Ujság, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-01 / 26. szám

Regény­tárunk mai, teljesen befejezett regénye! Szilágyi Ödön: Autón szerzett menyasszony Budapest, 1742 február 1. vasárnap ÚJSÁG * SZABADELVŰ NAPILAP XVIII. évfolyam, 26. szám Mi történt szombaton A képviselőházat csütörtökre összehívták. Bárdossy László miniszterelnök a Magyar Élet Pártjában beszédet mondott. A keleti arcvonalon tovább folytak az elhárító harcok. Kurszktól északkeletre a német csapa­tok ellentámadása többnapos harc után teljes sikerrel vég­ződött. Mussolini és Hitler között a hatalom átvételének évfordulóján szívélyes hangú táviratváltás történt. Ő s h­í m­a tábornok, berlini japán nagy­követ Rómába érkezett. Német illetékes hely közlése szerint Argentínát és Chilét kivéve, valamennyi déamerikai állam megszakította diplomáciai kapcsolatait a tengelyhatal­makkal. Churchill svéd lapjelentések szerint rövidesen átalakítja kormá­nyát. Észak- Írország vasúti célpontjait német re­pülők bombázták. Kirenaikában, mint az olasz hadijelentés közli, a tengelycsapatok to­vábbra is szoros összekötte­tésben állanak az ellenséggel. Olasz és német repülőgépek a visszavonuló brit hadoszlopokat támadták. Szingapúrt japán tengerészeti repülő­gépek egymást követő hullá­mokban támadták. A Johore Bahru előtt álló sereg elfoglalta a Szingapúrba vezető töltést. A Maláj-félszigeten előnyomuló csapatok elfoglal­ták Pontian Kehil helységet. Nyugat-Borneo tengerpartján Pamangkatnál japán egységek partraszáll­­tak. Pac’ang szumátrai kikötőt heves légi támadás érte. Roosevelt aláírta az árellenvőrzésről in­tézkedő törvényt. Az US­A és Argentína között beszün­tették a hajójáratokat. M­e­n­z­i­e­s volt ausztráliai miniszterelnök rádióbeszédében londoni székhellyel birodalmi hadi­kormány felállításának szük­ségességét hangoztatta. NAGY TENGERI CSATA A MAKASSZARI-SZOROSBAN Jáva felé igyekszik a tengerszoroson a japán hajóhad. Hatalmas előkészület Szingapúr ostromára. Újabb partraszállás Rómeóban. Legújabb hadijelentések a keleti és az északafrikai arcvonalról Hitler beszédének visszhangja HITLER német birodalmi vezér és kancellár pénteki , kétórás beszédét, amelyet a nem- s­zéli szocialista párt uralomra­­­ jutásának kilencedik évforduló­­­ján a berlini Sportpalastban­­ tartott, a korai lapzárta miatt nem közölhettük teljes egészé­ben az Újság szombat reggeli számában. Itt adjuk a beszéd később érkezett részének gondo­latmenetét. A Führer, miután hosszabban időzött a nemzeti­szocialista mozgalom történeté­nél, megismételte a zsidóság el­leni éles támadását, azután így folytatta: „Meglátjuk majd, kik erősebbek ebben a harcban, azok-e, akiknek nincs veszteni­valójuk, de mindent megnyer­hetnek, vagy azok, akik min­dent elveszthetnek, de semmit sem nyerhetnek!“ Hangoztatta ezután, hogy a bolsevizmus nem mehet Németország nyakára. Boldognak mondotta magát, hogy a német katonákhoz oly sok szövetség csatlakozott, — Olaszország, Finnország, romá­nok, magyarok, szlovákok, hor­­vátok, spanyolok, belgák, sőt franciák is, ezenkívül az északi és nyugati germán államok ön­kéntesei, végül keleten a japá­nok. Felsorolta Hitler a német hadsereg 1939 óta bekövetkezett győzelmeit és azt mondotta, hálás a sorsnak, hogy a biroda­lom élére őt állította, mert ő meg tudta előzni a Szovjet­ Unió tá­madását. Rámutatott arra, hogy a német tengeralattjárók száma óriási mértékben megnövekedett. Bármik legyenek is Anglia és Amerika céljai — mondotta Hit­ler —, Németország mindenre fel van vértezve a tengerparttól Keletig. „Szilárdan állunk. És ahol állunk, egyetlen talpalat­nyi helyet sem adunk fel harc nélkül s ha egy talpalatnyit fel­adunk, nyomban ismét előre tö­rünk.