Ujság, 1942. február (18. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-06 / 29. szám
6 ÚJSÁG PÉNTEK, 1942 FEBRUÁR 6 Gyerekemberek az iparban Becsüljük meg a tanoncot, mert tanoncból lesz a mester Az inasgyerek, amikor még nem mondották tanoncnak, boldogabban élt köztünk, mint most. A gazdája (ma főnökének mondták), különösen a mesterember, családjába fogadta a szülői háztól elszakadt fiút, ruházta, ha kellett, asztalához ültette és vigyázott az erkölcsére, már azért is, mert ott élt a saját gyermekei közt. A füttyös suszterinas az utca vidám alakja volt. Félig iparosjelölt, félig bohóc. Nyafogva áll meg a kapu előtt, mert nem éri fel a csengőt. Arra megy a jólelkű ember s kérdi tőle, mi a baj. És meghúzza helyette a Csengőt. A gyerek most már nem nyafog, hanem kereket old és odakiált az öregnek: „Jönnek már, fussunk, tekintetes ur!“ Mert az inas korszakban a nagyságos urat már tekintetesnek szólították, ha érdemi volt rá. Régi az anekdota, ilyesmi a mostani inasfronton már nem igen terem. Az inas — nem a tanonc — kópésága legfeljebb abban merü ki, hogy felkap a villamos ütközőjére s azon viteti magát, életveszedelmek közt, a munkahelyére. Mer a legtöbb esetben messze van a műhely, gyalog nehezen éri be. Keves számmal tizennyolcezer tanom volt tavaly Budapesten s ezek közül a kétharmadrész, igaz, a szüleinél lakott. A többi, szám szerin 1085, a főnökénél — de hogyan Poros műhelyben, asztal tetején vagy valami vackon piheni ki s napi fáradalmait s minthogy két tél van, legtöbb esetben a végtelenségig kihasználják. Meglehet érteni hogy igy aztán lélek és kedv nélkül dolgozik. Pedig ő volna a fejlődő ipar egyik reménysége. Mi lesz belőled, emberke? De jobb dolga van-e annak, aki vidékről került fel s nem a mesterénél lakik? Oh, siralom annak sorsa! Nagy dolog is volna, ha bevennék valamelyik tanoncotthonba Csakhogy kevés van abból és kevés fiút lehet bennük elhelyezni Nyolcszor annyira volna szükség Tizen-huszan kérik egy-egy ily otthonba felvételüket minden nap, de legfeljebb, ha előjegyzik őket. Százával vannak az ily „előjegyzettek és jó, ha hónapok múlva kerül sor a felvételükre, de lehet, hogy csal esztendő múlva. Miben reménykedjék a boldogtalan? Éjjeli menedékhelyre nem juthat be, nem csal azért, mert azok télen-nyáron zsúfolva vannak, de mert nem is vesznek fel oda tizennyolc évesnél fiatalabbakat. Marad még egy mód: elmegy ágyrajárónak. De akkor : hajléknak erre a nyomorult fajta jóra megy el az egész keresete Mert a tanonc — az iparostanon — heti keresete három-négy penge s ebből ágyrajárni is alig lehet Miből éljen és miből ruházkodjék a gyerek? S hol töltse a műbél, munkája után megmaradó idejét Mert az ágyrajárónak csak éjszakára van otthona, napközben innc. Marad számára az utca. Az az második otthona. Az az ágyrajárás! A tömeglakásokba ágyra járók elött szinte nincsenek erkölcsi korlátok. Sokkal. é sokkal kevésbb, mint a műhelyeiben, hol a serdülők az egész betű nyershangu idősebbek társaságába töltik el, s ezek gúnyolják a tamáncokat „akik még nem tudna mindent s nincsenek túl már mindenen“. Akik elkallódnak Ez a fiuk életének erkölcsi