Ujság, 1942. március (18. évfolyam, 49-73. szám)

1942-03-17 / 62. szám

4 FERENC JÓZSEF KESERŰVIZ­ tani, most én kérem magyar népe­met, az egész nemzetet, hallgasson meg, hallgassatok rám. „Noiséz idők előtt állunk“ — Az út nem könnyű. A már­ciusi fiatalságé sem volt az. Há­ború indult akkor is, ma is. I­e akkor egyedül álltunk, ma velünk a világ jobbik és erősebbik része. Nem volt szövetségesünk — ma van. Nem volt fegyverünk — most van. Nem voltunk a magunk urai — ma azok vagyunk.­­— De nemcsak tüzelni, lelkesí­teni szeretnék, hanem nagyon ko­moly szóval inteni és figyelmez­tetni is. Nehéz idők előtt állunk. Az Úristen úgy rendezte, hogy ta­vasszal fogyatékán van már a ta­valyi — újra kell vetni, hogy aratni lehessen. Rossz volt a múlt év termése, megnagyobbodott la­kosságunk több fogyasztót jelentett. Nehezen indul a vetés, mert késik megint a tavasz, vadvizek járják újra az Alföldet. De nem lesz baj, komoly baj nem lesz. ínség nem fenyeget, de bőségről, gondtalan napokról ne álmodozzunk. Nehéz megpróbáltatások éve áll előttünk. Az lesz a jó magyar, aki künn harcol, itthon kitart,­­ aki tűr. Az államnak és nekem pedig az a fel­adatunk, hogy a nehéz napokat el­viselhetővé tegyük. Ennek alapfelté­tele a szociális igazság. Nem fogom tűrni, hogy a szegénység még sú­lyosabb legyen azáltal, ha mások­nál tobzódást lát, de nem tűrhetek semmi lazítást, bujtogatást, mert erre még mindig mindenki ráfize­­tett. — A rend az alapfeltétele az emberi létnek és igazságosságnak, a hadrakolt hadsereg ütőképességének és mindenekfelett annak, hogy Ma­gyarország megmaradjon úgy, ahogy apáink ezer éven át megtartották, a márciusi fiatalság megálmodta és ahogy azt én veletek, milliónyi ma­gyarokkal együtt megfogadjuk. Hogy én így akarom — Isten én­ Kállay miniszterelnök beszédeinek külföldi visszhangja BERLIN: A német sajtó beszámol Kállay Miklós miniszterelnöknek a külügyminisztérium tisztviselői előtt mondott bemutatkozó beszédéről. A lapok hangsúlyozzák, hogy a minisz­terelnök újból hitvallást tett amellett, hogy változatlanul folytatja elődje külpolitikáját. A lapok hangsúlyozzák, hogy a magyar külpolitika útja zsi­nóregyenes. A német lapok egyébként hosszabb cikkekben foglalkoznak az új magyar miniszterelnök személyével és méltatják eddigi érdemeit. GENF: A Bund ismerteti Kállay Miklós miniszterelnök a pártban el­mondott bemutatkozó beszédének főbb pontjait. VICHY: Kállay Miklós magyar mi­niszterelnöknek a kormánypártban el­mondott beszéde nagy érdeklődést keltett Vichyben és megerősítette azt a benyomást, hogy Magyarország po­litikai iránya a kormányelnök válto­zása következtében nem szenved mó­dosulást. A Temps idézi a magyar politika állandó jellegéről szóló kijelentéseket, Bárdossy László valószínű visszatéré­sét a külügyi tárcához és a miniszter­elnöknek azt a kijelentését, hogy meg­győződése, híve a parlamenti kor­mányrendszernek. A Journal des De­bate, a Petit Journal és a Tribune Re­­publicaine a következő címmel szá­mol be Kállay Miklós nyilatkozatairól: ,,Magyarország a legszorosabb együtt­működést kívánja fenntartani a ten­gellyel." A Jour is hasonló címmel közli Kállay Miklós beszédét és a külpolitikával foglalkozó mondatokon kívül idézi a zsidóellenes törvény tel­­jes mértékű alkalmazásáról szóló be­jelentést. gem úgy segéljen! Pontosan 