Ujság, 1944. január (42. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-05 / 3. szám
G Jubilál Oszkár bácsi, a mesemondó... Úgy ill Itt derül lemérd, kiisé roskadt tartásival, ezüst végű botjára támaszkodva, mint egy messziről ide tévedt idegen. Nem is csodálkozik, mikor azt kérdezem tőle: — Azután, Oszkár bácsi, nem idegen kissé ex a világi Nem válaszol, csak hunytorgat békés, mosolygó szemével, azután felhajtja kopott, sötétkék felöltőjét, leöl, az asztalhoz támasztja a kutyafejű botot, a régi kalapot a fogasra akasztja. Haja hófehér. S az egész ember valami boldog nyugalmat és csendet sugároz. Közel harminc étv mesél Oszkár bácsi, most jelent meg a harmincadik meséskönyve. Ez teszi időszerűvé ezt a beszélgetést. * _ Hogyan érzi magát a mesemondó a világban, amelyben a fegyvereké a szól — Istenem! A gyerekek eeeretnek, és ismeri az egész pesti gyereksereg. Ha végigmegy a Margitszigeten, a Vér régi utcáin vagy a Ligetben, a gyerekek aánaszaladnak, kabátjába csimpaszkodnak, elállják útját és kérlelni kezdik. — Oszkár bácsi, tessék mesélni! Igazáém... Oszkááár bácsi... ő Budapest hivatalos mesemondója. A Margitszigeten például a Közmunkatanács felkérésére tartja mesedélután-jait. Ahogy itt él ez az ősz, csillogó szemű öreg magyar mesemondó, azt szeretném kérdezni tőle, hogyan választja valaki ezt a szép a minden időben kissé korszerűtlen mesterséget? Mielőtt feltenném a kérdést, mesélni kezd: — Úgy történt, kérem, hogy Ultiban, mint rokkant katona, Tarcsafürdőn üdültem. Ott volt az Országos Hadigondozó egyik üdülője. A fürdőhelyen rengeteg gyerek jött össze s egyszer Bariba Kornél ezredorvos azt mondta nekem ,tudtam, mennyire szereti a gyerekeket. Jótékonycélú előadást rendezünk, meséljen valamit nekik." Felléptem, meséltem és az előadás után Fáy Szeréna, a Nemzeti Színház művésznője azt mondta: „Vegye komolyan a mesemondást s nagy jövője lesz." — És? — ...és komolyan vettem. Egész eszméletemmel azt a célt szolgáltam, hogy szórakoztassam a gyerekeket. Közel harminc éve vagyok hivatásos mesemondó, meséltem az Állatkertben, a Zeneakadémián, a Margitszigeten, Szombathelyt, Pápán, Kanizsán, Győrött, Szegeden. Irodalmi társulatok, közületek, kaszinók hívtak meg, Szolnokon pedig maga a város. Nyáron szabadban, télen pedig iskolákban, dísztermekben meséltem. És Sokat jártam a munkások gyermekbarát egyesületeinek mesedélutánjaira. — Kiktől mesél? — Benedektől, Pásztál, Mátétól, Krudytól, Gárdonyitól. Néha állatmeséket is mondok, meg keleti történeteket Jól tudom, hogy az anyagi siker nem a mesemondóké ebben a világban, mégis felteszem az önként adódó kérdést: — Azután Oszkár bácsi, legalább megkeresett egy hátravalót? A mesemondó nem lesz keserű. Inkább bölcsen mondja: — Én előre letettem a szegénységi fogadalmat. Könyveimet fillérekért adtam el; szegény ember voltam, az is maradtam. öreg, nagyon öreg bútor Budapesten Szalai Oszkár. Még Krúdy, Bródy világában élt s az Írók írói megbecsülték ezt a finom, aranyos öreg urat, aki meséiben annyi derűt, szépséget vitt Márai Sándor a *Szindbád hazamegy“eimű Krúdyregényében róla mintázta Artur, a mesélő alakját. Mert Oszkár bácsi húsz éven keresztül volt leghűbb kísérője a Nyírség nagy Írójának, elment