Ujság, 1943. június (19. évfolyam, 123-145. szám)

1943-06-01 / 123. szám

al rovatunk! V­I­L­A­G­K­IA­DÓ Külföldi regényünk: Lagerlöf Zelma: Androméda sziklái a 9. oldalon XIX. évfolyam, 123. szánt SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL X VI., Aradi-utc. 8. TELEFON: *120—757, 120—756, 120—755, 120—754 Budapest 62., postafiók 282. Budapest, 1943 junius 1. kedd .ELŐFIZETÉSI ÁRAK! Egy hónapra •••»»•••«••• 4.— pengő Negyedévre 11.60 pengő Egész évre «.*••»«•»•••• 46.40 pengő FIÓKKIADÓHIVATAL: KÖLCSÖNKÖNYVTÁR (Telefon: 180-67!) ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA V. kerület, Gróf Tisza István­ utca 6. szám. kivételével minden nap. VfIB Telefon: isidom­es 100—b/s SZABADELVI­ NAPILAPA FŐSZERKESZTŐ* MAKAY-PETROVICS GYÖRGY dr.­ Egyes szám­ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap 16 fillér Vasárnap............................................ • 30 fillér Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok Mi történt Sstojka Sándor, munkácsi görög katolikus püspök meghalt. Nápoly vasárnap élte át a hetvene­dik légi támadást. Angolszász repülőgépek több bombát dobtak a városra és jelenté­keny károkat okoztak középü­leteiben, valamint lakóházai­ban. Foggiára, Barira, Potenza környékére és Pantelleria szi­getére szintén bombák hul­lottak. Az Alexandriában horgonyzó francia hadihajók 65.000 tonna vízkiszorítással, angol kézre jutottak. A hadi­hajók között van egy csata­hajó, három 10.000 tonnás cirkáló, egy 7000 tonnás cir­káló, három 1300 tonnás tor­pedónaszád, valamint egy tengeralattjáró. A hajók 1940 óta lefegyverezve álltak a hadikikötőben.­­A kubáni hídfő ellen a szovjet haderő vasár­nap nem folytatta támadásait. Anglia déli és délkeleti partvidéké­nek kikötővárosait támadták gyors német harci repülőgé­pek. Churchill Washingtonból hazatérőben Gibraltárban tárgyalt az északafrikai angolszász fő­­parancsnokokkal, Eisenhower­­rel, Montgomeryvel és Ale­xander tábornokkal. Az Attu szigetén harcba vetett japán helyőrség utolsó emberig fel­áldozta életét. G­­­r­a­u­d és De Gaulle Algírban meg­kezdte­­ tanácskozását. De Gaulle megérkezése után Gi­­raud a sajtóhoz juttatott nyi­latkozatában hangsúlyozta: a maga részéről szívélyesen üdv­özli De Gaulle-t, mert az az óhajtás tölti el, hogy egye­sítsék a két francia csopor­tot, mert ezt kívánja Francia­­ország érdeke. Acerbo olasz pénzügyminiszter be­jelentette új államkölcsön ki­bocsátását ötéves kincstári jegyek alakjában. A kölcsön a közeli napokban kerül ki­bocsátásra, ötmilliárdonkint több trancheot irányoztak elő, miként a Transcontinent Press jelenti Rómából. A két első tranche kibocsátására június 17.és 21-e között ke­rül sor. Scorza több rendszabályát közli a fascista párt rendeleti lapja a fascizmus aktiválására indí­tott akciója keretében. Aj taktikával próbálkozik a Szovjet a kubáni hídfőnél • __iitimMMirmii___­..­ . • ■ Churchill Gibraltárban az afrikai haderők főparancsnokaival tárgyalt Martinique-szigete hű­ marad a vichy-i kormányhoz . A pápa béke­­közvetítési tervéhez Berlinben nem foglalnak állást, amíg célját nem ismerik Attu-szigetét hősies harc után feladták a Japánok ÁLTALÁNOSSÁGBAN három hír keltheti fel a világ érdeklődését. Az egyik: Churchill, Montgomery, Eisenhower és Alexander tábornok gibraltári értekezlete, amely csütörtökön és pénteken zajlott le. A tár­gyalás részleteiről nem sok hírünk van, a Nemzetközi Sajtótudósító azonban megállapítja — és