10 percig tartott a minisz­terelnök rádiószózata s arról a film­híradó részére felvételt is készítette­k. Kállay Miklós miniszterelnök a közvetítés után még hosszabb időt töltött a stúdióban, elbeszélgetve vitéz Náray Antal elnökkel és Kuzmich Gábor posta vezérigazgatóval, ma­jd el­búcsúzva a rádió vezetőitől, elhagyta a stúdió székházát. Mikor, milyen ételeket szabad kiszolgáltatni az espressókban Nemcsak a kávésok, de a vendéglő­sök is rossz szemmel nézik az utóbbi időben rendkívül módon elszaporodott espressók működését. Ezek az üze­mek kávémérő, kifőző, vagy cukrász­iparengedély alapján működnek, de a legtöbb espressóban már meleg étele­ket is szolgálnak fel, hosszú étlapo­kat állítanak össze és kimerítik a kávéházi és vendéglős-szakma egész üzletkörét. Újabban több kihágási fel­jelentés történt egyes espressók ellen és a hatóságok most tárgyalták le ezeket az ügyeket. Két belvárosi es­presso tulajdonosa szintén azon a cí­men került vád alá, hogy jogosulat­lanul kávéházi és vendéglői ipart űz­nek. Első fokon a rendőri büntető­bíróság az espresso-tulajdonosokat fel­­mentette a kihágási vád alól, mert nem látta beigazolnak a jogosulatlan iparűzést. Másodfokon azonban a polgármester elé kerültek a kihágási ügyek és a polgármester mindkét eset­ben megváltoztatta a felmentő határo­zatokat és az espresso-tulajdonosokat kihágás címén érzékeny pénzbünte­tésre ítélte. Az egyik ítéletben a pol­gármester a lefolytatott eljárás ada­taiból megállapította, hogy az espressó­­ban egész napon át aszpikos, trtajo­­nézes, tajtármártásos ételeket, halas és kaviáros szendvicseket, meleg kassá­kat szolgáltak fel. Ezeknek a készít­ményeknek az előállítása már a képe­sítettség elvénél fogva is meghaladja azt a tevékenységi kört, amit a kávé­­mérők és kifőzők iparuk gyakorlásá­nál kifejthetnek, eltekintve attól, hogy a kifőző iparos iparát csak a nap bi­zonyos szakában gyakorolhatják. De a kiszolgáltatott ételek változatossága is olyan — állapítja meg a polgár­mester —, hogy magasabb igények ki­elégítésére törekszik és ebből a szem­pontból is messze túlhaladja a kifőző- és kávémérőipar meghatározott üzlet­körét. A másik ítéletben a polgár­­mester szintén azon az alapon marasz­talta el az Ispresso-tulajdonost, mert iparának jogkörét túllépve, sajtos, fő­­zelétkes, gombás, paradicsomos szend­vicseket szolgáltatott ki egész napon át, holott a kávémérős iparengedély ilyen magasabb igényeket kielégítő ételek készítésére nem jogosít Kifőző- és kávémérő engedély alapján csak az ebéd- és vacsoraidő alatt szabad az ipar körébe tartozó ételeket fel­szolgálni. A polgármester a büntetések kiszabásánál enyhítő körülménynek tudta be a vádlott iparosok jóhisze­műségét, valamint azt a körülményt, hogy ez az újonnan kialakult iparág még nincs törvényesen szabályozva. Ditró Károly úgy a maga, mint Magdi leánya és test­vérei nevében mélységes gyá­szában megrendülve tudatja hogy a legjobb testvér, anya­­helyettes és rokon Gyémánt Hedvig tanárnő március 15-én rövid szenvedés után elhunyt. Tendetése kedden, március 17-én déli 12 órakor lesz a rákoskeresztúri szr. temetőben részvétlátogatások mellőzését kérjük. Kállay miniszterelnök láto­gatása a pápai nunciusnál Kállay Miklós magyar királyi miniszterelnök és külügyminiszter március 14-én külügyminiszteri minőségében látogatást tett Mon­signore Angelo Rotta pápai nun­­ciusnál. A Britapiei VI. koriíl­ti Izr. Jiíté­­kmn­v Miegylet elnöksége fájdalmat s szívvel jelenti, hogy nfieflytőlünk régi­­ hűséges Innia, alelnöke, szeretetottho­nunk agilis vezetője Hahn Mórnc úrnő­ rövid szenvedés után elhunyt.