vele még a gőzfürdőkbe is, ahol a nagyúrnak mesélni kellett, míg az Író a gőzben áztatta nehéz éjszakákon megmerevült tagjait. Ha jól elhelyezkedett a medencében és Szeme révedezve elmerült a gőz felhőjében, oda- szólt a hűséges Oszkárnak: — Most mesélj! És Oszkár bácsi beszélt a szerelmes lányról, akit elrabolt a rut udvarló, beszélt a farkasokról, királyokról, szépasszonyokról, mostohákról, kincsekről, lovagvárakról. Mikor Márai Sándor könyve írásába kezdett, Oszkár bácsit hivatta és végigjárta vele azokat a könnyesfeus-vidám helyeket, utcákat, kocsmákat, ahol a „hajó* és úriember** megfordult. Mikor megjelent a könyve, Oszkár bácsi is kapott egy példányt: „A mesemondó Oszkár bácsinak, regényem hősének, Márai Sándor.“ ♦ Mennyire szerette őt Molnár Ferenc? — Talán harminc éve történt, hogy az Otthonban kissé unatkoztak az írók. Odahivatott Molnár Ferenc, Bródy Sándor, Szomaházy István Molnár azt mondta, hogy tartsunk végre meseestét az Otthonban is. „Vonuljunk vissza — folytatta — ahogy jó gyerekekhez illik és Oszkár bácsi mondjon el néhány gyerekmesét.“ — így történt. Sokáig meséltem nekik. Csendben hallgatták a meséket, utána megöleltek. Azt is mondták, hogy az Irodalomban legszebb a mese. * Mikor Krúdyról kezd beszélni, egész arca átszellemül: — Mindenki tudja, aki ismerte őt, milyen szenvedélyes játékos volt. Egyszer éjjel vártam rá az Otthonban, a folyosón. Egy karosszékben éltem és elaludtam. Álmomból ébresztett fel és három kulcsot adott át: „Most meglátom, mondta, hűséges katonám vagy ez Beülsz az Otthon előtt egy taxiba, elmegysz a lakásomra. A Semnyei Merse Jenő kultuszminiszter bejelentette a képviselői házban, hogy törvényjavaslatot szándékozik benyújtani a levéltári ügy rendezéséről. Időszerű tehát, ha megemlékezünk első és nemzetközileg is megbecsült levéltári intézményünkről, az Országos Levéltárról. A m. Mr. Országos Levéltár az ország történetére vonatkozó legfontosabb írásos emlékek őrzőhelye. Bécsikaputért impozáns neoromán palotájában hatalmas, több mint 30.000 méter állványt befogadó raktárhelyiségek foglalják magukban a hajdani és mai központi hatóságok, a magyar történelemben nevezetes szerepet vet családok stb. levéltáraik A középkori magyar állam levéltára a királyi kancellária működéséből létrejött királyi levéltár volt, ezt azonban a mohácsi csatavesztés utáni zűrzavaros időkben, amikor a török hadak Budáig nyomultak előre, szomorú sors érte, elpusztult teljesen. Amikor a mohácsi katasztrófa után a középkori önálló magyar állam három részre szakadt, a Habsburg-királyok uralma alá került országrészben teljesen megváltozott a központi hatalom szervezed«. Az ország szabadságára vonatkozó kiváltság levelk A Habsburgokat uraló ország központi igazgatását 1848-ig s részben 1861 és 1867 között is két udvari hatóság: a m. kir. udvari kancellária és kamara s egy országos kormányszék, a török kiverése után 1724-ben felállított m. kir. helytartótanács látta el. Mindhárom saját irattárában őrizte meg a működése során létrejött iratanyagot. Az ország kormányzásának súlypontja a Habsburg-királyok külföldi székhelyére, Bécsibe került, így a rendek a XVI. század közepe óta nemcsak saját jogaikért folytattak küzdelmet a