Ujság, 1943. április (19. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-14 / 84. szám
6 Meghalt Mattyasovszky Ilona Szegényebb lett a magyar filmművészet egyik igen kitűnő és nagytehetségű úttörőjével: Mattyasovszky Ilona, nagyon sok magyar film egykor ünnepelt csillaga, április 12-én 61 éves korában Budapesten elhunyt. Szép nyugodt békeévek jutnak eszünkbe, amikor egy pillanatra megállunk a halott művésznő emléke mellett. A legragyogóbb ferencjózsefi idők ünnepelt színésznője volt Mattyasovszky Ilona. Művészi pályáját Papír Sándor újpesti színtársulatánál kezdte, innen csakhamar elkerült a Royal Orfeumba, ahol pompásan ragyogtatta művészi képességeit. Mattyasovszky Hona neve összeforrt az igazi békeévek Budapestjével, estéről-estére ünnepelték, körülrajongtak a Royal színpadán és nézőterén. Jó néhány évvel az első világháború kitörése előtt zajlik le előttünk Mattyasovszky Hona színpadi karrierje. A magyar film ekkor kezd éledezni. A sziget utcai Hunnia Biográf műterme után épülnek az Uber, a Corvin, a Star, az Astra, a Hungária-filmgyárak műtermei. A magyar film csakhamar elhódítja Mattyasovszky Ilonát, aki nemcsak csillaga, hanem a szé igazi értelmében egyik úttörője volt a magyar filmnek. Mattyasovszky Ilona nem elégedett meg azzal, hogy a reá kiosztott szerepet úgy ahogy megjátssza, Mattyasovszky átélte a szerepkörét, részt vett a művészi és technikai kivitelben és segített az operatőrnek, a könyvisffnak, a díszlettervezőnek, a szines«nek egyaránt. Ilona — így hívták őt a műtermek izzó légkörében — teljes hévvel, őszinte odaadással csüngött a filmen és ezt a nagy rajongását nagyon használhatta a későbbi években amikor férje oldalán Münchenben, Berlinben és néhányszor Budapesten dolgozott. Igazi filmkarrierje az egykoriAstra-filmgyárnál kezdődött. Ez a gyár forgatta a háborús években Balogh Béla Irányításával az akkori idők legszebb és legművészibb filmjeit. Ezek főszerepeit játszotta Matyasovszky Ilona. Sorain még emlékeznek ezekre a filmekre: Falu rossza, Toprini nász, Sfinx, Asszonyfaló, Rang is mód, Udvari levegő, Egyenlőség, Tilos a esők, Tékozló fiú, Fehér rózsa, Asszonybosszú, Az anya bűne stb. Drámai művésznő a javából, szerepeit valóban átélte, tanulmányozta, mielőtt a gép elé állt és ebben nyilvánult meg nagy sikere is. Filmjeit zsúfolt házak nézték meg a nagy mozikban éppúgy, mint a kisebb vagy vidéki mozgókban. Később az Astrától átkerült a többi nagy filmgyárhoz. Játszott a Corvinfilmgyár több filmjében (1920—21- ben), a Starnál és a Glóriánál, amely Porzsolt Kálmán Színésznő c. színművének címszerepét osztotta ki rá. Egyik legnagyobb sikere volt a Lengyelvér című filmben. Évek hosszú során át reprizben hozták ki ezt a filmjét és amíg néma film volt, ezt a filmjét addig játszották a magyar mozik, de a külföldi mozik nagy része is, amíg csak maradt a filmből még egy lejátszásra alkalmas kópia. Felejthetetlen szerepe volt a Toprini nász-ban és a Masamód-ban. Azt mondottuk, hogy úttörő volt. Igen, az első magyar filmek egyikében „lépett fel“ vezetőszerepben. A film címe Drághffy Verón volt, készült egy akkori időkben nagyon ismert fényképészmester műtermében, amely nem volt ugyan alkalmas a filmgyártásra. De elkészült és ezzel Mattyasovszky