Ujság, 1941. június (18. évfolyam, 124-146. szám)

1941-06-22 / 140. szám

■ BefIZETÉSI Ilin *0 ktnapra t—­pali NtCFwMrr« ............ ».SO peng« Igfai 4rr» ............ 43.20 pn|( IOM vám ára Budapesten, ridáken át a pálya­udvarokon bárholmnap.............. 18 fillár Vasárnap ................ 32 fillér Megjelenik vasárnap ét ünnepnap utáni napok kivételivel minden nap. ÚJSÁG­SZEftKESZTOStn n flADOHITATm TL, Artdoctet L TELEFON: *120-757, 120-756, 120-765, 70-78*. Budapest 62. postafiók 2SX FIÓKKIADÓHIV­ATAL KÖLCSÖNKÖN­YVT­ÁR (Telefon: ttMMJ ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA V. kerület, Gróf Tissa István­ utca 8. Telefon: 181-004 is 180 674. Budapest, 1941 Junius 22. vasárnap * SZABADELVŰ NAPILAP * XVII. évfolyam, 140. szám Mi történt szombaton A Kormányzó kihallgatáson fogadta Bottai olasz minisztert. Bottai olasz miniszter elutazott Buda­pestről. Laky Dezső miniszter Polgárdiban beszé­det mondott a közellátás kér­déséről. Bárczay János földmivelésügyi államtitkár kihallgatáson jelent meg a Kormányzónál és átnyújtotta Trieberg város ajándékét. Finnországban az egész hírszolgálatot ellen­őrzés alá vették s felfüggesz­tették a munkaidő korlátozá­sára vonatkozó rendszabályo­kat. Berlinben cáfolják azokat a külföldön elterjedt híreket, amelyek a német birodalmi gyűlés kü­szöbön álló üléséről szólnak. Alexandria kikötője és hajógyárai ellen német repülők újból támadást intéztek. Közép- és keletangliai repülőterek ellen a német, az északnémetországi partvidék ellen a brit légi­erő fejtett ki tevékenységet. Szíriában tovább tartanak a heves har­cok. Kelet-Afrikában az olasz csapatok továbbra is szívós ellenállást fejtenek ki az ellenséges támadások­kal szemben. Tobruknál német harci repülőgépek te­vékenykedtek. Beng­ázit brit repülők támadták. Frazer újzélandi miniszterelnök Lon­donba érkezett. Péter volt jugoszláv király repülő­gépen Angliába érkezett. Az Egyesült Államok­­ban bezárták valamennyi olasz konzulátust. •• James Roosevelt visszautazott az Egyesült Ál­lamokba. Amerikában felszabadították a svéd, svájci és vatikánvárosi ame­rikai követeléseket. New­ Hampshire partjainál elsüllyedt egy ame­rikai tengeralattjáró­. Berlinben megcáfolták a birodalmi gyűlés össze­hívásának hírét •­­ Az angol hajóhad újra megjelent a libanoni partok előtt és lövi a francia erő­dítéseket. Folyik a finn városi lakosság vidékre költöztetése. Gayda szerint „teljes a szakadás Amerika és a szárazföldi Európa között“. Bezárták az olasz konzulátusokat és hírügynökségeket az Egyesült Államokban. A svájci és a svéd követeléseket felszabadította Amerika A német-francia fegyverszüneti szerződés évfordulója A HÉT VÉGE, a héten történt események és iz­galmas jelentések után, nyugod­tan jött el. Finnország helyzete az elmúlt huszonnégy óra alatt nem változott meg. Svédország­ban is nyugodt a hangulat. A külföldi lapok „északi ideg­­háború“-ról imák. Az izgalom azonban valahogy állandósult és e pillanatban szinte nyuga­lomnak látszik. A finn lapok a cenzúra által engedett határok között élénken tárgyalják a külpolitikai eseményeket és felszólítják a finn népet, hogy ,mint a legutóbb is, éljenek egyetértésben és fog­janak össze. 2. A SZOVJET LAPOK egy szóval sem írnak semmi­féle feszültségről. A szovjet had­sereg lapja, a Vörös Csillag a most folyó nyári hadgyakorla­tokról értekezik és rámutat arra, hogy ezeknek a vörös hadsere­get a mindenre kiter­jedő készült­ség állapotába kell helyezni. A Szovjet a Finnországgal kötött békeszerződéssel bebizonyította, hogy nem akarja Finnország lé­tét és önállóságát megsemmisí­­teni, mert a Szovjet azok után a nagy áldozatok után is, amiket Finnországban hoznia kellett, aránylag nem sokkal többet kö­tött­­ki magának a békeszerző­désben, mint amennyit a háború kitörése előtt folytatott tárgya­lásokon kért. Viipuri elvesztése mindenesetre elég fájdalmas volt Finnországnak, de ennek és kör­nyékének, valamint a kelet­­karéliai határterületnek átcsato­lása még nem fosztotta meg Finnországot életlehetőségétől. 3. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK közvéleménye Roosevelt kongresszusi üzenetének hatása alatt áll. Az elnök üzenete első helyen szerepel az amerikai la­pok hasábjain. Általános a vé­lemény, hogy az elnök azért vá­lasztotta ezt a megnyilatkozási módot formális tiltakozó jegy­zék helyett (a Robin Moore el­süllyesztése ügyében), mert ez lehetőséget adott kifejezéseinek szabadabb megválasztására. Az elnök valóban még sohasem be­szélt ilyen határozottan, mint most. A New York Times az üzenetnek azt a zárómondatát, hogy „az Egyesült Államok nem hajlandók engedni és ez a jö­vőre nézve sem áll szándékuk­ban“, úgy értelmezi, hogy ez pozitív intézkedésekre mutat. Washingtoni diplomáciai kö­rökben az üzenet leírhatatlan izgalmat keltett. Az a vélemény alakult ki, hogy az USA már úgyszólván hadban áll a tenge­ren Németországgal és hogy a korábbi jelszó, „Anglia megse­gítése egészen a háború hatá­ráig“, az Egyesült Államokat ma már el is hozta erre a ha­tárra, de anélkül, hogy a meg­állás jelei mutatkoznának. Roosevelt az üzenetben, mint ismeretes, megállapította, hogy az amerikai Robin Moore hajót német tengeralattjáró süllyesz­tette el. Ebben az elnök annnak a jelét látja, hogy Németország „megfélemlítéssel dolgozik az Egyesült Államok ellen, el akarja űzni az óceánról, meg akarja akadályozni Amerika kereskedelmét a barátságos ál­lamokkal“. A célja ezzel Német­országnak, Roosevelt szerint, az, hogy meggátolja Angliának az Egyesült Államok által történő megsegítését. Az elnök ezután így állította fel a léteit: mit te­hetnek erre az Egyesült Álla­mok? Vagy engednek Német­ország akaratának, vajoy nem. Ha engednek, akkor „­kikerül­hetetlenül alávetnék magukat Németország mai vezetői világ­uralmának“ — tehát nem en­gednek. Ha pedig nem enged­nek, akkor ... Hogy mi követ­kezik akkor, arra Roosnevelt nem felelt. Az elnök a következtetés­nek ezt az ágát nem akarta, vagy szükségtelennek tartotta kifejteni. Mint látható tehát, két kérdés maradt nyitva. Az egyik az, miben áll ennélfogva a lé­nyege annak, miféle eszközök alkalmazásával akarják az Egye­sült Államok megvalósítani azt, hogy „nem engednek“. Erre Roosevelt még csak célzást sem tett. Az eszközök, amelyeket az Egy­esült Államok alkalmazni akarnak, ezidáig ismeretlenek, de nyilván a hadiflotta körébe vágó intézkedésekkel állanak összefüggésben. A másik kérdés, amely szintén nyitva maradt, az, hogy mi történik akkor és mi lesz a következménye annak, ha az Egyesült Államok „nem engednek“? Erre azonban csak­ugyan nem kell felelni, mert ezt mindenki tudja, ezerszer megírták az amerikai és az európai lapok is. Az Egyesült Államok egész kőolajkivitelét, amint már szintén jelentettük, ellenőrzés alá helyezték, mert — akármilyen furcsán hangzik is — egyes amerikai cégek még mindig szállítottak kőolajat Ja­pánnak. Ezért terjeszti ki a ren­delet a kőolajtilalmat az Egye­sült Államok egész keleti part­vidékére. Innen a rendelet ér­telmében petróleumot kizárólag Angliába és Egyiptomba szabad csak kivinni. A kőolaj nemcsak a gépek lelke, hanem a nervus belli. A repülőgépeket, hajókat, a napi élet egyenletes hullámzá­sát biztosító áruszállító autókat és a gyárak gépeinek kerekeit legnagyobb részben ez a hatal­mas erő tartja mozgásban: az olaj. Ezért mindazok között az intézkedések között, amiket az Egyesült Államokban ezidáig tettek és amiket a háború felé vezető út jelzőtábláinak tekin­tettek, talán ez az intézkedés, amely a huszadik század e je­lentős energiaforrását teljesen az Egyesült Államok és érde­keik számára tartja fenn, a leg­fontosabb és leginkább háborús izó. Ez az intézkedés különösen alátámasztja az elnök üzenetét. 