Ujság, 1941. május (18. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-18 / 113. szám

IX — A s­.tapári mi­ül. Vasárnap meg­hitt ünnepség keretében adják át a forgalomnak a visszatért Sztapár és Szilberek község között a honvédcsa­patok által épített körülbelül hét kilo­méter hosszú műutat. Ennek a /.om­­bortól pár kilométerre épült műtutnak érdekes története van. Sztapár község szerb lakosai már a világháború előtt is híres bicskátok és verekedők vol­tak. A bácskai bevonulás során azon­ban elzavarták maguk közül a csetni­­keket és példás, fegyelmezett magatar­tással fogadták a bevonuló magyar honvédeket. Ezenkívül arra is volt gondjuk a sztapáriaknak, hogy a szomszédos Doroszló nevű szinmagyetr községet is megmentsék a rendetlenül visszavonuló szerb martalócok garáz­dálkodásától. A vasárnap felavatott műutat a honvédség hihetetlenül rövid idő alatt építette ajándékul a stapári szerbek derék magatartásáért. Az út Sztapár községből Szilberek sváb­lakta községig vezet. A szilbereki svá­bok a bevonuló magyar honvédséget megkülönböztetett szívélyességgel fo­gadták és számtalan külső jelét adták a magyar állam iránti hűségüknek. Megérdemelték tehát ők is, hogy végre megkapják a húsz év óta óhajtott mű­utat, amely ily módon most már Silt­­bersktől Zomborig vezet. Az alavató ünnepség egyben jelképe annak a nemzetiségek közötti összhangnak és békének, melyet a katonai közigazga­tás a visszacsatolt területeken gondos t* körültekintő munkával teremt — SZŐRMÉT ■ Tidntan­ Palugyal szűcsnél Tegyek? ... Természetesen ... •et minél előbbi Vár­dor Kálmánt A szélhámos és A szélhámossal vagy két eszten­deje ismerkedtem meg túl a Dunán, szülővárosomban s akkor egyáltalá­ban nem nézett ki szélhámosnak. Na­gyon rokonszertves volt, sőt határo­zottan azt az értést keltette, hogy közgazdasági zseni, aki ha egyszer csakugyan realizálja közgazdasági és üzleti képességeit, átütő sikerrel alkot Közép-Európát meghaladó mértékű vállalatot. Most — két évvel később — ott ál­lott a dunántúli város bírósága előtt , mint károsult — fájdalom — ne­kem is alkalmam volt megje­lenni. A közgazdasági szakférfiú ugyanis csakugyan alkotott egy vál­lalatot, hetek alatt növelte meg oly­­ankorára, hogy az egész szakma fel­­szisszent beli, nemcsak vidéki körle­tében, hanem Budapesten is. De ugyancsak hetek alatt sikerült olyan adóssághalmazatot is gyűjtenie, hogy most a feljelentők is károsultak egész serege várakozott a tárgyalóterem aj­taja előtt, a bírósági szolga hívó sto­pára, hogy károsodását előadja. A sors kedvezett, elsők között ke­rültem kihallgatásra, máris mehettem volna dolgomra, de érdekelt az ügy, ott maradtam. Végighallgattam az iparost, aki előadta, hogy tízezer­­pengős rendelést eszközölt nála, ami­kor már egy fillérje sem volt, végig­hallgattam a cég „helyi képviselőjét“, aki nyolcszáz pengő ki nem fizetett jutalékát kereste, láttam az Irodista kisasszony könnyeit, aki elmaradt fizetéséért sírt, a könyvelőt, aki ugyan­ebben a tárgyban panaszkodott. Vol­tak egynéhányan károsultak, szállí­tók, hitelezők, ügynökök s a vádpon­tok között is alapos kavarodás mutat­kozott Hitelezési csalástól fedezetlen csekkekig, amit parancsolnak. A vádlottak padján ült a szélhá­mos. Csöndesen, lehajtott fejjel, szót­lanul. .Amikor a bíró megkérdezte, mit szól az egyes vallomásokhoz, felállást és halkan igent intett. — Igen, kérem. Az igazat vallja. ő bizony