Ujság, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-10 / 32. szám
KEDD, 1942 FEBRUÁR 10 KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG A társadalommak Le kell mondania arról, hogy pénzbeli keresményei akár az árak, akár a munkabérek emelése révén növelje -mondotta Baranyai Lipót a Nemzeti Bank Közgyűlésén A Magyar Nemzeti Bank hétfőn délután tartotta meg közgyűlésének XVIII. rendes évi ülését. Baranyai Lipót dr. elnök mindenekelőtt kegyeletes szavakkal emlékezett meg a bank volt alelnökinek, Bernát István dr.nak és a bank főtanácsa tagjának, Koós Mihály dr.-nak elhunytéról, majd elnöki megnyitó beszédét tartotta meg. Baranyai Lipót dr. elnöki megnyitójában mindenekelőtt megállapította, hogy gazdasági életünk az elmúlt esztendőben az árak erőteljes emelkedésének a jegyében zajlott ls. Az árak alakulásának ez a mindenre kiterjedő jelentősége — mondotta — indít arra, hogy felszólalásomban elsősorban ezzel a kérdéssel foglalkozzam. A hivatalos gazdaságpolitika egyik legfőbb feladata abban áll, hogy a hadigazdálkodás természetéből adódó drágulást fékentartsa és az árak emelkedését csak ott engedélyezze, ahol ez valami okból múlhatatlanul szükséges. A végső cél mindig az, hogy az árak — az indokolt is szükséges korrekciók végrehajtása után — a stabilitás állapotába jussanak. Baranyai Lipót dr. beszédében ezután arra a kérdésre tért ki, hogy helyes és szükséges volt-e az áraknak az a nagyarányú emelkedése, amely nálunk a háború kitörése óta végbement. E kérdés beható ismertetése során megállapította, hogy a belföldi áremelkedésnek két oldala van, az egyiken az ország belső jövedelem elosztásának a szempontja, a másikon az exportjavaink külkereskedelmi csereértékének a szempontja áll. Mind a kettő abban a hosszantartó súlyos krízisben gyökerezik, amelyen a mezőgazdasági országok a huszas évek végén és a harmincas évek folyamán keresztülestek. Ezután visszapillantást vetett a mezőgazdasági árak katasztrofális zuhanására és arra a helyzetre, amelyben az európai mezőgazdasági és ipari államai nem tudtak egymással megyezésre jutni. Ennek a folyamatnak a menetét egészen a háború kitöréséig ismertette, majd a mezőgazdasági exportjavak csereértékét tette vizsgálat tárgyává s megállapította, hogy 1934- től a háború kitöréséig terjedő öt esztendő alatt exportjavaink csereértéke a mélyponthoz képest lassan javult. Egyrészről tehát a jövedelemelosztás, másrészről pedig az exportjavaink csereértéke tették elkerülhetetlenül szükségessé, a mezőgazdasági áraknak az európai árszintre való felemelését Ami a jövő fejlődés kérdését illeti, a kormánynak eltökélt szándéka, hogy az árak területén és ezzel együtt a munkabérek terén is tartós nyugalmat és stabilitást teremtsen. A stabilizálásnak, minthogy a legfontosabb akadályok kiküszöbölettek, most már csak egy feltétele van, és ez az, hogy a társadalomnak — a háború tartamára — le kell mondania arról, hogy pénzbeli keresményét akár az árak, akár a munkabérek emelése révén növelje. Abban a küzdelemben, amely normális időkben minden társadalomban folyik — és helyes is hogy folyik — egy időre fegyverszünetnek kell beállnia. Tisztába kell lennünk azzal, hogy a háború idején is csak azt oszthatjuk el magunk között és csak azt fogyaszthatjuk el, amit valósággal termelünk. A stabilitás egyébként nem jelenti az árrendszer merev mozdulatlanságát. Csupán azt, hogy egymagában a jövedelem növelésére irányuló törekelés áremelés okául nem szolgálhat. Ha egy-egy készárut, amelyet eddig egészben vagy részben olcsóbb természetes nyersanyagból készítettünk, a jövőben nagyobb részben vagy teljes egészében drágább műanyagból kell előállítanunk, akkor a termelési költség ilyetén való változásával az áru ára is változhatik Ebben van a kérdés lényege, mert ha megengedtetnék, hogy a társadalom egyik vagy másik rétege az általa termelt javak árát csak azért emelje, hogy a maga jövedelmét növelné, ez azt jelentené, hogy ez a privilegizált réteg a többi rovására javítaná meg a maga helyzetét, ez pedig nyilvánvalóan nem helyes. Ha pedig a pénz szaporítása útján a társadalom minden rétegének a jövedelmét egyaránt növeljük, az eredmény csak az lenne, hogy meglévő szűkös készleteink terhére egy ideig valamivel talán jobban élnénk, de ezt a jólétet a készletek kiapadása után egészen bizonyosan igen mély visszaesés követné. Hiszem, hogy a mi magyar publikumunk a maga józan judiciumával mindezt megérti és az adott körülmények között a helyes utat fogja választani. A helyes út pedig az igények redukálása, másszóval a takarékosság. Érdeke ez nemcsak a nemzet egyetemének, hanem érdeke az egyes embernek is, mert mennél kevesebbet fogyasztunk és minél többet teszünk félre, annál tovább fogjuk bírni és annál több tartaléka marad — az egyénnek is, a nemzetnek is — arra az esetre, ha a helyzetünk még jobban megnehezednék. Baranyai Lipót dr. ezután a vakuáris szempontra tért át, illetve arra a kérdésre, hogy az áraknak ez a kétségkívül nagyarányú emelkedése nem jelenti-e azt, hogy a pénzünk devalválódott. E kérdés vizsgálatánál arra a konklúzióra jutott, hogy valutánk tekintetében az árak emelkedéséből semmiféle hátrányos konzekvencia nem adódik, sem belföldi, sem nemzetközi vonatkozásban. Az árkérdés vizsgálatát azzal fejezte be, hogy az adott európai viszonyok között a mezőgazdasági árak felemelése közgazdaságunk egyensúlya és társadalmunk nyugalma érdekében nemcsak elkerülhetetlen, hanem mindenképen helyes is. A jegybank elmúlt évi feladatkörének alakulására áttérve, a Nemzeti Bank elnöke megállapította, hogy az egész pénzforgalmat számítva, a fejkvóta az elmúlt évben 28%-kal növekedett, amelynél kisebb emelkedést az európai kontinensen csak Svédországban, változatlan pénzforgalmat pedig csak Svájcban találunk. Mint rendkívül örvendetes tényt állapította meg, hogy a kincstárnak a pénzforgalom elmúlt évi emelkedésében közvetlen része nem volt. Mindent számításba véve, a kincstár helyzete a pénz és hitelgazdálkodás szempontjából az elmúlt év folyamán igen kielégítően alakult. Nagy jelentősége van ennek a jövőre nézve is, mert mutatja a kincstárnak azt a törekvését, hogy elsősorban a