41 A NÉMET ÉS AZ OLASZ lapok rámutatnak arra, hogy az elnök üzenete után az amerikai tőzsde árfolyamai két ponttal estek. A külföldi sajtó képviselőinek arra a kérdésére, hogy az Egyesült Államok ré­széről a Robin Moore hajó ese­tével kapcsolatosan érkezett-e tiltakozó jegyzék a Wilhelm­­strasséra, mértékadó német helyről azt felelték, hogy nem. A birodalmi gyűlés összehívásá­ról vagy ülésezéséről Berlinben szintén nem tudnak semmit. Roosevelt üzenetét a háborús politika újabb megnyilvánulá­sának tekintik Rómában is. A Tribuna szerint „Róma elteszi ezt az üzenetet is és szépen, csendesen, nyugodtan néz a jövő elé“. A Giornale d’Italia alább közölt cikke szintén arra utal, hogy „az Egyesült Álla­mok és a szárazföldi Európa“ közt immár teljes a szakadás. Az Egyesült Államok kincstári hivatala szombaton az amerikai svéd és svájci követelések záro­lását feloldotta. Azok között az országok között, amelyek le­foglalt követeléseik feloldása vé­gett tárgyalást kezdtek az ame­rikai kormánnyal, van Finn­ország is. Finnországgal szem­ben Amerika hivatalos és nem hivatalos pénzügyi körei min­dig, de különösen az 1939/1940 telén vívott háború óta nagy jó­indulattal voltak, nemcsak el­méletileg, hanem gyakorlatilag is. Finnország volt ugyanis az az egyetlen állam, amely ame­rikai tartozásait teljes egészében törlesztette. Abban az új külpo­litikai helyzetben, amelyben Finnország van, kétszeresen ér­dekes, vajjon Finnország köve­teléseinek zárolásával szemben az amerikai pénzügyi kormány­zás milyen álláspontot foglal el. Az Amerikában lévő olasz kon­zulátusok bezáratása, minthogy az Olaszországban és az olasz megszállás alatt lévő országok­ban bezárták az amerikai kon­zulátusokat, minden­­ órában megtörténhetik. 5. A NÉMET-FRANCIA fegy­verszüneti szerződés alá­írásának vasárnap van az év­fordulója. A compiegnei erdőben aláírt egyezmény értelmében a francia hadsereg, légi haderő és — a közeljövő szempontjából még ezeknél is fontosabb — francia haditengerészet kivált a harcból. A Német Távirati Iroda szerint ekkor arra kellett számí­tani, hogy ezt a haditengerésze­tet Németország éppen Anglia ellen használja fel, ezért Anglia Oránban és Dakarban meg­semmisítette a legnagyobb telje­sítményre képes francia hadi­hajókat. Ezalatt az egy év alatt meglehetősen nagy eltolódás tör­tént a volt szövetségesek között, amit élénken jellemez a szíriai hadjárat, ahol csapataik szem­ben állanak egymással. A harcok Damaszkusz birtokáért egyre fo­­kozódó hevességgel folytak. Mi­után Dentz tábornok nem adott választ Wilson tábornok ultimá­tumára, teljes erővel megindult az ostrom. Ez a kétméteres, el­zászi származású Dentz tábor­nok lelke a francia ellenállás­nak. Ha nem ő vezetné a szíriai francia haderőt, talán sok min­den másképpen alakulna, amit Catroux tábornok, volt szíriai fő­biztosnak a de gaulleista csapa­tokhoz való átpártolása bizonyít. Dentz a Franciaország elleni né­met offenzíva védőszakába­n a párisi hadsereget vezette és a kormány elmenekülése után a francia főváros katonai kor­mányzója volt. Családja német eredetű. A szíriai parton De Gaulle csapatainak előnyomulá­sát újból a brit hadihajóknak ágyúi támogatják. Damaszkusz ellen angol és indiai csapatok in- Ára 32 fillér

Next