ez minden valószínűség szerint megfelel a valóságnak —, hogy ott a további hadműveletek kérdései is szóba­­kerültek. Ez a gibraltári értekezlet nyilvánvalóan logikus következ­ménye a washingtoninak. Amerikában Roosevelt elnöklete alatt — ez igen könnyen lehetséges — a döntő angolszász offenzíva nagy vonalait, általános haditerveit beszélték meg, nem lehetetlen, hogy Gibraltárban az északafrikai várható műveleteket állapították meg részleteiben. A másik hír, ami általános feltűnést keltett, hogy az alexandriai kikötőben horgonyzó francia hadihajók angol kézre kerültek. Bár ezt előre lehetett látni, mégis ezek az eddig inaktív francia egységek, ha idejében újból felszerelik, „szóhoz juthatnak”” egy netán az egyiptomi térségből meginduló angolszász hadműveletnél A harmadik hír: Atin-sziget feladása japán részről. Tokiói hírek szerint e támaszpont elvesztésének, amely messze előretolt állás volt, nincsenek átütő erejű következményei. A KELETI HARCTÉREN a bolsevista csapatok rohamai a kubáni hídfő ellen fokozatosan ellankadtak. Szombaton háromnapi tömeg­támadás után, csak gyenge részlettámadások következtek, míg vasár­nap a vörös csapatok már nem folytatták támadásaikat­­. A FÖLDKÖZITENGERI TÉRSÉGBEN az angolszász légi­erők folytatták Inváziós támadásaikat az olasz támaszpontok ellen. Ny. O. az olaszoknak kell viselniük a háború nagyobb terhét. A Da­gens Nyheter római tudósítója arra utal, hogy a szövetségesek komolyan hiszik, hogy állandó légi bombázásokkal Olaszorszá­got megtörhetik. Olasz körökben ezzel kapcsolatban felvetik a kér­dést: meddig tarthat még a légi offenzíva, mielőtt valami más nem történnék. Az a felfogás lép előtérbe, hogy­ a légi táma­dások csupán előkészítői az ellenség nagyobb mérési , hadá­szati terveinek megvalósítására. Nem lesz különb­éke Róma politikai köreiben a TP jelentése szerint az a benyomás uralkodik, hogy az angolszászok a légi fegyvernemnek Olasz­ország városai ellen intézett romboló háborúján és az invá­ziós fenyegetéssel folytatott pro­­pagandisztikus idegháborúján kívül, most harmadik háborús politikai manőverrel kísérletez­nek. Arról igyekeznek Olasz­országot meggyőzni, hogy job­ban jár, ha önként válik ki a háborúból. Eden miniszter is olyan kijelentéseket tett, ame­lyek hihetővé teszik, hogy Ang­lia számol Olaszországnak kivá­lásával a háromhatalmi egyez­mény csoportjából. Garda ezzel a propagandával szemben meg­állapítja, hogy ez azért történik, mert az angolszászok érzik, hogy sietniök kell. Számításuk azon­ban teljesen elhibázott, mert Olaszország nem törik meg. Delacroix, az olasz hadirokkan­tak szövetségének elnöke, nagy­szabású beszédben fejtette ki, hogy az olaszok háborúja a nép sérthetetlenségéért és életérték megmentéséért folyik. Az ellen­ség azt ígéri, hogy különbséget tesz polgárok és polgárok, né­pek és kormányok között. Olasz­ország szánalmasnak tartaná, ha ilyen megkülönböztetést el­fogadna. Erre hiába számítanak. A fascizmus az olasz történe­lemnek nem pillanata, hanem korszaka és a történelmet nem lehet meg nem történtté tenni. Az ellenség maga is példát mu­tatott a kitartásból, de az ola­szok sem lesznek rosszabbak nála. Olaszország a végsőikig harcol. A háború kétségtelenül nem a legjobb időpontban es nem a legkedvezőbb körülmé­nyek között vált kikerülhetet­­lenné Olaszország számára, de Olaszország összeomlására hiába várnak. Delacroix önérzetes be­széde nagy visszhangot keltett a sajtóban, hogy