oldal De hol vannak még életfenntartásuknak legegyszerűbb feltételes Kosztavaló alig marad nekik, fővárosiaknak csak negyedrész ebédel otthon, háromnegyedrészü tehát nem jut meleg ételhez. A hely poros padján fogyasztják el hazulról hozott vagy vásárolt rideg ennivalókat, mely sokszor ne egyéb, mint puszta kenyér. Igaz, hogy a székesfőváros segít a bajon ott, ahol tud. Heti 49 fillérért ad a fiuknak kedvezményes tanonc-ebédet. Csakhogy ettől a jótéteménytől is elesnek azok, akik távol vannak a fővárosi kifőzőktől vagy akik megszakítás nélkül dolgoznak. A fővárosi szülők gyermekei — azok, akik — még megvannak valahogy, mármint azok, akik legalább este meleg vacsorához jutnak odahaza. De mi történhet a vidéki nincstelenek felkerült fiaival ? Akik ipart tanulni jöttek fel, de állandó lakás híján és megélhetés bizonytalansága miatt elkallódnak? A fővárosi tanonciskolákba beiratkozottak negyedrésze ki is marad az iskolából az év végére. Nem tanul többé ipart. Kifutónak megy el. Ugy mé-gis megkeres hetenkint tíz-tizenöt pengőt és fizetése felemelkedhetik , meglelt korára legfeljebb harminc pengőre. De nem tanul és mesterség nélkül nem kereshet annyit, amen- ‘ nyiből valaha családot alapíthatna. „Amikor hiányozni fognak, s azok, akiknek most kellene tanulni“ , így fest a tanonc sorsa, ameny-' e nyiben a fiuk egyéni sorsát néz- ' zük. De az ország iparának szempontjából végtelenül súlyossá teszi a helyzetet a tanoncok sorsának rendezetlensége. A kettő, az ok és az okozat összefüggésében áll egy- mással. „Mesterségét sem tudja ko- I molyan venni az a gyerek, aki va / cogva gondol az éjszakára“, és: „A tanoncok elhelyezésének lehetet- lensége megakadályozza iparostár- sadalmunk felfrissítését— mondja nem közönséges figyelmet érdemlő könyvében, mely a Ma- 7 gyár Vöröskereszt égisze alatt jelent meg („Most hová ...?“) Tóth József, a fővárosi Vajdahunyad utcai Tanoncotthon igazgatója. Ez a jó célt szolgáló könyv ontja az el mondottakban eddig említett adatokat s belőle meríthet még többet is az, aki felismeri, hogy mily nemzeti fontossága van a benne feltárt kérdéseknek. Tőle tudjuk meg, hogy egyes iparokban szinte ijesztően alacsony az inaslétszám. Például Budapesten az asztalosi iparban a múlt esztendőben 1330 , önálló iparosra csak 238 tanonc- szerződés kötése esett. De nincs elegendő tanonc az iparágaknak még hosszú során sem. „Ebből a súlyos helyzetből — így szól a következtetés — csak a tanulni akarók helyzetének könnyítése vezethet ki. Ma még nem lát ,juk, mit jelent az, hogy egyes ipar- ágakban nincs utánpótlás, ma még ellátják szükségleteiket a most élő mesterek. De mi lesz egy-két évtized múlva, amikor hiányozni fognak azok, akiknek most kellene "■ tanulni?" Pedig az ország iparának sok kiváló mesterre van szüksége. A remediumot ebben lehet megtalálni: lehetővé kell tenni, hogy a jövő iparosnemzedéke — a mostani tanonckorosztály — megörül gondoktól mentesen szerezhesse meg azt a tudást, melyre a felfelé törő magyar iparnak nélkülözhetetlenül szüksége van. „Most hová...