bevételek növelésében keressen fedezetet és csak annyiban nyúljon a hitelműveletek eszközéhez, amennyiben az elkerülhetetlenül szükséges. A jegybankkal szemben támasztott hiteligények emelkedésének okai közül a legdöntőbb a drágulás. Az árak elmúlt évi 25 százalékos emelkedése önként értetődően több hitelt és több pénzt kívánt meg. A drágulás mellett a hiteligények emelkedésének másik, ugyancsak fontos oka az ország külkereskedelmében rejlik. A helyzet ma Európában az, hogy az áruforgalom folytonosságában hosszabb-rövidebb ideig tartó megszakadások állnak elő, mert a hadviselő államok felé irányuló export nem találja meg mindjárt a maga ellentételét, az exportőr viszont az áruja árát rögtön meg akarja kapni. A külkereskedelem ennek folytán lényegesen nagyobb hitelszükséglettel jár, mint normális időkben. A helyzet diagnózisát Baranyai Lipót a következőkben foglalta össze: hadigazdálkodás állapotában vagyunk, épp úgy, mint az egész világ. Az ezzel járó áldozatokat viselnünk kell, ahogyan mások is viselik. Mindent elkövetünk, ami emberileg lehetséges, hogy a helyzet természetéből adódó hatásokat és visszahatásokat a hitelpolitika rendelkezésünkre álló eszközeivel mérsékeljük. Törekszünk, hogy a pénzforgalom terén rendet teremtsünk, hogy hitelszervezetünk épségét és vele együtt gazdaságunk ellenálló és teljesítő képességét megóvjuk arra az esetre, ha netalán még nehezebb idők jönnének, mint amilyenekben ma élünk. Normális idők normális mértékével a mai helyezet mérni nem lehet. De nyugodtan merem állítani, hogy a jelenlegi európai viszonyoknak megfelelő, szerényebb mértékkel mérve, a helyzetünk jobb és egészségesebb, mint akárhány más európai országé. Európaszerte a hitelpolitikának egész fegyvertára alakult ki; e tekintetben sem rosz a helyzetünk, mert itt is vannak tartalékaink, amelyeket még nem merítettünk ki. Ha szükség lesz rá, ezeket a tartalékeszközöket elő fogjuk venni és azoknak a helyzethez mérten — a pénzes tőkepiacon egyaránt — érvényt fogunk szerezni. Nem fogunk kapkodni, nem fogunk túlzásokba esni, hanem megfontoltan meg fogjuk keresni a helyes magatartásnak azt a módját, amely nemcsak a jelenben, hanem a jövő szempontjából is a lehető legkisebb áldozattal jár. Baranyai Lipót dr. nagyhatású elnöki megnyitója után a közgyűlés a napirenden szereplő kérdéseket tárgyalta le. Megállapították a vetőmag árát A tavasszal vetésre kerülő konyhakerti és virágmagvaknak, valamint gazdasági magvaknak a vetőmagkereskedő cégek által felszámítható és az ez év tavaszán kibocsátásra kerülő vetőmag-árjegyzékekben felvett árát a közellátásügyi miniszter a Magyar Vetőmag Kivitel Rt-hez intézett rendeletében állapította meg. A megállapított vetőmag kereskedői áraknál magasabb árakat azok a cégek sem számíthatnak fel, amelyek nem tagjai a Magyar Vetőmag Kiviteli Rt.