Ujság, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-10 / 32. szám

KEDD, 1942 FEBRUÁR 10 KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG A társad­alommak Le kell mondania arról, hogy pénzbeli keresményei akár az árak, akár a munkabérek emelése révén növelje -mondotta Baranyai Lipót a Nemzeti Bank Közgyűlésén A Magyar Nemzeti Bank hétfőn délután tartotta meg közgyűlésének XVIII. rendes évi ülését. Baranyai Lipót dr. elnök mindenekelőtt kegye­­letes szavakkal emlékezett meg a bank volt alelnökinek, Bernát István dr.­­nak és a bank főtanácsa tagjának, Koós Mihály dr.-nak elhunytéról, majd elnöki megnyitó beszédét tar­totta meg. Baranyai Lipót dr. eln­öki megnyitó­jában mindenekelőtt megállapította, hogy gazdasági életünk az elmúlt esz­tendőben az árak erőteljes emelkedé­sének a jegyében zajlott ls. Az árak alakulásának ez a mindenre kiterjedő jelentősége — mondotta — indít arra, hogy felszólalásomban elsősorban ez­zel a kérdéssel foglalkozzam. A hivatalos gazdaságpolitika egyik legfőbb feladata abban áll, hogy a hadigazdálkodás természetéből adódó drágulást fékentartsa és az árak emel­kedését csak ott engedélyezze, ahol ez valami okból múlhatatlanul szükséges. A végső cél mindig az, hogy az árak — az indokolt is szükséges korrekciók végrehajtása után — a stabilitás álla­potába jussanak. Baranyai Lipót dr. beszédében ez­után arra a kérdésre tért ki, hogy he­lyes és szükséges volt-e az áraknak az a nagyarányú emelkedése, amely nálunk a háború kitörése óta végbe­ment. E kérdés beható ismertetése során megállapította, hogy a belföldi áremelkedésnek két oldala van, az egyiken az ország belső jövedelem el­osztásának a szempontja, a másikon az exportjavaink külkereskedelmi csereértékének a szempontja áll. Mind a kettő abban a hosszantartó súlyos krízisben gyökerezik, amelyen a mező­gazdasági országok a huszas évek vé­gén és a harmincas évek­ folyamán keresztülestek. Ezután­ visszapillantást vetett a mezőgazdasági árak katasztro­fális zuhanására és arra a helyzetre, amelyben az európai mezőgazdasági és ipari államai nem tudtak egymással megyezésre jutni. Ennek a folyamatnak a menetét egészen a háború kitöréséig ismertette, majd a mezőgazdasági ex­­portjavak csereértékét tette vizsgálat tárgyává s megállapította, hogy 1934- től a háború kitöréséig terjedő öt esz­tendő alatt exportjavaink csereértéke a mélyponthoz képest lassan javult. Egyrészről tehát a jövedelem­elosz­tás, másrészről pedig az exportjavaink csereértéke tették elkerülhetetlenül szükségessé, a mezőgazdasági áraknak az európai árszintre való felemelését Ami a jövő fejlődés kérdését illeti, a kormánynak eltökélt szándéka, hogy az árak területén és ezzel együtt a munkabérek terén is tartós nyugal­mat és stabilitást teremtsen. A stabili­zálásnak, minthogy a legfontosabb akadályok kiküszöbölettek, most már csak egy feltétele van, és ez az, hogy a társadalomnak — a háború tarta­mára — le kell mondania arról, hogy pénzbeli keresményét akár az árak, akár a munkabérek emelése révén nö­velje. Abban a küzdelemben, amely normális időkben minden társadalom­ban folyik — és helyes