­­ A temetés március 17-én délelőtt 1412 1 I órakor Issz­a rékoss­ereszturi sír. te­metőben. t­.mk­ket soha el nem múló kegye­­lettel fogjuk megőrizni. ÚJSÁG KEDP, T-42 MÁRCIUS 11 POLITIKAI ÉLET BONCZOS MIKLÓS ÁLLAMTITKÁR a vasárnapot kerületében töltötte. Molnár Imre főispánnal és Szeder János országgyűlési képviselővel meg­látogatta Algyőt, Tápét, ma­jd a vissza­csatolt Horgos községben részt vett a március 15-i ünnepélyen. EGÉSZ SZABOLCS VÁRMEGYÉBEN osztatlan örömet keltett Kállay Mik­lósnak, a vármegye fiának miniszter­elnökké történt kinevezése. A köz­­igazgatási bizottság ülésén Borbély Sándor alispán ismertette az örven­detes eseményt. A közigazgatási bizott­ság Kállay Miklóst miniszterelnöki ki­nevezése alkalmából táviratban üdvö­zölte.* A NYÍRVIDÉKI „SZABOLCSI HÍR­LAP" vezércikkében üdvözli Kállay Miklós dr. t, a magyar kormány új elnö­két. Hangsúlyozza, milyen nagy öröm­mel fogadta Szabolcs vármegye kö­zönsége, hogy a kormányzó úz ő fő­­méltósága bölcs elhatározásával a vármegye szerelve tisztelt és büszkén a szivekbe fogadott fiát nevezte ki a kormány fejévé. Büszkén állapítja meg a lap, hogy Kállay Miklós köz­életi pályafutása Szabolcs megyében indult el. Megemlékezik a lap a Kállay-család nagynevű őseiről, majd igy folytatja: — Hiába akarnák Kállay Miklós etoszát magyarázni, felbukkanó és tovatűnő politikai és eszmei áram­latok skatulyázásával megjelölni. Hiába szólnak a magyar kérdésekhez fennhéjázó, hetyke hozzáérteni aka­rással élvedlett magyarok, ő ezer év jogán és ezer év soha el nem halvá­nyodó adottságainak mély sugallatára m­agyar, aki a honfoglalás kardos harcaiban nem kérdezte idegentől, miként kell a magyar sorskérdéseket megoldani. Örök magyar úr és a népi problémák örök magyar testvéri érzés­sel való megoldósa. PEST VÁRMEGYE törvényhatósága március 17-én, kedden délelőtt 11 óra­kor Viczián István főispán elnöklésé­vel rendkívüli kisgyűryt tart. A kis­­gy­űlésen Pálházy Endre dr. főjegyző előterjesztése alapján letárgyalják az alispán javaslatát a vármegyei köz­egészségügyi munkatervre. TASNÁDI NAGY ANDRÁS, a képvi­­selőház­­elnöke kedden déli 12 órára pártközi értekezletet hívott össze. A pártközi értekezlet célja az, hogy megbeszéljék a Kállay Miklós minisz­terelnök bemutatkozó beszéde után meginduló kormányprogramul feletti vitát. KÁLLAY MIKLÓS miniszterelnök hétfőn kormányának több tagjával folytatott megbeszélést. A tanácsko­zások a kormány legközelebb végre­hajtandó terveivel voltak kapcsolat­ban, s ezekről a miniszterelnök való­színűleg már bemutatkozó beszédében bővebben nyilatkozik. Reic&lefeh a hivatalos lapban 1690/1612. M. E. szám alatt a kor­mány rendeletet adott ki a cserkész­­mozgalom szervezetéről és a fő­­cserkész jogállásáról. 