“ De hol van a mentség azok ellen a megérlő gondok ellen?. Igen, egyelőre a tanoncfizetések rendezésében, azután abban,, hogy esteli kifőzőket is nyissanak, ahol a fiú napjában legalább egyszer meleg ételhez juthasson, a ruhaellátás s főként a sokat küldözgetett tanoncgyermekek lábbeli ellátásának megkönnyítésére (ami nagy kérdés a mostani viszonyok közt, de nagylelkű elgondolással az sem megoldhatatlan), legfőképpen mégis a meghitt családi élet hiányánál a pótlásában. S itt jutunk el az otthontalan, vagy a meg nem felelő családi viszonyok közt élő tanonckorosztály megsegítésének igazi, úgy is lehet mondani egyedül megszerezhető * módjához. A tanoncotthonokhoz. ] Tóth József könyvének címlapján a főváros egyik tanoncotthoná* szak, a Vaszlahun vad-utcainak a kapuját látjuk rajta, kiakasztott , táblán, ez a felírás: NINCS UFLY! Előtte egy tanoncgyerek, kezében kis batyuval s a nagy kérdőjel: „Vast hová? ...“ Reggeli nélkül, — ebéd nélkül, — vacsora nélkül Igen, hová? Maradjunk csak a fővárosnál, hol egy meghatározott időpontban — 1940 őszén —, a környékbeli fiukkal és leányokkal együtt, pontosan 18.668 tanonc volt. Ezek közül reggeli nélkül fogtak munkához 308-an, hideg ebédet ettek 4168-an, sehol sem ebédeltek 98-an, vacsorát sehol sem kaptak 928-ban. És mekkora utat tettek meg ezek a gyerekek a munkahelyükig? 4642 fiú és leány félórásat, 2088-an egyórásat, 1093-an ötnegyedórásat, 1546-an másfélórásat vagy még hosszabb utat, többségük szerint — 1488-an — gyalog. És hogyan áll a dolog az éjjeli pihenővel? Körülbelül háromezer a tizennyolcezer közül legfeljebb hét órát alszik — ami a fiatal szervezetnek nem elég —, de 1100-nál többen hat és félórát vagy annál is kevesebbet. A 18.668 tanoncból, ha jól számítjuk, talán csak ezerkétszáz juthatott be a fővárosi tanoncotthonokba. A boldog kevesek Ezek után térjünk át azokra a boldogabbakra, akik helyet kaphattak a főváros tanoncotthonaiban. Budapest székesfőváros három tanoncotthont tart fenn s ezekben 73 tanoncot juttat ellátáshoz. A múlt évben 238.285 adag ebédet, kerek számmal 23.000 liter tejet, 5.000 kiló kenyeret és 69.576 vacsorát adott nekik. A Katolikus Tanoncokat Védő Egyesületnek a Toldy Ferenc utcában nagy, kétemeletes tanoncotthona van (fenntartója a Kalazantinus-rend), a Katolikus Ifjak Országos Egyesülete négy tanoncothonában 240 fiút, a Keresztyén Ifjúsági Egyesület két otthonában 78 tanoncot lát és mostépíti új székházát, a Miti kiísifjúotthonokat Fenntartó Egyesület most építette fel második otthonát, a Magyar Vöröskereszt három tanoncotthonában kétszáznál több fiú jut lakáshoz és neveléshez. Vidéki fiútanoncotthonok több mint 1110 és erdélyi fiútanoncotthonok külön több mint 900 tanoncot tartanak el és gondoznak erkölcsileg. Valamennyi tanoncotthonnak mintaintézete, mint látszik, a maga eléggé szűk arányaival a budapesti Vajdahunyad utcai Tanoncotthon. Ezt az első tanoncintézményt a Vöröskereszt kebelén belül 1936 nyarán a VIII. kerületi választmány alapította, először 20, ugyanannak az évnek őszén pedig az egész egyemeletes ház kibérlése után, 74 ágygyal. Tavaly májusában már 110 lakója volt. Élelmezésüket a Székesfőváros biztosítja heti 49—49 fillér ellenében. Szállásért, felügyeletért, oktatásért