Ilona örökké eljegyezte magát a magyar filmmel s lett annak egyik lelkes, odaadó művészi úttörője. A magyar némafilmgyártós megszűnésével Mattyasovszky Ilona férjével, Bolváry Géza rendezővel, akivel a kommünitáni időkben kötött házasságot, külföldre ment. Előbb Münchenbe mentek együtt, ott 2—3 évig dolgoztak, majd Berlinbe kerültek és Bolváry ettől az időtől kezdve lett nemzetközileg elismert nagy rendező. Mellette dolgozott felesége, aki otthagyta a felvevőgépet és művészi lelkületét, tudását átvitte a forgatókönyvírásra, a díszletek tervezésére, a kosztümök összeállítására és kigondolására, vagyis amit egy-egy filmnél művészi szempontból produkálni kellett. Mattyasovszky Ilona nagy tudása és tehetsége inspirálta a filmnél közreműködő művészi tényezőket. Sok magyar színész és filmművész Mattyasovszky Hanának köszönhette színpadi sikerét: a kommün utáni időkben filmszínésziskolát nyitott Budapesten és innen éveken keresztül kerültek ki a legjobb színpadi és filmművészek. Berlinben a Schlüterstrassében nagy házat vitt. Központja volt a berlini magyar művészi életnek. Otthonában nemcsak a Berlinben élő magyar művészek fordultak meg, hanem szívesen látott vendégek voltak a hazulról és külföldről Berlinbe kerülő művészek is. Jótékonyságáról, szeretetreméltóságáról híres volt. 1937-ben önálló magyar filmgyártó céget alapított Budapesten Spektrum Film Kft. név alatt. Ez a vállalat csak egy magyar filmet gyártott: a Tiszavirág című hangosfilmet Ebből német változat is kézsült. Ugyanebben az évben szerezte meg férje az abai uradalmat és izzó magyar lelkett, ebben a szép fehérmegyei faluban találta meg igazi lelki kielégültségét. Az utóbbi időben betegeskedni kezdett. Hosszú hónapokig szanatóriumban keresett gyógyulást szenvedésére, azonban orvosai önfeláldozó ápolása sem használt: a magyar filmkultúra egyik legnagyobb oszlopa, tehetsége és úttörője 12-én itthagyta szeretett birodalmát, a Film országát. Nemcsak Bolváry Géza, a férje siratja az önfeláldozó nagy magyar asszonyt benne, hanem az egész magyar filmvilág is könynyes szemekkel állja körül koporsóját, amelyet az abni temetőben április 14-én helyeznek örök nyugvóra. Andor Lajta Rodelinda Bemutató az Amig Händel oratóriumai évszázadok óta legnépszerűbb művei a hangversenytermeknek, amíg zenekarra és szólóhangszerre írt szerzeményei állandó kimagasló értékei a koncerteknek, nagyszámú operája legutóbbi időkig teljesen eltűnt a színpadról. Dalműveinek örökbecsű áriáit is csak a koncerténekesek mentik át a feledésből. A zenetörténet előadhatatlannak minősítette a Händel-operákat, megállapítva, hogy a nagy oratóriumköltő csak igen haloványan vonta meg a határt a két műfaj között. Igazi lüktető cselekmény nincsen operáiban, e nélkül pedig a játék lehetetlen. A színházban azonban nemcsak a hallgatót, hanem a nézőt is ki kell elégíteni. A pódiumon más a plasztika, mások a dimenziók, mint a színpad deszkáin és ami ott izgalmasan hat, itt még unalmassá válhat. Azt tartották, hogy hiába vannak operáinak zseniális melódiái és ritmikai ötletei, megható lamentói, tüzes harci dalai, idillikus táncai, monumentális recitativjai, harmóniai fordulatai, éles kontrasztjai, mégis csupán laza jeleneteket és nem egységes drámát adnak. Ami