megállapítja, hogy Olaszország mindig büsz­kén harcolt a végsőkig, amikor becsületéről volt szó. Ha az ellenség azt mondta — írja a Stefani-iroda —hogy a bom­bázásokat folytatja, ha nem ad­juk meg magunkat, akkor azt válaszoljuk, hogy még a kérdés felvetése is sértő. Gajda figyel­met keltő cikkében a követke­zőkkel fejezi be elmefuttatását. Különbékéről nem lehet szó és éppoly kevéssé lehet szó vala­milyen érintkezésről Olaszország és az angolszászok között. Ma még általános békéről sem lehet beszélni. Az angolszászok nem hihetik, hogy az északafrikai eredmény már meghozhatja ne­kik a békét. A London és Wash­ington által kezdeményezett és irányított béke Olaszországban a nemzeti élet szétrombolását jelentené, tehát rosszabb lenne, mint a bombázások. Új rendszabályok a fascista pártban Az idegháborúval párhuza­mosan egyre erélyesebben tör­ténik meg a fascista pártban a régi stílushoz való alkalmazko­dás. A párt új főtitkára, Scorza, a fascizmus aktiválására újabb rendelkezéseket hozott, amely­­lyel fokozni akarja a nemzeti felelősségérzetet s a háborús áldozatok iránti hála érzését. Elrendelte, hogy minden olyan párttagot zárjanak ki, aki nem viseli a pártjelvényt, mert a jel­vény letételével elárulták azt, hogy egyéni méltóság és egyéni bátorság hiányában méltatlanok arra, hogy a fascista pártban helyet foglaljanak. A fascista párt jelvényét más jelvénnyel sem lehet helyettesíteni, így sem a quadrista, sem a milicista jel­vény egyedül nem hordható. A pártjelvény annak a határozott kifejezése — szól a rendelet in­dokolása —, hogy valaki büsz­kén vallja, hogy a párthoz tar­tozik. Hiábavaló Olaszország ellen az idegháború Minden diplomáciai esemény ellenére is Olaszország áll az ér­deklődés középpont­jában. Az an­golszász propaganda elsősorban Olaszország ellen irányul, de az olasz publicisták megállapítják, hogy a „papír-bombázásnak“ éppúgy nem lesz eredménye, mint ahogy Olaszország erkölcsi szilárdsága csak fokozódik az idegháborúval szemben. Ennek az idegháborúnak egyik válto­zata az invázióval való fenye­­getődzés. Rómában nagy figyel­met keltett, hogy Bizerza és Sousse kikötőiben összegyüleke­­zett ellenséges partraszállító hajó­kat német és olasz repülők bom­bázták. Az északafrikai kikötők­ben összevont angolszász hajók­ból a Die Tat című lap római tudósítójának jelentése szerint Rómában arra következtetnek, hogy minden jel elég világosan az ellenség inváziós terveire mu­tat. Vannak azonban ellentmondó felfogások is, amelyek szerint az Olaszország ellen folytatott in­vázós propaganda figyelmet elte­relő manőver is lehet. Rómában rámutatnak arra, hogy inváziós hadművelet végrehajtására leg­alább­isz év minden hadianyaggal felszerelt és állandóan ellátott többszázezer főnyi hadseregre van szükség, ami sokmillió ton­nányi flottát vesz igénybe. Az ilyen flotta állandóan az elsü­ly­­yesztés veszélyének lenne ki­téve, ezért hasonló nagyságú tar­talékflottát is össze kell gyűj­teni. De még az olaszországi si­keres invázió sem jelentene előnyt — írja a tudósító —, mert a lehető legnehezebb feladat elé állítaná az angolszászokat. Stock­holmi jelentés szerint a svéd la­pok olaszországi és németországi tudósítói értesüléseket szereztek, amelyekből megállapítható, hogy sem az olasz, sem a német poli­tikai körök nem táplálnak illú­ziót az Appenin-félsziget veszé­lyeztetett helyzete felől. Mindin­kább az a meggyőződés alakul ki, hogy a legközelebbi időben Ára 16 fillér

Next