mindazt elkövette, amivel megvádolták. S amikor felhangzott a bírói „miért“, halkan mondta: — Kérem, én mindezt nem akartam elkövetni. Amikor a vállalatot meg­alapítottam, közel kétszázezer pengőt fektettem belé. A pénzem elúszott, a fenyegető terminusok egyre sűrűsöd­tek, lyukakat kellett betömni, kap­kodtam, az első szabálytalanságot kö­vette a második. Mindig a holnapban bíztam. Holnapra talán sikerül ez meg ez ét akkor mindent rendbehozok. De a holnap sohasem váltotta be a re­ményeket, a szabálytalanságok egy­más nyakára hágtak, végül minden összeomlott. Elveszett minden pén­zem, maradt rengeteg adósságom és mindez a vád, amit a fejemre ol­vastak. A vádlók serege gyűlölettel, szemre­hányással, keserű dühhel nézett a véd­­ i a­grárlovagok lettak padja előtt álló szélhámosra. S ahogyan néztem őket, eszembe jutottak azok az első napok, amikor a szélhámos vállalatát megalapította. Magam előtt láttam a kétszázezerpen­­gős pénzköteget, amit betett a ragyo­góan — talán túlragyogóan — mére­tezett helyiség modern péntorába. Eszembe jutott ez az iparos, aki most a tízezer pengőjét kereste rajta. Mert akkor ez iparos összekulcsolt kezek­kel állott elötte: — Igazgató úr! Könyörgök, adja nekem a rendelést! Csőd előtt állok, egész kis exisztenciám összeomlik! Ha megkapom a rendelést, talán talpra állhatok. ,a szélhámos neki adta a ren­delést. Nagy összegről volt szó. Az iparos becsületes munkát szállított, de készpénzben súlyos ezreket is ka­pott fizetségül. A súlyos ezrekkel rendbehozta a szénáját, az ellenérté­kűt adott munkával felhívta magára a figyelmet. Mintha egyszerre kicse­rélték volna a világot. Egymásután kapta a rendeléseket, az év végére a szakmája élén emlegették, a második­­év végén vagyonos ember számba ment. Annak a kétszázezer pengőnek, amivel a vállalkozó útnak indult, több mint egyharmada került az ő tárcájába. Hát igaz ... Most rendelt nála tíz­­ezerpengős munkát, amikor már nem tudott fizetni. Nem kétséges, hogy megkárosította. De ha azon a napon két évvel ezelőtt nem hallgat a kö­nyörgésre és nem adja neki a rende­lést, vájjon ez az iparos ma egyálta­lán lenne-e még? Néztem a „helyi képviselőt". Ő tette most az első feljelentést nyolcszáz pengő ki nem fizetett jutalék miatt. Ez a helyi képviselő kereken harminc­ezer pengőt keresett a szélhámoson". De a harmincezer pengő megkapott jutalék nem gátolta abban, hogy ne ő legyen az első feljelentő, nyolcszáz pengő meg nem kapott jutalék miatt. Néztem a könyvelő urat. Akit gya­nús körülmények között történt elbo­csátás után szánalomból vett fel. Aki a szélhámos jóindulatából két évig rendes fizetéssel dolgozhatott. Nem kétséges, most tartozott neki. De ama elbocsátás után, ha ő meg nem kö­nyörül rajta, más ki vette volna fel, kitől kapott volna állást. Néztem őket, amint ott álltak sorban, gyűlöl­ködve és végigmérték. A szélhámost. Néztem őket s néz­tem a vádlottak padján állót. Csakugyan szélhámos? Az! Szél­hámos! Néztem a vele szemben állókat. Valóban károsultak? Azok. Kétség sem férhet hozzá. De ha ez a szélhámos nem lett vol­us...! " Csöndesen írettem a kalapomat. Hiába, ez az élet. Tisztelettel néztem a bíróra, aki meg fogja találni, hol az igazság. Én nem találtam . Pestkörnyéken is bevezetik a zsirjegyeket Budapesten május 19-étől hetenként 16 deka a zsirfejadag. Megváltoztatták a zsirjegyek beváltási terminusát is A közellátási miniszter 