az oratóriumban a szabad természet gyökeres, üde flórája, az itt letépett virágokból összekötött hervadt csokor. Alig huszonöt éve, hogy ezt a Véglegesnek hitt Ítéletet kezdték megfellebbezni. Elsősorban a göttingai Hagen Oszkár dr. bátor kezdeményezésének érdeme, hogy a tudós tájékozottságával, a műveit muzsikus ízlésével, de egyben a Színházi ember gyakorlati érzékével több Händel-opera szövegét gyökeresen átdolgozta, modern színpadra alkalmassá tette. Sokat vitatkoztak Operaházban ezekről a felújításokról a zenei retusírozások és szcenikai változtatások megengedhetőségéről és biztos, hogy a problémák megoldásáról máig sem egységesek a vélemények. Az eredmény azonban igazolja Hagen merész vállalkozását. Xerxes, Julius Caesar, Rodelinda megmaradt nem egy színház repertoárján. De ha csak annyit ért volna el, hogy a gyönyörű Hidel-muzsikának ezeket a pazar hajtásait a közönség szélesebb rétegeinek hozzáférhetőbbé tette, máris fölösen elérte célját. A mi Operaházunk, amikor 1928- ban Xerxest Hagen feldolgozásában emlékezetesen szép előadásban bemutatta, az elsők között foglalt állást. És őszinte dicsérettel méltatjuk, hogy Rodelinda magas művészi nívójú szinrehozásával most továbbmegy a megkezdett után. Haym Nikola készítette Handelade Rodelinda librettóját. Akkori szokványmesét írt, amelyben a történés csupán komponálási alkalom. Grimwald zsarnok uralkodó Rodelinda fejedelemasszony szerelméért és Bertánk trónjáért folyó küzdelme naiv mozzanataival, típusaival, boldog kiengesztelődésével az akkori sablonhoz mért kerete a partitúrának. Ez azonban remekmű. A muzsikában, recitativokban és főként csodálatos dallamaiban, világos szerkezetű, szélesen ívelő áriáiban a sugárzó géniusznak, jellemző erőnek, a lírának és drámának, fájdalomnak és örömnek, az egész emberi érzésskálának olyan intenzitását, gazdagságát, olyan színpompáját kapjuk, hogy mámorában, káprázatában nem is keressük a szöveg súlyát, a bonyodalom logikáját, ÖSSZEÍRJÁK a tárolt építő ANYAGOT. A polgármester tudomást szerzett arról, hogy egyes fővárosi hivataloknál, intézményeknél és üzemeknél építési anyagokat tárolnak, amelyekre az illető hivataloknak pillanatnyilag nincsen szüksége. A polgármester ezért elrendelte, hogy a hivatal- és üzemvezetők május 1-ig írják össze és jelentsék be a készletükben lévő építési anyagokat, egyúttal közöljék azt is, milyen okból raktározzák azokat. Az előadásból ismét ifj. Oláh Gusztáv nagyszerű rendezői munkáját emeljük ki elsősorban. Igen helyesen tette, hogy nem a cselekmény hatodik századi longobárd környezetének naturalisztikus beállítását, hanem a barokk színpad stílusát választotta. Fantáziája, leleménye artisztikus érzése párját ritkító színpadot varázsol. Díszletezése több, mint építészeti, festői látványosság. A barokk kor hangulatát felidéző és fenntartó alapzat is. Elképzelését szellemesen, következetesen viszi keresztül, eltüntetve a korlátot a nézőtér elül, ahová így a XVIII. század levegője árad. Ferencsik János karnagyi pálcája biztos, áttetsző könnyed vonalvezetéssel rajzolja a barokk zene ornametikáját és az énekesek legjobb tehetségükkel, tudásukkal készültek az ünnepi feladatra. A címszerepben Káthy Anna finom poétikus lénye, nemes énekművészete, tökéletes