Ujság, 1943. február (19. évfolyam, 26-47. szám)

1943-02-01 / 26. szám

WhpiH 1941 fubnuár 1, MH ■ LöriZKTt«J­ARAK: HpnaEBin B»a«r—len, TrU^fcw et« H8y ■­ lin­ H h»»Jww­...........* H tBar 'hmirmm .............................. M tH*r ■WM Ttrim» te OimyfMn írttal n*pok klr*ter#T«i niLndui gap. xn. ivtatya«, Ht abc maKESZTöSM RS MARCHlf ATER f n. AM*«tM a TIlirORl •720-7*7, 1S0-7M, 1*0-78», 190-7»! Bsdppot «L­voatmfldk Ml FIÓKKIADÓHIV­ATAL | KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: IW-0T41 ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA. ▼. kert lot. Gróf Tire» István-ntc* A­m&au Telefon: 181-004 és 180-074 SZABADELVŰ NAPILAP főszerkesztői MAKAY-PETROVICS GYÖRGY dr. Mi történt Az elsötétk­én­sz ország egész területén este 20 órától reggel 5-ig tart. A kormányzó Hitler birodalmi kancellárhoz intézett táviratában kifejezte jókívánságait a nemzeti szo­cialista hatalomátvétel tizedik évfordulóján. Szmrecsányi Lajos 3 r1 értékét nagy gyászper­­rel temették el Egerben. Aatal latvén miniszter a magyar honvéd­ség hősi harcáról beszélt Ko­lozsvárott. A Japán főhadiszállás jelentése szerint a Salamon­­szigetek déli részén hét kü­lönleges japán repülőgép el­süllyesztett két angolszász csatahajót és három cirkálót, továbbá megrongált egy csa­tahajót és egy cirkálót. A salamonszigeti támadás során mind a hét ön­feláldozó japán repülőgép elpusztult. Németországban a Jelentkezési ívek szétküldé­sével megtették az első lépé­seket a nemzeti munkaerők totális mozgósítására. Olaszországban női munkaerőket állítanak a férfiak helyére a nemzeti munkaerők mozgósításának keretében. Horvátországban is bevezették az általános szolgálati kötelezettséget. Borisz bolgár király 49. születés­napja alkalmából minden bol­gár városban ünnepségeket tartottak. Roosevelt elnök kisérőtársaival együtt visszaérkezett Washingtonba és nyomban megbeszélést tartott a kongresszusi veze­tőkkel. R­a­e­d­e­r vezértengernagy helyére Hit­ler kancellár Doenitz tenger­nagyot nevezte ki a német haditengerészet főparancsno­kává. Ugo C­a­v­a 11 e­r 6­t, az olasz nagyvezérkar főnö­két saját kérelmére felmen­tették állásától és helyére Vittorio Ambrosio hadsereg­­tábornokot nevezték ki. A keleti fronton friss tartalékok bevetésével sikerült megszilárdítani a hely­zetet a szovjet támadásokkal szemben. Montgomery támadásra indította a nyolca­dik brit hadsereget Nyugat- Tripolitániában Rommel sere­gének utóvédjei ellen. A SZTÁLINGRÁDI ÉSZAKI CSOPORT TOVÁBB ELLENÁLL A keleti elhárító csata gyújtópontjain nem csökkenő hevességgel folynak a harcok — Még tart Voronyezstől nyugatra a súlyos küzdelem — Tuniszban a legutóbbi napokban elfoglalt állásokért harcolnak Változás az olasz vezérkar és a német tencserészet élén A harctéri helyzetről a hivatalos német hadijelentés a következő képet adja. lv Sztálingrádban két csoportban folyt az ellenállás. A Paulus vezér tábornagy vezetése alatt álló déli csoportot harcban legyőzték Az északi csoport még mindig helytáll. A Kaukázus nyuga­ti részét nem sikerült a Szovjet áttörése. A Kaukázus és a Don alsó folyás­ között a vörösök nem tudták a német csapatok menetm­­­zdulatai megzavarni. Voronyezstől délnyugatra még most is tartanak a súlyos harcok. 