareggeli órákban tömegesen jelentkeztek az áldozatos munkára vállalkozó hölgyek a gyűjtőívekért. A déli órákban gróf Teleki Pálné az „Erdélyért“ Országos Gyüjtőbizottság elnöke is megtekintette a kiosztás munkáját. Az országos gyűjtőbizottságban helyet foglaló egyesületi és szervezeti vezetők a nagy ügyhöz méltó lelkesedéssel szervezték meg a gyűjtő hölgyek seregét. Az Egyesült Női Táborba tömörült magyar nőegyesületek munkaközössége tagegyesületeinek részéről összesen 1118, az Erdélyi Nők Országos Szövetsége részéről több mint 1000, a Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetsége tagegyesületei részéről 750, a Mihalovics Zsigmond dr., az Actio Catholica országos igazgatója vezetése alatt álló Szent Erzsébet Caritas központ részéről 600, a Szociális Missziótársulat tagjai közül közel 300 Budapest székesfőváros üzemei tisztviselőinek hozzátartozói közül majdnem 300 és ezen kívül szociális munkával foglalkozó számos más egyesület beszervezéséből összesen több mint 4200 gyűjtőhölgy indul el az adományok átvételére. Az „Erdélyért“ Országos Gyűjtőbizottságnak felkérésére a Házfelügyelők Országos Nemzeti Szövetsége körlevélben szólította fel tagjait, hogy a felvonót díjtalanul bocsássák a gyűjtést végző, karszalaggal és igazolvánnyal ellátott hölgyek rendelkezésére. Az október elsején meginduló házonkénti gyűjtéssel kapcsolatban agyűjtőbizottság felhívja a nagyközönség figyelmét, hogy a bizottság részére pénzt csak külön erre a célra kiállított igazolvánnyal ellátott, a bizottság körbélyegzőjével lebélyegzett és számozott gyűjtőívekkel rendelkező hölgyek gyűjthetnek. Újabb adományok A Közigazgatási Bíróság a Főméltóságu Asszony „Erdélyért" megindított, mozgalmának céljaira 300 pengőt ajánlott fel. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tanácsülése elhatározta, hogy a Főméltóságú Asszony „Erdélyért“ akciójára 5000 pengőt ajánl fel. A kamara tisztviselői kara havi fizetésének egy százalékát ajánlotta fel a nemes célra. Az Országos Társadalombiztosító Intézet budapesti orvosi tanácsa Sarudy Ottó Lajos dr. elnök javaslatára legutóbbi ülésén 5000 pengőt ajánlott fel az Erdélyért indított mozgalom javára Szeged város törvényhatóságának kiegyűlése ülést tartott, melynek során Balig György kulturtanácsnok bejelentette, hogy az „Erdélyért“ trió céljaira Szeged városa 15.000 pengőt ajánlott fel. a lemezeKiuiaiosvásárhelyi . A. Főmetó- A kormányzóné a stúdióban A Főméltóságú Asszony rádiószózata A Főméltóságu Asszony rádiószózata a következőképpen hangzott: — Jól tudom, súlyos feladatot vállaltam, mikor anyagi áldozatokat kérek — áldozatokat Erdélyért! A feladat azért súlyos, mert hiszen a magyar társadalom egykori gazdagságát tönkretette Trianon és mert minden egyes magyar család ma nagy közterheket kénytelen viselni. — De én mégis reménykedem és bizom a nemzet áldozatkészségében. Mert amely nép életképes és méltó az életre, az válságos időkben rendkívüli erőkifejtésre és a legnagyobb áldozatokra kies. A magyar pedig életerős faj. — A Gond,selés Irgalma meg-, engedte nekünk, magyaroknak, hogy békés tanui lehetünk a nagy világégésnek. Eddig legalább megengedte. Férfiainkat nem fenyegetik a harctér veszedelmei és szenvedései, asszonyainknak nem kell éjszakánként a szirénák vészjelét ügyelniük és gyermekeik életéért rettegniük. — De még azt is megadta nekünk az Ég kegyelme, hogy véráldozatok nélkül gyarapíthattuk hazánk csonka területét. Fogadjuk alázatos szívvel az isteni kegyet és mutassuk