Ujság, 1943. augusztus (19. évfolyam, 172-196. szám)

1943-08-01 / 172. szám

Budapest, 1945 augusztus 1, vasárnap Megjelenik vasárnap és ünnepnap utáni napok kivételével minden nap. ÚJSÁG SZ&LÁSELVŰ NAPILAP • ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra • * » * ..«**. . 5.60 pengő Negyedévre . • « i • s i i « t • 16.— pengő Egész évre v.v». 64.— pengő Egyes szám­ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon hétköznap 20 fillér Vasárnap ............................................40 fillér 'Ál'A. Oríd­ystr., 172. szám SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL, VI., Aradi-utca 8. TELEFON: *120—757, 120—750, 120— 755, 120—754 Budapest, 62.. postafiók 282. FIÓKKIADÓHIVATAL: KÖLCSÖN­KÖNYVTÁR (Telefon: 180-674) ÚJSÁG UTAZÁSI IRODÁJA V. kerület, Gróf Tisza István­ utca 6. szám. Telefon: 181—004 és 180-674. FŐSZERKESZTŐ­­ MAKAYn PETROVICS GYÖRGY dr. Mi történt szombaton A Szentatya, mint a Magyar Távirati iroda Rómából jelenti, csütörtökön magánkihallgatáson fogadta Federzonit, az olasz tudomá­nyos akadémia elnökét, pérr­­eket pedig Grandit, a fel­oszlatott fascista párt­testüle­tek kamarájának volt elnökét. Német­­ tengeralattjárók — a véderő főparancsnokságának közlése szerint — az Atlanti-óceánon elsüllyesztettek három hajót 15.000 bruttó tonnatartalom­mal. A keleti arcvonal fő harci szakaszán pénteken ere­jében növekedett a harci te­vékenység. S 2 i c 1! ? á b a n, amint az olasz hadijelentés mondja, az ellenség friss csa­patok bevetésével és hatal­mas légi támogatás mellett folytatja támadásait. C­­­a­n­i, mint Rómából jelentik, be­nyújtotta vatikáni állásáról való lemondását. A király a lemondást elfogadta. Fraknói Vilmosról az Osservatore Romano hos­­­­szabb cikket közöl, arról a­ nagy munkásságról, amelyet a magyar történettudós és főpapk a vatikáni könyvtárban kifejtett. Eden az angol alsóházban hozzá intézett kérdésre — Churchill beszédére való utalással — kijelentette, hogy Anglia a Parlament hozzájárulása nél­kül semmiféle olasz kormányt nem ismer el. M­a­j­s­z­k­i utóda a londoni szovjet nagy­követi állásban — a Bud. Tud. értesülése szerint — Fedor Guzev, aki eddig Kanadában képviselte a Szovjet­ Uniót. Olaszországban újabb kivételes intézkedése­ket léptettek életbe, így ka­tonai bíráskodás alá helyez­ték a vasutak, a posta, a táv­író és telefonszolgálat, vala­mint a ráz­ió egész személy­zetét. Lady Assort, a brit alsóház ismert nevű kép­viselőnőjét a londoni rendőr­­bíróság 50 fontsterling pénz­­büntetésre ítélte, mert vé­tett a kényszergazdálkodás­sal kapcsolatos előírások el­len. Amadeo Tosti tanárt, aki eddig az olasz rá­­diónév vezető helyen műkö­dött — az NST jelentése sze­rint — az olasz sajtószol­gálat főigazgatójává nevez­ték ki. Az olasz lapok terjedelmét korlátoz­ták. Ezentúl hetenkint négy­szer két oldalon, kétszer pe­dig négy oldalon fognak megjelenni. Szicíliában fokozód­ik az angolszászok nyomása Ciano lemondott a vatikáni nagyköveti állásáról — Hazatérnek Itáliába a politikai internáltak és foglyok — Jelentések a nyugalom helyreállá­­sáról — Újabb intézkedéseket tett la Foglio a rend biztosítására — Erős­bödnek a szovjet támadásai Orel körül­ ­.