2. Nyugat-Tripolitániában visszautasították az angolok támadását Tunéziában a legutóbbi napokban elfoglalt állásokért harcok folynak . . Sztálingrád helyőrsége három újabb hétig rendületlenül tartotta magát, míg végül már csak két csoport maradt meg. Az egyiket a véres harcokban legyőzték, a másik tovább helytáll. A keleti front két másik szakaszán vannak súlyos nagy harcok Voronyezstől nyugatra, ahol a Szovjet óriási túlerővel lépett fel, de stratégiai eredményt képtelen elérni. Nyugatra, délnyugatra és észak­nyugatra igyekszik előretörni, de a németek újabb tartalékok beveté­sével tartják állásaikat. A Kaukázusban tervszerűen megrövidítikt vonalaikat a németek és mozdulataikat az ellenség zavarása nélkül hajtják végre. A Ladoga-tótól délre a harcok vesztettek erejükből, az Ilmen tónál szünetelnek. Afrikában Tripoliszból Tunéziába helyeződtek át a harcok. Néme részről megtörténtek az intézkedések, hogy a Rommel-hadsereg előre elkészített állásait elfoglalja. A döntő harcok körvonalai már kibonta­kozóban vannak. Eddigi hírek arra vallanak, hogy a Marc­h-vonalna kerül sor ütközetre. Ez az afrikai Maginot-vonal, amelynek megszállá­sához 40.000 emberre van szükség. A Mareth-vonalnál fontosabbnak és előnyösebbnek látszik a Djesid-tótól Gabesig terjedő vonal elfoglalása függésben Eden angol külügy­miniszter küszöbön álló wash­ingtoni utazása. Meglehetősen sokat mond az a közlés, amely szerint az utazás célja „a kül- és belpolitikai kérdések össze­hangolása“. A külpolitikai meg­oldásokra irányuló tervek mind az USA-ban, mind pedig Angliá­ban szoros kapcsolatban álla­nak belpolitikai elgondolások­kal és állásfoglalásokkal, s nyil­ván ma már fontosnak érzik az illetékes tényezők, hogy ezeket a belpolitikai állásfoglalásoktól­­sugalmazott ellentmondó meg­oldási projektumokat lehetőleg igyekezzenek egybehangolni. A hírek szerint az afrikai fő­parancsnokság kérdése és még­­inkább a szövetségesek közös katonai főparancsnokságának megvalósítása még mindig meg­oldatlan feladat. Közük, hogy valószínűleg Eisenhower tábor­nok veszi át a szövetségesek afrikai seregeinek főparancs­nokságát, viszont komolyan tár­gyalják Elibank lordnak a felső­háziján tett azt az indítványát, hogy Wavell tábornagyot nevez­zék ki „az offenzíva miniszte­révé“. Raeder tengernagy távozása Erich Raeder tengernagyot, a német hajóhad főparancsnokát, a Führer saját kérelmére fel­mentette állásától és helyébe Doenitz tengernagyot, a német tengeralatjáró flotta főparancs­nokát nevezte­­ki A változásban általában a tengeralattjáró há­ború fokozásának jelét látják. Érdemes ez alkalommal röviden áttekinteni Raeder tengernagy pályafutását, aki egyik kima­gasló kezdeményezője volt a né­met hajóhad nagy haditényei­­nek. Raeder 1876-ban született, 18 éves korában lépett a tenge­részet kötelékébe, négy év múlva sorhajóhadnagy lett, a Deutsch­land csatahajón teljesített szol­gálatot, amely akkor a kelet­ázsiai vizeken működött. II. Vil­mos császár keletázsiai törekvé­seinek a korszaka volt ez, ami­kor a flotta eredményesen közre­működött Németország kelet­ázsiai befolyásának megalapozá­sában. 1905-ben Raeder sorhajó­kapitány lett, a következő évben a birodalmi haditengerészeti hi­vatalba került. Ez időtől fogva Vilmos császár haditengerészeti szintjébe tartozott és közre­működött a császár nagy flottafejlesztési programmjában, amely a német-angol flotta­konfaktusban robbant ki. 1910-­ ben a császár jachtjának, a Hoo­­enzollernnek parancsnoka lett, ami egyenlő volt a császár hadi­tengerészeti összekötő tisztjének szerepével. A világháború előtt Hipper altengernagy vezérkari tisztje lett, ebben a minőségében küz­­dötte végig a világháborút, köz­vetlenül az összeomlás után át­vette a birodalmi tengerészeti hivatal ideiglenes vezetését s ez időtől fogva nagy szerepe volt a scapaflowi önelsüllyesztés foly­tán megtizedelt német hadi­flotta reorganizálásában. Egyik szerkesztője volt a birodalmi tengerészeti hivatal által kiadott nagy haditengerészeti enciklo­pédiának, amely máig is legtel­jesebb összefoglalása a haditen­gerészeti tudományoknak. 