-nek. Termelők a különböző gazdasági megvékért továbbra is az eddig érvényes legmagasabb termelői árat számíthatják fel. Akinek a m. kir. állami vetőmagvizsgáló állomás előírásainak megfelelő vetőmagja van, magasabb ár engedélyezése végett a közellátásügyi miniszterhez fordulhat. ÉRTÉKPIAC A hétfői értékpiacon a forgalom változatlanul csekély volt, gyengülő irányzattal. A bankpapírok piacán csak árnyalati áreltolódások voltak. A többi papírok közül a Bauxit 3, a Kőszén 1, a Ganz 0.50, a Rima 4, a Cukoripar 2 pengővel olcsóbbodott. Ezzel szemben a Nashi 1.25, a Trust 1, a Délcukor 1 pengővel drágult. A nagy üzlettelenségben a legforgalmasabb papírokban is csak szórványosan voltak üzletkötések. A fix piacon az 1914-es fővárosi kötvények 5 pengővel, az 1927-es fővárosi kötvények pedig 1%-kal olcsóbbodtak. Az erdélyi nyereménykölcsönkötvények árfolyama nem változott. ÉRTÉKTŐZSDEI ÁRFOLYAMOK tálózó Előfordult Zárlat zárlat kötések Nemzeti B. 385.— 385 385.— Hazai Bank 52.— 52 52.— Hitelbank 105.5 105.5 105.— Magy. Bank 72.— 72 72.— Leszámítoló 73.— 73 73.— Magyar-Olasz — 58 58.— Keresk. B. 185.— 186—185 184.5 Kef). Tkp. 60.—— 60.— Pesti Hazai 127.— 127 127.— Hungária— — 74.— Királymalom 25.—— 25.— Bauxit 489.— 489—486 486 — Beocsini— 43.5—43.8 43.75 Szentlőrinci 26.75 26.75 26.75 Aszfalt 16.— 16.2 16.2 Kőszén 95.3.— 958—952 952.— Nagrbátonyi 68.5 69 69 Salgó 79.5 80.5—.9.5 79.75 Urikányi 66.— 65 65.— Fővárosi— — 11.— Globus — — 16.— Fegyver— 196 196.— Ganz 75.25 74.5—74.75 74.75 ÚJSÁG Államadósság, kötvények, záloglevelek: 1911. évi főv. kötv. 4% (—) 18—17 17.—. 1914. évi főv. kötv. 4*/s% (501.—) 496.— 496.—. 1927. évi főv kötv. 6% (125.—) 124.— 124.—. 4% áll. nyer. kötv. (100.—) 100.— 100.— Acél 185.— __ 185.— Magy. vág. 421.—— 122.5 Rima 224.5 223—220 220.5 Nashi 111.5 114—113 112.75 Levante 3.80 3.50 3.60 Nova 45 — 45.— Trust 116.5— 117.5 Délcukor 169.— 170 170.— M.cukor 223.— 223—221 221.— Georgia 52.— 52 52.— Dreier H. 380.— 380 380.— Gschsvindt 2375.— 2825 2320. — Polgári sör 915.—— 900 — Mezőgazdasági —— 340.Gyapjúmosó 28.75 26.75 26.75 Goldberger 149.— 144—1*3 144.— Magy. kend. 61.3 61.75 61.75 Pamutipar 72.25— 73 — Szeg. kender— 195 — Chinoin 43.5— 45.— Műtrágya 215.215.5 215.— Vasúti forg. 66.—— 56.— Telefon 29.5— 29.— Külföld! értéktőzsdék NEWYORK. A szombati tőzsde zárlata: Allied. Chemical 136.50. Anierie. Smelting 40.25, Americ. Telephone 128. Anierie. Tobacco 48.25, Anaconda Copper 27, Baltimore and Ohio 3-875, Betlehem Steel «3.75, Canadian Pac. 4.375, Chrysler Corp. 48-25, General Electric 21.625. General Motors 33.25, Internat. Telephone 2.125. Newyork Central 0.625. Pennsylvania R. 23.625. Radio Corp. 2.875. Standnrd Oils 30.875. U- S. Rubber 15.50, IT. S. Steel 52.25. Westinghouse Manuf. 76.75, Woolworth Co. 26.75. VALUTÁK ÉS DEVIZÁK A nemzetközi devizaforgalomban Zürichben az angol font és a francia frank változatlanul 17.28, illetve 9.57 volt. VALUTÁK: Szlovák korona (csak 20 K- nál kisebb címlet) 11.45—11.75, leu (csak 10100 leu és kisebb rimlet) 1.95—2.05, lira (csak 10 órás és kisebb címlet) 17.40—17.90, svájci frank 79.60—80.60, svéd korona (csak 50 korona és kisebb címlet) 81.76—82.70. DEVIZÁK: Athén 2.21—2.24, Amsterdam 180.071/a—181 40, Belgrád 6.78Vz— 1.83%, Berlin 135.70—136.70, Pozsony 11.64—11.78, Brüsszel 