központi hatalommal, hanem egyben az önálló magyar államiságért is. Ebben a helyzetben még nagyobb fontosságot nyert az alkotmányjogi jelentőségű okmányok „az ország szabadságára vonatkozó kiváltságlevelek“ biztonságos megőrzésének a kérdése. Az 1613-i törvények mondották ki először, hogy az ország közjogi fontosságú iratainak őrzője a mindenkori nádor s halála után örökösei kötelesek az okmányokat az új nádornak átadni, így alakult ki a XVII. században az „ország“ levéltára. Csak a XVIII. század közepén bővült jelentősebben, amikor Batthyány Lajos gróf nádor kezdeményezésére magánlevéltárakból sok közérdekű iratot adtak át a nádornak, az 1723. évi 45. tc. értelmében ugyancsak Battyhány nádor buzgalmából Pozsonyban 1765-ben létrejött „Archívum Regni“-ben való elhelyezésre. Ez az „Országos Levéltár“ onnan kapta nevét, hogy lényegében a rendek tehát a dualisztikus államiban általuk képviselt ország levéltára volt: a törvényeket, a Szent Koronára és koronázási jelvényekre, az ország határaira vonatkozó köziratokat, az országos összeírásokat, az országgyűlések iratait s a nádorok és országbirák levéltárait foglalta magában. Az Országos Levéltárba beolvadtaka Magyar Nemzeti Múzeum addig különálló levéltári gyűjteményei. Ezeket az a lelkes érdeklődés teremtette meg, amely a XIX. század elején fordult a máH felé s erős lendületet adott a managy kulcs a kapakulcs, a másik az előszobámé, a harmadik a dolgozdszobám szekrénykulcsa. Bemégy a lakásba, kinyitod a szekrényt, kiveszed a Szalay—Baróthy történelemkönyv egyik kötetét, fellapozod és találsz benne három darab húsz pengőst. Zsebreteszed, bezárod a lakást, visszajössz, kifizeted a taxit, a többi pénzt pedig ideadod, mert elvesztettem mindent és vissza akarom nyerni.“ Nehezen hajtottam végre a megbízást. Állandóan attól tartottam, hogy besérőnek néznek. A pénzen Krúdy visszanyerte az éjszaka elvesztett nagy összeget. Ezentúl az volt a kabalája, hogy ha mellette ülök, nyer. Soha többé nem mehettem haza, amíg játszott. Húsz éven át kísérte, leghűbb apródja volt. — Egyszer a Svábhegyen ittunk egy kis vendéglőben. Reggel a fogaskerekűt vártuk. Egy padon ültünk. Egész éjjel egy szót sem szólt, reggel pedig ezt mondta: — Téged azért szeretlek, mert te vagy Magyarországon az első Iszákos zsidó. Igaz, hogy nálunk Szabolcsban voltak Iszákosabbak is, de azok már olyan részegesek voltak, hogy már nem is voltak zsidók. * Lekísérem a kapuig és még utánanézek, ahogy hajlott járásával, elmaradhatatlan kutyafejű bolléval eltűnik a pesti forgatagban. Jó öreg Ősz, kéri Milyen szép lenne a világ, ha csak a mese élne... (riffy) gyár történelem emlékei felkutatásának. Ennek a hatalmas iratanyagnak fenntartása, szakszerű rendezése, kezelése, hatóságok, történetkutatók s más érdeklődők rendelkezésére bocsátása, továbbá történeti vonatkozású kérdésekben hivatalos szakvélemények adása, az Országos Levéltár főhivatása. Egyúttal azonban közjogi szellemű szerepet is tölt be: átveszi megőrzésre a törvények eredeti példányait, továbbá a minisztériumok és egyéb főhatóságok 82 évnél régebbi iratait. Ilyen módon az Országos Levéltárnak mint az állam legfőbb közlevéltárának működése nemcsak tudományos, hanem fontos állami