1922- ben ellentengernagy lett, m­ majd három év múlva a keletitengeri flotta parancsnoka. A bolseviz­­mus megszilárdulása ennek az addig bizonyos fokig elhanya­golt flottának még nagyobb je­lentőséget kölcsönzött. 1928-ban a haditengerészet vezérkari fő­nöke lett, 1936-ban pedig vezér­tengernagy és a flotta főpa­rancsnoka. A Führer bizalmá­nak Raeder tengernagy mindig kivételes mértékben volt a leté­teményese. Raeder nevéhez fű­ződik az amerikai convoyok elleni támadások megorganizá­­lása és a balkáni hadjárat ki­váló tengerészeti támogatása. A tengernagy politikai nyilatkoza­tot ritkán tett, éppen ezért nagy feltűnést keltett 1941 májusá­ban a Bismarck német csatahajó elsüllyesztése után tett nyilatko­zata, amelyben Roosevelt elnö­köt tette felelőssé egy német­amerikai konfliktus esetleges kitöréséért és kijelentette, hogy „az amerikai hajókaraván-rend­­szer nyílt hadicselekménye. A Kaukázus két arca A legújabb német jelentéseit a keleti harctérről részletesen ismertetik a kaukázusi hegyi törzsek szerepét a Szovjet elleni harcokban. A jelentések is utal­nak arra, hogy az északi Kau­kázusban, ahol jelenleg a har­cok folynak, különbséget kell tenni mind földrajzilag, mind pedig stratégiailag két régió, a nyugati és keleti északkaukáziai vidék között. A német jelentések győzelmes elhárító harcokról számolnak be a Manyics-folyó sztyeppvidékén; ezek a jelenté­sek utalnak a pusztai harcok sajátos jellegére és megemlítik! Roosevelt hazautazása és mégegyszer Casablanca Megemlékeztünk Roosevelt és Vargas brazíliai köztársasági el­nök natali találkozójáról. Most Roosevelt és Vargas a megbeszé­lésekről közös nyilatkozatot ad­tak ki, amelyből kiviláglott, hogy a tárgyalások anyagának főpontjai a katonai együttműkö­dés és Brazília intenzív háborús kalkapcsolódásának kérdése, a közös harc a tengeralattjáró ve­szély ellen és valamennyi dél­­amrikai állam biztonságának problémája volt. A tárgyalások anyaga arra mutat, hogy a szö­vetségesek a készülő hadműve­letekben Brazíliának nagyobb szerepet szántak. A tanácskozá­sokon, úgy látszik, Leahy ten­gernagy, Roosevelt főkatonai ta­nácsadója, az afrikai expedíció előkészítője is jelen volt, leg­alább is a Roosevelt hazautazá­sának következő állomásáról, Trinidadról keltezett kommü­niké szerint erre a brit szigetre, amely egyik fő támaszpontja a nagyjelentőségű venezuelai pet­róleumforrások védelmének Roo­sevelt már Leahy­vel együtt ér­kezett. Semmiféle adatunk sincs arra nézve, hogy a trinidadi meg­beszéléseik milyen esetleges offen­zív lépésekkel, vagy talán a ten­geralattjárók elleni küzdelem el­hárításával függenek-e össze. Ugyanekkor Dakarban a nyu­gatafrikai brit és francia flotta parancsnokai és Hamilton brit légi marsall nagyobbszabású megbeszélést tartottak, amely valószínűleg összefüggésben áll Roosevelt natali és trinidadi tárgyalásaival és alighanem a szövetségesek atlantióceáni után­pótlási vonalainak biztosításával kapcsolatos. Az angolszász sajtó élénken tárgyalja a casablancai konfe­rencia megbeszéléseinek és ered­ményeinek távolabbi vonatko­zásait. Feltűnést keltett Kim­­bury Smith cikke Roosevelt újjárendezési tervének sarkala­tos pontjairól. Részben az aktuális helyzettel, részben ezekkel a távolabbi vo­natkozásokkal áll nyilván össze- Ára 16 fillér

Next