54.28—54.68, Bukarest 2.75—2.82, Istanbul 258.685-270.665, Kopenhága 70.84-71.36, Madrid 32.00-32.24, Milano 17.66—17.8864, Oslo 77.10—77.67, Paris (Vichy) 6.78—6.83 Ms. Prága 13.57—13.67, Szófia 4.14—4.17, Stockholm 82 00—82.80, Zürich 79.80—80.60, Helsinki 6.87—6.93, Zágráb 6 79—6.83. (Az amsterdami, belgrádi, brüsszeli és oslói fizetés árfolyama csak a magyar-német devizakompenzáción keresztül lebonyolódó elszámolási forgalom-ban, a párisi kifizetés árfolyama pedig csak a meg nem szállt Franciaországgal szemben az áruforgalom körén kívül eső követelések és tartozások, valamint az 1940 július 16-a előtti áruszállításokból keletkezt követelések elszámolásánál érvényes. A madridi kifizetés árfolyama kizárólag az 1940 július 15-én életbe lépett magyar-spanyol kereskedelmi és fizetési megállapodás keretében SPORT Vasárnapi sportkrónika Az ökölvívó csapatbajnokság második fordulója meglehetős simán folyt le. A BVSC—MPSE mérkőzésen nem volt sok izgalom, a BSzKRt— FTC találkozón is csak a vége felé. Rögtön leszögezhetjük azt is, hogy a pontozóbírák egy-két lényegtelen hibától eltekintve, jól megállták helyüket s a közönség is ritkábban tüntetett, mint általában. (Nagyon nehéz kikerülni azt, hogy a közönség ne tüntessen, hiszen egyik fele ennek, másik fele a másik versenyzőnek drukkol s bármelyik veszt, a nézők egyik fele örökké elégedetten.) A HVS.-ben nem indult Ipodány — pihentetik? —, az MPSE-ben pedig Samprás átesett a súlyhatáron (nem állhatott ki). A vasutas csapat könynyen győzött, de dacára a 11:5-nek, valahogy többet vártunk tőlük. Lehet, hogy nehezebb ellenfél ellen jobban kitesznek magukért.. . örvendetes meglepetés volt Bene III. kitűnő szereplése. Ez a fiatal fiú (van benne valami a kis Torma hajlékonyságából és eszéből) nagy jövő előtt áll. Ennek az összecsapásnak legszebb mérkőzése a Vojnovits—Csémeth találkozó volt, melyen vérbeli ökölvívást láthattunk. Vojnovits igen jól A BSzKRt — mint előre sejtettük — az alsóbb súlycsoportokban gyűjtötte össze pontjait az FTC-vel szemben. Az Európa-bajnok Frigyes igen gyengén szerepelt s csúnya mérkőzésen alig-alig győzött Selmeczi ellen. Szép volt a Hámori—Szabó meccs, a Szentgyörgyi—Tarapcsik találkozón pedig első menetben sehol sem volt Szentgyörgyi. Igaz, hogy a második menetben Tarapcsik annyira kifulladt, hogy le kellett léptetni erőfölény miatt. Az est legcsúnyább mérkőzése a Szigeti—Szalay összecsapás volt, melyen ütéseket alig (azt is az öreg Szigetitől), ökölvívást semmit sem láttunk. A ravasz, rutinos Szolnoki kitűnően boxolt a fáradtnak látszó Homolya ellen. Homolya az első két menet alapján vezet Szolnoki ellen, aki azonban a harmadik menetben nyolcig földre küldte és ezzel győzött is. A csapatbajnokságok ismét zsúfolt nézőtér előtt zajlottak le, a Sportcsarnok kis csarnokában nincs elegendő hely az ökölvívósport közönségét teljes létszámban való befogadására. A volóci síugró-bajnokságon nagy meglepetésre nem a három favorit egyike, hanem a budai Kész győzött, maga mögé utasítva Darabost és Szathmáryt. Schaferék jégrevüje nagy