84.060/1942. B. M. szám alatt a bel­ügyminiszter rendeletet adott ki a tűz­rendészet újabb szabályozásáról szóló rendeletek egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről. I.3.900//942. /. M. szám alatt az ipar­ügyi miniszter rendeletet adott ki a visszacsatolt, illetőleg visszatért terü­leteken levő villamosművekben alkal­mazott egyes személyek képesítésére vonatkozó rendelkezések átmeneti módosítása tárgyában. IS.OOO/1 942. szám alatt az iparügyi miniszter rendeletét ídatt ki a mosó­szappan, mosószerek és a kenőszappan előállítására és forgalmára vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 2000/1942. szám­ú rendeletben meg­állapított határidő meghosszabbítása tárgyában. 684/1942. szám alatt a pénzügy­miniszter rendeletet adott ki a vissza­csatolt keleti és erdélyi országrészek területén működő pénzügyi hatóságok, hivatalok területi beosztásának rész­beni módosítása tárgyában. 00.202/1942. szám alatt a pénzügy­miniszter rendeletet adott ki a Magyar Királyság és a Német Birodalom között az adóügyi jogvédelem és jogsegély tárgyában kötött szerződés területi hatályának kiterjesztéséről. Özv. Rosenfeld­ Gyuláné és gye Marcel veje, valamint kiterjedt roh­onokéi: Ferenc és Aranka. Hulmann­onsága fájdalommal tudatják, hogy Grosenfeld Gyula 83 éves korában, rövid szenvedés után, március 1- én elhunyt. Teme­tése 1942 március 17-én 3 órakor a rákoskeresztúri izr. temetőben. Részvétlátogatások mellőzését kérjük. MÁRCIUS IS A magyar ifjúság március 15-én, va­sárnap délelőtt a Hősök­ terén nagy­szabású hazafias ünnepséget rende­zett, amelyen megjelent vitéz Nagy­bányai Horthy István Kormányzó­­helyettes Ur , főm­él­tósága is, felesé­gével együtt. A Főméltósága Ur zászlót adományozott a leventeifjúságnak. A leventék az ünnepségen hűségfoga­­dalmat tettek. A Hősök­ terét az ün­nepségre nemzetiszinti zászlókkal és a főváros színeivel díszítették fel. A hadim­úzeum­ból a 18-as zászlókat is elhozták a hazafias ünnepségre, ame­lyen a ludovikások két díszszázada is résztvett. Megjelent az ünnepélyen Kállay Miklós miniszterelnök, vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter, Bárczy István, Zsindely Ferenc és Bay Ist­ván államtitkár, vitéz Béldy Alajos altábornagy, a magyar ifjúság honvé­delmi nevelésének és a testnevelésnek országos vezetője, valamint fruszk­i­­czay-Rüdiger Imre altábornagy, had­testparancsnok. Magyarország kormán­yzóhelyettesét vitéz Béldy altábornagy és Bárczy m­iniszterelnökségi államtitkár fo­gadta. A leventezenekar eljátszotta a Szózatot, majd az ifjú vezetőképző­­tanfolyam 800 tagú kórusa elszavalta a Nemzeti Dalt. Ezután a Kormányzó­­helyettes átadta a magyar ifjúságnak adományozott zászlaját a következő szavak kíséretében: — Az 1848-as zászlóknak testvére ez a nemzeti zászló. Isten nevében és azzal az óhajtással adom át a mai magyar ifjúságnak, hordozza olyan tisztán és ugyanolyan áldozatos lélek­kel, mint hordozta annak idején a már­ciusi ijuság. Vitéz Kudh­czy István ezredes fel­hívására a leven­te­if­júság nevében h­ű­­­ségfogadalmat lelt, majd a Főméltó­­ságu Ur által adományozott zászlóval tisztelgett a Hősök emlékműve előtt. Az ifjúság képviseletében Szabó László mondott ünnepi beszédet. Ezután a megjelentek elénekelték a Himnuszt, majd díszmenet következett. A Kor­­mányzóhelyettest az ifjúság, valamint az ünnepségre egybesereglett óriási tömeg rendkívül meleg ünneplésben részesítette. A Szabadság-térről az egyik levente­­díszszázad és az ifjúság valamennyi rétegét képviselő csoport az új orszá­gos leventezászlóval az Ifjúság Házába ment, ahol vitéz