is hogy fo­lyik — egy időre fegyverszünetnek kell beállnia. Tisztába kell lennünk azzal, hogy a háború idején is csak azt oszthatjuk el magunk között és csak azt fogyaszthatjuk el, amit való­sággal termelünk. A stabilitás egyébként nem jelenti az árrendszer merev mozdulatlansá­gát. Csupán azt, hogy egymagában a jövedelem növelésére irányuló törek­­e­lés áremelés okául nem szolgálhat. Ha egy-egy készárut, amelyet eddig egészben vagy részben olcsóbb termé­szetes nyersanyagból készítettünk, a jövőben nagyobb részben vagy teljes egészében drágább műanyagból kell előállítanunk, akkor a termelési költ­ség ilyetén való változásával az áru ára is változhatik Ebben van a kér­dés lényege, mert ha megengedtetnék, hogy a társadalom egyik vagy másik rétege az általa termelt javak árát csak azért emelje, hogy a maga jöve­delmét növelné, ez azt jelentené, hogy ez a privilegizált réteg a többi rová­sára javítaná meg a maga helyzetét, ez pedig nyilvánvalóan nem helyes. Ha pedig a pénz szaporítása útján a társadalom minden rétegének a jöve­delmét egyaránt növeljük, az ered­mény csak az lenne, hogy meglévő szűkös készleteink terhére egy ideig valamivel talán jobban élnénk, de ezt a jólétet a készletek kiapadása után egészen bizonyosan igen mély vissza­esés követné. Hiszem, hogy a mi ma­gyar publikumunk a maga józan ju­­diciumával mindezt megérti és az adott körülmények között a helyes utat fogja választani. A helyes út pedig az igények redukálása, más­szóval a takarékosság. Érdeke ez nem­csak a nemzet egyetemének, hanem érdeke az egyes embernek is, mert mennél kevesebbet fogyasztunk és minél többet teszünk félre, annál to­vább fogjuk bírni és annál több tarta­léka marad — az egyénnek is, a nemzetnek is — arra az esetre, ha a helyzetünk még jobban megnehezed­nék. Baranyai Lipót dr. ezután a vaku­á­­ris szempontra tért át, illetve arra a kérdésre, hogy az áraknak ez a kétségkívül nagyarányú emelkedése nem jelenti-e azt, hogy a pénzünk devalválódott. E kérdés vizsgálatánál arra a konklúzióra jutott, hogy valu­tánk tekintetében az árak emelkedé­séből semmiféle hátrányos konzek­vencia nem adódik, sem belföldi, sem nemzetközi vonatkozásban. Az árkér­dés vizsgálatát azzal fejezte be, hogy az adott európai viszonyok között a mezőgazdasági árak felemelése köz­gazdaságunk egyensúlya és társadal­munk nyugalma érdekében nemcsak elkerülhetetlen, hanem mindenképen helyes is. A jegybank elmúlt évi feladatköré­nek alakulására áttérve, a Nemzeti Bank elnöke megállapította, hogy az egész pénzforgalmat számítva, a fej­kvóta az elmúlt évben 28­%-kal növe­kedett, amelynél kisebb emelkedést az európai kontinensen csak Svédország­ban, változatlan pénzforgalmat pedig csak Svájcban találunk. Mint rendkí­vül örvendetes tényt állapította meg, hogy a kincstárnak a pénzforgalom elmúlt évi emelkedésében közvetlen része nem volt. Mindent számításba véve, a kincstár helyzete a pénz és hitelgazdálkodás szempontjából az elm­últ év folyamán igen kielégítően alakult. Nagy jelentősége van ennek a jövőre nézve is, mert mutatja a kincs­tárnak azt a törekvését, hogy elsősor­ban a bevételek