sikerrel búcsúzott el a budapesti közönségtől. A nemcsak művészi, de igen hangulatos, kedves és humorral átszőtt est bizonyára sokáig felejthetetlen lesz a magyar nézők ezrei előtt. Schafer még mindig a régi, a többiek is igen remekül dolgoztak. Bubi Freindl humora elragadó volt. A labdarúgó csapatok is ébredeznek. Már csaknem valamennyi elsőosztályú együttes tréningmérkőzésen vett részt. A formák kialakulásáról természetesen még korai lenne beszélni. Annyi azonban bizonyos, hogy jövő héten már megindulnak a Magyar Kupa küzdelmei, melyek már jó formában levő csapatokat követelnek. A trénermérkőzések egyetlen kellemetlen eseménye Sárosi Béla sérülése volt. Részletes eredmény: JÉG Kulozsi ár, KKE—Vasutas SC 2:0 (CO, 1:0, 10). LABDARÚGÁS Tréning-mérkőzések: Újpest—UTE 11:2, Ferencváros—BSzKRt 9:3, Kispest—BVSC 6:2, Gamma—Vasas 80. Szeged AK—SzVSE 6:2, Elektromos—Lampart 4:2, WMFC—SBTC 3:3. ÖKÖLVÍVÁS Budapest. A csapatbajnokságok második fordulója. BVSC—MPSE 11:5, BSzKRt—FTC 11:5. Sí Volce. Magyarország síugró-bajnoksága: 1. Rész (BBTE) 220.7 p. (47 és 50 m.), 2. Darabos (MAC) 220 p. (45.5 és 47.5 m.), 3. Szathmáry (BEAC) 212.5 p. (45.5 és 47.5). VÍVÁS Budapest. Országos tőrvívó csapatbajnokság: 1. HTVK (Berczelly, Hátszegi, Maszlay, Gitzsy dr.). 2. MAC. 3. BEAC. 4. BBTE. lebonyolódó fizetésekre vonatkozik. Az athéni kifizetés jegyzése a magyar-olasz fizetési forgalom keretében történő fizetéseknél érvényesülő árfolyam.) Külsőiül nevszazftrlatok AMSTERDAM. Berlin 75.36. Newyork 1.88s/is—1.88’iu, Brüsszel 30.0- 38.17. Zürich 43.63—43.71. Stockholm 44.81--14.90. LONDON. Newyork 4.02‘i—4.03'i, Zürich 17.36—17.40. Stockholm 16.SS-16.05. Eisernben 90.80—100.20. Buenos Aires 16.05^1—17.13. Nemhivatalos árfolyam: Madrid 40.50. ZÜRICH, Porta 0.57, London 17.10. Newyork 431.00, Brüsszel 69.00, Milano 22.6614, Madrid 39.50, Berlin 172.52V7, Stockholm 102.07, Oslo 98.50, Kopenhága 89.50, Szófia 5.25. Prága 17.25, Bukarest 2.25, Helsinki 8.77, Lisszabon 17.88%, Buenos-Aires 92:50. Budapesti gabomatőzsde A hétfői gabonatőzsdén a magpiac forgalma mérsékelt volt. Lóheremagból 54, kendermagból 28, baltacímmagból 11, fehérheréből 13, komlólucernából 75 és répamagból 47 mázsa cserélt gazdát. KÉSZÁRUPIACI JEGYZÉSEK TÉNYLEGES KÖTÉSEK. LÓHEREMAG: 3 q, 16 q, 10 q, 2.5 q 325 bp p. — KENDERMAG: 28 q 120 ab feladóáll. — BALTAGIMMAG: 10 q 117 bp p. — FEHÉRHERE: 13 q 320 ab feladóáll. — SOM KÓRÓ: 3.5 q 145 ab feladóáll. — KOMLÓLUCERNA: 75 q 200 ab feladóáll. — RÉPAMAG 20 q Bpest, 22 q 266 Bpest, 5q Bpest. HIVATALOS TERMÉNYJEGYZÉS. BÚZA: 81 kg 31.50, 80 kg 31. 78 kg 30. — ROZS: 71 kg 28. — KÉTSZERES 28. — TAK.-ÁRPA: 65 kg 24.50, középmin. 23.50, kopaszárpa 33.20. — ZAB: 41 kg 26.50. — TENGERI, csöves 16.6, szemes 21.60. MAGVAK, HÜVELYESEK. KÖLES: Bpest 32.80, Bcsaba, Debr. 31.80. — HAJDINA, hántolatlan 36.80. — REPCEMAG, káp. v. répa 45, vad 38. — LENMAG 60. — NAPRAFORGÓ 35. — TÖKMAG 45. — SZÓJABAB 48. — MÁK, kék 155. — MUSTÁRMAG, feh 165, fekete 105. — BORSÓ, Viktória 54, express 46. — LENCSE: kicsi 51, közép 61, nagy és érd. 71. — BAB: fehér, szokr. és gyöngy 56, fel. hosszú és lapos, gömb. és hosszú fürj, egyszínű színes 61, tarka és vegyes 53, lóbab 50. — LÓHEREMAG, ny. ar. bp p 230, érd., kolozsv. 