magunkat reá méltónak azzal, hogy önként áldozunk az emberszeretet és a haza oltárán. Áldozzunk Erdélyért! — Az erdélyi magyarság nagy része ma tragikus helyzetben van. Természeti csapások és politikai események idézték fel ezt a helyzetet. A román mozgósítás régóta elvonta a férfiak javarészét a munkától; sok föld műveletlen maradt; a gazdák igavonó állatait elhajtotta a román katonaság; a gazdasági és háztartási felszerelés fosztogatás prédája lett. — Az erdélyi nép aggodalommal tekint a közeledő tét elé. Szűkében van az élelemnek, kifogyott a ruházatból. Vetőmag nélkül nem képes gazdálkodni; cipő nélkül gyermekei nem járhatnak iskolába. Ha kérdem: mire van hát szüksége Erdélynek? — azt kell felelnem: úgyszólván mindenre! Vetőmagra, élelemre, ruhaneműekre, gazdasági Új nő a családban írta Szabó József Az öreg Hidvéghi halála után felbomlott a család egysége. Julianna mama, az özvegy, aki férje életében hitte és néha célzott is rá, hogy ő viseli a családban a kalapot, az ő erélyes anyai elvei uralkodnak négy fia és kiskorú Margit leánya erkölcsén és természettől ajándékozott derűje, társaságot kedvelő egyénisége tartja otthon vasárnaponkint a gyermekeit — magára maradt nagy házában, Margit leányával. A két idősebb fiú: János, a vasutas és Feri, a miniszteriális tisztviselők sürgősen kikérték örökségüket és Julianna mama könnyező megrökönyödésére, eljegyeztek egy-egy magukhoz illő, vagyontalan középosztálybeli lányt. — De hiszen, János fiam, te azt mondtad, jogot akarsz végezni! — méltatlankodott a mama. — Jó, jó. Mondtam, mondtam. De az ember nem tudhat mindent előre, mama kérem. Szerelmes vagyok Matyókába és elveszem feleségül akármi áron! Az özvegyet nem is a jogtudományok sarokbaszorítása bántotta. Úgyis ő fizette volna a vizsgadijakat. De Matyóka vagyontalan félárva volt, ez keserítette el olyan nagyon. Arról álmodott régebben, hogy fiait majdan ismert nevű gyárosok leányai oldalán látja bevonulni az oltár elé a wagneri dallam hangjai mellett. És itt van Feri, a második fiú, a kedvenc, akit még nemrég is Pubinak szólítottak a megboldogulttal együtt, az is kedve ellen tesz: elveszi a grófi kertész tanárnő lányát. Tanárnő! Feri-Pubinak már a szemére se lehet vetni semmit. Feri a család disze, hivatalos a miniszteri vacsorákra — nem is szólhat neki! így aztán félév múlva, fiainak közös esküvőjén méltóságot erőltetve magára, állt a templom gyertyáinak fényében, fogadva az ismerősök kicsit kárörvendő üdvözléseit. Időközben ugyanis újabb meglepetés érte: György fia külön lakást bérelt bent a városban, közel a hivatalához és hirlett, hogy könnyű életre vetemedett. Tőzsdézik, asszonyozik, kártyatársaságokba jár , fényt üzt Béla, a család taknyosa pedig külföldre ment futballtrénernek. Eleinte bizony sokat sóhajtozott és magányában emlegette a megboldogultat, hogy ha az látná, mi lett a híresen összetartott nagy családból, mit szólnál De aztán valóban létező kedélye a gyászév pergésével legyűrte szorongásait. Margit is egyszeriben jómozgásu, sportolt testű nővé változott, haja bronz szint játszott. Zenét is tanult, teniszezett, fiuk jártak utána s a Hidvéghi-ház megelevenedett. Bejártak a menyek, Matyóka és Klára, az anyós szeretni kezdte őket és néhanapján, ha már nagyobb volt a társaság, a zongorát is felnyitották egy kis tánc alá. Margit is száműzte Chopint és Vecsey Valse Tristejét, amely Feri bátyjának szavait idézve: „már a társaság könyökén jött ki“ — és Julianna mama ekkoriban kezdett rájönni, hogy