növelésében keressen fedezetet és csak annyiban nyúljon a hitelműveletek eszközéhez, amennyi­ben az elkerülhetetlenül szükséges. A jegybankkal szemben támasztott hiteligények emelkedésének okai közül a legdöntőbb a drágulás. Az árak elmúlt évi 25 százalékos emelkedése önként értetődően több hitelt és több pénzt kívánt meg. A drágulás mellett a hiteligények emelkedésének másik, ugyancsak fontos o­ka az ország kül­kereskedelmében rejlik. A helyzet ma Európában az, hogy az áruforgalom folytonosságában hosszabb-rövidebb ideig tartó megszakadások állnak elő, mert a hadviselő államok felé irányuló export nem találja meg mindjárt a maga ellentételét, az exportőr viszont az áruja árát rögtön meg akarja kapni. A külkereskedelem ennek foly­tán lényegesen nagyobb hitelszükség­lettel jár, mint normális időkben. A helyzet diagnózisát Baranyai Lipót a következőkben foglalta össze: hadi­­gazdálkodás állapotában vagyunk, épp úgy, mint az egész világ. Az ezzel járó áldozatokat viselnünk kell, ahogyan mások is viselik. Mindent elkövetünk, ami emberileg lehetséges, hogy a hely­zet természetéből adódó hatásokat és visszahatásokat a hitelpolitika rendel­kezésünkre álló eszközeivel mérsékel­jük. Törekszünk, hogy a pénzforga­lom terén rendet teremtsünk, hogy hitelszervezetünk épségét és vele együtt gazdaságunk ellenálló és telje­sítő képességét megóvjuk arra az esetre, ha netalán még nehezebb idők jönnének, mint amilyenekben ma élünk. Normális idők normális mér­tékével a mai helyezet mérni nem lehet. De nyugodtan merem állítani, hogy a jelenlegi európai viszonyok­nak megfelelő, szerényebb mértékkel mérve, a helyzetünk jobb és egészsé­gesebb, mint akárhány más európai országé. Európaszerte a hitelpolitiká­nak egész fegyvertára alakult ki; e tekintetben sem rosz a helyzetünk, mert itt is vannak tartalékaink, ame­lyeket még nem merítettünk ki. Ha szükség lesz rá, ezeket a tartalék­eszközöket elő fogjuk venni és azok­nak a helyzethez mérten — a pénz­es tőkepiacon egyaránt — érvényt fogunk szerezni. Nem fogunk kap­kodni, nem fogunk túlzásokba esni, hanem megfontoltan meg fogjuk ke­resni a helyes magatartásnak azt a módját, amely nemcsak a jelenben, hanem a jövő szempontjából is a le­hető legkisebb áldozattal jár. Baranyai Lipót dr. nagyhatású el­nöki megnyitója után a közgyűlés a napirenden szereplő kérdéseket tár­gyalta le. Megállapították a vetőmag árát A tavasszal vetésre kerülő konyha­kerti és virágmagvaknak, valamint gazdasági magvaknak a vetőmag­­kereskedő cégek által felszámítható és az ez év tavaszán kibocsátásra kerülő vetőmag-árjegyzékekben felvett árát a közellátásügyi miniszter a Ma­gyar Vetőmag Kivitel Rt-hez intézett rendeletében állapította meg. A meg­állapított vetőmag kereskedői áraknál magasabb árakat azok a cégek sem számíthatnak fel, amelyek nem tagjai a Magyar Vetőmag Kiviteli Rt.