Ujság, 1941. március (18. évfolyam, 50-73. szám)

1941-03-01 / 50. szám

KlOKiZITtlI ilAKl Err Mn»pr* ............. 4.— p«n*r­észegedeTT* ............................ 10.80 pengd Egé»i írre ......­­ ... . 13.20 pengd Egyet Ilim­ára Budapesten, Tibek­en át a pálya­udvarokon hétköznap ........ 18 fillér Vasárnap ............................ 32 fillár Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. Budapest, 1941 március 1. szombat ♦ SZABADELVŰ NAPILAP * SZERKESZTŐSÉG ÉS KUDÓHIVATA­l VI., Aradi­ utca 2. TELEFON: •120-757, 120-755, 120 755, 120-754.­­ Budapest 82. postaOdk 282.­­ FIÓKKI­ADÓHIVATAL KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 180-074) ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA V. kardiét. Gróf Tina István­ utci 8. vám. Telefon: 181-004 és 180-874. Mi történt pénteken mint amennyi a szűkszavú je­lentésből látszik, éppen a Bal­kán mai lázas hangulatában. 2 . AZ AFRIKAI harctereken élénkülés mutatkozik. Észak-Afrikában felléptek a Lí­biába érkezett német csapatok és megkezdték működésüket. F­ritreában Keren ellen meg­indult, az angol és a francia egyenlítői Afrikából odaszállí­tott De Gaulle-féle csapatok of­­fenzívájával, az Eritrea birto­káért vívott döntő ütközet. Olasz Szomáli délnyugati részében nagy harcok folynak és az olasz csapatok, hivatalos jelentés sze­rint, kiürítették Mogadisciót, Olasz-Szomáli fővárosát. A vá­rosba az angol csapatok kedden késő este vonultak be, miután az olaszok nyílt városnak minő­sítették és nem védelmezték. Mogadiscio az északi szélesség második fokánál, az Indiai­óceán partján fekszik. Mintegy harmincezer lakosa van, köztük ezer olasz és háromszor annyi arab, a többi szomáli-néger. A várost a IX. században alapítot­ták az arabok. A középkorban nagy virágzásnak örvendett, az olaszok 1892-ben szállták meg. Innen indul a gyarmat 130 kilo­méter hosszú vasútja. 3 . A SZUEZI CSATORNÁRÓL legutóbb az a jelentés jött, hogy német repülőgépek bom­báikkal elsüllyesztettek a csa­torna bejáratánál két hajót és ezek elzárták a forgalmat, úgy­hogy az napok óta szünetel. A jelentések szerint egy tízezer és egy hatezer tonnás hajóról van szó, amelyeket az angolok ez­­idáig hiába akartak elvontatni a csatornából. Ezt a hírt a Szuczi-csatorna igazgatóságának egyik tagja cáfolja és azt mondja, hogy az igazgatóság értesülése szerint a forgalom egyáltalában nem szünetel. A csatorna 168 kilométer hosszú, szélessége a bővítések óta 130 méter, de csak a víz színén, a medre lefelé keskenyedik, a fe­neke 70—90 méter széles, mély­sége 13 méter. A csatorna, mint a mellékelt térkép is mutatja, több tavon megy át, köztük a Kis- és Nagykeserű-tavon. A vi­dék jellege a csatorna körül egé­szen sivatagi, nappal-éjjel rek­­kenő a hőség, egyfelől az egyip­tomi Keleti-sivatag, másfelől az ázsiai Tih-sivatag küldi a fajtó, m­a Bulgáriát, annak szomorú következményei lesznek, mert Bulgária hadszíntérré változik át­. Ezzel szemben Moszkvában nem látják veszélyeztetettnek Bulgária és a Balkán békéjét és megelégedéssel fogadták azt a német nyilatkozatot, hogy Né­metországnak nincs szándéká­ban csapatokat vagy légi erőt küldeni Bulgáriába. Sir Stafford Cripps moszkvai angol nagy­követ hirtelen Ankarába utazott, hogy tájékoztassa Edent a Szov­jet állásfoglalásáról és várható magatartásáról. Az istanbuli la­pok azt jelentik, hogy az anka­rai tanácskozásokon minden Cincar -Markovics jugoszláv külügyminiszter ma­gánemberként Magyarorszá­gon töltötte a pénteki napot. Meglátogatta Székesfehér­várt és este megjelent az Operaház előadásán. A kormány tagjai Teleki Pál gróf minisz­terelnök elnöklésével megtar­tották a rendes heti minisz­tertanácsot. Pozsonyban befejeződtek a magyar-szlo-l vák árucsereforgalmi tárgya-l lások. Kovarcs Emil országgyűlési képviselőt a­ legfelsőbb honvédtörvény-­ szék kétévi börtönre és le­gif. fokozásra ítélte. XIII. Alfonz, volt spanyol király meghalt. Észak-Afrikában A BOLGÁR kérdés még az eddiginél is feszültebb. Erre különösen a szófiai angol követ nyilatkozata világít rá, amely azt mondja, hogy a legköze­lebbre várható az angol-bolgár olasz és német repü­lők­ diplomáciai kapcsolatok meg elé vevéTlz tfleA›DTnTrakUása & ® hozzálS, L.y _„.