15.800/1941. számú rendeletével az 1941 május 19-től kezdődően érvényes zsirjegyekre kiszolgáltatható zsíradagot a követ­kezőképpen állapította meg: Hetenkint és fejenkint 16 dekagramm zsír vagy 18 deka háj vagy 18 deka bőrnélkü­li zsírszalonna, illetőleg 29 deka bőrös zsírszalonna. A nehéz testi munkások fejadagja változatlan marad: heti 30 deka zsír vagy 35 deka háj vagy 35 deka szírnélküli zsírszalonna, ille­tőleg 39 deka bőrös zsírszalonna. A zsír­jegyrendszer bevezetésével el­rendeli továbbá a közellátási minisz­ter Budafok, Kispest, Pestszenterzsé­­bet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest megyei városok, továbbá Al­bertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Csepel, Dunaharaszti, Nagy­tétény, Mátyásföld, Pesthidegkút, Pest­­szentimre, Rákoscsaba, Pestújhely, Rá­koshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom, Soroksár és Vecsés községek területére. Ezek­ben a városokban, illetve községekben tehát május 20-tól kezdődően zsírt a­­ fogyasztók részére csak zsírjegy elle-1 nőben, intézmények, intézetek és üze­mek részére pedig csak hatósági en­gedély alapján szabad forgalomba hozni.­­ A zsírjegyeket az eddigi rendelkezé­sek értelmében a jegyek érvényességé­nek utolsó napjától számított két hé­ten belü­l lehetett beváltani. Tekintet­tel arra, hogy a zsírellátás nehézsé­gei megszűntek, a rendelet úgy intéz­kedik, hogy ezentúl a zsírjegyeket az érvényességi idő utolsó napjától szá­mított egy héten belül lehet csak be­váltani. — Felhívás a volt romániai magyar politikai foglyokhoz. A romániai volt magyar politikai foglyok bajtársi kö­vetsége felkéri a Jilava, Doslava, Veca­­rest börtöneiben sínylődött politikai foglyokat, hogy címüket haladéktala­nul közöljék vitéz Tamás látván titkár­ral. Budapest, VIII., József­ utca 15, III. em. 41. A JÓ GAZDASSZONYNAK TUDNIA KELL, hogy a szombati piacon az élelmiszerárak nem változtak. A nagyvásártelepre beérkezett az idei rózsaburgonya, melyet kilónként 160 fillérért vásárol­tak a kiskereskedők. — Halálos balesetek. Tejcska Mi­hály nagylucskai munkás a Szolyva melletti Oszán facsuiszlatás közben körülbelül 20 mázsás farönk elé ke­rült, amely halálra zúzta. — Teléllen­­isztán Révész Erzsébet 17 hónapos Isleány tízéves testvérével árok part­ján játszott. A part beszakadt és a kisleány az árok vizébe fulladt. ÚJSÁG ▼ASÁRNAP, HÍl MÁJÚ*­IC VÍZÁLLÁS A földművel­etügyi minis­z­téri­um vízrajzi intézete jelenti: Szombati dónál vízállások! Po­zsony 177, Komárom 314, Budapest 266, Paks 178, Baja 906, Mohács 354, Gombos 464, Újvidék 528. — A Rába­szentgotthárdnál —5. — A D­ráva Barcsnál —32, Drávaszabolcs­­nál 9­. Szombati tiszai vízállások! Mára­marossziget 182, Visk 64, Tekediéza 58, Tiszán­­lak 54, V­á­sáros­nam­é­n­y 174, Tokaj 604, Tiszafüred 618, Szolnok 788, Csongrád 829, Szeged 836, Titel 065. — A Szamos Désnél 36, Santmérnéresnél 38. — A Bod­rog Bodrogszerdtahelynél 619. — A Sajó Bánrévénél 124. — A Hernád Hidasnémetinél 97. — A Berettyó Margittánál 76. — A Körösök Csú­csánál 30, Nagyváradnál 164, Bé­késnél 450, Gyoménál 028. — A Ma­ros Marosvásárhelynél 8, Makónál 368. — A Balaton -siófoknál 107. — A Velencei-tó Agárdnál 187. — A pesti izraelita hitközség sajtó­pere. Hírt adtunk arról, hogy az Ítélő­tábla két tárgyalási napon át foglal­kozott azzal a rágalmaiért panel, ame­lyet a penti ixr. hitközség vezetői in­dítottak Kertész Dezső volt