-nek. Termelők a különböző gazdasági meg­­vékért továbbra is az eddig érvényes legmagasabb termelői árat számíthat­ják fel. Akinek a m. kir. állami vető­magvizsgáló állomás előírásainak meg­felelő vetőmagja van, magasabb ár engedélyezése végett a közellátásügyi miniszterhez fordulhat. ÉRTÉKPIAC A hétfői értékpiacon a forgalom változatlanul csekély volt, gyengülő irányzattal. A bankpapírok piacán csak árnyalati áreltolódások voltak. A többi papírok közül a Bauxit 3, a Kőszén 1, a Ganz 0.50, a Rima 4, a Cukoripar 2 pengővel olcsóbbodott. Ezzel szemben a Nash­i 1.25, a Trust 1, a Délcukor 1 pengővel drágult. A nagy üzlettelen­­ségben a legforgalmasabb papírokban is csak szórványosan voltak üzletköté­sek. A fix piacon az 1914-es fővárosi köt­vények 5 pengővel, az 1927-es fővárosi kötvények pedig 1%-kal olcsóbbodtak. Az erdélyi nyereménykölcsönkötvények árfolyama nem változott. ÉRTÉKTŐZSDEI ÁRFOLYAMOK tálózó Előfordult Zárlat zárlat kötések Nemzeti B. 385.— 385 385.— Hazai Bank 52.— 52 52.— Hitelbank 105.5 105.5 105.— Magy. Bank 72.— 72 72.— Leszámítoló 73.— 73 73.— Magyar-Olasz — 58 58.— Keresk. B. 185.— 186—185 184.5 Kef­). Tkp. 60.—— 60.— Pesti Hazai 127.— 127 127.— Hungária­­— — 74.— Királymalom 25.—— 25.— Bauxit 489.— 489—486 486 — Beocsini— 43.5—43.8 43.75 Szentlőrinci 26.75 26.75 26.75 Aszfalt 16.— 16.2 16.2 Kőszén 95.3.— 958—952 952.— Nagrbátonyi 68.5 69 69­ Salgó 79.5 80.5—.­9.5 79.75 Urikányi 66.— 65 65.— F­ővárosi— — 11.— Globus­­ — —­­ 16.— Fegyver— 196 196.— Ganz 75.25 74.5—74.75 74.75 ÚJSÁG Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1911. évi főv. kötv. 4% (—) 18—17 17.—. 1914. évi főv. kötv. 4*/s% (501.—) 496.— 496.—. 1927. évi főv kötv. 6% (125.—) 124.— 124.—. 4% áll. nyer. kötv. (100.—) 100.— 100.— Acél 185.— __ 185.— Magy. vág. 421.—— 122.5 Rima 224.5 223—220 220.5 Nash­i 111.5 114—113 112.75 Levante 3.80 3.50 3.60 Nova 45 — 45.— Trust 116.5— 117.5 Délcukor 169.— 170 170.— M.cukor 223.— 223—221 221.— Georgia 52.— 52 52.— Dreier­ H. 380.— 380 380.— Gschsvindt 2375.— 2825 2320. — Polgári sör 915.—— 900 — Mezőgazdasági —— 340.­Gyapjúmosó 28.75 26.75 26.75 Goldberger 149.— 144—1*3 144.— Magy. kend. 61.3 61.75 61.75 Pamutipar 72.25— 73 — Szeg. kender­— 195 — Chinoin 43.5— 45.— Műtrágya 215.­215.5 215.— Vasúti forg. 66.—— 56.— Telefon 29.5— 29.— Külföld! értéktőzsdék NEWYORK. A szombati tőzsde zárlata: Allied. Chemical 136.50. Anierie. Smelting 40.25, Americ. Telephone 128. Anierie. To­bacco 48.25, Anaconda Copper 27, Baltimore and Ohio 3-875, Betlehem Steel «3.75, Canadian Pac. 4.375, Chrysler Corp. 48-25, General Electric 21.625. General Motors 33.25, Internat. Telephone 2.125. Newyork Central 0.625. Pennsylvania R. 23.625. Radio Corp. 2.875. Standnrd Oils 30.875. U- S. Rubber 15.50, IT. S. Steel 52.25. Westinghouse Manuf. 76.75, Woolworth Co. 26.75. VAL­U­TÁK ÉS DEVIZÁK A nemzetközi devizaforgalomban Zürich­ben az angol font és a francia frank vál­tozatlanul 17.28, illetve 9.57 volt. VALUTÁK: Szlovák korona (csak 20 K- nál kisebb címlet) 11.45—11.75, leu (csak 10100 leu és kisebb rim­let) 1.95—2.05, lira (csak 10 órás és kisebb címlet) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona (csak 50 korona és kisebb cím­let) 81.76—82.70. DEVIZÁK: Athén 2.21—2.24, Amsterdam 180.071/a—181­ 40, Belgrád 6.78Vz— 1.83%, Berlin 135.70—136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54.28—54.68, Bukarest 2.75—2.82, Istanbul 258.685-270.665, Kopenhága 70.84-71.36, Mad­rid 32.00-32.24, Milano 17.66—17.8864, Oslo 77.10—77.67, Paris (Vichy) 6.78­—6.83 Ms. Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14—4.17, Stock­holm 82 00—82.80, Zürich 79.80—80.60, Helsinki 6.87—6.93, Zágráb 6­ 79—6.83. (Az amsterdam­i, belgrádi, brüsszeli és oslói fizetés árfolyama csak a magyar-német devizakompenzáción keresztül lebonyolódó elszámolási forgalom-­­­ban, a párisi kifizetés árfolyama pedig csak a meg nem szállt Franciaországgal szemben az áruforgalom körén kívül eső követelések és tartozások, valamint az 1940 július 16-a előtti áruszállításokból keletkez­­t követelé­sek elszámolásánál érvényes. A madridi ki­fizetés árfolyama kizárólag az 1940 július 15-én életbe lépett magyar-spanyol kereske­delmi és fizetési megállapodás keretében SPORT Vasárnapi sportkrónika Az ökölvívó csapatbajnokság má­sodik fordulója meglehetős simán folyt le. A BVSC—MPSE mérkőzésen nem­ volt sok­­ izgalom, a BSzKRt— FTC találkozón is csak a vége felé. Rögtön leszögezhetjük azt is, hogy a pontozóbírák egy-két lényegtelen hibá­tól eltekintve, jól m­egállták helyüket s a közönség is ritkábban tüntetett, mint általában. (Nagyon nehéz ki­kerülni azt, hogy a közönség ne tüntessen, hiszen egyik fele ennek, másik fele a másik versenyzőnek druk­kol s bármelyik veszt, a nézők egyik fele örökké elégedetten.) A HVS­.-ben nem indult Ipodány — pihentetik? —, az MPSE-ben pedig Samprás átesett a súlyhatáron (nem állhatott ki). A vasutas csapat köny­­nyen győzött, de dacára a 11:5-nek, valahogy többet vártunk tőlük. Lehet, hogy nehezebb ellenfél ellen jobban kitesznek magukért.. . örvendetes meglepetés volt Bene III. kitűnő sze­replése. Ez a fiatal fiú (van benne valami a kis Torma hajlékonyságából és eszéből) nagy jövő előtt áll. Ennek az összecsapásnak legszebb mérkőzése a Vojnovits—Csémeth találkozó volt, melyen vérbeli ökölvívást láthattunk. Vojnovits igen jól A BSzKRt — mint előre sejtettük — az alsóbb súlycsoportokban gyűj­tötte össze pontjait az FTC-vel szem­ben. Az Európa-bajnok­ Frigyes igen gyengén szerepelt s csúnya mérkő­zésen alig-alig győzött Selmeczi ellen. Szép volt a Hámori—Szabó meccs, a Szentgyörgyi—Tarapcsik találkozón pedig első menetben sehol sem volt Szentgyörgyi. Igaz, hogy a második menetben Tarapcsik annyira kifulladt, hogy le kellett léptetni erőfölény miatt. Az est legcsúnyább mérkőzése a Szigeti—Szalay összecsapás volt, melyen ütéseket alig (azt is az öreg Szigetitől), ökölvívást semmit sem láttunk. A ravasz, rutinos Szolnoki kitűnően boxolt a fáradtnak látszó H­omolya ellen. Homolya az első két menet alapján vezet Szolnoki ellen, aki azonban a harmadik menetben nyolcig földre küldte és ezzel győ­zött is. A csapatbajnokságok ismét zsúfolt nézőtér előtt zajlottak le, a Sport­­csarnok kis csarnokában nincs ele­gendő hely az ökölvívósport közön­ségét teljes létszámban való befoga­dására. A volóci síugró-bajnokságon nagy meglepetésre nem a három favorit egyike, hanem a budai Kész győzött, maga mögé utasítva Darabost és Szathmáryt. Schaferék jégrevüje