­­ ELHÁRÍTÓ SIKEREKRŐL emlékezik meg a német véderő fő­­parancsnokának jelentése Szicília­ középső szakaszán. Az arcvonal az olasz szigeten San Stefanotól Cataniáig húzódik. Ennek a középső részén van Nicosia, amelyet szerdán kiürítettek a tengelycsapatok. Az angolszászok most ebből a városkából Troma és Bronte, délkeleti irányban pedig Regaibuto felé igyekeznek előrenyomulni, mégpedig olyanformán, hogy a középső részen akarnak éket verni a németek fővédelmi vonalába. Ennek a hadműveletnek a sikere esetén meg­kerülnék az Etna körül vont német hadállásokat és Catania felé tör­hetnének előre. Német katonai körök véleménye szerint a tengely ellenállása olyan erős, hogy az angolszászok kísérletei hiábavalóknak fognak bizonyulni. 2. A KELETI ARCVONALRÓL is azt jelenti a német véderő fő­parancsnoksága, hogy ott a harcok erejükben megnövekedtek. Továbbra is az oroli kanyarulatban folynak le a súlyos támadások, de feléledtek a harcok a kubáni hídfőnél és a Ladoga-tótól délre is. Eszerint tehát az oroszok az arcvonal két szárnyán közepén kísér­leteznek azzal, hogy áttörjék a német védővonalakat. A hivatalos jelentés adatai szerint, kísérleteiket mind visszaverték. 5. A LÉGI HÁBORÚ Nyugat-Németország ellen változatlan erővel tovább tart A britek a szombatra virradó éjszaka másodszor is meg­támadták Kassel városát. Ennél is erősebb bombázást folytattak Rem­scheid városa ellen, ahol súlyos pusztításokat és tűzkárokat okoztak. A támadásokat nagy erővel folytatták. Hatvan brit bombázó elpusztult.­­­­ Az utóbbi napokban különböző helyekről cáfolták meg azt, hogy az új olasz kormány békekötésre irá­nyuló kéréssel fordult volna az angolszász hatalmai­hoz. Churchill és Roosevelt is kijelentették, hogy ilyen lépésekről nem tudnak. Az Exchange Telegraf diplomáciai szer­kesztője illetékes helyről szerzett értesülései szerint nem igazak azok a hírek, hogy a brit-amerikai dip­lomaták megkezdték volna a béke­­megbeszéléseket a Vatikánvárosban Badoglio miniszterelnökkel. Két­ségtelen, hogy a Vatikánban a dip­lomáciai élet élénkebbé vált. Római jelentés szerint a nagy átalakulás a Vatikánban igen jó­­ hatást tett. Maglioni bíboros államtitkár ál-' ■landó kontaktusban van a pápai diplomáciával és kihallgatásokat ad. Voltak olyan hírek is, hogy az újonnan kinevezett olasz külügy­miniszter, akit a nagy fordulat ez­előtti állomáshelyén, az ankarai olasz nagykövetségen talált, azért késlekedett hazautazásával, mert közben a török külügyminiszterrel folytatott tanácskozásokat. Ezekkel kapcsolatosan is elterjedtek azok a hírek, hogy a török diplomácián keresztül igyekezett az olasz kor­mány az angolszász hatalmakkal érintkezésbe jutni. Isztanbulból még azt a hírt is világgá röpítették, hogy Guarigu­a Ankarában szemé­lyesen is tárgyalt az angol és ame­rikai nagykövetekkel. Ezt maga a külügyminiszter cáfolta meg, kije­lentvén, hogy a török köztársaság elnökénél akkreditált diplomaták közül csak Papén német nagykövet­tel volt találkozása és ez is telje­sen magánjellegű volt. Menemend­­zsoglu török külügyminiszter a hékh­iresii ekésekkel kapcsolatosan nem volt hajlandó semmiféle nyi­latkozat megtételére. Elterjedtek olyan hírek is, hogy az olasz kormány Eisenhower ame­rikai tábornok, a déli arcvonalon küzdő angolszászok főparancsnoka