kiadóhivs- tali tisztviselő ellen, aki egy körlevél­ben visszaélésekkel gyamisította meg őket. A törvényerők Kertészt egyhavi fogházra ítélte el, a tábla viszont ez ítéletet megsemmisítette és e vádlottal szemben, akinek bűnösségét megálla­pította, alkalmazta az enyhítő 92. pa­ragrafust és a büntetést háromszáz pengőben állapította meg. A táblai ítélet indokolása is megállapítja, hogy Kertésznek tényállításait, egy kivétel­lel, nem sikerült bizonyítania. A fog­házbüntetés azonban túl su­lyás volt és nem állott arányban a vádlott ala­nyi bűnösségének fokával. Enyhítő kö­rülménynek fogta fel a tábla Kertész büntetlen előéletét, továbbá azt, hogy régóta áll a bűnvádi eljárás súlya alatt. Az­ itélet ellen a főmagánvádló képvi­selője, a vádlott és védője is fellebbe­zést jelentettek be, úgyhogy az ügy még a Kúria elé kerül. — Halálozás. Tutsek Géza dr., Brassó vármegye ny. tisztifőorvosa, életének 67-ik évében Budapesten hir­telen elhunyt. Temetése május 19-én délután 4 órakor lesz a Kerepesi-ut melletti temetőben. Az elhunytban Bogdánfy Gézáné szül. Tutsek Piroska, az Operabál művésznője, az édesapját gyászolja. Steiner Ödönné, szül. Lehntz Ida 73 éves korában meghalt. Temetése 18-án délelőtt 11 órakor leéz az új­pesti izr. temetőben. Thibusz Aladár dr. kúriai tanács­elnök 69 éves korában tragikus hir­telenséggel meghalt. Thébusz Aladár a Kúria egyik polgári tanácsának volt a tanácselnöke s ismert tudós tagja a magyar jogásztársadalomnak, Olicsek Ferencné szül. Tossmann Róza 76 éves korában Budapesten meghalt. . Özvegy dr. báró Feichtinger Elekné született Temesi Reiter Angéla május 17-én, szombaton meghalt. — ízletes, olcsó hústalan és egytál ételek készítését mutatják be az Elek­tromos Művek esküi úti főzőb­eadásain. Délutáni előadás szerdán 6 órakor, délelőtti pedig hétfőn, csütörtökön és pénteken 10 órakor van. Részvétel, ruhatár díjtalan.­­ Ne tűrje tovább fejbőre viszketé­sét, korpázását, a hajhullást. Holnap­tól kezdve mintegy varázsütésre, ezen tünetek megszűnnek a Leton borkínos újszerű hajviz használata által. Fog­jon még ma hozzá, a Leton borkínos hajviz hajápoláshoz. Még ma este. A csekély befektetés százszorosan visz­­szatérül a rögtön mutatkozó ered­ményben. Kapható mindenütt. Főrak­tár: Hunnia gyógyszertár, Budapest, VII., Erzsébet­ körút 56. — A „Zsófia“ sétahajójáratok meg­indítása. A MFTR közli, hogy a „Zsó­fia“ sétahajójáratokat május 21-én megindítja. A „Zsófia“ sétahajó a vigadótéri állomásról naponként 17.20 és 22 órakor, a Pálffy­ térről 10 perc­cel később indul két-két órai séta­­útra, vasárnapokon ezenkívül 11 óra­­hat la. BüKOt-PÖTT Hitte A Magyar Psyehnlógiai Téravárl­étfón, május 19-én este A­7 órakor tartja évi ren­des közgyűlését az­ elme- és idegkórtani klinikán (Balassa­ utca 6). Az Országos Felebaráti Saaretat Egyettdlas — «regény betegeket élelmeié­rt segélyező egylet — most tartotta negyvenkettedik évi rendes közgyűlését Rosenik Miksa dr. egészségügyi főtanács*)­ elnökletével. A szo­­kásos elnöki üdvözlések után Hübsch Alfréd titkár ismertette az évi jelentést, a záró­­számadást és a költségvetést, amelyet egy­hangúlag elfogadtak. Endrei S. Henrik dr., Fischer Benjámin dr., Grossmann Jigmond dr., Molnár Gyula, Schwarcz Sándor, Kom­­­1r Ernő dr.,­­ Pásztor József dr., Farkas József dr., Guttmann Mór és Reichenberg Jakab íróit hozza a Jelentéshez. Szerzői est: Geri Pál szerzői estre