nagy sikerrel búcsúzott el a budapesti közönségtől. A nemcsak művészi, de igen hangu­latos, kedves és humorral átszőtt est bizonyára sokáig felejthetetlen lesz a magyar nézők ezrei előtt. Schafer még mindig a régi, a többiek is igen remekül dolgoztak. Bubi Freindl humora elragadó volt. A labdarúgó csapatok is ébredez­nek. Már csaknem valamennyi első­­osztályú együttes tréningmérkőzésen vett részt. A formák kialakulásáról természetesen még korai lenne be­szélni. Annyi azonban bizonyos, hogy jövő héten már megindulnak a Magyar Kupa küzdelmei, melyek már jó for­mában levő csapatokat követelnek. A trénermérkőzések egyetlen kelle­­metlen eseménye Sárosi Béla sérülése volt. Részletes eredmény: JÉG Kulozsi ár, KKE—Vasutas SC 2:0 (CO, 1:0, 10). LABDARÚGÁS Tréning-mérkőzések: Újpest—UTE 11:2, Ferencváros—BSzKRt 9:3, Kispest—BVSC 6:2, Gamma—Vasas 80. Szeged AK—SzVSE 6:2, Elektromos—Lampart 4:2, WMFC—SBTC 3:3. ÖKÖLVÍVÁS Budapest. A csapatbajnokságok második fordulója. BVSC—MPSE 11:5, BSzKRt—FTC 11:5. Sí Volce. Magyarország síugró-bajnoksága: 1. Rész (BBTE) 220.7 p. (47 és 50 m.), 2. Darabos (MAC) 220 p. (45.5 és 47.5 m.), 3. Szathmáry (BEAC) 212.5 p. (45.5 és 47.5). VÍVÁS Budapest. Országos tőrvívó csapatbajnok­ság: 1. HTVK (Berczelly, Hátszegi, Maszlay, Gitzsy dr.). 2. MAC. 3. BEAC. 4. BBTE. lebonyolódó fizetésekre vonatkozik. Az athéni kifizetés jegyzése a magyar-olasz fizetési forgalom keretében történő fizetéseknél ér­vényesülő árfolyam.) Külsőiül nevszazftrlatok AMSTERDAM. Berlin 75.36. Newyork 1.88s/is—1.88’iu, Brüsszel 30.0- 38.17. Zürich 43.63—43.71. Stockholm 44.81--14.90. LONDON. Newyork 4.02‘i—4.03'i, Zürich 17.36—17.40. Stockholm 16.SS-16.05. Eisern­­ben 90.80—100.20. Buenos­ Aires 16.05^1—17.13. Nemhivatalos árfolyam: Madrid 40.50. ZÜRICH, Porta 0.57, London 17.10. N­ew­­york 431.00, Brüsszel 69.00, Milano 22.6614, Madrid 39.50, Berlin 172.52V7, Stockholm 102.07, Oslo 98.50, Kopenhága 89.50, Szófia 5.25. Prága 17.25, Bukarest 2.25, Helsinki 8.77, Lisszabon 17.88%, Buenos-Aires 92:50. Budapesti gabomatőzsde A hétfői gabonatőzsdén a magpiac forgalma mérsékelt volt. Lóheremag­­ból 54, kendermagból 28, baltacím­­magból 11­, fehérheréből 13, komló­­lucernából 75 és répamagból 47 má­zsa cserélt gazdát. KÉSZÁRUPIACI JEGYZÉSEK TÉNYLEGES KÖTÉSEK. LÓHERE­MAG: 3 q, 16 q, 10 q, 2.5 q 325 bp p. — KENDERMAG: 28 q 120 ab feladó­­áll. — BALTAGIMMAG: 10 q 117 bp p. — FEHÉRHERE: 13 q 320 ab fela­dó­­áll. — SOM KÓRÓ: 3.5 q 145 ab feladó­ál­l. — KOMLÓLUCERNA: 75 q 200 ab feladóáll. — RÉPAMAG 20 q Bpest, 22 q 266 Bpest, 5q Bpest. HIVATALOS TERMÉNYJEGYZÉS. BÚZA: 81 kg 31.50, 80 kg 31. 78 kg 30. — ROZS: 71 kg 28. — KÉTSZERES 28. — TAK.-ÁRPA: 65 kg 24.50, közép­min. 23.50, kopaszárpa 33.20. — ZAB: 41 kg 26.50. — TENGERI, csöves 16.6, szemes 21.60. MAGVAK, HÜVELYESEK. KÖLES: Bpest 32.80, Bcsaba, Debr. 31.80. — HAJDINA, hántolatlan 36.80. — REP­CEMAG, káp. v. répa 45, vad 38. — LENMAG 60. — NAPRAFORGÓ 35. — TÖKMAG 45. — SZÓJABAB 48. — MÁK, kék 155. — MUSTÁRMAG, feh 165, fekete 105. — BORSÓ, Viktória 54, express 46. — LENCSE: kicsi 51, közép 61, nagy és érd. 71. — BAB: fehér, szokr. és gyöngy 56, fel­. hosszú és lapos, gömb. és hosszú fü­rj, egyszí­nű színes 61, tarka és vegyes 53, lóbab 50. — LÓHEREMAG, ny. ar. bp p 230, érd., kolozsv. 