algíri főhadiszállására küldött meg­bízottakat. Ezt a hírt abból a tény­ből kezdték kombinációba venni, hogy az angolszász főparancsnok az olasz néphez intézett kiáltványá­ban felajánlotta, hogy az olaszok kezében levő angol és amerikai hadi­foglyokat kicseréli a Tuniszban és Szicíliában elfogott olasz hadifog­lyokért. Az olasz kormány magatartásából világosan megállapítható, hogy bár végeredményben a békét kívánja, de csak becsületes, megalázást nem je­lentő feltételek esetén, mindent el­követ, hogy a háborút, amint azt Badoglio első proklamációjában ki­jelentette, tovább folytathassa. Eb­ben az értelemben ismerhető fel annak az intézkedésnek a tenden­ciája, amellyel az olasz vasutak, posta, táviró, távbeszélő és rádió személyzetét azonnali hatállyal mi­­litarizálták. Ezeknek a közérdekű intézményeknek a személyzete tehát fokozottabban belekerült a háborús gépezetbe. A nagy átalakulással kapcsolato­san, érthetően, rengeteg kósza hír járta be a világot és ezek közé tar­tozott az is, amely szerint a német— olasz teheráruforgalmat beszüntet­ték. Közismert, hogy a két szövetsé­ges hatalom között igen mélyre­ható gazdasági együttműködés folyt le. A németek látták el szénnel és jórészt nyersanyaggal az olasz ha­diipart, Olaszország pedig zöldség- és főzelékterméséből szállított igen tekintélyes mennyiségeket Német­ország számára. Ha akár az egyik, akár a másik''irányban beszüntet­ték volna a szállításokat, az feltét­lenül zavart, a szövetségesek között fennálló Harmóniának felborulását jelentené. A svájci államvasutak igazgatóságának hivatalos közlemé­nye szerint azonban a kölcsönös te­­heráruforgalom változatlan a két ország között.­A szállítmányok te­kintélyes része svájci területen ke­resztül bonyolódik le, így tehát en­nek a berni jelentésnek az igaza felől nem lehet kétség. Úgy ez a tény, mint a német hadosztályok Szicíliában való jelen­léte és hősies ellenállása, mutatja annak a napok előtt hangoztatott német elvnek az igazát, hogy a két hatalmat nem a világnézeti közös­ség fűzi össze, hanem a létérdekek azonossága. Nem változtat a hely­zeten az sem, hogy az új olasz kor­mány Mussolini lemondása után eltakarította az általa emelt intéz­ményeket, eltávolította munkatár­sait és eltörölte a pártot minden intézményével. A német kormány s a Führer ennek ellenére is a leg­nagyobb tisztelettel és szeretettel vannak a Duce iránt, akinek 60. születésnapját megünnepelték. A németországi sajtó nagy terje­­delmességgel és benső melegséggel méltatta Mussolini fellépésének és működésének jelentőségét, a Führer pedig iránta való tiszteletének kü­lön is hangsúlyt adott azzal, hogy Nietzsche összes, műveit a Duce szá­mára különlegesen szép és értékes kiállításban ki­nyomatta és azt az Olaszországban állomásozó német haderők legfőbb parancsnoka útján eljuttatta hozzá. Mindez lehet po­litikai értelemben vett különösség, de nem jelentheti az érdekek ellen­tétét, mert nyilván mindenki sze­mében tiszteletet ébreszt, hogy a Führer a hatalmáról lemondott és visszavonult politikai barátja iránt továbbra is a legnagyobb megbe­csülést és tiszteletet tanúsítja és a magánéletbe való elvonulása alkal­mával Németország legnagyobb gondolkodójának írásaival aján­dékozza