érdekeket is szolgál. ♦ A bécsikapu-féri Országos Levéltár ÚJSÁG SZERDA, 1944 JANUÁR 1 Csmadontányozások a kormánizdságon A kormányzó a miniszterelnök előterjesztésére Radnótfáy-Nagy György dr. kabinetirodai tanácsosnak a kabinetirodai osztályfőnöki, Miklósváry Rudolf dr. szertartási segédtitkárnak a szertartási titkári, Miklósváry Károly királyi várkapitánysági főmérnöknek a műszaki tanácsosi és Marton Béla kabinetirodai segédhivatali irodaigazgatónak az irodafőigazagtói címet és jelleget. Szabó László királyi várkapitánynak fáradhatatlan szorgalommal és odaadással végzett munkássága elismeréséül a m. kir. kormányfőtanácsosi címet; Sághy Péter kabinetirodai segédhivatali főigazgatónak pedig buzgó szolgálata elismeréséül a m. kir. kormánytanácsosi címet adományozta. Drótostótok és vándorcigányok élet-halál harca a lyukas fazekakért Hatósági védelmet kérnek a budapesti drótostótok Nemrégiben történt, hogy a Guggerhegyi villák között iparát űző drótostótot vándorcigányok, aki ugyanazt a mesterséget folytatják, megtámadtak. Az öreg tót csak úgy tudott a tettlegesség elől megszabadulni, hogy a közeli házban keresett menedéket. A budapesti bérházak régi, megszokott látogatói az utóbbi időben valóban ktcán hallatnak magukról. A „drótozni-, útozni“ kiáltás egyre kevesebbszer hangzik fel a csendes udvarokban. Hová tűntek a régi Pest e sokszor megénekelt tréfás alakjai? Anyaghiány, a háború vagy a tisztességtelen verseny ritkította meg soraikat? A józsefvárosi Futó utca egyik öreg, kopott földszintes házába vezetett utunk. A kapu alatt réztábla mutatja az 1838-as pesti árvíz magasságát A drótostelek találkozóhelye itt van a kis vendéglőben, ahol már a kora délutáni órákban is késsel lehetne vágni a füstöt. A döntés mellett tótkalapos, kopott gunyájú atyafiak beszélgetnek. Beszédüket nem értjük, de a kocsmáros barátságosan eligazít bennünket. Negyvenöt év körüli értelmes arcú magyarul tökéletesen beszélő tagbaszakadt férfi mutatkozik be nekünk. Kabátján meglátszik a bádogos hétláda ruhát nem kímélő hordása. Csiszárik József, a drótostótok szakegyletének elnöke kissé csodálkozva fogadja első kérdéseinket, de azután gyorsan gördülnek a szavak: — 1922 óta áll fenn ipartársulatunk, de azóta még soha ilyen gondokkal nem küzdöttünk — válaszol első kérdésünkre. — Különösen az anyaghiány miatt nem tudunk eleget dolgozni. — Hogyan történik az anyag beszerzése? — kérdezzük. — Az Anyaggazdálkodási Hivatal utal ki nekünk is anyagot, — sajnos — nem elegendőt. Havonta csupán nyolc kilogramm bádogot kapunk, pedig legalább a háromszorosára volna szükségünk. Vaslemezt pedig egyáltalában nem kapunk. — Hány tag részesül a kiutalt mennyiségből? — vetjük fel a kérdést. — Budapest területén jelenleg csupán hatvanöt tagunknak van engedélye, ezek mind az ipartársulat kerek, számozott jelvényével vannak ellátva, ugyanilyennel, amilyen nekem is van — és mutatja a kabátja hajtó-trcájára tűzött 40. számú jelvényt. — Polgármesteri rendelet annakidején nyolcvan főben állapította meg a főváros területén működhető drótostótok számát, de a rendelkezés szerint újabb engedélyt nem adnak ki és azóta már többen elhaltak, elköltöztek és így most már csak hatvanöten vagyunk. — E rendelkezés