és szórakozásért egy-egy fiú heti 3 pengőt fizet, egész heti ellátásuk így 3,49 pengőbe kerül. Egészségvédelmükről az OTT és a MABI gondoskodik, mert a fiuk tagjai a biztosítóknak, azok gondoskodnak rendes fürdőzésükről is. A nevelés az intézetben folyik. Hazafias irányban természetesen, de az élet mindennapi szükségleteit is szem előtt tartva, orvosi előadásokkal, az illemtanból, német nyelv-, ének- és zeneoktatásból, levélírásból, ruha javításból s így tovább. Szórakozásra, játékra, mértékkel sportra is van bőven alkalom az Otthonban, jó könyvtárban is válogathatják kedves olvasmányukat a fiuk s aki Petőfi, Arany, Jókai. Gárdonyi könyveit elolvasta, nem tér vissza a ponyvához, melyet műhelybdi társasága kedveltetett meg vele. A révben Boldog hajlék a tanoncotthon. Kétszeresen boldog, mert testvérként élhet a pályatársak közt, kiknek többsége, ugy, mint a közéjük nagy bajjal mégis bejutott, küzdelmekben és megpróbáltatásokban gazdag idők után jutott be a tanoncotthon révébe. Minden ilyen kis tanoncnak, mondja Tóth József igazgató úr, külön kálváriája van; szerencsés köztük az, aki helyet kap egy-egy tanoncotthonban és elveszett, akit élete válságos perceiben senki sem vesz oltalmába. Iliről adták, hogy nagyjelentőségű gazdasági és szociális természetű intézkedéseket várhat az ország. Nem nehéz elképzelni, de hinni is kell benne, hogy keretükben megkapja helyét a tanoncok orzottnak leguLoojtóva is. Annyi lononcotthonnal, hogy legyen hely bennük minden bekéredzkedőnek, s hogy kapujukban többé egy fiú se kerüljön szembe azzal a szörnyű kérdéssel, hogy ,,Most hová...?“ Veszendő emberpalánták sorsáról és a magyar ipar jövőjének kérdéséről van itt szó. 5 kellemes szsap tMAth.a.&áz.áix március 21-től 25-ig. Kitűnő központi főtéses elhelyezéssel, 111. osztályú vasúti jeggyel, részvételi dij 94.— P Jelentkezés és felvizitesités: ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA V. Őréz Ti'sa István-o * Tel 1*1004 Kinevezések a bírói és ügyészi karban A kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére Kovács Péter dr. budapesti királyi főügyészi helyettest korona ügyész-helyettessé, Csernátony Lajos dr. debreceni járásbírósági elnököt a debreceni királyi ítélőtáblához bíróvá, vitéz Gárdonyi Gyula dr. szegedi törvényszéki tanácselnököt a szegedi járásbíróság elnökévé, Koncz Jenő dr. pécsi törvényszéki tanácselnököt a pécsi Ítélőtáblához bíróvá, Aakariás Kristóf dr. sepsiszentgyörgyi ügyészségi elnököt a marosvásárhelyi ügyészséghez alelnökké, Jóna Kálmán dr. hajduszoboszlói járásbírósági elnököt a debreceni törvényszékhez tanácselnökké, Schindler Dezső dr. budapesti ügyészségi alelnököt a budapesti főügyészséghez főügyészi helyettessé, Deák Ferenc dr. paksi járásbírót a paksi járásbíróság elnökévé, Zsentkó Gyula dr. budapesti, Kiss Ernő dr. kecskeméti és Gáspár László dr. budapesti törvényszéki bírákat a budapesti ítélőtáblához birákká, Wiefenthaler József nagyszőllősi járásbirót a beregszászi és Gráczy Ferenc dr. okleveles ügyvéd, óbecsei lakost az óbecsei járásbírósághoz alelnökké, Báthory József dr. budapesti ügyvédet az újvidéki