meg. • Munkában a diplomácia A Magyar Távirati Iroda az Olasz­országban folyó átalakulásról közölt részletes beszámolójában kifejti, hogy a háború mostani szakában bizonyára szóhoz jut a diplomácia is. Ez a megállapítás annál érdeke­sebb, mert különösen az elmúlt két napon hangsúlyozták, hogy a Ba­­doglio-kormány semmiféle békeaján­latot nem tett ,és az olasz sajtó a legélesebben elvetette a feltétel nél­­küli kapituláció elvét. Az olasz sajtó méltóságteljes po­lémiába kezdett az angolszász szö­vetséges hatalmak államférfiai ré­széről történt kijelentésekkel, ame­lyek szerint a Casablancában fel­állított elvet, a minden feltétel nél­kül való megadás követelését han­goztatják az új olasz rendszerrel szemben. Az új vezetés alá került olasz lapok rámutatnak az angol­szászok magatartásában mutatkozó ellentmondásokra. Eddig azt han­goztatták, hogy a fasizmusnak csak teljes kapituláció esetén ad­ják meg a béke lehetőségét, mert nem az olasz nép ellen harcolnak, hanem fascista uralom ellen. Az olasz nép — írják az itáliai lapok — visszaszerezte a szabadságát. Sza­badságának birtokában fokozott mértékben és még nagyobb elszánt­sággal ragaszkodik nemzeti becsü­letéhez s ha hajlandó is lemondani a birodalmi álmokról, soha sem fog megnyugodni abban a gondo­latban, vagy még kevésbé abban a tényben, hogy idegen megszállás alatt éljen. A feltételnélküli kapi­tulációt tehát elveti az olasz köz­vélemény, de olyan helyzetbe sem akar kerülni, hogy Olaszországba terelődjék az angolszászok hábo­rúja Németországgal. Az olasz nép kívánja a békét, de maradéktalan békét óhajt, hogy a szabadság leve­gőjében ősi hagyományaihoz és nemes tradícióihoz híven szolgál­hassa nemzeti életét és a civilizá­cióban való oroszlánrészt. Az olasz lapok rámutatnak arra, hogy Badoglio nemcsak szavakban, hanem cselekedetekben is meg­szüntette a fasizmust és minden pártintézményt. Ami vasárnap tör­tént — írja beszámolójában az MTI — nem egyszerű őrségváltás volt, hanem az egész eddigi kor­mányrendszernek a felváltása. A fasiszta párt a nagytanács, az ál­­lamvédelmi kü­lönbíróság és a fasiszta kamarák és testületek már csak a múlt emlékei. Teljesült az a kérés is, hogy a politikai foglyokat szabadon bocsássák. Az emigrá­cióba menekült olasz nagyságokat sorra visszahívják. A fascista vezetőket behívták ka­tonai szolgálatra hogy most már ne csak szóval, hanem életük koc­káztatásával­ is szolgálják az olasz ügyet. Az olasz nemzet tehát ön­maga semmisítette meg mindazt, amiért az angolszászok, " eddigi ki­jelentéseik szerint, harcban állot­tak Mussolini Olaszországával. Most azonban, hogy még mindig kitartanak Londonban és Washing­tonban a feltétel nélküli kapituláció követelése mellett, az­­ olasz sajtó egyhangúan kijelenti, hogy az olasz nép tudja, hogy mihez tartsa magát és ma kevésbé mint valaha, hajlandó lemor­dani szabadságáról és becsületéről. Ára 40 fillér :.»!*■ ffy*a A pápa fogadta a fascista testületek kamarájának­­ ■ volt elnökét Róma, július 31. (Magyar Tav­­zonit, az olasz Tudományos Akadé­­m­ati Iroda) Mint a Vatikánvárosból mia elnökét és pénteken Grandit, a jelentik, a Szentatya csütörtökön magánkihallgatáson fogadta Feder­feloszlatott fascista testületek ka­marájának volt elnökét.

Next