Béldy Alajos, az Ifjú­ság Országos Vezetője átvette a zász­lót. Az Ifjúság Országos Vezetője hangsúlyozta, hogy vigyázni fog a zászlóra, mert érzi, hogy abban az ifjúság szíve dobog. Vitéz Béldy Ala­jos altábornagy ezután megvendégelte az ifjúsági csoportot. AZ EGYETEMI ÉS FŐISKOLAI IFJÚSÁG az idén is megrendezte hagyományos márciusi ünnepségét. A Magyar Nem­zeti Diákszövetség tagjai ünnepi isten­tiszteleten vettek részt, majd megko­szorúzták az egyetem központi épü­letében lévő emléktáblát. Ezután me­netté alakulva megkoszorúzták Petőfi és Kossuth Lajos szobrát. Az ország­zászló előtt Dezséry László egyetemi evangélikus lelkész mondott gyújtó­­hatású beszédet. Az ifjúság a szabad­téri ünnepségek befejeztével a Viga­dóba vonult, ahol nagyarányú ünne­pély kezdődött. Itt Németh László író mondott márciusi beszédet. A műegye­temi zenekar számai után Thurzó­­bányai Gyula, a Hungária Bajtársi Egyesület csoportfője, intézett lelke­sítő beszédet az egybegyűltekhez. A HADIÜZEMI MUNKÁSSÁG a Művelődés Házában rendezte meg márciusi ünnepségét. Szabó Gyula országgyűlési képviselő mondott ün­nepi beszédet. A KERESZTÉNY IPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK szabadságü­nnepén az Uránia film­színházban Felkay Ferenc dr. tanács­nok, a főváros ipari és kereskedelmi ügyosztályának vezetője mondott ér­tékes ünnepi beszédet. A PETŐFI TÁRSASÁG nagygyűlését a Tudományos Akadé­mián Korniis Gyula titkos tanácsos, elnök nyitotta meg Nietzsche Petőfi dalai című­ előadásával A nagyhatású elnöki megnyíló után Gáspár Jenő fő­­tit­kár jelentését Agyagfalviü­rgyi Ist­ván olvasta fel. A jelentés örömmel emlékezik meg az ország megnagyob­bodásáról és ezzel kapcsolatosan Ma­gyarország Kormányzójáról, akit a nagygyűlés közönsége hosszasan és lelkesen ünnepelt. Ugyanígy melegen ünnepelték a jelen voltak a Kor­mányzóhelyettest is. A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK párisi és más franciaországi városból hazatelepedett tagjai ugyancsak lelkes márciusi ünnepséget rendeztek. A sza­­badságünnepet összegyűjtötték a Franciaországban élt családokat és felidézték azokat a március tizenötöd­dikéket, amikor ünnepségeik hangu­latát a kínzó honvágy fájdalma ülte meg. A műsorban azok a fiatalok szerepeltek, akik gyermekkoruddban is szereplői voltak a külföldön ren­dezett ünnepségeknek. Perényi Zsig­­mond báró, koronaőr, a világszövet­ség elnöke, intézett végül buzdító beszédet a külföldön élő családokhoz. ÜNNEPI ISTEN­TISZTELET volt vasárnap a Dohány­ utcai izraelita, templomban. Az istentiszteleten a hatóságok képviselői is megjelentek. Az ünnepséget a Hiszekegy vezette be. Az ünnepi hitszónoklatot Grosz­­mann Zsigmond dr. rabbi mondotta, megható imában könyörögve a hazá­ért. A Himnusz a nyitott frigyszek­­rény előtt hangzott, fel. Az ünnepi istentiszteleten Beniczky Bernát fő­kántor és a teljes énekkar is szere­pelt. A budapesti ant.