240. — LUCERNA­MAG, ny. ar. bp p 385 — BALTACTM­­MAG, hámozatlan bp p 80. — BÍBOR HEREMAC 150. — FEHÉRHERE 320. — KOML.-LUC. 200. — SOMKÓRÓ 150. — MUHAR 40. — BÜKKÖNY, szöszös 115, pannon él, táv. (bp p) 40. — CSILLAGFÜRT: édes 35, keserű 28. — CIROKMAG: seprő 28, cukor 40 LISZT- ÉS ŐRLEMÉNYÁRAK: Bú­zadara 73, nullásliszt 69.50, egys bú­za- és rozsliszt­ 41, búza- és rozskorpa 18, búza- és rozskáblászt 18, rozsszél­­korpa 18, malombükköny, szemes 17, darált 18. PIACOK BUDAPESTI NAGYVÁSÁR A nagy vásártelepen hétfőn lanyha volt a forgalom. A gyümölcspiacon a másodrendű narancs és mandarin ol­csóbbodott, az fa drágult. A zöldfélék, közül drágult a kel. A csiperkegomba ára magasabb. A többi cikk változat­lan. Árak:­­ GYÜMÖLCSÖK: alma 110—360, gesztenye 290—320, narancs, sárga 120—180, vörös 180—230, mandarin 125—210. — BURGONYÁK: nyári ró­zsa 17.25, őszi rózsa 15.15, Gülbaba 16.20 Ella 14.10, Woltmann 12, Krü­ger 11.45, kifli 22.50. — ZÖLDSÉG ÉS ZÖLDFŐZELÉKEK: vöröshagyma 26.58, fokhagyma 55.37—89.61, tisztí­tott karfiol 100—280, sárgarépa 30—■ 40, petrezselyem 64—66, kararábé 50—­­60, fejessaláta, drb 40—50. — KÁ­POSZTAFÉLÉK: fejeskáposzta 30—46, kel 50—77. — GOMBA: csiperke 480— 560. — TOJÁS: friss és hűtőházi 296 —304, meszes 278—285. — ÉLŐ BA­ROMFI: lyuk 270, csirke 330, kacsa 300, lúd 330, pulyka 260. — VÁGOTT BAROMFI: tyuk 300—310, csirke 360 —410, kacsa 340, lúd 370, pulyka 300 —310 fillér. CSARNOKOK Vásárcsarnokok és nyilt piacok ki­csinykérd árainak jegyzése: HÚSNE­­MŰEK: marhahús- rostélyos, felsál 350—370, leveshusok 220—290; hál 310, zsir 330; élő baromfi: tyuk 300, csirke 360; tisztitől! baromfi: tyuk 350, csirke 400—460, kacsa 390. Ind 420; hal, ponty, élő 295—355, jegek­ 230—300. — TOJÁS:­­friss és hűtő­házi, drb 17—18, meszes 16—17. — TEJTERMÉKEK: teavaj 560—590, tej­föl 180, sovány tehéntúró 100—120. MÉZ: 310. — BURGONYÁK: Gülbaba 19, őszi rózsa 18, Ella 17. — ZÖLD­SÉG ÉS ZÖL­DFŐZELÉKEK: vörös­hagyma 32, fokhagyma 78—99 karfiol 150—360, sóska 800, paraj 800, fejes­­káposzta 40—150 kelkáposzta 60—94. — GYÜMÖLCSÖK: alma 120—220, narancs 140—310, mandarin 176—300, gesztenye 360—400 fillér. ÉLŐÁLLATPIAC So­vány sertés piac. A nehezebb süldőt maximális áron, a könnyebbet maximális áron alul adják. Árak (védőoltásukkal el­látott és ivartalenított mangalicák, szokvány: gazdaságban átvéve 12 órai koplalás után): t es kategória drb.-ként 25—29.99 kg-ig 350. 2-es 30—34.99 kg-ig 313. 3-as 35—39.99 kg-ig 587. 4-es 40—41.99 kg-ig 267, 5-ös 45—49.99 kg-ig 252. 6-os 50—51.00 kg-ig 240, 7-es 55—59.09 kg-ig 230,8-as 60-64.99 kg-ig 221. 9-es 65-69.99 kg-ig 214. 10-es 70-74.99 kg-ig 208, 0-es 75—79.99 kg-ig 208. 12-es 80- 84.99 kg ig 108. 13-as 85—89.99 kg-ig 191­­4-es 9­1—91.99 kg-ig 191. 15-ös 95-99.99 kgig 196, 16-as, 100 kg-tól 185 fillér az 57.100/1911. A. K. sz. rendelet maximális árai. Malac páronként: 49.99 kg-ig 280—300. 25—30 kg-ig 230-300 fillér. .

Next