“ Megemlékezett a Führer Rommel tábornok líbiai eredmé­nyeiről, a légi­erő teljesítményei­­ről, a gyalogság hősi küzdelmé­ről és a közlekedési szervezet óriási munkájáról. Utalt arra, hogy milyen nehézségeket jelent Németország és szövetségesei ke­leti csapatai számára a fagypont alatt 45 fokot is elérő hideg, majd ezt mondotta: „Négy hó­nap alatt csaknem Moszkváig és Leningrádig jutottunk előre. Négy teli hónap most már el­múlt. Az ellenfél néhány kilo­méternyire egyes helyeken előre jutott és vérben és emberéletben hekatombákat áldozott. Ez talán közömbös is, azonban néhány hét múlva délen már megtörik a hideg és a tavasz tovább vo­nul majd észak felé. Elérkezik az óra, amikor a talaj ismét ke­mény és szilárd lesz, amikor megverjük az ellenfelet. Azt ugyanis mondhatom: a német katona, aki elől van, érzi torony­magas fölényét az oroszok felett. Sértés lenne, ha az orosszal ha­sonlítanék össze. A döntő csak az, hogy az átállítás támadásról védelemre sikerült és én mond­hatom: ez sikerült. Ez az arc­vonal áll. És emögött az arc­vonal mögött áll ma a hozzá méltó német haza.“ Miután ki­emelte a téli ruhaakció sikerét, így folytatta Hitler. ..Ma, január 30-án csak egyről biztosíthatom önöket, miként végződik ez az év, nem tudom. Vájjon vége lesz-e vele a háborúnak, nem tudom. Egyet azonban tudunk: bárhol jelentkezzék is az ellen­fél, ebben az esztendőben ismét meg fogjuk verni, éppúgy, mint eddig. Ez ismét a nagy győzel­mek esztendeje lesz. Még össze­hasonlítást sem szabad tenni pél­dául Nagy Frigyes idejével. Nagy Frigyesnek oly túlerő ellen kellett harcolnia, amely valóság­gal nyomasztó volt. Mienk a vi­lág legerősebb hadserege és a legerősebb légi fegyvere. Olyan ellenféllel állunk szemben, aki talán számszerűtt fölényben van, de a tavasszal szám szerint egyen­rangúak leszünk vele. Fegyver tekintetében ismét leverjük és akkor ismét a mi időnk követ­kezik. Annak az ördögi papnak imádsága, aki azt óhajtja, hogy Európát a bolsevizmus útján érje büntetés, nem fog teljesedni, hanem teljesedni fog az imád­ság: Úristen, adj nekünk erőt, hogy megtartsuk a szabadságot népünknek, gyermekeinknek és gyermekeinknek és nemcsak a mi német népünknek, hanem Európa többi népé­nek is, mert ez a háború egész Európáé és ezzel valóban az egész emberiségért folyik.“ — Amint Hitler beszédét befejezte — jelenti a Német TI —, a gyű­lés résztvevői percekig tartó ovációkban részesítették, majd a hatalmas tömeg elénekelte a német nemzeti dalokat. 2. A NÉMET BIRODALOM VEZÉRE szónoklatának visszhangja olyan volt, amilyet várni lehetett. Valamennyi ber­lini lap a győzelem bizonyossá­gába vetett hitet juttatja kifeje­zésre; többen „a birodalom első muskétásának“ nevezik Hitlert. — A szombat reggeli olasz lapok — mint az NST római jelentése mondja — hatalmas címek alatt bő kivonatokat közölnek Hitler beszédéből és ismét utalnak arra a párhuzamra, amely a nemzeti szocializmus és a fascizmus kö­zött fennáll. Azt is mondják az olasz lapok, hogy „soha azelőtt még nem volt ilyen tökéletes két nép szövetsége“.