é 9S pan-jhogy „amennyiben el kell hagy­célos osztagokat. Rómában illetékes helyen megcáfolták az ellenséges hírverésnek Graziani tábornagyra vonat­kozó állításait. Az északafrikai olasz haderő főparancs­noka szemlét tartott a Líbiába ér­kezett német csapatok felett. Amsterdam a csütörtöki események után péntekre visszanyerte meg­szokott képét. A szerdai heves éjszakai bombatáma­dás Anglia ellen erő nanu B * “* nAiiMvoautajutLUi­ 111 illUdl das Anglia fl'en QV| kérdésben teljesen egyetértettek tavaszi tengeri és g |a résztvevők. Most már csak az ziva megindulását je en -^a ].^r(yS) miben értettek egyet? "Eden Izmet Inönü török köztár-­­sasági elnökkel, a török kü­lügy­­­­minisz­ter részvételével, kétórás tárgyaláson beszélte meg a hely­zetet. Vájjon mit tesz Török­ország, ha az a bizonyos ese­mény bekövetkezik, amelyet nemrégen még — ha nem is ne­veztek —nyíltan casus belli-nek (leszámítva egyes kommentáro­kat), de legalább is cselekvésre késztető veszélynek a lum pro­­ximus ardet Ucalegon értelme-Írországtól nyugatra a német légi elsüllyesztett egy tízezer ton­nás kereskedelmi hajót és ti­zenkét más kereskedelmi ha­jót bombatalálatokkal meg­rongált. V í c h y b e n minisztertanács foglalkozott az igen feszült távolkeleti helyzettel. A sziámi — franciaindokinai béketárgya niuim­­uuiwv/iMim­­i wwnwiui g------- w uvi ULuicywii cl ILII lit. “­lásokon Tápén újabb követe­jjben, amikor valamit tenni kell, lésekkel lépett fel. BEgyes ellenőrizhetpilon Mi-oL-lésekkel lépett fel. Vichy a japán követeléseket el­­fogadhatatlanoknak tartja és közvetlenül akar megegyezni Sziámmal. A szófiai angol követ kijelentette, hogy Bulgária és Anglia között a diplomáciai viszony megsza­kításának ideje igen közel van. Cripps,­­ Anglia moszkvai nagykövetei Ankarába érkezett, hogy tá­jékoztassa Edent a Szovjet várható magatartásáról. Moszkvában igen nagy megelégedést kel­tett az a német nyilatkozat, hogy Németországnak nincs szándékában csapatokat vagy Egyes ellenőrizhetetlen hírek szerint Bulgária csatlakozik a háromha­talmi egyezményhez, amiről már a múlt év őszén is szó volt és az eddiginél is szoro­sabban együttműködik a ten­gellyel, amikor is az Égei-ten­­gerre vonatkozó követelései az­­eddiginél nagyobb súllyal és a célhozérés nagyobb kilátásával léphetnek az előtérbe. Figye­lemreméltó, hogy Belgrádban, a bolgár és a jugoszláv kereske­delmi kamara együttes ülésén megkezdték a két ország között fennálló kereskedelmi kapcsola­tok szorosabbra fű­zésének meg­beszélését. Ennek a jelenségnek, minthogy a háború kitörése óta a kereskedelem mindig politikai­­jelentőségű is, mindig politikai események előkészítője vagy megerősítője is lehet, nagyobb szánaeltalan csapatokat vagy a megerősítője is lehet, nagyobb ázsiai Tih-sivatag küldi a fajtó, légi erőt küldeni Bulgáriába.A fontosságot kell tulajdonítani, tikkasztó lehelletét. Port Said- Roosevelt tanácskozásai az amerikai haderő vezetőivel nál, a csatorna északi bejáratá­nál és Szueznél, a csatorna déli bejáratánál, békeidőben sok hajó szokott táborozni és várni, amíg rájuk kerül a sor. A hajó­kat ugyanis a csatornán egyesé­vel húzzák át a dunai propelle­rekhez hasonló kis csavargőzö­sök — az óceánjáró hajóknak nem szabad használni gépeiket, nehogy felkavarják a fenék iszapját , és a közlekedés min­dig csak egy irányban történik, vagy a Földközi-tengerről a Vö­rös-tenger felé, vagy megfor­dítva: az átkelő hajók libasor­ban haladnak egymás után. A csatorna igazgatóságának emlí­tett tagja kijelentette, hogy a múltban már nem egyszer elő­fordult valamilyen átkelő hajó­nak az elsüllyedése, de az ilyen baleset nem zárta el a csatornát és nem szüneteltette a forgal­mat. A Szuezi-csatorna mérnö­keinek