célja nyilvánvalón*» az — vetjük közbe —, hogy megszüntessék a fővárosban a vándoripar gyakorlását — Valóban ez lehet — halljuk a választ — a szomorú azonban az, hogy míg ezáltal a rendes ősi jogon ipáról űző drótostót kiszórni a fővárosból, minden előképzettség nélküli kóbor cigány drótosok járják a házakat, akik rossz munkájukkal, megbízhatatlanságukkal a mi hírnevünket is lerontják. Három hónappal ezelőtt is történt egy olyan eset, ami a drótostót társadalmat becsületében mélyen megbántotta *— mondja méltatlankodó hangon a drótosatok elnöke. Magukat drótosoknak mondó suhancok kifosztottak egy parasztgazdát. S nem tudunk ellenük védekezni, mert kevesenvagyunk. — Időközben már mások is körénte sereglenek és hallgatják beszélgetésünket. Egyikük megszólal, Vilcsek Ignác a társulat pénztárosa. — A napokban a Fiumei-utón jártam — meséli tört magyarsággal. — Találkoztam két cigánnyal, majdnem tettleg bántalmaztak. El kellett mennem onnan, pedig gimnazista lányom van és végigharcoltam a világháborút! Hatvan ért körüli öreg drótos veszi it a szót, aki én apám már akkor drótot volt Itt Pesten, amikor a Nagykörűtől még Molnár utcának hívták és a Kálvária-téren temető volt. S most ezekkel a cigányokkal kell bajlódnunk. —■ Sajnos, valóban ez a helyzet —* veszi át ismét a szót a társulat elnöke. A rendőrségen is eljártunk már. Igazat is adtak nekünk, de sokat ez sem segített Pedig a mi tagjaink évtizedek óta itt élnek Budapesten, a társulat gondoskodik arról, hogy tagjai művelődjenek és tanuljanak. Reggeltől estig dolgozunk, járjuk a házakat és eddig még mindig becsületet szereztünk a drótostót nevének. Még beszélgetnénk tovább, de jele Vitetek úr, a pénztáros gimnazistalánya és a társaság felbomlik. Az öreg tót belekarol a lányába és siet hazafelé, ahol felesége bizonyára jól foltoozott lábasokban főzi már • szerény vacsorát. — km — A honvédelmi mentesítés nem ad jogot „E“ betűre ha 24) nem szolgáltathatnak ki E rendelet értelmében azok a gépjáróművek, amelyek az „E“ megkülönböztető jelzést eredetileg honvédelmi mentesítés alapján kapták meg, 198. évi február 23-a után csakis a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter engedélyével vehetnek részt a közúti forgalomban. Az érdekeltek erre vonatkozó kérelmüket 1944. évi január 20-ig a miniszterhez előterjeszthetik. Felbélyegzett folyamodványukat az illetékes gépjárműkerületi rendőrhatóságnál kell benyújtaniok, vagy oda postán ajánlott levélben beküldeniek, felemlítve azokat az okokat, amelyek a gépjárómű további használatát szükségessé teszik. Fel kell sorolni továbbá a gépjárómű adatait, nevezetesen: forgalmi rendszámát, gyártmányát, típusát, első üzembehelyezésének napját és csatolni kell a honvédelmi mentesítést igazoló okiratot eredetiben vagy hiteles másolatban. Az említett időpont után benyújtott vagy postán érkező beadványokat a rendőrhatóságok csakis abban az esetben fogadhatják el, ha a folyamodó hitelt érdemlően igazolja, hogy a kérvény elkészítésében, benyújtásában, illetve postára adásában elháríthatatlan akadály (például hadműveleti területen tartózkodás, stb.) gátolja meg. A kérelem benyújtásának elmulasztása még avval a jogkövetkezménynyel is jár, hogy a gépjáróművet