­­ Budapestről pedig ezt jelenti a Német Táv­irati Iroda, mint Berlinből közli a Magyar TI: „A Führer nagy érdeklődéssel várt beszéde a magyar közvéleményre rendkí­vül mély hatást tett. Budapesti politikai körökben különösen kiemelik a beszédből a Führer rendíthetetlen hitét a győzelem­ben, amely Európát, sőt az egész világot végkép megszabadítja a bolsevista mételytől. Ugyanezek­ben a körökben kiemelik még a beszédnek azt a részét, amely­ben a Führer elismeréssel adó­zott a német véderővel vállvetve harcoló szövetséges csapatok­nak, továbbá azt a megállapítá­sát, hogy a mostani háború egész Európa háborúja.“ Az NST tokiói jelentése szerint a japán fővárosban is nagy figyel­met és örömet keltett Hitler be­széde. 3. AZ ANGOL KORMÁNY átalakításáról a Churchill­­nak juttatott bizalmi szavazat után is olyan állhatatosan buk­kannak fel hírek, mint közvet­lenül azelőtt. Több stockholmi lap londoni tudósítója hang­súlyozza, hogy a brit miniszter­­elnök a nyilvános bírálatok sú­lya alatt kénytelen kormányát átalakítani. A Dagens Nyheter londoni levelezője azt jelenti (NTI), hogy Londonban hivata­los közleményt várnak az angol kormányban végrehaj­tandó változásokról. Churchillre ugyanis nagyon mély hatást gyakorolt a háromnapos alsó­házi­ vita, úgyhogy a miniszter­elnök célszerűnek tartja minél gyorsabban kielégíteni a bírálók kívánságait. Egy másik svéd lap pedig azt jelenti Londonból, hogy Beaverbrook lordot, a hadianyag beszerzési miniszté­rium vezetőjét kinevezik a ter­melési ügyek csúcsminiszterévé. Ilyen összefogó termelési mi­nisztériumnak megszervezésétől hosszú ideig idegenkedett Chur­chill, de keddi beszédében végre engedett és közölte, hogy hozzá­járul ilyen hivatal szervezésé­hez. A termelési minisztérium rendelkezése alá tartozik majd a hadianyagbeszerzési, a közle­kedésügyi és a repülőgépgyár­tási minisztérium. Valószínűnek tartja a stockholmi lap tudósí­tója azt is, hogy Beaverbrook lord utódja a hadianyagbeszer­zési ügyek élén Sir Stafford Cripps, volt moszkvai nagykövet lesz, akinek miniszterré való ki­nevezését főként a baloldali kö­rök kívánják. A munkáspárti Daily Herald úgy tudja, hogy Cripps már el is fogadta ezt a miniszteri tárcát. De az is lehet hogy a volt moszkvai nagykövet Greenwoodnak, a háború utáni újjáépítési minisztérium vezető­jének hegére kerül. Greenwoo­­don kívül állítólag távozik még a kormányból Margesson had­ügyminiszter, Brabazon repülő­­gépgyártási és Sir Kingsley Wood pénzügyminiszter. Azt hi­szik, hogy ez átalakítás alkal­mával Churchill igyekezni fog megszabadulni azoktól is, akiket „müncheni embereknek“ hív­nak, vagyis akiknek politikai magatartása felelős az 1938-ban megkötött müncheni egyezmé­nyért. Ezek között van elsősor­ban Sir John Simon, volt kan­cellár és Halifax lord washing­toni nagykövet. Mindamellett a svéd újságíró, aki ezt jelenti, nem tartja lehetetlennek azt sem, hogy csak később kerül sor a kormány nagyobb szérvű átalakítására. Különben az an­gol közvéleményre — mint a Neue Zürcher Zeitung londoni tudósítója jelenti — erős be­nyomást tett az, hogy észak­amerikai csapatok szálltak partra Észak-Írországban, ami­ről annak idején hírt adtunk. Az angol lapok visszaemlékezéseket közölnek az 1917-es évre, ami­kor ugyancsak amerikai kato­nák léptek Írország területére Néhány repülő és hadihajó kö­telékei nem számítva, a most Észak-Írországba érkezett csa­patok az elsők, amelyeket­ az Egyesült Államoknak a hábo­rúba való belépése óta a tenge­rentúlra küldöttek. Az angol hadvezetőség ilyenképpen abban­­a helyzetben lesz — mondják Londonban —, hogy megerősít­heti Keleten állomásozó sere­geit, mert az amerikai­­csapatok felszabadítanak otthoni erőket. Megjegyzi még a svájci lap lon­­doni tudósítója, hogy az ame­rikaiaknak Észak-Írországba­n

Next