ugyanis megvannak az instrukciói és eszközei, hogy ilyen esetben a hajót kiemelhes­sék. Szerinte a csatorna elég széles ahhoz, hogy két hajó el­mehessen egymás mellett, úgy hogy több hajót kellene egy­szerre egymás közelében elsül­lyeszteni, hogy megbénuljon a csatorna forgalma. A csatorná­nak szerinte vannak olyan tech­nikai felszerelései, amelyekkel az elsüllyedt hajót oldalt félre tudják vonni és a többinek így helyet csinálnak. Ha pedig a hajó nem süllyed el teljesen és nem fekszik a csatorna fenekén, akkor az oldalt lévő szükség­csatornákba vontatják. Amióta Szuezi-csatorna légi támadá­soknak van kitéve, az említett okokból a hajók sokkal na­gyobb távolságban követik egy­mást, mint rendesen, hogy kettő ne süllyedhessen el egymás kö­zelében. 4 # A FRANCIA-INDOKINA és Sziám közti viszályban igen érdekes jelenség tapasztal­ható. Bebizonyosodik, vagy leg­alább is a japánok be akarják bizonyítani a régi latin közmon­dás igazságát: inter duos liti­­geintes tertius gaudet. Itt ugyan­is az történt, hogy Japán béke­­közvetítésre vállalkozott a két viszályba keveredett ország kö­zött és a tokiói béketárgyaláso­kon a viszály elsimítására tett közvetítési ajánlatában Japán a saját követeléseit is előterjesz­tette az egyik tárgyaló fél, Fran­cia-Indokina ellen. Miután Fran­­cia-Indokina már hozzájárult ahhoz, hogy Hanoiba japán ka­­tonaság vonuljon be és ott, va­lamint Francia-Indokinának Kí­nával határos északi részén ja­pán támaszpontokat állítsanak fel, Japán most újabb támasz­pontokat követel, továbbá a Francia-Indokínában lévő fran­cia katonaság létszámának le­szállítását. A hanoji japán be­vonulást megelőző tárgyalások vezérfonala még a Kína elleni japán hadműveleteknek szük­séglete volt: az, hogy Japán csak az Indokína északi részé­ben levő támaszpontok átenge­désével tudja megakadályozni a Kínába irányuló hadianyagszál­­lítást, és az, hogy az említett területekről eredményesebb of­­fenzívát indíthat Csungking el­len. Most azonban a déli irány­ban történő japán expanzió biz­tosításáról van szó. Vichyben ezeket az újabb japán követelé­seket, amiket Amerikában ulti­­mátumnak neveznek, elfogad­­hatatlanoknak tekintik. A fran­cia minisztertanács sürgősen összeült,­­ h­ogy megtárgyalja a kérdést, miután Japán újabb előterjesztését egyes jelentések szerint már el is utasították, így állt elő az az eset, hogy Japán békét közvetít Sziám és Indo­kína között és ugyanakkor To­kió egyik nagy újságja, a Koku­­min Sinbum megfenyegette a franciákat. „Ha a francia dele­gáció ezt a legeslegutolsó japán ajánlatot is visszautasítja, akkor Japán erélyesebb rendszabályo­kat fog alkalmazni, hogy akara­tát végrehajtsa.“ Ez a cikk is megerősíti azt, hogy a legutolsó japán közvetítő ajánlatnak Francia-Indokinához intézett ultimátum-jellege van és azt je­lenti, hogy ha a béketárgyalások Sziám és Francia-Indokína kö­zött meghiúsulnak, akkor az utóbbinak Japánnal gyűlik meg a baja, — ilyesmi a régi időben például olyan formában, hogy ha az Amerika által vezetett orosz-japán béketárgyalások meghiúsultak volna, akkor egyiknek vagy­ másiknak Ame­rikával gyűlt volna meg a baja, elképzelhetetlen volt. De tem­póra mutantuk. A japán sajtó éles támadásba ment át Fran­cia-Indokina főkormányzója el­len, a francia kormány pedig úgy látja, hogy okosabb lett volna a japánok közvetítéséről Japán ultimátumot intézett Francia-Indokinához Moszkvai vélemény a délkeleteurópai helyzetről. A szófiai angol követ szerint a „Bulgária és Anglia közötti diplomáciai viszony megszakításának ideje igen közel áll“. Érdekes kommentárok Cripps moszkvai angol nagykövet ankarai látogatásával kapcsolatban. A Német Távirati Iroda jelentése szerint Ams­terdamban helyreállt a rend, megszűnt a munkássztrájk. Olasz hadi­jelentés Mogadiscio kiürítéséről. A német hadijelentés a tengeralattjárók és repülőgépek sikeres tevékenységéről számol be. Az afrikai hadszíntereken tovább tartanak a heves harcok ára 16 fillér

Next