törvényszékhez tanácselnökké, Sebők Pál dr. budapesti járásbírósági titkárt az esztergomi járásbírósághoz járásbíróvá, Fejér Béla dr. egri törvényszéki titkárt az egri törvényszékhez bíróvá, Fraknói László dr. budapesti büntető törvényszéki titkárt a monori, Ottovay István dr. szegedi törvényszéki titkárt a békéscsabai, Horváth László dr. pestvidéki törvényszéki titkárt a gyöngyösi és Horváth Sándor dr. kecskeméti törvényszéki titkárt a ceglédi járásbírósághoz járásbirákká, Mányoky Andor dr. pestvidéki törvényszéki titkárt a kolozsvári törvényszékhez bíróvá, ifj. Fövenyessy Sándor dr. budapesti büntető törvényszéki titkárt a dunavecsei, Sarkodi Sándor dr. miskolci törvényszéki titkárt a sajószentpéteri, Sebestyén Béla dr. kisvárdai járásbirósági titkárt a kisvárdai, Lévay Nándor dr. kiskunfélegyházi járásbirósági titkárt a kiskunfélegyházi,srédey Sándor dr. balassagyirmati törvényszéki titkárt a szécsényi Margittay Ferenc dr. miskolci járásbirósági titkárt a mezőcsáti, Berente László dr. jászapáti járásbírósági titkát a székesfehérvári és Fernbach Dező dr.-t a berettyóújfalui járásbírósághoz járásbírákká, Török Zoltán dr. nagykanizsai törvényszéki titkárt a kaposvári ügyészséghez ügyésszé, Vahóczky Béla dr. székesfehérvári jársbírósági titkárt a móri, Széplaki Lásló dr. budapesti központi járásbrósági titkárt a nagykárolyi, Balázs Lászlo dr. mezőtúri ügyvédet a kisújszállái Kádár Lajos dr. mátészalkai ügyvédt a nagyszalontai és Várady Sándo dr. nagykállói ügyvédet a székelykeszturi járásbírósághoz járásbirókk kinevezte, végül Kócs István dr. püskladányi királyi járásbirónak a járásbirósági elnöki címet adományoz. Áthelezések Az igazságügymiszter Fábián Antal dr. püspöklatnyi járásbirósági elnököt a debrecenes Jármi Ferenc dr. szobránci járászósági elnököt a hajduszoboszlói jár-, bíróság elnöki állására saját kérelmükre áthelyezte. Az igazságügyminiszt Pulcsik László dr. nagykőrösi járásból a kecskeméti, Harsányi Zottát dr. budapesti járásbirót a budapc. Kardhorda Ödön vágsellyei járásbit az érsekújvári és Sipos Zoltán beregszászi törvényszéki bírót a kisai törvényszékhez, Petreczky Jen dr. alsóvereckei járásbirót a szolinci járásbírósághoz, Gottschall Jerfer kisújszállási járásbirót a szolnoki Harsai István dr. budapesti közúti járásbirót a budapesti törvészi díilez Bozsó Ferenc dr. makói jásbirót a szegedi járásbirósághoz, Arot Nándor dr. budapesti központi járást a budapesti, Kollányi József szabadkai járásbirót a szabadkai, Jánczos Kornél dr. székesfehérvárárásbírót a székesfehérvári terviekhez, Fercsek Sándor dr. érsekvári törvényszéki bírót a párkányi, László dr. hatvani járásbírót és-igypntaki Sándor dr. kecskeméti -is- Kereslet-Knálat MOST VEGYEK Erdős nyakkendőt (Saját nyakkendő-selyemszívdirár) Rákóczi-út 8 Teréz-körut 20. Erzsébet-őrut IS Király Utes 40. przsasiőnyent a gmmU legmagasabb áron SAGLÁM ISMÉT Tpl Gróf Zichy Jenő-utca 101 Cl* * Veszek perzsaszfjnyenet legmagasabb áron. Telefon 423-407 Hatásos napfénytáblák famit reklám- és cégtáblafestő Telefon 317-972. Arany és ezüst érmekkel kitüntetve! bírót a budapesti központi, Forrai György