muzikalitása nyújt kiváló alakítást. Királynői méltósággal, de egyben igazi asszonyi bensőséggel jellemzi Rodelindát. Rosier Endre utolérhetetlen énekesi bravúrja pályájának talán legnagyobb sikerét aratta remek virtuozitással előadott áriáiban. Palló Imre dr. úgy a zenei, mint színészi részben kitűnően találja el hősének rokonszenves karakterét. Jámbor László ércesen zengő baritonja szintén helyén lesz, ha fortéihoz a piano árnyalásokat is megszerzi és Littasy György megfelelően látja el szerepét, míg Dósa Mária epizódjaiban dekoratív megjelenésével egészíti ki az együttest, amelyhez a kórus rövid, de hatásos közreműködése járul. Szabó Miklós jó magyarsággal, érthetően fordította a szöveget. A premier estjét Mozart táncjátéka A póruljárt kérő ismert előadása egészítette ki. Pétert István ÚJSÁG SZERDA, SMS APRIL 11 fővárosi hírek TÁJÉKOZTATÓUL. A főváros közigazgatási bizottságának legutóbbi üléséről írott tudósításunkba — nem a mi hibánkból — olyan valótlanság csúszott be, amelyet nem hagyhatunk szó nélkül. A tudósítás — megjelent formájában — ugyanis ellentétben áll az ülésen történtekkel. A cikkben az óvóhelyekről és az iparengedélyek kérdéséről közölt adatokat Peyer Károly tárta a bizottság elé és nem, mint a tudósítás megjelent megtévesztő formájából hihetné az olvasó, Bocsáry Spur Kálmán. * Akinek nem # Lirkrom haragos cikket szentel a Nemzetőr legajabb az Ujságnak. Az egyiknek eíme: „Az Újság inge, amelyben két hasábon, fett szedéssel hetet-havat összehord. Ám, hogy hová akar kilyukadni, képtelenek vagyunk megérteni. Költői hasonlattal jordáni sáskavadászok kései szelíd Ivadákáé'-nak nevezi e sorok íróját. Egy másik Cikkben viszont György László kortárs szellemeskedik, hogy „János-Jakabfia pennakezelő jelölt“. Fájdalom, a „jelölt“-ségből már rég kinőttünk és mindkettőnek azt üzenjük, hogy János fia valóban János fia és teljes joggal használja ezt a nevet. A harmadik írás a színészutánpótlás hiányairól írt cikkünkkel foglalkozik és kifogásolja a Trilby-Svengall hasonlatot. Ha azok, akiket Trilby-nek és Svengall-nak aposztrofáltunk, eddig még nem tiltakoztak ellene, nem értjük, miért vállalja a Nemzetőr a fogadatlan prókátor szerepét* panaszkodik a Magyarság, Hubay Kálmán és Palló Imre bácskai körútjáról írván, hogy „a tömegek elkeseredve látták: többéves hitük és áldozatos munkájuk eredményét mint vert széjjel egy szerencsétlen, öncélú, a fallegekben járó pártvezetés“. Kíváncsian várjuk, milyen választ ad me az „Encély, fellegekben járó pártvezetés“ hivatalra orgánumai A Nép. Újsn tetszik a Déli Magyar 6-nak, hogy „továbbbővül a lénc-lánc-eszterlánc“, amely szimbolikus hasonlattal bizonyra sajtóorgánumoknak a magyar sorskérdésekben való azonos állásfoglalására céloz. Elhisszük, hogy nem tetszik, ha na tanai törődjék. Helyesebb volna, ha gondosabban elolvasnák a kéziratokat, amiket a nyomdába adnak. Mert éppen a kis „gunyorks“ felett van egy hasonló tipográfiája másik írásművelet, amelyben egy Hja keresztnévé oross ízó „okot a s s ■ o n y“-nak, ja éi diplomatádnak és „s 1 v tár an ö“-nek titulálunk. A gúnyolódáshoz joga van a Déli Magyar Szónak. De egy férfit nővé változtatni, ez nézz varázalat, nem boszorkányság, hanem — — •— nos ni sa, kedvet