I00. évi február végével le kell állítani. ■ Félreértések elkerülése végett illetékes helyről nyomatékosan felhívják az érdekeltek figyelmét arra, hogy azok az „Ü“ jelzéssel ellátott gépjáróművek, amelyek eredetileg honvédségi mentesítés alapján rendelkeztek „E" megkülönböztető jelzéssel, szintén a rendelet hatálya alá esnek, tehát a fent említett kérvényt nekik is be kell nyújtaniuk. Ebből a szempontból közömbös, hogy az illetékes rendőrhatóság az „Ü“ jelzést hivatalból vagy a kereskedelem-közlekedésügyi miniszter engedélye alapján adta ki. A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Budapesti Közlöny 1943. évi december 24-i számában megjelent 145.600/1943. K. K. M. számú rendelet szerint honvédségi (honvédelmi minisztérium, hadtestparancsnokság) mentesítéssel rendelkező gépjáróművek részére „E“ megkülönböztető jelzést a rendőrhatóságok a rendelet hatálybalépése után (1943 december IHRE HIT VÁSÁROLHATUNK PIAC HÚS A B 2, B 3 és B 4 számú húsjegyekre marha-, borjú- vagy lóhúst, vagy bármely húsféléből készült kolbászárut, a B 6 számú húsjegyre lóhúst vagy lóhúsból készült kolbászárut szolgáltatnak ki. Az A 1 számú húsjegy nem érvényes. A január 8-tól érvényes szelvények közül a B 7 és 8-as számú húsjegyre marha-, borjút vagy lóhúst, vagy bármilyen húsféléből készült kolbászárut, a B 9 számú szelvényre lóhúst vagy lóhúsból készült kolbászárut lehet kiszolgáltatni. Az A 6 és B 10 számú szelvények nem válthatók be. TOJÁS A közellátási szelvényiv első számú szelvényére 1 darab tojást lehet vásárolni. Mind Budapesten, mind a közellátásilag a székesfővároshoz csatolt megyei városokban és községekben 1943 december 16-tól, illetve december 24 től 31-ig terjedő időben való tojásárusításra kijelölt 21 és 22-es számú szelvények érvényességi idejét 19. január 7 ig meghosszabbították. E szerint tehát az 1944. évi (rózsaszínű) 1-es számú szelvényen kívül aztöbb felsorolt 21 és 22-es számú szelvényekre is kiszolgáltatandó két két darab tojás. Mindhárom közellátási szelvény január 7-ig további tojásmennyiségre váltható be, illetve azokat beváltásra nagykereskedők elfogadni tartoznak. A 17-es számú szelvényre 2 kg burgonyát szolgáltatnak ki. PETRÓLEUM A világításra felhasználható petróleum mennyiséget jarnuártól kezdődőleg akként állapították meg, hogy a kereskedők a fogyasztóknak a beváltásra kerülő utalványok egy-egy szelvényére január hónapban egy-egy liter, vagyis összesen két liter petróleumot szolgáltassanak ki. A szelvényeket a következő időpontokban lehet beváltani: az 1-es számú szelvényt január 1—15-e között, a 2-es számút 15—11-e között. VAJ Budapesten és a hozzácsatolt városokban és községekben személyenként öt dekagramm vaj kerül a tejkimérő üzletek útján az 1944. évi (rózsaszínű) közellátási szelvényiv I. számú szelvényének bevonása mellett január 10—15-e között kiosztásra. A közellátási szelvényivek birtokosai január 5—12-e között jelentkezzenek a lakásukhoz közel eső valamely tejkimérő üzletben, ahol a birtokukban lévő szelvényivekről levágják és átveszik a vajkiosztásra kijelölt I. sz. szelvényeket, azokról elismervényt adnak, amelyen a kiszolgáltatásra kerülő vajmennyiséget és a vaj kiszolgáltatásának napját fel kell tüntetni.