­orthodox izr. hit­község a nemzeti ünnep alkalmiból a Kazinczy­ utcai főtemplomban ren­dezett ünnepélyes istentiszteletet. Az alkalmi zsoltárok után Steif Jonathián rabbi a nyitott frigyláda előtt a hazáért és a nemzet, boldogulásáért mondott könyörgő imát. Az ünnepé­lyes instentisztelet a Himnusz hangjai­val ért véget. ÜNNEPSÉGEK A VIDÉKEN KECSKEMÉT: Szombaton este az ifjúság fáklyás felvonulást rendezett a Kossuth-szoborhoz. Vasárnap dél­előtt a városháza dísztermében zajlott le a főünnepség, amelyen Kiss Endre főispán és Liszka Béla polgármester vezetésével a város minden rétege megjelent. Balásfalvi Kiss Barnabás jogakadémiai hínár mondott beszédet. A váro­sháza előtti térre kétezer le­vente vonult fel. MISKOLC: Március 15-nek előesté­jén a város ifjúsága ünnepi felvonu­lással emlékezett 1848 márciusára. Igen sok kosszorút helyeztek el a Kossuth-szobor talapzatára. A Nemzeti Kaszinóban rendezett ünnepélyen vitéz Lukács Béla titkos tanácsos mondott ünnepi beszédet. MUNKÁCS: Délelőtt az iskolák ren­deztek ünnepélyt, majd a városi szín­­házban igen nagy érdeklődés mellett megalakult a MOVE munkácsi fiókja. Ezután az új egyesület megrendezte márciusi ünnepségét. A leventeotthon­ban megtartott ünnepélyen a város társadalmának, szine-java megjelent. SOPRON: A főiskolai ifjúság zené­vel vonult a Petőf­i­ térre, ahol hatal­mas tömeg jelenlétében Polgára Sán­dor ifjúsági elnök mondott beszé­düt. Utána végvár-tüzet gyújtottak. ÚJVIDÉK: A felszabadult Újvidék lakossága a honvédséggel együtt ün­nepelte az első szabad március 1­1­-ét. A Horthy Miklós sugárúton lő.60 Ötfőnyi ünneplő közönség gyűlt össze. Az ün­nepségen résztvett Feketehalmi-Zeidner Ferenc altábornagy is. Az Újvidéken megjelenő Nova Posta című lap va­sárnap reggeli számának egész oldalát március 15-nak szenteli. A vezércikk körősben közli a Kormányzó Úr ő fő­­méltósága fényképét is. MÁRCIUS IDUSA A KÜLFÖLDÖN BUKAREST: Galánthai Nagy László bukaresti magyar követ és felesége a magyar nemzeti ünnep alkalmából fogadást rendezett. BERLIN: A berlini magyarok ben­sőséges ünnepséggel emlékeztek meg március 16-ról. Kertész Tamás dr. a magyar kápolnában katolikus. Nagy Gyula a Collegium H­u­nga­ric­umban protestáns istentiszteletet tartott, nagy beszédben méltatta a nemzeti ünnep jelentőségét. MILÁNÓ: Abolo Egon báró főkon­­zul és felesége milánói főkonzulék­ és helyiségeiben ünnepi fogadáson látták vendégül a Milánóban élő magyaro­kat. A milánói magyar egyesületben Fok László mondott ünnepi beszédet. RÓMA: A római magyarok üt­n­­ep­sége a római Magyar Akadémia dísz­termeiben folyt le. Megjelent Apor Gábor báró szentszéki magyar követ is. Szára István akadémiai növendék hazafias verseket szavalt. Kovács Ká­roly méltatta a nap jelentőségét, Mihály László újságíró pedig saját költeményeit mutatta be. SZÓFIA: Az itteni magyar kolónia tagjai által rendezett hazafias ünnep­ségen az ez idő szerint Szófiában tar­tózkodó magyar írók is résztvettek. A szófiai magyar iskola növendékei e­­ énekelték a Himnuszt, többen magyar költeményeket szavaltak, Csuka László író Petőfi egyik költeményét adta elő, majd Szabó Lőrinc mondott beszédet. TORINO: A magyar nemzet szabad­ságünnepe alkalmából Torinóba ma­gyar küldöttség érkezett, hogy hódol­jon Kossuth Lajos szobra előtt. A „Magyarország barátai-szövetség“ to­rinói székházában Moseg Rudolf, a budapesti egyetem tanára emlékezett meg a magyar nemzeti hősről és mél­tatta az Olaszországot és Magyarorszá­got egybekapcsoló barátságot. A Balbo­­kertben, Kossuth Lajos egykori lakó­helyével szemben a Kossuth-szobor előtt felsorakozott száz balista között a város és a prefektúra képviselőinek élén Rubíno szenátor és Sciopiso fő­konzul is megjelent.

Next