május 25-ép­e 9 órakor (Bethlen-tér 2). Fellépnek: Beregi Osikár, Kelen Dóra, Párdány Judit, Spiegel Anni, Pataki Éva. Érettségi találkozó. A powinyi keres­kedelmi Akadémia 1805-ban érettségizett növendékei május 21-én, szerdán este nyolc órakor * Royal-Szálló­­ fehértermében tart­ják 45. évi maturai találkozójukat. Megtartott előadások s A Szent István A kiderült együttes ülésén Pataky Arnold másodelnök, prelátus, egye­temi tanár megnyitó beszédében visszapillan­tást vetett az ország újabb örvendetes gya­rapodásának történetére. Kifejezte az akadé­mia háláját és kegyeletét azok iránt, akik életüket és vérüket áldozták fel a hazáért. Bodor Pált Búcsúlevél a télikabátomhoz Te rongyot! Vedd tudomásul, hogy köztünk vége mindennek. Jöjjön akármi, újabb fagy hullám, nagy jégkorszak, vagy mit tudom én , látni se akar­lak többé. Ki hitte volna ezt tavaly október­ben, amikor örök hűséget esküd­tünk és melegen hozzámsimultál. Emlékszel, hogyan fogadkozott a szabó, aki összehozott bennünket, kétszeri próbával, tizennyolc havi részletre? Azt mondta: uram, ez egy örökös darab, ezt strapálhatja, ezt gyűrheti, ezt nyúzhatja, amint lá­tom, ön úgyis rosszul néz ki, ez a kabát túl fogja élni önt. Persze, most jár a szád, hogy nem te vagy a hibás. Hogy én vagyok az oka, miért viseltelek nyolc hónapig egyfolytában. Engem okolsz, hogy nyolc hónapig naponta húszszor is felvettelek, letettelek, begombolta­lak, kigomboltalak. Hogy örökké előszobafogásokon gyötrődtél, meg kávéházi, színházi és moziruha­­tárakban, szadista ruhatárosok pré­dájaként. A hosszú télre telsz min­dent, hűtlen kutya, hogy egy téli­­kabátnak hat hónap is sok egy­huzamban és hogy neked sincsenek vasból a textiljeid. No, de az ég áldjon meg: hát én vasból vagyok? Nekem is kinő már a tél a könyökömön, nemcsak a tié­den, azon a kopotton. És ha min­dent tudni akarsz, én is utállak té­ged. Már márciusban éreztem, hogy egyre nehezebben bírlak elviselni, de nem mutattam. Elnéztem neked, hogy már nem vagy a régi, illetve, hogy már nem vagy az új, hogy bársonyos nyakad kezd piszkos lenni. Kitartottam melletted, mert bennem van betyárbecsület. De benned nincs. Március végén leszakadt akasztóval adott vissza egy színházi ruhatárosnő. Ne hazu­­dozz, hogy ő tépte le. Egy ruha- tárosnő nem tesz ilyet. Te csináltad, hogy felbosszants, mert már kezd­­tél unni. Odaadtalak a szabónak, új akasztót varrt rád, erre két nap múlva újfent leszakadtál agy kávé­házi ruhatárban. Ne járjon a szád, hogy a ruhatáros tépte el. Ő magét mondta, hogy nem ő volt — ő csak tudja. Április közepetáján, egy rimán­kos, havas délutánon utánam­­ Ma­­bált az utcán egy kis sráca ,J­ácsi, elveszti a szakállát.‘ Hátranéztem, hát egy hosszú, fekete körszakáll ló­gott ki belőlem, illetve belőled,­­ járdát söpörtem vele. A vattelin ló­gott ki szakadt szigembélésedből, hosszú cafatokban, az egész utca röhögött. Hiába varrattam össze, a varrás mellett újra széjjelmentél, te feslett! Azóta, ha az­ utcán megyek, egy-egy kapu alatt kicibálom belő­led a túltengő vattellneket, nehogy kiröhögjenek. De a leggyalázatosabb dolog az, amit május eleje óta művelsz ve­­lem. Egyik csikorgó hideg, májusi éjszakán haza akartam menni a ká­véházból. A ruhatárban beléd akar­tam dugni a karomat, hát egysze­rűen nem engedtél be. Kizártál, nyomorult. Tízszer is megpróbáltam belédhatolni, de te, ravasz fondor­lattal úgy intézted a dolgot, hogy