240. — LUCERNAMAG, ny. ar. bp p 385 — BALTACTMMAG, hámozatlan bp p 80. — BÍBOR HEREMAC 150. — FEHÉRHERE 320. — KOML.-LUC. 200. — SOMKÓRÓ 150. — MUHAR 40. — BÜKKÖNY, szöszös 115, pannon él, táv. (bp p) 40. — CSILLAGFÜRT: édes 35, keserű 28. — CIROKMAG: seprő 28, cukor 40 LISZT- ÉS ŐRLEMÉNYÁRAK: Búzadara 73, nullásliszt 69.50, egys búza- és rozsliszt 41, búza- és rozskorpa 18, búza- és rozskáblászt 18, rozsszélkorpa 18, malombükköny, szemes 17, darált 18. PIACOK BUDAPESTI NAGYVÁSÁR A nagy vásártelepen hétfőn lanyha volt a forgalom. A gyümölcspiacon a másodrendű narancs és mandarin olcsóbbodott, az fa drágult. A zöldfélék, közül drágult a kel. A csiperkegomba ára magasabb. A többi cikk változatlan. Árak: GYÜMÖLCSÖK: alma 110—360, gesztenye 290—320, narancs, sárga 120—180, vörös 180—230, mandarin 125—210. — BURGONYÁK: nyári rózsa 17.25, őszi rózsa 15.15, Gülbaba 16.20 Ella 14.10, Woltmann 12, Krüger 11.45, kifli 22.50. — ZÖLDSÉG ÉS ZÖLDFŐZELÉKEK: vöröshagyma 26.58, fokhagyma 55.37—89.61, tisztított karfiol 100—280, sárgarépa 30—■ 40, petrezselyem 64—66, kararábé 50—60, fejessaláta, drb 40—50. — KÁPOSZTAFÉLÉK: fejeskáposzta 30—46, kel 50—77. — GOMBA: csiperke 480— 560. — TOJÁS: friss és hűtőházi 296 —304, meszes 278—285. — ÉLŐ BAROMFI: lyuk 270, csirke 330, kacsa 300, lúd 330, pulyka 260. — VÁGOTT BAROMFI: tyuk 300—310, csirke 360 —410, kacsa 340, lúd 370, pulyka 300 —310 fillér. CSARNOKOK Vásárcsarnokok és nyilt piacok kicsinykérd árainak jegyzése: HÚSNEMŰEK: marhahús- rostélyos, felsál 350—370, leveshusok 220—290; hál 310, zsir 330; élő baromfi: tyuk 300, csirke 360; tisztitől! baromfi: tyuk 350, csirke 400—460, kacsa 390. Ind 420; hal, ponty, élő 295—355, jegek 230—300. — TOJÁS:friss és hűtőházi, drb 17—18, meszes 16—17. — TEJTERMÉKEK: teavaj 560—590, tejföl 180, sovány tehéntúró 100—120. MÉZ: 310. — BURGONYÁK: Gülbaba 19, őszi rózsa 18, Ella 17. — ZÖLDSÉG ÉS ZÖLDFŐZELÉKEK: vöröshagyma 32, fokhagyma 78—99 karfiol 150—360, sóska 800, paraj 800, fejeskáposzta 40—150 kelkáposzta 60—94. — GYÜMÖLCSÖK: alma 120—220, narancs 140—310, mandarin 176—300, gesztenye 360—400 fillér. ÉLŐÁLLATPIAC Sovány sertés piac. A nehezebb süldőt maximális áron, a könnyebbet maximális áron alul adják. Árak (védőoltásukkal ellátott és ivartalenított mangalicák, szokvány: gazdaságban átvéve 12 órai koplalás után): t es kategória drb.-ként 25—29.99 kg-ig 350. 2-es 30—34.99 kg-ig 313. 3-as 35—39.99 kg-ig 587. 4-es 40—41.99 kg-ig 267, 5-ös 45—49.99 kg-ig 252. 6-os 50—51.00 kg-ig 240, 7-es 55—59.09 kg-ig 230,8-as 60-64.99 kg-ig 221. 9-es 65-69.99 kg-ig 214. 10-es 70-74.99 kg-ig 208, 0-es 75—79.99 kg-ig 208. 12-es 80- 84.99 kg ig 108. 13-as 85—89.99 kg-ig 1914-es 91—91.99 kg-ig 191. 15-ös 95-99.99 kgig 196, 16-as, 100 kg-tól 185 fillér az 57.100/1911. A. K. sz. rendelet maximális árai. Malac páronként: 49.99 kg-ig 280—300. 25—30 kg-ig 230-300 fillér. .