voltaképpen most lett a ház kalapos feje. Menyei is meglepték egy-egy sállal, kötött kesztyűvel, cserébe viszont nem kívántak uralkodni fölötte. Az öreg Hidvéghi halála évfordulóján hazajött tél, szabadságára Béla, a futballOktóber elsején indul mg a székesfővárosban a házankinti gyűjtés a visszacsatolt Kelet-Magyaország és Erdély egy része ínséges lakosságának megsegítésére. A gyilőivek kioszlása vasárnap reggel kezdődött csillag és a sírbolt megkoszorúzását követő, hajnalba nyúló vacsorára beállított kedvesére , egy nagyon szőke, pikánsan öltözködő leánnyal György is. A menyék összenéztek, Matyóka aki egészen szelíd termézetü volt még el is pirult, mig Juliann, mama egészen fagyosai , kedve Erzsébet „kisasszonynak ” szólit gáttá a szőke leányt. Ám az nem sértődött meg, mert lelkiben napja volt Dosztojev sógorok vágyak égtek. Esett csal a családban rengeteg szkij-féle alak. Részeges kommunista testvér, állaktveszitet apa, könnyelmű nővér, akinek ő áldozatául esett. Hídvégi Gyürk volt életének negyedik szerelmi Vagyis ,— őszintén érzet első három nem volt szerelem, a negyedik kaland viszont szerelemmé lobbant. Ennek a kedvéét hagyta ott a mulató forgó parkérjét, az ivást, amelyre mé szeret csére nem szokott egészen,rá állt be egy szücsüzletbe dolgozn hogy mégis legyen a viláig élő foglalkozása is, így kivár S véghi Gyurka. Most, hogy belépett a régi ház polgárébe, a szőnyegek, képek is a csádi erkölcsben nevelkedet és Matyókák közé, meghiv a vacsoraillatú otthont. Ide kell jutni. Feleségnek, Tagnak. Halk lett tehát, és pillanatban letörölte sz rúzst és amikor észrevet Matyóka a lábait nézdeli, húszpengős harisnyáját lejebb húzta csupasz fér dein szoknyáját. Julianna ír a mán vacsora alatt finom bókokit modott, vacsora után kedvest n ke, csókolt. Klárának pedig m gigér hogy jutányos áron juttatja az perzsájával egyforma értékű bidóhoz. Hit Erz: levegt Klárii ánta e neki 1 I lénynél revétle fáról e, hog nyilvá igyelv — Tartsunk össze, drágám, mi, asszonyok, olyan fontos az egy családban — mondta kétszer is. Másodszor kissé bátrabban. Emeltebb hangon. Julianna mama félfüllel hallotta is a szavakat és lelkesebb lett. Sőt közvetlenebb Erzsébethez. Erzsit meg is lepte egy elhagyott pillanatában: —• Margitkámnak is szeretnék bundát venni. Segíthetnél, Erzsikém? A lány készségeskedett: — Ó, hogyne, drága néni. Esetleg már holnap tessék befáradni az üzletbe Klárával. Boldogan várom a drága, jó nénit és az aranyos Klárit. A ház úrnője félrevonta Erzsit: — Én csak holnapután megyek, kislányom — súgta — és megmondom neked előre, hogy nercet veszek Margitnak, nem perzsái. Ne legyen egyforma az én kislányom bundája — a menyeimével. De ne szólj senkinek ... Tudod, nekünk, nőknek össze kell tartanunk és — köszörült a torkán — kislányom többször is gyere ki hozzám ezzel az én rossz fiammal. A Gyurkával ... Amig itthon van, tudom, nem kártyázik. — Ó, drága, jó néni! Köszönöm ... Köszönjük ... De ne tessék hinni, hogy a Gyurka kártyás. A .. . nem. Csak volt ... Volt... amig engem nem ismert... igen ... így indult el a György fiú házassága is. És ez az este volt az, amely megteremtette a család nőtagjainak versengését. Matyó se, Klári se akartak lemaradni kegyek dolgában Erzsi mögött, így Erzsi látogatásainak napjain véletlenül is mindig ott voltak Juliana mama szeme előtt, nehogy átengedjék a maguk nimbuszát a harmadiknak. Október elsején küzdődik a házankénti gyűjtés 3 Nem hízik el, ha Hunyadi forrással vett ki