eltévedjek rongyos ujjabélésedben. Idegenvezetőt kellett igénybe ven­nem. Megkértem a ruhatárosnőt, mire ő beléd dugta kívülről a kar­ját, megragadta a karomat és egy erélyes rántással kirántotta. Azóta csak idegenvezetővel tudok beléd­­bújni, te agyafúrt, mert olyan a szerkezeted, mint egy egérfogóé. Kí­vülről beléd lehet hatolni, de belül­ről kifelé nem. Jól kitoltál velem. És mégis, jaj, de nehezen tudlak majd feledni. Jövő év májusáig, sajnos, minden elsején rád kell gondolnom, ha jön a részletes. De legalább ne lássalak többé. Lesz, ami lesz, de gémberedjek meg a júniusi hidegtől, csak pusztulj a sze­mem elől. A zaciba már elküldtelek, egy va­sat se adtak rád. Felhívtam egy ószerest, kikacagott, összefogdos­­tam száz molyt és odadobtalak ne­­kik — undorral elfordultak tőled. Még egy utolsó akasztót varratok rád, aztán menj, akaszd fel magad. De ha megint leszakadsz, agyon­lőlek Hálával ét kistünettel adó»« Bagzarta-vát! kormányzójának és azoknak a tárnáknak, akik a trianoni igazságtalanságot legalább részben jóvátenni segítettek. — Ezután Sár­­közy I­­a­g bakonybéli apót mondott amiék« beszédet Grosschmid Lajos egyetemi tanár, rendes tagról. Nagy vonásokban vázolta az lbtő-ben étvenn négyéves korában elhunyt ki­váló matematikus, egyetemi tanár életét és tudományos munkásságát.­­ Végül az elnök bejelentette, hogy a főváros állandó támo­gatást szavazott meg a Szent István Akadál­­njának. Előadások hétfőn, május 19-én: Schermann Egyed pannonhalmi főapát, vikárius: A magyar szerzetek jogi helyzete és a mai magyar szerzetek rövid leirása. (Jogászegylet, egyetemi egyházjogi szeminá­rium, Szerb­ utca 10, délután fél 6.) — Csathó Kálmán:’ A modern színjátszás. (Psychológiai Társaság, elmekórtani klinika, Balassa­ utca 6, este fél 7.) — A Magyar Tud. Akadémia III. osztályának ülésén Matek József, Well­­mann Oszkár, Urbányi László, K­erékjárti Béla, Mödlinger Gusztáv, Szilády Zoltán, Gombás Pál, Kónya Albert, Kaszab Zoltán és Wagner János tart előadást. Felvidéki érdeklődő. A lakbért ax új bá** tulajdonos *m emelheti. » Főiskola. Folyamodhat halasztásért kfr később július 8- ig. A tanulmányoknak­ a felsőbb tanintézetben való folytatását láto­­gatási bizonyítvánnyal kell igazolni. Ha­dig az említett időpontban még nem foly­tatott főiskolai tanulmányt, vagy azt­­kellő végzettség hiányában még nem kezdhetti el, úgy a kérvényben csatolnia kell­ a fő­­iskolai beiratkozás alapjául szolgáló iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványt, annak kijelentése mellett, hogy főiskolai tanulmá­nyokat kíván kezdeni. A halasztási kérelem okául felkötött szakszerű gyakorlati tevé­­keny­ség folytatását a tartózkodási hely sze­­rint illetékes foatolgabírónak (polgármesteré nek) bizonyítványával kell igazolni.. HJ kérelme arra irányul, hogy a halasztást a 26. életév betöltése évének október­­ 1-ig kapja meg, akkor a* illetékes honvédkiegé­­szítő parancsnokság engedélyezi a hala­fon­tást, a 26. életév betöltése­­ utáni időre p­e­dig a honvédelmi miniszter, Vágó, Sopron. A­z Iratok ügyében forduló jon a budapesti X. számú honvédkórházkely (Budapest, XIII., Róbert Károly­ körút- 44­0 Bronx. Ha három bronz litérségi érme van, úgy a kivételezettek közé tartozik. Az erről szóló értesítés ügyében, a honvédelmi­ minisztériumhoz kell kérvényt benyújtania,, A kérvényhez mellékelje a kitünte­tésről szóló eredetű okiratokat.

Next