Déli Magyar SzóT 1 ICét nagy világnézeti csoportot különböztet meg kedvem nép-follforgatónk, Toll Péter dr. Ja egyik « keresztény, melybe a nemzeti szocializmus is, a másik a zsidó, melybe a üiberall»« mus és marxizmnus tartozik“. Egyszerűbben is fogalmazhatta volna, ilyenformán, aki nem az én világnézetemet vallja, aa zsidó, mégha mmn ősmagyarnak született is. It pranilaa Parana vdllarad a bserkateW teralUUe ag Egy a dal vagyunk legújabb maméban. „Mára akadémikus nemzetnevelési elveiről a véleményemet — írja egyik válaszában — nem tudom röviden ismertetni, mert pedagógiai ponyvával nem foglalkozom“. Nem érzi, hogy az a bírálat — az ő frazeológiája szerint — nem egyéb — kritikai ponyvél. Egy másik válaszából arról értesülünk, hogy „a zsidó datkötók sem írtak olyan minden művészetet és talánt meghatódtóló, magyartalan limonádé-dalokat, amilyeneket mostanában a rádió bömböl“. Erre a „válász“-n szóló illetékes válásit rábízzák a rádió igazgatóságára. JÁNOSFIA Letartóztattak egy sikkasztó angrófot isenyasszonyával együtt Egy budapesti szállítmányozási vállalat igazgatósága néhány nappal ezelőtt feljelentést tett a rendőrségen, hogy a vámhivatal részére történt befizetéseknél 24.000 pengő hiány mutatkozott. A gyanú a vállalat egyik fiatal tisztviselőjére, a 20 éves Dávid Józsefre irányult, aki március 31-én járt hivatalában utoljára, azóta nyoma veszett. A rendőri nyomozás megállapította, hogy a fiatal tisztviselő lakást vett ki az egyik budai penzióban, amelyet saját bútoraival rendezett be fényűző eleganciával. A bejelentőlapot Bárczafalvi Dávid József gróf néven töltötte ki. Nem sokkal beköltözése után szobát nyittatott a pensióban menyasszonya részére is, akit szintén grófnőnek mondott. A fiatal pár költekező módon élt és pár nappal ezelőtt bejelentették, hogy Szovátára mennek üdülni. A fiatal vőlegény repülőfőhadnagyi egyenruhát öltött, így érkezett meg menyasszonyával Szovátára. A rendőrség táviratilag kereste meg a szovátai fürdőigazgatóságot, amely választáviratában közölte, hogy a „grófi“ vendégek már elhagyták a fürdőhelyet és a legközelebbi vonattal Budapestre érkeznek. Az erdélyi gyorsvonatot már detektívek várták a keleti pályaudvaron és a kiszálló elegáns párt bevitték a főkapitányságra, ahol kiderült, hogy Dávid József már a múlt év szeptemberében kezdte el sikkasztásait, március végéig 24.000 pengőt sikkasztott össze. Kiderült a rendőrségen, hogy az álgróf menyasszonyának neve Gyarmati Erzsébet, kora mindössze 20 éves. Kihallgatásuk után mindkettőjüket letartóztatták. -ezz. Rövidesen meskesdik a vendésfiéüzemelt osszlyozdát Április 24-én lép életbe a közellátásügyi miniszter rendelete, amely a vendéglátóipar új árrendszeréről intézkedik. Az új rendelet tudvalévően egységes árakat ír elő a felszolgált fogyasztási cikkekre, olymódon, hogy egy-egy osztályon belül ezek az árak egyformák. A rendelet alapján a vendéglátó helyeket hét osztályba sorozzák. Osztályonkívülieknek minősítenek egyes luxus helyeket. Az osztályba sorozást Budapesten a polgármester végzi és április 1.17-ig ez az osztályozás meg is történik. Az ipartestületek már megtették erre vonatkozó előterjesztéseiket a polgármesternél Ülni .^Hivatal. ... é 3/10 k.méák aa» is» TELEKONSZÁMAI nass.—m