dr. mezőtúri járásbírót a szolnoki és Kócs István dr. huszti törvényszéki bírót a püspökladányi járásbírósághoz, Jakab Mihály dr. egri törvényszéki bírót a budapesti büntető törvényszékhez, Bardócz Béla dr. Szolnoki törvényszéki bírót a budapesti IIIiI. kerületi és Bordás István dr. szolnoki járásbirót a budapesti központi járásbírósághoz, Erdős Béla dr. budapesti központi járásbirót a budapesti és Nyerges Miklós dr. debreceni járásbirót a debreceni törvényszékhez, Csák Kálmán dr. kecskeméti törvényszéki birót a budapesti központi járásbirósághoz, Kossuth György dr. szolnoki ügyészt a pestvidéki és Ruszkay Tamás dr. balassagyarmati ügyészt a budapesti ügyészséghez, Deák Gyula dr. berettyóújfalui járásbirót a debreceni és Domonkos Sándor dr. szarvasi járásbirót a szabadkai járásbírósághoz, Morava Károly dr. veszprémi ügyészt a zalaegerszegi ügyészséghez, Csanády Pál dr. bánffyhunyadi járásbirót a nagyváradi járásbírósághoz, Ján Géza dr. zsibói járásbirót a dési törvényszékhez, Rácz László dr. monori járásbirót a budapesti járásbirósághoz, Kiss Imre dr. szentesi járásbirót a szabadkai és Kurucz Jenő dr. kiskunfélegyházi járásbirót a kecskeméti törvényszékhez, Nagy Ferenc dr. beregszászi törvényszéki birót a kecskeméti, Kecskés István dr. szeghalmi járásbirót a szabadkai és Szemenyei Bálint dr. berettyóújfalui járásbírót az orosházi járásbírósághoz saját kérelmükre áthelyezte. Hogyan épült ki Budapesten az idegbeteg gondozás szervezete? Melly József dr. tisztiorvos a belügyminisztérium kiadásában megjelenő Népegészségügy című hivatalos lap legújabb-- számában érdekes tanulmányt írt az idegbeteggondozás budapesti szervezetérő. Az elmebetegek elhelyezése mindenütt a világon, így Magyarországon is, nagy nehézségekbe ütközik. A népszámlálás során összesent 27.245 szellemi fogyatékost írtak össze. Ezzel szemben az elmegyógyintézetekben és a kórházak elmeosztályain mindössze 6100 férőhely van. A szellemi fogyatékosok nagy része tehát kórházi hely hiányában szabadon jár a társadalomban. A múlt évben az idegrendszer és az érzékszervek betegségeiben 14.412, ezek közül Budapesten 1426 személy halt meg. Ezek a számok magyarázzák Melly dr. szerint a probléma jelentőségét és az ennek leküzdésére irányuló erőteljesebb mozgalmat. A közegészségügyi alaptörvény rendelkezése szerint a köz- és önveszélyes elmebetegeket elmegyógyintézetben kell elhelyezni Az egészségvédelem gondozóintézetei a betegeket nemcsak vizsgálják, a szegény betegeket nemcsak gyógyítják, hanem felkutatják a beteg környezetét és ennek alapján készítik el egyrészt a gyógyítás munkatervét, másrészt a környezetben szerzett tájékozódás alapján óvják meg a környezetet a beteggel kapcsolatos károsodástól. Budapesten Ó.Mári Gusztáv dr. kezdeményezése után Csordás Elemér dr. lisztifőorvos javaslatára rendelte el a polgármester idegbeteggondozó és tanácsadó állomások létesítését, amelyeknek forgalma évről-évre növekedett. Tavaly már 3310 új beteg jelentkezett. Ugyancsak a múlt évben történt intézkedés az intézmény véglegesítése iránt Ezzel az intézménnyel Budapest egészségvédelmi szakrendszere jelentékenyen gazdagodott