Unitárius Egyház, 1909 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1909-01-15 / 1. szám

IV. évi. 1-ső szám. Székelykeresztúron, 1909. évi január hó 15-én. UNITÁRIUS EGYHÁZ. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. KIADJA A SZÉKELYKERESZTÚRI UNITÁRIUS LELKÉSZKOR. A lap megjelenik minden hó 15-ikén 16 oldal tartalommal. LŐRINCZI ISTVÁN: Egyes szám 60 filér. unitárius lelkész. Az előfizetési dijak, valamint a lapot illető közlemények felelős szerkesztő címére küldendők Székelykeresztúrra. A lelkészkor megbízásából szerkeszti. Előfizetési ára: egy évre 6 kor., félévre 3 kor. Néhány szó a „Magyar Szódban megjelent „Servét-pör'Mröz. Mint a budapesti Dávid Ferenc Egylet egyik alelnöke, tehát a Servét-eszmék terjesztője köte­lességemnek tartom tisztelettel csak annyit meg­jegyezni a „Magyar Szó“ karácsonyi számában megjelent „Servét-pert" című közleményre, hogy az erkölcsiséget képviselő kálvinizmusr­a. nem­ té­telezhető fel, hogy egy jellemtelen, gyáva, er­­kölcstelen és hazug ember typusnak, — mint amilyennek az említett cikk Serv­etet feltünteti — Genfben emlékszobrot emeltetett volna, mely gyönyörű tényállás nem csak Servet kimagasló egyéniségét és rettenetes tragédiáját, a mai kál­­vinizmus nobilitását és igazságérzetét doku­mentálja, hanem egyúttal a kálvinizmus által el­követett sajnálatos sérelmet is határozottan bizo­nyítja az említett cikkel szemben. Mert csak ott lehet kiengesztelésre, elégtételadásra gondolni, ahol tényleg sérelem követtetett el. Már pedig ezen szobornak református részről való felállítása, csakis mint kegyeletteljes elégtételadás magarázható és érthető meg. Továbbá nem tételezhető fel Szász Károlyról, a reformátusok egyik legnagyobb és legjellem­esebb írójáról, hogy kellő alap nélkül és gyáva, meg­vetendő embernek ismerve Servetet, e tragédiát tanulmányozva épen Kálvint ítélje el, nyíltan megírva, hogy „ez iszonyú eljárás kitörülhetetlen foltot hagyott a Kálvin jellemén“ s ennél fogva „nem tarthatjuk Kálvin Jánost a XVI. század legkeresztyénebb emberének s nem fogadhatjuk el őt bármily korbeli keresztyénség magas pél­­dányképéül.“ (Kálvin, Bpesti Szemle 1878 XVII. kt. 344.) Valamint lehetetlen, hogy az említett szó egy alacsony jellemű és jelentéktelen erejű ember miatt a következő őszinte sorok megírásá­val exponálja magát: „A XVI. század reformá­torain sokkal túlmenve, a vallási restauratiót azon pontig viszi, meddig azt Hegel, Schleierma­­cher és Baur a XIX-ikben vitték.“ (Kálvin, Bpesti Szemle 1878. XVII. kt. 237.) Már pedig azt tudjuk, hogy az újabb kor protestantizmusa előtt mekkora tekintély Schleiermacher ! Nem tételezhető fel a lutheránus Tob­inról, hogy egy hitvány alakról, —­ ha még oly életrevaló eszméket hirdetett is — oly meleg szeretettel írja: „Servét csak azt vitte bátran keresztül, amit a reformátió fő és alapelve parancsolt. Bib­­liailag és theologiailag tovább látott­ azoknál a hősöknél, akik őt megégették, mélyebben bele­­merült az istenszeretet titkaiba, az isteni kegye­lem szívébe. Sérvei­tel egy harmadik reformátió kezdődik a lutheri és a tridenti zsinaté mellett: a szabad bibliai gondolat reformátiója, a Krisztus iránti vidám lelkiismeret reformátiója, az isten által betelt emberiség reformátiója. Hogy ez a reformátió némely tekintetben magasabban áll a szolgai akarat s az égbe vagy pokolba jutás előre elhatá­rozásának reformátiójánál, azt a jövő könnyen átláthatja.“ (Sérvét Mihály jellemrajza. 7.) Hogy Sérvét állítólagos erkölcstelenségére to­vább reflektáljak, nagyon bajos azt mint tényleges erkölcstelenséget megállapítani, mikor maga Ré­vész Imre úgy jellemzi az akkor uralkodó kál­vini szellemet, hogy az inkább zárdai jellegű s megteremtette a „protestantizmus jezsuitáit.“ Az előbb említett igazságosan és tárgyilagos ítélő református író pedig ezeket mondja: „Genf a legrettenetesebb szellemi zsarnokság Lapunk jelen száma 20 oldalra terjed.

Next